Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

Az ifjúsági törvény négy éve A végrehajtás tényei, adatai Az ifjúsági törvény megal­kotása óta eltelt esztendők­ben számottevően javultak az új nemzedék nevelésének, ok­tatásának feltételei, művelő­dési és sportolási lehetőségei, ugyanakkor növekedett a iialalok részvétele az építő, munkában, az állami, társa­dalmi életben — állapítható meg abból az összegező, a törvény végrehajtását elem­ző felmérésből, amely mo6t készült el az Állami Ifjúsá­gi Bizottság titkárságán. A magas szintű paragrafusok érvényre juttatását egyéb­ként rendre figyelemmel kí­sérik: a Minisztertanács 1971 és 1975 között 14 alkalommal tárgyalt olyan ifjúságpoli­tikai témájú előterjesztést, amely közvetlenül szolgálta a törvény végrehajtását s ugyanez idő alatt az Állami Ifjúsági Bizottság 17 ízben számoltatott be országos fő­hatóságokat, tanácsokat és intézményeket A törvény kamatozott az ifjúság nevelésében, oktatá­sában: a Minisztertanács ha­tározatot fogadott el az álla­mi oktatás fejlesztésének feladatairól, új iskolai rend­tartásokat, szervezeti és mű­ködési szabályokat adtak ki, jelentősen megnőtt a diákön­kormányzatok Hatásköre, korszerűsödött a tananyag, csökkent a tanulók túlterhe­lése, javultak az oktató-ne­velőmunka feltételei. Mind­ezek eredményeként a szer­vezett iskolaelőkészítésben résztvevők aránya megha­ladja a 90 százalékot, az 1973 —74-es tanévben már a tan­kötelesek 91 százaléka végez­te el az általános iskolát s a továbbtanulók aránya is ma­gasabb 90 százaléknál. A fi­zikai dolgozók gyermekei to­vábbtanulásának segítésére új középiskolás ösztöndíjat alapítottak, amelyben az 1974—75-ös tanévben már 13 500-an részesedtek. Meg­kezdődött a termelőmunká­ban kitűnt, érettségivel nem rendelkező munkásfiatalok intézményes felkészítése a felsőfokú tanintézetekbe va­ló felvételre, * évenként már 20.55: Színész- múzeum — Ladányi Ferenc Tíz éve ment el közülünk Ladányi Ferenc a kedves, komoly, játékos, kiváló jel­lemszínész. A műsorban fel­idézik alakját pályatársai: Gobbi Hilda a közös romelta­karításra, közös szereplések­re emlékezik, Rajz János vi­déki színészkedésüket idézi. Kőmíves Sándor pedig azt is tudja róla, költői vénája volt, verseket is írt, — uno­kaöccse volt Tóth Árpádnak. Neményi Lili és Ruttkai Éva egyaránt A néma leventében találkozott Ladányival, aki másfél évtizedig volt — több Zilia mellett —1 Agárdi Pé­ter, a néma levente. A fel- szabadulás utáni színházmű­vészet nagyszerű alakja tra­gikusan korán, ötvenhat éves korában lépett le örökre a színről. A műsor felidézi alakját nemcsak a pályatár­sak visszaemlékezéseivel, ha­nem néhány versfelvétellel,, híradórészlettel, filmrészlet­tel is. Q.JtwmU 1875, au£uszfus~30.t szombat 60 ezer tanuló vesz részt a továbbtanulást előkészítő díj­talan tanfolyamokon, tábo­rokban. A munkaügyi mi­niszter rendeletet adott ki a munka melletti továbbtanu­lással járó kedvezmények bővítéséről, s megteremtet­ték a szakmunkások 3 éves szakközépiskolai továbbta­nulásának lehetőségét. Hatá­rozat született a tanulók kö­zéleti-állampolgári nevelésé­nek, s a családi életre való felkészítésének segítésére, az általános iskolában és a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben bevezették az állam- polgári ismeretek oktatását, s minden középiskolában ta­nítják már a „Világnézetünk alapja” tantárgyat. Ami az Ifjúság munkában való részvételét illeti — a Minisztertanács határozatot hozott a pályaválasztási ta­nácsadás továbbfejlesztésé­ről, ilyen tanácsadásban évente már 10 ezer általános iskolai tanuló részesül. A központi intézkedések ered­ményeként javult a fiatalok személyi adottságainak, ké­pességeinek és a népgazda­ság, munkaerő-szükséglete ki­elégítésének összhangja. A pályakezdő fiatalok beillesz­kedésének segítésére az elő­ször munkába lépő ifjakat 5 évig megkülönböztetett fi­gyelembe részesítik. A kezdő diplomások korábbi gyakor­noki bérének helyébe egysé­ges bérrendszer lépett, sok vállalatnál pályakezdési köl­csönt, segélyt adnak a mun­kába lépő fiataloknak. Az if­júsági törvény végrehajtása során a vállalatok tovább ja­vították a szocialista munka- verseny-mozgalom feltételeit, a fiatalok anyagi és erkölcsi ösztönzését — ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy a szocialista brigádmozgalom részvevői­nek egyharmada fiatal, s az újítási javaslatok több mint negyedét 30 éven aluliak nyújtják be. Jelentősen megnőtt a fiatal vezetők száma, a műszaki vezetőké, termelés-irányítóké például háromszorosára, a művezetőké két és félszeresé­re. 1973-ban az országban több mint ezer 30 éven aluli tanácselnök, vállalati igazga­tó, illetve szövetkezeti elnök tevékenykedett. 1974-ben ke­rült sor első ízben a munka­helyi demokráciát továbbfej­lesztő új intézmény, az ifjú­sági parlamentek megrende­zésére, ezeken a fórumokon több mint 1 millió fiatal vett részt. Jellemző adat az ifjúság Szabadtéri faszobor­kiállítás részvételére az állami élet­ben: az országgyűlés 1971— 1975. évi ciklusában 21 fiatal képviselőnek volt mandátu­ma, számuk az idei választá­son 37-re nőtt. Az 1973-as ta­nácsi választásokon a 30 éven aluliak aránya 1967-hez mér­ten megkétszereződött, több mint 10 ezer fiatal tanácstagi kapott helyet a testületekben. A legutóbbi szakszervezeti választásokon 104 ezer fia­tal vált tisztségviselővé. Fontos intézkedések szü­lettek a fiatalok lakásellátá­sának javítására: 1973-ban például már 23 ezer család vette igénybe — 1,3 milliárd forint értékben — az egy, il­letve két gyermek után járó szociálpolitikai kedvezményt. A Minisztertanács rendeletet hozott a munkáslakás-építési akció támogatására, a taná­csi és a vállalati lakáselosz­tásnál biztosították a KISZ véleményezési jogát. A ko­rábbi 20 százalék helyett ma már a tanácsi és vállalati la­kások 40—50 százalékát kap­ják fiatal házasok, akiknél egyébként a havi OTP tör. lesztés összege az első három esztendőben mérsékelhető. Fontos népesedéspolitikai intézkedések láttak napvilá­got, a bölcsődei helyek szá­ma 50 ezerre, az óvodai he­lyeké 316 ezerre nőtt. Üj jogszabály jelent meg a fia­talok munkaköri, szakmai al­kalmasságának egészségügyi vizsgálatáról, az oktatási mi­niszter új utasítást adott ki a felsőfokú oktatási intéz­mények hallgatóinak nyújt­ható állami támogatásáról, s rendelet született a nehéz fi. zikai munkával járó 6zak. mákban a tanulók ösztöndí­jának a felemeléséről. Az ifjúság kulturális ellá. fásának, turizmusának fej­lesztésére a kormány hozott határozatot, sor került az if­júsági klubok működésének szabályozására, s kialakult a kulturális kedvezmények egységes rendszere. Évente több mint 100 ezer ifjú veheti igénybe a kedvezményes színházjegy.utalványokat, opera, színház-, mozi-, hang­versenybérleteket. Az ifjú­sági és úttörőházak, táborok kezelését a tanácsok vették át. 1974-ben 51 ezer leány és ifjú belföldi üdüléséhez, 50 ezer fiatal országjáráshoz és kempingezéshez, 3500 pedig külföldi utazáshoz kapott kedvezményt. Felépült • zánkai úttörőváro6, s hozzá­láttak a velencei-tavi ifjúsá­gi üdülő- és kirándulóköz- pont tető alá hozatalához is. (MTI) Öt nemzet — Argentína,, Belgium, Franciaország,1 Olaszország és Magyarország < — nyolc szobrásza vett részt í és dolgozott Nagyatádon, az S idén először megrendezett ] Interszimpozionon, a nemzet­közi faszobrásztáborban. Al-! kotásaik közül, ötöt már el-, helyeztek a város határában < létesített szabadtéri kiállítá­son. Ifi. Szabó István Dózsa.szobra. készülő Az alkotások a város tu­lajdonában maradnak. (MTI fotó: Bajkor József felvétele — KS) do&/<rfz.. Tekintettel arra... Tekintettel arra, hogy nem mindig vagyunk másokra te­kintettel, sok-sok bosszúságot okozunk egymásnak. Olyanok ezek a bosszúságok, mint apró szúnyogcsipések, amelyektől kipattogzik, feldagad az ember. Sőt! Ha mérges a szúnyog, még bele is lehet halni. Villantsunk csak fel néhány lámpácskát: Szakadó esőben hosszú kocsisor áll a benzinkút előtt Egy moszkvicsos csapig tölteti a tartályt, utána a két kan­nát, de — hamár itt van — Olajat is kér, majd elkezd dis- kurálni a benzinkutassal. Nagyokat nevetnek, csapkodják egymás hátát. — A keserves mindenit! — fakad ki valaki. Hátrábbró! dudálnak. — Halló! Ne itt diskuráljanak, kérem! A moszkvicsos, mintha tapló lenne a fülében, nagyokat nevet és behúzza a fülkébe a benzines barátját. Amikor ki­jönnek, már tízen állunk az esőben és — mit tehetnénk mást —, tekintettel arra, hogy ők nincsenek ránk tekintet­tel, káromkodunk. Egy másik lámpácska: — Megáll az esze az embernek, hogy valaki ilyen lehet! — Mi a baj? — Képzelje! A lakótársamnak az a mániája, hogy haj­nali ötkor szögez. Érti? Kalapáccsal szöget üt a falba, vagy fába, úgy, hogy szinte cseng belé az egész betonkolosszus. — És ez idegesíti? — Idegesít, idegesít! Felébreszt. Éjfélkor fekszem, haj­nali öt után kopácsolásra ébredek. Bizony így van! Kopácsolásra, gépkocsi-túráztatásra. Manapság a legtöbb lakótelepen garázsok vannak a házak körül. Ám a garázsokból ki lehet jönni így is, meg úgy is. Egy drága trabantos például háromnegyed ötkor legalább öt percig túráztatja a kocsiját a garázsa előtt. Vagy hatszor bevágja az ajtót úgy, aki éppen alszik, úgy véli, ágyúlövés­re ébred. Szóval nincs tekintettel arra, hogy... Űjabb lámpácska: , Ül a horgász a parton. — Van-e kapás? — Pszt! Most ne zavarjon! Népes család telepszik mellé a fűbe. Kaja be, rádió ki, öcsike pedig kavicsokat dobál a vízbe. — Kérem, ez itt horgászterület. Tessék szóin! a gye­reknek! — Mi az, hogy szóljak? Nem szólok! Elvégre..! Bizony így! Nem voltak egymásra tekintettel, ezért nem volt kapás, elúszott a hal és hat embernek semmiségek miatt felugrott a vérnyomása. Lehetne sorolni ezeket a tekintetlenségeket: Sorbanál- lásnál előretolakszunk, fogorvosnál azt mondjuk, hogy ml jöttünk előbb, dohányzunk ott is, ahol nem szabad, éjfélig zongorázunk a bérlakásban, behordjuk a lábunkkal a sarat és a házmestert szidjuk, mert sáros a lépcsőház. Senki ne vegye ezeket kioktatásnak, de tekintettel arra­Szalay István ,»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Küszöbön az új tanév frigy és negyed millió diákot várnak, az iskolapadok Augusztus utolsó napjaira az általános és középiskolák­ban országszerte megtették azokat az intézkedéseket, amelyek a tanév zökkenő- mentes megnyitásához nél­külözhetetlenek. A több tíz­ezres pedagógustársadalom számára augusztus második fele már a megszokott mun­karend szerint telt el, és kö­zöttük 66 ezer általános is­kolai pedagógus vezetésével megszervezték a javító é6 osztályozó vizsgákat. Okta­táspolitikai szakemberek ér­tékelése szerint az alsó- és PÓSFAI H. JANOS: **>m mér Hontalanok zsákutcája 6. Élni csak itthon lehet A szelíd tekintetű fiatal­ember sokáig mered maga elé. „Az biztos, másként is alakulhatott volna az éle­tem.” Ikertestvére itthon ma­radt, családi háza, családja, kitűnő szakmája van. S neki mire tellett a híres Bayer- cégnél? Még nincs negyven­éves, de ötvennek látszik. Ti­zennyolc évesen ment el s már töri a magyart. Nehe­zen, szaggatottan törnek fel belőle a mondatok, mintha súlyos beteg volna. Fogsora egészségesen villan. — Vegyipari munkásként dolgoztam az NSZK-ban. Idehaza géplakatos szakmát szereztem. Amikor elmentem, 1956 decemberében, nem tudtam volna megmagyaráz­ni, miért teszem. Most sem tudom. De egyben biztos va­gyok: nincs keserűbb kenyér a hontalanok kenyerénél. Köln-Bucheinben lakott, onnan járt a 16 kilométerre •levő munkahelyére. Égy idő tette: a hazalátogatás lehető­sége. Jött is, amikor csak te­hette. S most végleg itthon marad. A sárvári Gecse Zoltánnal jóval előbb határozott a bői Győrvári család, ötvenhat­ban mentek el ők is. Hogy miért, ők sem tudják meg­magyarázni. Talán azért, mert az „öregek” nem néz­ték jó szemmel, hogy a két fiatal egymást választotta? Elmentek, kint összeházasod­tak, négy évig meghányta- vetette őket a sors, aztán ha­zajöttek. Három apró gyerek­kel jöttek, s a fiatalasszony tudta, hogy itthon nemsokára megszületik a negyedik is. A Kossuth utca 4-ben, a szülői házban laknak. Jó sza­gú szellő járja az udvarukat, ahol beszélgetünk. Együtt a család. A nagyszülők is itt vannak. Körbeüljük a kerti asztalt, derűs, már-már idilli ez az emlékezés. — Élni csak itthon lehet — fogalmazza meg a fiatal asszony, a négy gyermek anyja. — A másfél évtized megmutatta. Ha kint mám ­volna bennünket a honta­lanság? A férj a Gabonafelvásárló Vállalat hegyfalui telepén dolgozik. A feleség a terme­lőszövetkezetben, a csirkék­nél. A gyerekek közül a leg­idősebb, Ottó. A nagymama szavaival: „erős, mint a vas”. Bázelben született. Szombat­helyen dolgozik az egyik nagyvállalatnál. Most tizen­nyolc éves. István, akire a nagymama a „fürge gyerek” jelzőt illeszti, kereskedelmi iskolába jár Sopronba. Her- giswillben született 17 évvel ezelőtt. Sopronból minden­nap hazajön, még a kórházi nagymamához sem költözne el, mert itthon a legjobb. Ibolyát is a nagymama „kon­ferálja be”, azt mondja: „ak­kora, mint az anyja!” Tizen­öt éves, most végzi az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályát. Szorgalmas lány, az anyja se főz jobban. Egy­szerre három helyre küldött levelet: Szombathelyre cuk- r ászfelszolgálónak, Sopron­ba kertésznek, Sárvárra bőr­díszművesnek jelentkezett. A gyediket választotta: Csep regre megy, a ruhaüzembe Ülünk az asztalnál, a nagy mama emlékezik. — Hányszor, de hányszor elmentem Budapestre. Még a tokiói követségen is jártam Leveleztem a fél világgal, soha nem tudtam volna bele­nyugodni, hogy kint marad­janak. Az idősebb Győrvári is közbeszól: — Aki itthon is dolgozik, jól él, annak itthon is Ame rika van. A szavak pontos jelentésén nem érdemes tűnődni. A ki­vándorolt magyarok közül sok-sok ezernek biztos, hogy jól megy a sora. A legügye­sebbek, a legszerencséseb­bek sokra vihették akár i tengerentúl él, akár a köze­lebbi idegenben. De hogy idegenek maradnak életük végéig, az biztos. Ma már a kintről küldött fénykép a kö- rülállt autóval nem hat meg senkit. Itthon is mind többen készíthetnek ilyen fotót. Azokat, akik visszatértek, nem kell meggyőzni erről. Élni csak itthon lehet! Ki tudja, hány világot járt he­lyett fogalmazta meg ezt az igazságot Győrvári Istvánná? középfokú oktatási intézmé nyék készen állnak az egy é negyed millió diák szeptem bér 1-i tanév nyitására, illet ve a tanév munkájának meg kezdésére. Ezekben a napokban, tanév-előkészület jegyében legtöbb munkát a tanköny vek szétosztása, vásárlásána zökkenőmentes megszervez« se jelenti a pedagógusokna és a könyvterjesztőknek egy aránt. Az 1975—76. tanév a általános és középiskolá számára a különböző kiadóit nak együttvéve 2100-féle tar könyvről kellett gondoskoc niuk, ennyit ír elő a hivat« los tankönyvjegyzék, és « körülbelül 25 millió példán könyvet jelent. A vidéki és fővárosi terjesztés részbe eltér egymástól. Vidéken vt lamennyi iskolatípusban k zárólag az adott iskolákba árusítják a könyvet szepterr bet 6-ig. Szeptember 8-a « 20-a között pedig az ország ban kijelölt 42 vidéki köny vesboltban lehet majd tar könyveket kapni, melyekne címjegyzékét az iskolák ti domására hozták. A fővároi általános iskolákban ugyar csak szeptember 6-ig, a hel.v színen lehet venni a tankönj veket. Szeptember 8-a után kerületi könyvesboltokba árusítanak. A gimnáziun tankönyveket részben a heb színen, a gimnáziumokba: részben a tankönyvellátásss megbízott kerületi könyves boltokban lehet megvenr szeptember közepéig. A szak középiskolai könyvekhez kijelölt könyvesboltokban le hét hozzájutni. A késve meg jelenő általános iskolai, il letve középiskolai tanköny­veket a könyvterjesztők ha ladéktalanul eljuttatják a: -iskolákhoz, illetve a köny. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom