Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

*MumtiTőficI ■SOiTájáBóe^m Műszaki konferencia Farádsasváron 19,6 százalékkal nőtt az év első felében a Parádi Üveg- p árban a termelési érték. Az exportértékesítésben az évek óta megszokott dinami­kus fejlődés elmaradt, az exportértékesítés csak fél százalékkal emelkedett, s ebben közrejátszott az ólom­üveg változó színe, A bel­földi értékesítés viszont je­lentősen emelkedett. Javult a vállalatnál a lét­számgazdálkodás is. Az egy főre jutó eredmény a bázis­hoz viszonyítva 9,3 százalék­kal emelkedett Anyagellá­tásnál semmi hiány nem volt. A fenntartási munkák kö­zül kiemelkedett a Il-es kád­kemence felújítása. Az 1000 főre jutó balesetek száma csökkent. Az első félév értékelése után a vállalat igazgatója a műszaki értekezlet részvevő­it a második félév felada­tairól és a takarékossággal kapcsolatos tennivalókról tá­jékoztatta. Az elhangzó ja­vaslatok az éves terv túl­teljesítésének módjaira vo­natkoztak. Qembiczki Béla Parádsasvár Segítség a gyermekintézményeknek i Az Eger—Gyöngyös vidé­ki Pincegazdaság üzemegy­ségei évről évre jelentős se­gítséget nyújtanak a körze­tükben működő gyermekin­tézményeknek, bölcsődék­nek, óvodáknak. Gyöngyösön, Verpeléten és Egerszóláton nagyértékű társadalmi mun­kával járultak hozzá az óvo­dák, bölcsődék, iskolák szé­pítéséhez, korszerűsítésé­hez. Egerben a vállalat szocia­lista szerződést kötött a Széchenyi utcai óvodával, s ennek keretében vállalták, hogy a tmk-részleg brigádjai folyamatosan gondoskodnak a Javítások elvégzéséről, a felszerelések karbantartásá­ról. Évente mintegy 1000 tár­sadalmi munkaórát dolgoz­nak le itt a brigádtagok. Az idén tovább fejlődött a gyermekintézményeknek nyújtott támogatás mértéke. A vállalat központjának dol­gozói kommunista műszakot tartottak! s a munkájukért kapott bért az óvodák kor­szerűsítésére fordítják. Eddig száz dolgozó vett részt kom­munista műszakon az üveg­előkészítésben, palackozás­ban. A műszakot váltva, na­ponta 17—22 óra között dol­gozzák le. Részt veszetek az egri szo­cialista brigádok a parkosí­tásban is. Évek óta patro­nálják a gyermekvárost és segítik a Lenin úti bölcsőde fejlesztését. lukács Ttnttijftu Egjer Tovább fejlocfifc Tíszanána sokféle tejJeeztítí fdkdat sze- repelt Tíszanána terrJben, töb­bek között további jifd a építés, a bölcsőde átalakítás* az öre­gek* napközi otthonánik felújí­tása. Folytatták a vízhálózat bővítését is, az Arany János és a Hunyadi utcákban. Szeptem­ber elejére be is fejezik ezt a munkát mintegy hatszázezer fo­rintos költséggel. Még ezen az őszön befejezik az állatátvevő­hely építését is. Ehhez a mun­kához mintegy hatvanezer fo­rint segítséget nyújtott a me­gye! tanács is. A végzett munkáról vb-ülésen számolt be a tanács elnöke. Ugyancsak ezen az ülésen szá­molt be a tsz-tagok életkörül­ményeinek alakulásáról, a szo­ciális ellátottságról, s munka- védelemről a szövetkezet elnöke, Tóth József. Kedvező a tsz- tagok életkorának alakulásában, hogy jelenleg 167 harminc éven aluli fiatal dolgozik a szövetke­zetben. Marsalkó János Tiszanána A kívülálló szemével... Egertől nem messzire fek­szik a 435 főt szám Látó kis község. Szarvaskő. A bakk­al jai község lakóinak mint­egy 95 százaléka eljár a fa­luból máshová dolgozni. Eb­ben a festői szépségű köz­ségben egyre nagyobb az idegenforgalom. Itt épített — s azt továbbfejleszti — egy turistaházat a Hajdú- Bihar megyei KISZÖV. Meg­levő turistaházában már most is évente 1700 alföldi vendég fordul meg. A köz­ség mellett működik a me­gyei sporttábor, egy KISZ- tábor, közel van az idegen- forgalmi vállalat tardosi tu­ristaháza, s egyre több a hétvégi ház is. Sajnos a megnövekvő forgalommal sehogyan sem tartott lépést a kereskedelem. Hiányzik egy korszerű ÁFÉSZ-áruház, egy kisvendéglő, ahol az itt- tartózkodók, vagy az átuta­zók ebédelhetnének. Talán ilven irányban lehetne bő­víteni a meglevő italboltot. Bizonyára nem fizetnének rá. Annál is inkább indo­kolt ez, mert a tardosi tu­ristaház megközelítése gya­logosan nehézkes. Tudomá­som szerint a Hajdú-Bihar megyei KISZÖV a meglevő turistaház mellé egy 80 férő­helyes szállót is épít. Talán á megyebelieknek sem árta­na több gondot fordítani Szarvaskőre. Gaál Zsigmond Földes M ★ Megszfvtetemlő Javaslatokat tett a messze alföldi kisközség­ből Idelátogató levéli ró ok. Talán egy kicsit bővelkedünk is festői szépségű tájakban, ezért gond­jaink Is nagyobbak, ® így ma­radnak figyelmen kívül egyes hegyi falvaink, ahol az Idegen­forgalom, akár szerveztük akár nem, növekszik. A legtöbbet talán valóban a* Eger és Vidéke ÁFÉSZ tehetne a vendéglátás kulturáltabbá té­tjéért. S valószínű nem is len­ne ráfizetéses dolog. Vólasiolni nemcsak illik — kötelező! Ax udvariasság, az em­berek egymás közötti kap­csolatának Íratlan törvé­nye, hogy a levelekre vá­laszolni kell. S ha ezek ä levelek emberek panaszos bejelentését tartalmazzák, akkor nemcsak kell vála­szolni, hanem egyenesen KÖTELEZ.Ö. Rendelkezés írja elő, hogy a dolgozók panaszos ügyeiben 30 na­pon belül dönteni kell. S mi a gyakorlat? A külön­böző állami, vállalati szer­vek többsége ezt a rendel- , kezést — mely az állam- polgári jogok jegyében született, — tiszteletben tartja és a panaszos egy­hónapos határidőn belül meg is kaphatja á választ ügye kedvező elintézésé­ről, vagy netán, ha nincs igaza — mert ez is elő­fordul —, akkor arról. Áip minduntalan talál­kozunk olyan szervekkel, egyes ügyosztályokkal, ahol sokszor még a kétszer har­minc nap is kevésnek bi­zonyul. és csak erélyes sürgetésre, vagy a felettes szervük közbelépésére in­tézik el végre a panaszt, vagy adnak érdemi választ. Munkánk során, sajnos, ilyen ügyintézőkkel is ta­lálkozunk, s méltán hábo­rodunk fel a panaszt tevő dolgozók nevében Is, azok ellen, akik a levelek írott betűi mögött nem hajlan­dók meglátni az embert. Akik nem értik meg, hogy egy-egy még ha oly kis panasz is, annak, akit sé­relem ért, nagyon komoly dolgot jelent, s ügye inté­zésének mértéktelen elhú­zódása wkszor a hangula­tára, a munkakedvére, a teljesítményére is kihat. Talán érdekesnek tűnő kö­vetkeztetés, de az emberek közérzete attól is függ, ho­gyan talál szavuk meghall­gatásra. És erre kellene el­sősorban gondolniuk azok­nak, akik félreteszik az „élettelen aktákat”, és el­feledkeznek az akták mö­götti emberről. Válaszol az illetékes Ahol kellett,feleltftss^sTP vontuk a mulasztókat „Rendes vagy..* című, július 19-én, megjelent cik­kükkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: A. jelzett időben Hatvan város területén a Gyöngyösi Üzemigazgatóság szerelési osztályának Szulágyi Berta­lan brigádja dolgozott a kisfeszültségű hálózat fel­újítási munkálatain. A fe­szültségmentesítés, vala­mint a felügyelet a hatvani kirendeltség hatáskörében volt. Az áramszünetekről szóló kiértesítéseket Ocsai József kirendeltségi cso­portvezető biztosította, idő­ben egy-két esetben tértek el a 8 napos ciklustól, ezt az eltérést anyag- és darukocsd hiánya okozta. A városi tanács épülete és a tanács konyhájának áram­szünete más okokra vezet­hető vissza. Régebbi időben a tanács konyhája az IKV csatlakozójáról kapott ener­giát, viszont az áramszünet az ingatlankezelő vállalatot nem érintette. A kirendelt­ség abban a tudatban volt, hogy a konyhában az áram biztosított A tanács épületén belül a belső villanyszerelő munkáknál a konyha ener­giacsatlakozását a tanács fő­csatlakozási pontjára he­lyezték át, s erről a kiren­deltséget nem értesítették. Így a külső hálózat szétsze­relése után már nem volt mód arra, hogy a konyhát akár ideiglenesen is, ellás­sák árammal. A kirendeltség dolgozói által adott udvari­atlan válaszokért az illeté­kesek felelősségre vonására felkértük a gyöngyösi üzem­igazgató elvtársat. Eszak-magyarországi Áramszolgáltató V, Döntött a Legfelsőbb Bíróság A deviza-bűncselekményekről Deviza- bűncselekmény ék­ről szóló elvi döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság, s en­nek értelmében a deviza- gazdálkodást sértő bűncse­lekmény általában akkor minősül „jelentős értékkel kapcsolatban" elkövetett- ként, ha az érték összege meghaladja a 40 ezer forin­tot. Ami a bűncselekmények hátterét illeti, tudni kell, hogy Magyarországon a de­vizagazdálkodás állami mo­nopólium, a szocialista terv­gazdálkodás része, amelyet az állam a devizahatóság és a devizagazdálkodási szervek útján gyakorol. Törvényere­jű rendelet tartalmazza a devizával kapcsolatos állam- polgári kötelességeket és a mindenkire érvényes tilal­makat Ezek megszegése vagy kijátszása: devizagaz­dálkodást sértő bűncselek­mény, amelynek alapesete — a Büntető Törvénykönyv rendelkezése szerint — há­rom évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő, és •gr évtől Őt érig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletsze­rűen, vagy visszaesőként, il­letve „jelentős értékkel kap­csolatban” követték el. A szándékos bűnelkövetéssel szemben gondatlanság ese­tén a devizabűncselekmény csak a jelentős értékkel kap­csolatban valósul meg, s er­ről az értékről szól a Leg­felsőbb Bíróság elvi dönté­se. A jelentős érték fogalmát a törvény összegszerűen nem határozta meg, konkretizálá­sát a bírósági gyakorlatra bízza. Mivel azonban e kér­désben korábban nem volt egységes a bíróságok gyakor­lata, ezért vált szükségessé a legmagasabb bírói fórum elvi döntése. A devizagaz­dálkodást sértő bűntett te­kintetében a „jelentős érték” úgynevezett irányösszegének meghatározásánál — a gaz­dasági életünkben bekövet­kezett változásokon, népgaz­daságunk fejlődésén túl — elsőrendűen a devizaforga­lom jelenlegi alakulásából kell kiindulni. Az értékre vonatkozó irányösszeg meg­határozásánál elsősorban az okozott deviza-érdeksérelem jelentőségét kell alapul ven­ni. Ennek figyelembevételé­vel, az egységes jogértelme­zés céljából határozta meg a Legfelsőbb Bíróság az emlí­tett 40 ezer forintban a sú­lyosabb minősítéshez — és büntetéshez — vezető értfk- „küszöböt”, a devizagazdál­kodást sértő bűntettek vo­natkozásában. Figyelemmel voltak e döntés meghozata­lakor az ország jelenlegi népgazdasági és ezen belül devizagazdálkodási helyze téré, valamint arra, hogy Magyarországon változatla­nul tervszerű devizagazdál­kodás folyik, ami megköve­teli a devizagazdálkodási ér­dekek hatékony büntetőiogi védelmét. Annál is inkább, mert a „jelentős értéknek” több évvel ezelőtt a bírói gyakorlatban tízezer, majd húszezer forintban történt megállapítása gazdasági szempontból ma már túlha­ladott. Egy NEB-vizsgólat tapasztó latoiból Korszerűsödik-e az üzemélelmezés? Az egri járási-városi NFTB a közelmúltban 16 üzemélel­mezési egységben folytatott helyszíni vizsgálattal győző­dött meg arróL, hogyan vál­lalkoztak a. vállalatok, szö­vetkezetek a korszerű táp­lálkozási normák érvényesí­tésére, szerepel -e ez a cél­kitűzés üzletpolitikai terveik­ben. A vizsgálaton belül sze- szerepelt annak felmérése is, hogy az ételválasztékban mi­lyen arányt képviselnek a biológiailag értékesebb alap­anyagú ételek. A tapasztalat: elsődleges szerepe van a tőkehúsnak, a fogyasztók részéről is a ser­téshúsból készült ételek iránt jelentkezik az igény. Borjú-, bárány- és vadhúsok, rész­ben beszerzési lehetőségek hiánya miatt, részben magas áruk miatt, nem találhatók meg az ételválasztékokban. Az étrendekben nem kielégí­tő a baromfihúsból készült ételek száma és gyakorisá­ga, ennek oka részben az árral magyarázható, részben azzal, hogy a baromfit nehe­zebb adagolni. A halételek még a baromfinál is ritkáb­ban találhatók. Friss halból készült ételeket a vizsgálat idején csak a felsőtárkányi Sziklaforrás vendéglőnél ta­láltunk. Nem kielégítő a növényi olajok felhasználása, ezeket esetenként és helyenként csak mélyhűtött hasábbur­gonya és kelt tésztafélék ki- sütéséhez használják. A margarin és vaj felhasználá­sa minimális. A tej és tejtermékek, va­lamint a gyümölcsfélék né­hány helyen védőételként, a gyermekélelmezésben főleg reggeli- és uzsonnaként ke­rülnek kiadásra. A korszerű, egészséges táplálkozás elterjedését hát­ráltatja a fogyasztói igé­nyek változatlansága, a meg nem felelő propaganda, a fogyasztói igények tudatos irányításának hiánya, a szál­lítási és tárolási gondok mellett, az iparilag előállí­tott késztermékek viszonylag magas ára. A vizsgált egysegeken be­lül rendkívül eltérő az ará­nya a biológiailag értéke­sebb alapanyagok felhasz­nálásának. erre két példa: a parádi Kakukk vendéglőnél 45—50 százalék, a verpeléti Dózsa étteremnél 15 száza­lék. Igen kedvező tapasztalato­kat szereztek a népi ellen­őrök a gyermekélelmezés­ben, ahol a KÖJÄL irányí­tása, ajánlásai alapján már nagyobb gondot fordítanak a korszerű táplálkozási szoká­sok kialakítására. A parád- sasvári gyermeküdülőnél, a verpeléti napközi otthonos óvodánál az étrendek válto­zatosak, tartalmaznak bioló­giailag értékes nyersanyago­kat. Megfelelő súlyt helyez­nek a fehérjedús, ásványi sókban gazdag alapanyagok beszerzésére. Az ételrendek összeállításánál messzeme­nően figyelembe veszik a gyermekek élettani sajátos­ságait, mellőzik az erős fű­szerek, állati eredetű zsí­rok és egyéb szénhidrátok nagyobb mértékű felhaszná­lását. Általános tapasztalat volt, hogy az étrendek az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest nem fejlődtek a kor­szerű táplálkozási igények irányában, s összetételük, nyersanyag-felhasználásuk is azonos a tavalyiéval. Nincs lényeges eltérés az ételek elkészítésének technológiá­jában sem. A fizikai dolgozók étkez­tetésében az étrend összeál­lításánál figyelembe veszik a dolgozók magasabb kaló­riaszükségletét — mint pél­dául a recski Vadvirág ven­déglőben, de hasonló volt tapasztalható az egri közép­iskolai fiúkollégiumnál is. A siroki Mátraiam üzemi étterménél — melyet a pa­rádi ÁFÉSZ üzemeltet —, az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy nem készí­tenek heti étrendet. Itt fel kellett figyelni arra is. hogy egyre sürgetőbbé válik a diétás — kímélő — ételek biztosítása ís az á la carte iránti A vizsgálat során azt is néztük, mi akadályozza sok helyen a korszerű táplálko­zási követelményeknek meg­felelő étrend kialakítását. Tapasztalataink szerint gá­tolja ezt a jelenleg érvény­ben levő ár- és ösztönző rendszer. Az iparilag előké­szített alapanyagok ára lé­nyegesen eltér a hagyomá­nyosétól, azok árai mintegy 20—25 százalékkal maga­sabbak. Bár feltétlen figye­lembe kell venni azt is, hogy az ilyen nyersanya­gokkal készített táplálkozás eltérne a hagyományostól. Változó a vizsgált egysé­gek technikai felkészültsége is. A legkedvezőbb a hely­zet a siroki Mátral’ém vál­lalat üzemi étkezdéjében volt, itt a gyár vezetése is sokat tesz ennek érdeké­ben — naponta 4—500 fő étkeztetését biztosítják, de a kapacitás ennél nagyobb mértékű közétkeztetésre is biztosított. A legrosszabb technikai felszerelést a tarnaleleszi I. számú vendéglőben találtuk, ahol a gépesítés foka átla­gon aluli. Korszerűtlen a pétervásá- ri Mezőgazdasági és Mun­kástovábbképző Intézet fel­szerelése is, itt a konyha zsúfoltsága, levegőtlensége is gondot okoz. Az üzletpolitikai elveket vizsgálva, ezekben fontos helyet kapott a korszerűbb táplálkozás elősegítése és irányítása. Különösen vo­natkozik ez az egri és pa­rádi ÁFÉSZ egységeire. Több vendéglátóipari egységben biztosítják vasár- és ünnep­napokon a tej és tejtermé­kek árusítását, ezek közvet­lenül is segítik a korszerűbb táplálkozást Általában a vizsgált egységek zömében tapasztalható a törekvés a korszerűbb élelmezésre. A tapasztalatok alapján remél­hető, hogy a vizsgálat során feltárt hiányok orvoslásával jelentős előbbrelépés követ­kezik. Kszetl BélénS KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok 8.±ü Musicalekből 9.2ü Görög mitológiai tárgyú operákból 10.05 A román kultúra hete i M7 Z o v>" orr. n-rver«env 11.32 A Magyar Rádió és 'idevágó énersAíAa énekéi 11.45 A magyar népköltészet hete 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva . . . 12.45 Mclódiakoktél 13.30 Szemforgatás nélkül 13.40 Fiataloknak! 14.25 lij zenei Űjság 15.05 Iíis magyar néprajz 15.10 Cigánydalok 15.28 Varázskeringö 16.00 168 óra 17.30 A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén 18.10 A zongoraművészet első aranykora 19.25 öt perc sport 19.30 A Rádió Kabarcszinházá nak különkiadása 20.55 Népdalok 21.23 Krimikedvelőknek 27 "0 \ beat kedvelőinek 23.05 Századunk mestermüveiből PETŐFI 8.05 Walter Gieseking zongorázik 9.20 Népdalok 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 Zenekari muzsika 12.50 Jelképek erdején át . . .” 13.03 Tannhäuser 14.00 Napraforgó 14.48 Éneklő Ifjúság 15.00 Orvosi tanácsok. (I<rm.) 15.05 Bach: V. brandenburgi verseny 15.27 Termelés kicsiben, eladás nagyban 16.05 Zenekari muzsika 16.18 A hét műsorából 17.44 Az „Üj világ” próbatétele 18.15 Közkívánatra! 20.18 A Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola hangversenye 21.33 Népdalok 22.18 Portrék az opera­színpadon 23.15 Népszerű énekesek műsorából SZOLNOKI RADIO 18.00 Hétvégi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János MAGYAB 9.01 Tévétoma. (Ism.) 9.05 Delta. (Ism.) 9.30 Aranyrablók. (Ism.) 10.20 Játék a betűkkel. (Ism.) 10.45 Balzac nagy szerelme. (T film­sorozat. I§jTJ.) 11.45 Tízen Túliak Társasága, (Ism.) 12.35 Tájak, városok, emberek. (Ism.) 14.45 Flugos futam Í3.05 Az ..összeesküvők” 16.25 A sétáló szobor 17.00 FTC—üSC bajnoki vizilabla-mérközés 17.50 A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén 18.10 Magyar tudósok 19.00 A szocialista képzőművé­szét jelképei 19.30 Tv-híradó 20.00 A fej vízvédelmi kutató- intézet jelentései 20.10 Micsoda idők voltak! 21.25 Maina Gielgud műsora 22.05 Tv-híradó. 2.­22.15 Mouchette. (Francia film) | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) De. 10 órakor Elza kölykei Színes, szinkronizált angol film Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Egyém, tiéd, kié? Színes, szinkronizált olasz —spanyol film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Hó barátom, itt van Sabata Olasz westernfilm EGRI KERT Este 8 órakor Napsugaras szemek GYÖNGYÖSI PUSKIN De. 10 órakor, du. fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor Puha ágyak, kemény csaták GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor öten, akiket leírtak Du. fél 6- és este fél 8 órakor Lépj olajra! GYÖNGYÖSI KERT A rendőrség csak áll és néz HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tűzgömbök HATVANI KOSSUTH Eglatine FÜZESABONY Jutalomutazás PÉTERVASARA A gammasugarak hatása, a százszorszépekre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom