Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Csütörtökön folytatódott az európai biztonsági konferencia záróülése f {Folytatás a 2. oldalról) állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal szám­űzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konf­liktusokat. A Magyar Nép- köztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betar­tására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kap­csolatainak a biztonsági ér­tekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gya­korlati érvényesülése erősíti , a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegy­veres erők, és azok fegy­verzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét fi­gyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együtt­működésre kidolgozott aján­lásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kap­csolatokat tart fenn Európa sok óságával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági mun­kamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt ér­dekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés a jövőben tovább szélesedjék. Ügy _ véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböz­tetésektől mentes, köl­csönösen előnyös, hosz- szú távú megegyezések­kel is szabályozott gaz­dasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érde­keltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok külturális együttműködésére, az infor­mációk az emberi kapcso­latok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Nép- köztársaság kész e kérdé­sekre vonatkozó ajánlások elfogadására is, és az e té­ren fennálló kapcsolatok fej­lesztésére. A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága fel­tételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudomá­nyok, a közoktatás, a kultú­ra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgaló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunk­nak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apolló űrha­jók kiválóan véghezvitt kö­zös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden va­lódi értékét a sajátjának te­kinti. Az egyetemes emberi kultúra kiizkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők mű­veit nagy péídányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra érté­keit is hozzáférhetővé tesz- szük mindenki számára. . Mi hívei vagyunk az em­berek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fej­lesztésének, az utazás, a vi­láglátás további könnyítésé­nek. A Magyar Népköztársa­ságban gyakorlatilag min­den ember nyitott kaput ta­lál, aki becsületes szándék­kal érkezik hozzánk. Szocia­lista és nem szocialista or­szágok viszonylatában egy­aránt jelentős kétoldalú tu­rizmust bonyolítunk. A tíz-' milliós lélekszámú Magyar- országra évente több mint 8 millió külföldi látogató ér­kezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja, hogy híve a kulturális együttműködés, az informá­ciók, a személyi forgalom bő­vítésének, minden olyan ész­szerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsö­nös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lé­péseket tennünk, ha kölcsö­nösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jo­gait, törvényei!;, amit érte­kezletünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen kidolgo­zott okmányunk is igényel minden résztvevő állanitól. Kulturális együttműködés,, az .információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, kü­lönböző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendsze­rű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egy­más ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóság­ban létező ideológiai és poli­tikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogj unk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, ame­lyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biz­tonság legyen, hogy az álla­Korszerűhb termelési szerkezet az építőiparban Az állami építőipar .rész­aránya az építőipar szocia­lista szektorán belül ez év végére várhatóan az 1971. évi 57,2-ről 63,2 százalékra emel­kedik. így főbb arányaiban az ágazati céloknak megfele­lően alakul az építőipar ter­melési struktúrája. Az építő­ipari szervezetek differenciáit állami támogatásával, a ki­vitelezési jogosultság szabá­lyainak módosításával, a szabályozórendszer egyes ele­meinek kiterjesztésével es szükség esetén közvetlen be­avatkozással segítette áz Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium struktúra-átala­kítását, hogy az építési mun­kák mind nagyobb részét, a legjelentősebb feladatokat a legjobban fölszerelt, s ennél­fogva magas hatékonysággal dolgozó nagy építőipari szer­vezetek végezzék, a kevésbé termelékeny .építési szerveze­tek, részlegek pedig ne vál­laljanak felkészültségüket meghaladó feladatokat és termelésük növekedése ne lépje túl a kívánatos szintet Ennek megfelelően az épí­tőipar szocialista szektorán belül az állami építőipar fej­lődött a leggyorsabban, éven­te átlagosan 7 százalékkal növelte termelését, ugyanak­kor a termelőszövetkezeteK ésútóipari yaüaütoaa-. sainak fejlődése átlagosan 1 százalék. Lényegesen csök­kentették. illetve megszün­tették ugyanis azokat a fe­szültségeket, bérezési arány­talanságokat, amelyek u terv­időszak elején a tsz közös vállalkozások indokolatlanul gyors növekedését okozták. Az építőiparban is a ter­melés tömegszerűségének, ipari jellegének, tehát a so­rozatgyártásnak a fejleszté­se, vagyis az építésipárosítás járult hozzá a legjobban a termelési szerkezet korszerű­sítéséhez. A lakásépítésnél a legszembetűnőbb ez a válto­zás. Ebben a tervidőszakban vált uralkodóvá a paneles technológia. Ez év végén kez­di meg az üzemszerű munkát Kecskeméten, az ország tize­dik házgyára, s ennek ered­ményeként. a házgyári háló. zat kapacitása már évi 27 000. a panelüzemek termelésével együtt pedig évi 33 000— 34 000 paneles lakás. A lakás­építés korszerű módszere az öntött építési módszer is. Ezek a gyors építési eljárá­sok tették lehetővé, hogy a XV. ötéves tervben előirány­zott lakásoknak mintegy 70 százalékát az építőip r szo­cialista szektora valósítom aosägt-A mok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeik ja­vára. Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöt­tünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek és a békének nem csak hívei, ellenzői is * vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt kép­viselt országok felelősen folytatják a megkezdett mun­kát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap fel­adatait is megoldjuk. A magyar kormány az ér­tekezlet okmányával egyet­ért, küldöttségünk azt meg­bízatásának megfelelően alá­írja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköz- társaság és a békeszerető ma­gyar nép minden tőle telhe­tőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Kádár János beszédének el­hangzása után. az elnök be­rekesztette a délelőtti ülést. A délutáni ülésen Joszip Broz Tito, a jugoszláv, Sü- leyman Demirel, a török, Anker Jörgensen, a dán, Leo Tindemans, a belga, Olaf Palma, a svéd, Bruno Kreisky, az osztrák, XJrho Kekkonen, a finn, majd Carlos Arias Navaro, a spa­nyol delegáció vezetője mondta el felszólalását. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. Az cH&ső!ioz Az újságot rendszeresen olvasó ember számára alig­ha hat a meglepetés erejével: a nyersanyagokon be-lü1 papirgoncíokkal is küzd hazánk. A kormányzat rend.u- vüli erőfeszítéseket tét* és tesz e gondok enyhítésére, a világpiaci árak emelkedésének lehetséges kivédésére * papír, különösen az újságpapír-szükséglet biztosítás; ;n. Az erőfeszítések mindezideig sikerrel jártak. Nem ári, ha tudjuk, hogy éppen a papírárak világméretű es ige a nagy arányú emelkedése miatt egész sor nyugat! sajtó­orgánum korlátozta megjelenését és nem kevés a:, ok ;k az újságoknak a szárna sem, amelyek éppen a papír­árak miatt megszűntek. A realitásokat figyelembe véve keile.v úgy dönte­nünk, hogy szerény mértékben ugyan, de . ’főzzük lapunk papírfelhasználását is. Éppen ezért 1’>'<•'>. Jus ­tus 1-től hetenként négy oldallal csői: ke. o if, öss/ - oldal terjedelmünket, és ennek megfelelik':; -z tr’án és csütörtökön a megszokott nyolc helyett hat old álon je­lenik meg a Népújság. A hét többi napja;; változatlan terjedelemben, tehát hétköznap nyolc, vasárnap 12 dalon jelenik meg a Népújság. Amikor olvasóink meg­értését kérjük, egyben közölhetjük azt is. hogy a szer­kesztőség mindent elkövet: ne csökkenjen, sói tovább javuljon lapunk színvonala és a jobb belső arányok ki­alakításával, a lap rovatainak célszerű szerkesztésével gyakorlatilag ne érje hátrány az olvasót. Köszönjük megértésüket. A SZERKESZTŐSÉG AZ V. NÉPGAZDASÁGI TERV KIDOLGOZÁSÁRÓL * A KÖZÜTI JARMÜOVÁ!’- TÁSRÓL * A FÖLDGÁZFELHASZNÁLÁSRÓL * ÉPÍTÉSI ADÓ BEVEZETÉ5ERÓL Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nék, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság külügy­miniszterének július 28—29- én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű meg­beszélések a két ország' kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a ter­vezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján meg­felelő ütemben folyt. A Mi­nisztertanács . jóváhagyólkg tudomásul vette a beszámo­lót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcso­latos további munkálatokra. A kohó- és gépipari mi­niszter jelentést tett a köz­úti járműgyártási program II. szakaszának eddigi meg­valósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a ki­emelt termékek termelési előirányzatait jórészt túltel­jesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghala­dóan növekedett a termelé­sük és ennek nyomán az ex­portjuk. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudo­másul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelen­tését a földgázfelhasználás központi fejlesztési program­jának 1974. végéig megváló-' sítot.t, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről. Meg­állapította, hogy a földgáz részesedése . a népgazdaság energiaellátásában a prog­ram előirányzatának megfe­lelően alakult. A Leihaszná­lásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy mű­ködjenek együtt a program V. ötéves tervidőszakra vo­natkozó célkitűzései megha­tározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisz­tertanácsot a budapesti agg­lomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügymi­niszter javaslatára határoza­tot hozott építési adó beve­zetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztés, forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása ér­dekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési építési, szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A takarékossági mozgatom nyomában; Nincs „kozmetikaszag Kerekharaszton ff Hosszú évek szükségesek ahhoz, hogy egy új iparág meghonosodjon valahol. s kialakuljon a feladatok meg­oldásához szükséges munkás- gárda. így volt ez a Duna Ci­pőgyár hatvani telepén. is mindmáig. — Közel öt év kellett, hogy minden tekintetben felnőve- . kedjünk. Ezen a nyáron azonban visszavonhatatlanul nagykorú lett az üzem — mondja Kozák Géza telepve­zető. — Épületünk, géppar­kunk korszerű, a budapesti „iskolát” kijárt művezetők keze alatt pedig elsajátította a szakmát, megtanulta a fo­gásokat ötszáznál több asz- szony, leány. S mostmár nincs pardon, nincs kitérő! Mind munkaszervezés, anyag- ellátás, mind a különböző mozgalmak megvalósításában úgy kell helytállnunk. aho­gyan egy felnőtté vált üzem­től elvárható. Jelen esetben a kormányprogramként sze­replő takarékossági törekvés­re gondolok, mert nálunk en­nek a feltételei változtak meg szinte egyik napról a másik­ra. Anyagfelhasználás te­kintetében például egészen júliusig húsz százalékos rá­tartással dolgoztunk, s bár volt normánk mindenre, igen lezseren gazdálkodtunk. In­dok? Jöjjön, bele mindenki a munkába, zökkenjen előbb rendes kerékvágásba a gyár­telep. . „ Keret-utalványozás Szép kifejezés, csak nem mindenki érti. Megmagyaráz­zuk. Ami a legfontosabb a júliusban bevezetett intézke­désnél: a megtakarítás kötel­me. A gyárban mindennek megszabták a szigorú nonns- A-ják Msek, szegnek, ragasztónak. Ami csak kell a cipók, női csiz­mák előállításához. S ez ko- njoly tételeket jelent, hiszen az üzem. 1975-ös termelési terve elérte az egymillió pár lábbelit. Hogy mit, s miként lehet itt megspórolni? — Eddig a drága, jobbára import ragasztóból olyan sze­lesen kentük, a felsőrészt, ahogyan a kedvünk diktálta. Elvégre begyakorlás folyt! Ez megszűnt. Most már min­denkinek tartania kell az egy centiméteres sávot — mond­ja Gábor András műszaki ve­zető. — S tudja, mit jelent csupán ennek az intézkedés­nek' a szigorú betartása egy év alatt? Harminc tonna megtakarítást, azaz majdnem fél millió forintot. Ezt ment­jük meg az üzemnek, a nép­gazdaságnak. Vagy mondha­tom úgy