Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám
Üzenet a bronzkorból 99 Az asztalon kar- és lábpe- recek sorakoznak. Jó néhány finomdíszítésű. ma is mutatósnak ható ékszer. Hajdani lányok és asszonyok hordták őket. időszámításunk előtt mintegy háromezer évvel. Fiatalként, örömre, szerelemre szomjúhozva. , Kezemben egy koponya, az almári ásatások hozták napvilágra. a tízes számú sírS mindjárt következik az érdekes bizonyítás. Méghozzá a bronzkori kar- és lábpere- cek, s egyéb ékszerek segítségével. — A nemes patinával van legkevesebb dolgunk. Akkor vár ránk bonyolult feladat, ha ez hiányzik a tárgyakról. A korróziót zsíralkohol és nátriumszulfát oldattal lazítjuk. Ezután a Selecton B3 Munkában a restwáiorok btfl. A férfi talán papként tevékenykedett a honfoglalást követő évszázadban vagy világi emberként szegődött a pálos kolostor szolgálatába. Élt, szeretett, kesergett, dalok fakadhattak ajkán, egyházi zsolozsmák, vagy a távoli kedvest sóvárgók. Eltemették, kortársai is elfeledték. S most mégis üzenetet továbbít letűnt évszázadokból, ismeretek regimentjét kínál- ja. Akárcsak azok a bronzkori „csecsebecsék”, amelyek annyi más tárggyal együtt az egri vármúzeum restaurátor műhelyébe kerülnek. Segít a kémia Kevesen ismerik ezt a sokoldalú felkészültséget igénylő szakmát, s izgalmasabbnál izgalmasabb műhelytitkait. Ezekből gyűjtöttünk össze most egy csokorra valót. Hogyan lesz valakiből restaurátor? Aki elmondja: Kiss Péter- né, Korompay Bernadette: — Előbb a könyvkötő szakmát sajátítottam el, azután kerültem ide. Elvégeztem a Nemzeti Múzeum által szervezett féléves bentlakásos tanfolyamot. Munka közben jöttem rá, hogy ez nem elég. Az egyetemmel próbálkoztam, s fel is vettek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre biológia-kémia szakosnak. Mindkét tárgy — különösképp a kémia — ismeretanyagát nagyszerűen hasznosítom a mindennapok során. fürdő következik, » eltávolítjuk a különböző rézvegyüle- teket. Desztillált vízzel semlegesre főzzük, majd elektromos szárítókemencébe helyezzük elődeink ékszereit. Ki a hiperférfi? A pálos kolostor hajdani lakójának csontváza, koponyája nem sokat mond a laikus számára. A szakembereknek viszont információk tömegét nyújtja. Elárulja korát, vall kínlódást okozó betegségeiről, sőt — bármennyire is meglepő — férfiasságának fokáról is. — Mi i6 foglalkozunk nemes kormeghatározással. Az előbbire huszonkét féle ismérvet kell egyeztetni, s így aztán az is kiderül, hogy ki volt a + 2-es minősítésű hiperférfi. A nőkről viszonylag könnyen megállapíthatjuk hányszor szültek. A kor megjelölésénél négy módszert alkalmazunk: a koponyavarratok belső elcsontosodását, a comb- és a karcsont felső Ízületének átfűrészelt metszetét és a szeméremcsont alakulását vizsgáljuk. A köszvény- ről, a tuberkulózisos betegségekről is tanúskodnak a csontok. S ha már a meglepetéseknél tartunk, említsünk meg egy első hallásra hihetetlennek tűnő tényt: az öt-hatezer évvel ezelőtt élt embereknek még a vércsoportját is kideríthetik a kutatók. — Ezzel a témával dr. Lengyel Imre szegedi orvos foglalkozik, az eljárást is ő dolgozta ki. Az ötödik csigolyát — achát — golyósmalomban csontlisztté őrli, s különböző elemzésekkel jut el a pontos eredményig. Ez a régészek számára fontos, hiszen az egyes rasszokra bizonyos vércsoportok a jellemzőek. A várvédő sisakja Sajnos az egri erősséget látogató turisták között olyanok is akadnak, akik nem sokra becsülik a múlt relikviáit. Egyikük — még a tavasszal — barbár módon összetörte a Dobó síremléket díszítő vörösmárvány sisakot. A kegyeletsértő mégsem érte el célját, mert a restaurátorok segítettek. — Megkerestük a régi fotókat, a korabeli rajzokat. A meglévő töredékeket összeragasztottuk, s az útmutatók alapján kiegészítettük, méghozzá házi recept szerint készített „műmárvánnyal”. Ez tulajdonképpen különböző színekre festett gipszkeverék volt. A rajzolat, s a fényes bevonat az eredeti hatását kelti. Csuhaj Zsuzsanna a munka változatosságát emlegeti. — Akik vidéken restaurátorkodnak, azok univerzális képzést kaptak. Érthető is, hiszen bronz-, ezüst-, ón-, vas- tárgyakat, csontanyagot, régészeti, néprajzi emlékeket, fafaragványokat, bőr és textil viseleteket kell konzerválnunk. Ez a sokszínűség adja a hivatás szépségét. A vidéki jelző sokak számára még mindig leértékelő ízű. A valóság azonban épp az ellenkezőjét bizonyítja. Az egri múzeum és a restaurátor műhely munkatársainak újszerű kezdeményezésére két évvel ezelőtt or. szágszerte felfigyeltek. ök rendeztek ugyanis — elsőként, igen jól sikerült, színvonalas kiállítást a restaurált tárgyakból. Arra is gondoltak, hogy bemutassák az alkotótevékenység egyes fázisait. Hozzájárultak ahhoz, hogy a tudomány közkinccsé tegye a múlt rejtjelezett üzenetét. A neolit, a bronzkorból, az Árpádok idejéből... Pécsi István Főiskolai tanárképzés indul gyors- és gépírásból, magyar nyelv és irodalombéi Az irodák munkaerőképzésének helyzete Három tantárgy: magyar nyelv és irodalom, gyorsírás é6 gépírás tanítására jogosító diplomát kapnak majd azok a fiatalok, akik ennek az új formájú felsőfokú képzésnek a hallgatói lesznek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az első évfolyamot a szeptemberben kezdődő tanévvel indítják. Ehhez még azt is elmondták az Oktatásügyi Minisztériumban, hogy a létszám már betelt. Az oktatás egyelőre a főiskola magyar nyelvi tanszékének keretében történik, a későbbiekben önálló gyorsírási és gépírási tanszéket szerveznek. Arra is lehetőség nyílik majd, hogy akik korábban a gyorsírás- és gépírástanítókat vizsgáztató állami bizottság előtt oklevelet szereztek, magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatására is képesítést szerezzenek levelező tagozaton a nyíregyházi főiskolán. A tanárképzés ezen új formája megszervezésének háteréhez tartozik — amint ezt nemrégiben az oktatási miniszter is hangsúlyozta, a Gyorsírók és Gépítók Nemzetközi Szövetségének Budapesten megrendezett világ- kongresszusán —, hogy a tudományos és technikai forradalom korában sem nélRendelet az építési adóról Megjelent a Minisztertanács rendelete az építési adóról s ezzel egyidőben adta ki ennek végrehajtási jogszabályait a pénzügyminiszter. Az új intézkedés szerint a vállalati döntési körbe tartozó beruházások építésiszerelési munkái után építési adót kell fizetni. A rendelet célja, hogy orientálja a vállalatok döntéseit: beruházásaikban minél kisebb legyen az építési hányad, tehát elsősorban új gépek beszerzésével, korszerűsítésével oldják meg a fejlődést. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az önálló elszámolás rendszerében működő más álami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira és a szövetkezetekre, valamint ezeknek és má6 szocialista gazdálkodó szervezeteknek társulásaira. Ha egyesülésben végeznek beruházást, akkor a vállalatok részvételük arányában fizetik az építési adót. Eddig az építési adó kulcsa 10 százalék, ami a fejlesztési amortizációs alapot terheli, és nem minősül beruházási költségnek. Az építési adó alapja a beruházásként elszámolt építési-szerelési munkák szam- laértéke. A végrehajtási rendelet melléklete felsorolja az építési adó alól mentes beruházásfajtákat. Ebből kitűnik, hogy a lakosság közvetlen környezetét, kereskedelmi és művelődési ellátását és a részére nyújtott szolgáltatásokat érintő beruházások mentesülnek az építési adó alól. így többek között nem kell fizetni építési adót lakóházak, művelődési és oktatási épületek, utak, vasutak, hidak, állami és szövetkezeti kiskereskedelmi üzletek, közterületi parkok építése után. Ezenkívül mentesülnek az építési adó fizetése alól a különféle községgazdálkodási szolgáltatást végző vállalatok, továbbá talajerő-gazdálkodási, parkosítási és városi kertészeti, lakásszolgáltatási és más közszolgáltatást végző vállalatok. Á rendelet 1976. január elsején lép hatályba, s ettől az időponttól kezdve az 1975. augusztus 1-e után kötött szerződések szerint, a ténylegesen kifizetett építési-szerelési teljesítmények alapján kell alkalmazni a jogszabályokat, fizetni az építési adót. (MTI) külözhetjük a jól képzett gyorsírók es gépírók munkáját. Ezt a gazdasag, a politika, a mindennapi élet legkülönbözőbb területeinek gyakorlata meggyőzően bizonyítja. Ezért a magyar oktatásügy nagy gondot fordít a gyorsírók és gépírók képzésére, szakmai műveltségük állandó emelésére. Magyarországon már a 60-as évek elején olyan szakközépiskolai forma született, amelyben a közismereti tárgyak mellett gyorsírásból és gépírásból is érettségiznek a tanulók. A legutóbbi tanévben az ország mintegy 60 közgazda- sági szakközépiskolájában 7300-an tanultak gyorsírást és gépírást. Évenként 1700- an szereznek középfokú képesítést. Az ország több mint 60 — kétéves képzési idővel működő gépíró- és gyorsíró- iskolájában évente csaknem 5000 gyorsíró és gépíró tanul. Oktatási rendszerünk korszerűsítésével lehetővé •yált, hogy a gimnáziumi tanulók fakultatív tantárgyul választhassák a gyorsírást és a gépírást. A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége rendszeresen foglalkozik a munkájukat hivatásszeretettel és magas színvonalon végző gyorsírók és gépírók szakmai továbbképzésével. Ezt a célt szolgálják az évente rendszeresen megrendezett versenyek is, amelyeknek régi hagyományai vannak Magyarországon. A tanulók versenyein évente mintegy 20 ezer dolgozatot adnak be. A tanulói gyorsíró- és gépíróversenyeket — az eddig elért magas színvonalak alapján — beiktatták az egyéb tantárgyakból is rendezett országos tanulmányi versenyek közé. A legutóbbi tanévben már nem kellett érettségi vizsgát tenniük gyorsírásból, illetőleg gépírásból azoknak a végzős szakközépiskolai tanulóknak, akik az országos tanulói versenyen kiváló eredményt értek el. (MTI) 20 05: Szakonyi Károly: Életem, Zsóka A darab főhősét — Köves Ferenc, harminckét éves Q JIMmM 1875. augusztus 8., péntek VACLAV MIHALSZKIJ: írót — a barátja halálakor érzett megrendülés arra készteti, hogy egy átvirrasztott éjszakán végiggondolja életét. Az őszintén újraélt események rádöbbentik, hogy minden lehetőségét elherdálta: ígéretesen induló tehetsége elszürkült, eljelentéktelenedett az állandó pénz- és sikerhajhászásban. Már ha akarna sem tudna jelentősét alkotni. őszinte barátság helyett a felszínes kapcsolatokat kereste — közvetve hozzájárult barátja öngyilkosságához — s mindezzel helyrehozhatatlanul tönkretette gyönyörűen induló házasságát ia. Ha jnalban már tisztán látja veszteségeit, kétségbeesetten próbálja menteni az egyetlen még menthetőnek látszót, házasságát — felesége azonban már képtelen az újrakezdésre, nem hihet; többe--benne. ~~ , g|mmiiiii-v^ ~melyet még édesapja ültetett, (Befejező rész) 1950. Párizs. V. A. Visnyevszkij. Kedves Papa! Most jöttem fel létrán a padlásra, székhelyemre, s nézem, miként nyugszik le a nap. Az égnek az oldala ég, lángol. A létrán álltam, néztem a napnyugtát. Arra gondoltam, hogy Te nyugaton a másik oldalon nézed ezt, mintha csak kerítés lenne. Sírva fakadtam, olyan szép volt. És szerettem volna leírni szavakkal. Nem neked, hiszen Te láttad a másik oldalról, csak hogy megmaradjon. És kigondoltam: a napnyugta lángolt. Ugye, jól kigondoltam. Mindjárt tudtam, hogy neked tetszeni fog. Eh, ha tudnék, olyan dalt írnék, hogy mindenki énekelné. Viszontlátásra! Fiad, Szlavka. 1952. A leveleket Szlavka egy bádogdobozban őrizte, abban rejtette el a íiatei diófa alatt, ííl; Ä vékony ágak az ablak üvegén el-eltakarták a hol örömtelen kék, máskor szomorúan szürke eget, egymás után teltek az egyhangú napok, a megismételhetetlenek, a megfejthetetlenek. A hetedik osztályban történt. Német nyelvórán. Ausland — külföld. És külföldi ? Ausländer. Helyes. Utolsó pad, figyeljen! A tanárnő krétával kopogott a táblán. Visnyevszkij, ne aludj. Umlautos a-t kell írni. — Umlaut. Visnyevszkij, hová mész? A tanárnő útját állta. — Engedjen — szólt és félretolta a tanárnőt, majd kiszaladt a folyosóra. A napfénytől verőfényes folyosón olyan csend volt, hogy hallatszott a vibráló porszemecskék csengése. Valakinek az árnyéka villant fel a lépcsőfordulóban. Szlava különös nehézséget érzett lábában. Éppen úgy, mint álmában, amikor szaladni kellene, de nem tud mozdulni. — Papa — kiáltani akart, de alig haDható hang jött ki szájából. Becsapódott a főbejárati ajtó. — Utol kell érnem. Lassan, de olyan lassan, mintha betegség után tanulna járni, Szlava kilépett az ajtón. Vele szemben egy század katona jött. Az élen egy tizedes haladt, vörös zászlóval kezében. Sokan voltak, szépen énekeltek a katonák. De legfeljebb csak idősebb testvérei lehetnének. És még a zöld gimnasztyorkájuk sem volt kopott, s nem is a frontról jöttek, hanem a laktanyából és a gőzfürdőbe mentek, a szomszéd utcába. Szlavka egészen addig nézett utánuk, míg a kanyarban el nem tűnt előtte a zászlós katona. Ezután lábaiból hirtelen eltűnt a merevség és futni kezdett. Hazáig szaladt. Az ajtó zárva volt, saját kulcsával nyitotta ki. Szinte elaléltan kutatta át a két szobát, a szekrényt, melyben ott lógott édesapja kabája. Az íróasztala fölött a képét nézte. Ujjaival tapogatta a sötét meggyszínű keretet. A fekete hajú, nagy szemű, arca jobb felén kicsiny gödörrel díszített apja, mintha mosolygott volna. Nem ő mosolygott, csak a napsugár villant meg arcán. — Mi történt, fiacskám — kérdezte édesanyja, akit irodájában keresett meg. — Semmi, csak úgy tűnt.., Anyja arckifejezéséből Szlava mindjárt kivette, hogy édesanyja nem érti, mi történt. — Mi van veled? Reszketsz — s a mama átölelte ŐL — Beteg vagy? — Milyen vagy — s homlokon csókolta Szlavkát. — Nem leszek soha beteg), it -«teása* mepfc — Hová tűnhetett apám? Láttam őt! Megismertem azonnal. Lehet, hogy szállodában szállt meg. Meg akarja tudni, hogy élünk mi a mamával. Szlavka körbejárt minden szomszédot, de hiába. Sokáig állt a szálloda előtt, figyelte a kijövőket, de nem látott apjához hasonló embert. Késő este ért haza. — Mi van veled — kérdezte édesanyja — a legkisebb zajra is remegsz. Csak nem csináltatok valamit... — És ha megtudta a papa, hogy a mama férjhez ment és ezért visszafordult — gondolta kétségbeesve. — Mondd meg, mi történt? — Hagyj békén — te hibáztál. Áruló vagy, férjhez mentél. — Mi van, Szlavka — kérdezte sápadtan a mama. — Mi történt fiacskám? — A papa bejött az iskolába, csak én nem értem utol. — Mindd el, miként történt. Szlava elmondta. — Ez csak úgy tűnt neked. Hallucináltál — fakadt sírva a mama. — Édesapádat Moszkva alatt ölték meg. A tankja La- rinyenko szeme láttára égett el. ö édesapád barátja, egy évig feküdt a kórházban. Nem akartam ezt mondani neked, mert mindig vártad az édesapádat. .. — És ha téved — akarta mondani a fiú, de nem jött ki hang a száján. Még napokig mindenkit megnézett az utcán, s minden parányi zajra megrettent — de reménykedett. Aztán ez az érzése elhalványodott. Mikor végleg megértette, hogy hallucinált, fájdalmas gondolat fogta el — soha nem jön már. "L - Oroszból fordítottal &ám&ász .Béla,