is. hogy saját ma­gunknak. Mert minél nyere­ségesebb a termelésünk, an­nál több lehetőség nyílik a fejlesztésre, bérrendezésre. És ez mar zsebbevágó dolog, amire mindenki kényes. Nincs is rossz szavam a mun­katársakra. Eddig sem ha­nyagoltuk el a takarékossági szempontokat, de rhost már a mozgalom haszna sokkalta inkább nyomon követhető, mérhető, így hatása igen ösz­tönzően jelentkezik. Cérnából lormt ISO ezer sen, hogy miként lehet meg­fogni a forintot, jobban mondva a cérnát. Ennél a szalagnál ugyanis ebből a kellékből lehet leginkább ta­karékoskodni. — Hogy milyen sikerrel? Egyik szocialista brigád ve­zetőnk, Szalay Anna, méter­ben, súlyban rávezeti a bri­gádnapló lapjaira a vissza­vételezett, megtakarított anyagot. Nézzük csak ezt a hónapot! Tessék. A különbö­ző cérnákból 314 ezer métert spóroltunk, az értéke pedig mintegy 15 ezer forint. Szo­rozza meg a tizenkét hónap­pal, kijön 180 ezer. És ez csak a mi szalagunk! — A nagy ügybuzgalom, versenyláz nem megy a mi­nőség rovására? — Szó sincs róla. Ésszel él az ember. Eddig divat volt például, hogy ha lefutott va­lamelyik modell, s gurigáin­kon maradt a hozzá előírt cernafajtából, dobtuk a se- lejtbe. Most tíz méternyit sem hagyunk rajta, hanem szépen orsózzuk, s oly belső megmunkálásnál, varrásnál használjuk fel, ahol nincs je­lentősége a színdifferenciá­nak, anyagminőségnek. És a* energia J. Szállítás, olaj, elektromos-, säg. Igen, ahogyan sorravesz- szük a gyár idei takarékossá­gi tervét, ilyesféle számada­tokkal is találkozunk benne. — Csak a fűtőolaj számot­tevő igazán, s ott tudunk va­lós megtakarítási eredményt produkálni — jegyzi meg ér­deklődésünkre Árvái József tmk-vezetó. — Hogy ez sza­mokban mit jelent? Eléged­jünk meg egyetlen aa attak Idei szükségletűn1', figyelem­dését, száztíz tonna tüzelő­olaj. Okos, ügyes felhaszná­lással itt mintegy tíz tonná­nyi nyersanyagot fogunk megspórolni. — Ilyen határozottan me­ri ezt kimondani? — Igen! Eddig fűtöttünk világba, mert az energiahor­dozókra sem volt meghatá­rozott keretünk. Az új fűtési szezonban változtatunk a módszeren. Ha például a de­cemberi hőmérséklet a sza­badban plusz 10—15 fok, dél­előtt biztosan lekapcsoljuk az olajkazánt. Vagy ott vannak a rendszeres hét végi leállá­sok, amikor a fűtés is szüne­tel, ha csak nincs fagyveszély. Nos, ilyen esetben ezután va­sárnap éjjel lobbantjuk fel a kazánok tüzét, amivel egy szezonban legalább húsz nap fűtőanyagát takarítjuk meg. Ha mindenütt így csinálnák, tudja mi jönne ki ebből... ? Summázat Nem szorzunk, osztunk. Nem válaszolunk erre a kér­désre. Egy dolgot viszont nyu­godt lelkiismerettel nyilvá­nítunk ki, s ez lehet cipőgya- ri látogatásunk summázatu: Sokan, sokfelé hajlamosak az üzemekben kibontakozó mozgalmak alábecsülésére, az eredményük kétségbevonásá- ra. Nem tagadjuk, előfordul olykor, hogy ..kozmetikasza­got” érez az ember egy-egy munkahelyen. Az előzetes hírek nyomán mi is némi szkepszissel látogattunk Ke- rekharasztra. A kétségbevon­hatatlan tények előtt azonba 11 meg kellett hajolnunk. A ta­karékosság vezérelve érezh; tőén, hasznosan. • érvényes; az üzem termelőmunkájába ' s valóban milliókat mer meg a kentek. Moldvay Győző Kedves, barna asszony Bán Mindly né, a 92-es műszak egyik szalagvezetője. Négy eve költözött le családostól Hatvanba, ahol 55 asszony, leány dolgozik a 1 eze alatt, akiket jórészt ő tanított meg a felsőrész-tűzés (jsínjára­& -árra & éergUspaáue «Jfe&ndé tár -rizsáse- 3SKL ■mgnftTtm a* jnsbíei MmmQ ¥í"í* ért az ifjúsági vöröskeresrtes találkozó Pénteken véget ért az I. európai ifjúsági vöröske- resztes találkozó másfél he­tes rendezvénysorozata. A 20 ország több mint 140 fiatal vöröskereszt es aktivistájának részvételevei lezajlott talál­kozó tapasztalatai alapján a Vöröskereszt Társaságok Nemzetközi Ligájának ifjú­sági bizottsága ajánlást dol­gozott ki a nemzetközi szer­vezet számára a balesetek hatékonyabb megelőzése ér­dekében. A dokumentum hangsú­lyozza: a közlekedési, az otthoni és az iskolai bale­setek számának növekedése világszerte egyre aggasztóbb méreteket ölt, ezért a vö­röskeresztes szervezetek te­vékenységében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szen­telni a balesetek hatéko­nyabb megelőzésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom