Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

Augusztusban, ' Egerben mindjárt az első napokban itt van a nyári egyetem, amely ;• műemlékekkel foglalkozik. Hugién rákövetkezik a Mű­emléki Albizottságnak a két­évenkénti, országos értekez­lete ugyancsak ebben a vá­rosban, majd 10-én a televí­zió Múltunk jövője címmel sugároz egy negyvenperces műsort, amelyben ár. Geró László, dr. Varga János és Borics László beszélgetnek Eger műemlékeiről és beját- szanak majd néhány részletet abból a kalauzolásból, amely a nézőt Egerrel ismerteti meg. Mindezt Borics Lászlótól, a megyei főépítésztől, a Heves megyei Műemlék Bizottság elnökétől tudjuk meg. Eger xehát felkészült az egyik leg­fontosabb és sokakat érdek­lő témájára. Úgy tűnik, az egri műemlékek — túl az idegenforgalmon — megint kint lesznek az országos ki­rakatban. Már Ipolyi Arnold és társa* Ar, egri műemlékvédelem komoly hagyományokra te­kint vissza. Ipolyi Amoldék ,,az egri orvosok és természet­vizsgálóik” már 1868-ban mozgolódtak és az ő indítá­suk eredményeként megin­dult a műemlékek iránti ér­deklődés, hogy aztán 1881-ben törvény keletkezzék a véde­lemről. Sokan a válltikat vonogaL jak, kell-e egyáltalán ekkora gondot fordítani ezekre a ré­gi házakra? Kell-e stílust es hagyományt ennyire tisztel­nünk, nagy anyagi áldozato­kat hoznunk, amikor másra is kell a pénz? A téma így, ilyen felállítás­ban valóban egyszerű, vagy inkább leegyszerűsített. Néz­zük csak közelebbről, miért értékes ez az egri belváros, ez a régi városjnag? Csupán azért, mert Egerben 163 mű­emlék jellegű épület, épít­mény található és ebből ki­lencvenhatot műemlékké nyilvánítottak? Rang ez, vagy gond? Ügy hisszük, mindket­tő. Sokan talán nem is sejtik, hogy ez a város, a városmag, úthálózati rendszerében kö­zépkori eredetű. Évszázadok hagyománya szerint a fő ut­ca, a mai Széchenyi utca a patakkal párhuzamosan ka­nyarog, erre merőleges a másik áteresztő út, a Kossuth Lajos utca. Ez az utcarend, az egymást metsző két áteresztő ut jellemző a magyar váro­sokra. A Széchenyi utca vo­nalát kapcsolja aztán a volt piac térhez a sok gi'rbe-görbe utcácska, amelyek oly jelleg­zetessé teszik ezt az ősi tele­pülést. Erre a középkori magra épült rá, a hódoltság megszűnése után mintegy öt­ven esztendő leforgása alatt a virágzó barokk város. Ez a barokk világ csaknem érin­tetlenül maradt ránk öröksé­gül, mért a XIX. század ele­jén a város fejlődése megre­ked : épült a székesegyház, az érseki palota déli szárnya «8 a Fati Partus, a volt Szak- szervezeti Székház klasszici- záló stílusban, de semmi több! Ennek oka, hogy az egykori érseki szándék sze­rint a vasút elkerülte a vá­rost és így megmaradt ba­rokknak. Így aztán jó is, rossz is, hogy a várost a ka­pitalista Magyarország fejlő­dése nem formálta át. Ezért maradhatott ránk egy zárt műemléki együttes, amely ma is és még hosszú időre a vá­ros életének a központja. Ezt az örökségét tisztelnünk és óvnunk kell, mindennapi és köznapi érdekeinlt miatt is. A régi város, a belváros, vagy városmag, három cent­rumot foglal magában.: — a polgári centrumot, ez a Dobó tér és környéke, — az egyházi centrumot, ez 165», zugaatm vméesm a székesegyház, az érseki, re. zidencia és a Líceum, — a vár, az egykor-volt ka­tonai bázis. Az újjáélesztés 1967-ben ezt a városmagot védetté nyilvánították. A köz­ponti és a helyi kezdeménye­zés ebben az időben kedve­zően egymásra talált, .mert ekkor indította el a város, a helyi hatóság a belváros rekonstrukcióját. A belvárosnál: ez az „újjá­élesztése” nem kis feladatot fogalmazott meg. Itt eladdig olyan' lakások sorakoztak, ahol a 200 év előtti egészség- ügyi és társadalmi igényeket kövesítette meg az idő. Négy­öt család használt egy mos­dót, fürdőszobát csak elvétve lehetett találni. Aj újjáélesz­tésnek tehát mindenképpen igazodnia kellett a műemlék- védelem sajátságom tenniva­lóin és szempontjain felül még alihoz a szándékhoz is, hogy az itt lakók mai és hol­napi igényeit is kielégítsék a rekonstrukciós munkálatok­kal. Ezért három kategóriá­ba sorolták az itt található épületeket: a) a műemlék, vagy mű­emlék jellegű épületek, itt a teljes felújítás és korszerű si­tes a végrehajtandó cél, b) azok as épületek, ame­lyeknek a műszaki állaga jó es jól illeszkednek a műemléki környezetbe; a felújítás es korszerűsítés itt indokolt, azt végrehajtják, / c) az elavult és művészi érték nélküli epületek, istál­lók és „sufnik”; az esztéti­kailag is indokolt megoldá­sok érdekében ezeket lebont­ják. Ezzel a megoldással a gya­korlatban zárták és zárják le azt a vitát, amely szakmai berkekben nemzetközi szin­ten folyik, hogy ugyanis csak „kívülről”, csak látszatra mentsék-e, ami a műemlékek­ben menthető, kulisszát adja­nak-e a nézőnek, vagy pedig az itt lakóknak es a szemlé­lőknek egyaránt használva, a külső-belső, felújítás és kor­szerűsítés munkájával segít­sék át a jövőbe ezeket az épületeket. Itt nem hagynak figyelmen kívül olyan köve­telményeket sem, hogy a műemlék épületekben az ere­deti állapot helyreállítása, a stílus- és rendeltetési hűség az irányadó, azokkal a hasz­nálhatósági tényezőkkel együtt, amelyeket a ma és a jövő embere feltétlenül igé­nyel. Különös probléma a belvá­rosban található épületek földszintjei. Itt nyilván ven­déglátói, kereskedelmi és kommunális létesítményeket kell elhelyezni, tehát együtt kell működnie a műemléke- eekkel minden érdekelt szervnek. Itt említhető meg a Széchenyi utca 5. szám alat­ti, egykori érseki istálló is, amelyből az újjáélesztés, az átfogalmazas után az átme­netileg máshonnan kiköltöz­tetett kereskedelmi egységek kapnak otthont. A rekonstrukció során, a belvárosból kiköltöztetnek nemkívánatos intézményeket, szerveket. A PIÉRT kiköltöz­tetése folyamatban van, he­lyére majd a Bizományi megy, eltűnik a Kacsapartról a savanyító-üzem és 1978-ra a strand tőszomszédságában megszűnik, máshová költözik a Lakatosárugyár is. Vagy említsük az Agria Bú­torgyárat, amely a kórház te­rületéről vagy a Finom, mechanikai Vállalatot, amely a Széchenyi utcából vándorolt út más helyre. Az újjászületés tömbön­ként,, nagyobb egységeket át­fogva és nem egyes épülete, két „szemelgetve” történik. Ez jó a kivitelezőnek is, hasznos amiatt is, mert az egyes tömbök felújítási mun­káit később jól tudjál: üte. mezni. Ennek a hosszadal­mas és körültekintő munká­nak az elvégzése komoly rá­állást kíván. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállala­ton kívül és felül az Egri La­kásépítő Ktsz is jelentős kivi­telezést valósít meg, a lebo­nyolítást az Ingatlankezelő és Lakásberuházó Vállalat wégSi * folyamat«* süveges. pedig több intézetnél, de fő­leg a Tanácsi Tervező Válla­latnál. folyik. A foghíjakat is rendre be­építjük: így az Alkotmány utcában rendelőintézetet emeltek, a Marx Károly ut­cában pedig már épül a Pa­tyolat-szalon Egy kis „fúrás* Bizonyára sokaiknak feltűnt az utolsó két esztendőben, hogy a műemlék épületeket Egerben „fúrjál:”. Az itt la­kók. bizony nem. egyszer bosszankodnak a hetekig tar­tó „csörömpölés miatt”, de megéri ez a fárasztó kelle­metlenség: dr. Zádor Mi­hály szabadalmának felhasz­nálásával a szigetelés nélkü­li tufaépületeket megszaba­dítják a további elnetjvese- dés veszélyétől és ezzel eszté­tikailag is növekszik az épü­letek értéke és tartóssága, A tömbbelsők kiképzésével átjárókat is kialakítanak. Ez­zel a megoldással beterelik a parkosított belső területekre a gyalogos forgalmat az amúgy is zsúfolt utcákróL Apró butikokat, pavilonokat létesítenek itt, ahol lehet majd jól és gyorsan vásárol­ni. Költségek? Sok-sok ténye­zőt megvizsgálva a szakem­berek arra az eredményre ju­tottak, hogy a műemlékek helyreállítása és korszerűsíté­se nem jelent nagyobb ter­het,-mint az új’épületek eme­lése. Ami a réven elmegy, visszatérül a vámon. Az elmondottakon kívül sokat lehetne beszélni az eg­ri vár jelenlegi sorsáról és jövőjéről. Az egri vár, — mint mondani szokták — ék A régészeti, művészeti és tör­téneti együttesen nevelkedik az évi félmilliós turistasereg hazafisága és honismerete. Tálán a régészeti munkákat kellene kissé meggyorsítani, hogy az egri vár a város fe­lé is az igazabb arcát mutat­hassa végre. Mert ha a Dobó térről ma feltekintünk a vár “falaira ott bizony korántsem azt a képet látjuk, mint amit a vár más oldala mutat A közlekedés? A belváros és a város nagy problémája. Már tervezik a KPM szak­irodájában azt a megoldást, amely a forgalom átereszté- sét a Lenin út, "Koháry út, Vörösmarty út, Vöröstüzér út és a Ráczkapu tér beikta­tásával véli megoldani. Fo­gas kérdés, jó lenne minél hamarabb a végére járni. Más megoldások is megfo­galmazódtak, de ezek — a vár alatti és Beloiannisz ut­cai — nagyobb áldozatokat követelnének, mint az előbb említett A városmaghoz, közvetve a műemlékvédelemhez csat­lakozik még a pincerendszer kérdése is. 120 kilométer pin­ce húzódik a városmag alatt, ezekből a legkritikusabb 30 kilométer veszélye a közeljö­vőben kormányszinten nyer megoldást. A ma műemlékvédelme Egerben azt akarja elérni, hogy ez a belváros az egész modem Eger központja le­gyen és maradjon minden te­kintetben. Most is és a kétez­redik év után is. Ezért kell ma. értő gonddal megtenni .mindent Az egri múltnak úgy legyen jövője, hogy akik itt, a belvárosban élnek és él­ni fognak, ne a kétszáz év előtti állapotokat szenvedjék lakásaikban, hanem a jelent, annak minden kényelmével. Ki gondolná, hogy ez a gond is a műemlékvédelemhez tar­tozik. Legalábbis Egerben! Ennyit ízelítőül műemlék­ből, Egerben „az állandó vendégváros hangulatában, es jó érzésével”. Farkas András Mint már olvasóinknál: hűül adtuk, hétfőn ötödik a'kalorrpna! nyitja meg ka­puit Egerben a TIT nyári egyetemének műemlékvédel­mi tagozata. A tíznapos ren­dezvényre 15 országból — Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Bulgáriából, Romá­niából, Lengyelországból. J u­goszláviából, NDK-ból, Finn­országból, Dániából, Svájc­ból. Olaszországból. Francia- országból és az idén először Spanyolországból valamint a tengerentúlról az USA- ból is várnak vendégeket Az érdeklődés minden vá­rakozást i felülmúlt, hiszen a kurzusra több mint száz szakember jelentkezett Míg az elmúlt esztendőkben a résztvevők a műemlékvéde­lem egy-egy speciális ágaza­tát tanulmányoztál:, ebben az évben az idelátogatók át­fogó képet kapnak majd ar­ról, hogyan ápoljuk hagyo­mányainkat, hogyan őrizzük múltunk emlékeit. A meg­nyitó ünnepséget augusztus 4.-én délután 4 órákor a nyá­ri egyetem fő védnöke, Sza­lag István, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartja Egerben, a Technika Házában. Majd dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára is­merteti Magyarország leg­utóbbi, harminc évének tör­ténetét. Az előadás után két műemlékvédelmi tárgyú film vetítésére kerül sor. A hétfői nap az Egri Szimfonikusok nyilvános hangversenyével záruk A nyári egyetemmel egy- időben az idén először, Eger­ben rendezik meg a műemlék- védelmi albizottságok nyol­cadik értekezletét. Augusztus 5—én kedden a konferencián részt vesznek az egyetemi hallgatók is. A közös ta­nácskozást délelőtt 9 órakor Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke nyitja meg, majd dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke be­mutatja a vendéglátó megye- székhelyet. Ezután dr. Tilin- ger István, az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség igazgatója Szocialista műem­lékvédelmünk 30 évéről, Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter pe­dig Múltunk jövőjéről tart előadást. Dr. Szentistvúnyr Gyulané, a Hazafias Népfront titkára és Mendele Ferenc, az OMF munkatársa a műem- lekvédelem. a közművelődés és az ifjúság kapcsolatát vizsgálja. Fél egykor kerül sor a felszabadulás utáni har­minc év műemlékvédelmi eredményeit bemutató kiállí­tás megnyitására. Délután a hallgatók városnéző sétára indulnak, este pedig ismer­kedési esten vesznek részt. Ezen a vasárnapon mar reggel 9.15-kor érdemes ki­nyitni a televíziót, amikor is a Jókai sorozatban a Kő­szívű ember fiai című fűm első részéit vetítik. 10.30—ki­ig közvetíti a tévé az orszá­gos tüzoltóverseny izgal­mas pillanatait Almásfüzi - tőrőL Délután a Monsoreau fe­lesége című francia és az Aranyrablók című angol bűnügyi filmsorozat egy-egy részét sugározzák 15.30, il-. letve 20.30 órai kezdettek A vízi sport kedvelői a íkajak-kenu VB-ről láthatnak közvetítést Belgrádbok * döntőről, 16.25-kor. 18.25-kor kezdődik A maják nyomá­ban című olasz rövidfihn, amely a maja indiánokról, az Újvilág egyik legérdeke­sebb kultúrájáról szók Este 21.25-kor kezdődő Operabarátok tévémagazin­jának témája a Carmen. (KS) Vidor Miklós; Az előszobaajtó becsukó­dott Lugosék után. Panni ra- mosolygott a férjére: — No látod, kibírtad ezt is. Csobán Géza vállat vont, aztán benn a szobában, mi­kor már a karosszék mélyé­ből figyelte, hogyan szedi tálcára az asszony a kistá­nyérokat, csészéket, annyit mondott: — Csak azt nem értem, mire volt jó kibírni. Panni hátrafordította fe­jét: — Szegény ember, annyit kínlódik velem.-. Változás kora Megint olyan volt az ar­ca. mint lánykorában, azon az emlékezetes vasárnap dél­után, amelyiken Csobán. ott­hagyta miatta félidőben a meccset, hogy szorongva csöngessen be a szülei la­kásán. Panni bocsátotta be, kislányosan és ingerlőn bá­mult rá, ravaszság és együ^- gyüség mámorító kettősségé­ben. Csobán már sejtette« hogy kelepcébe esett. Nem is igen bánta. — Jó, jó. de azért épp egy szombat estét... Nem beszéltek róla töb­bet. Panni kivitte az edényt. Csobán Géza a fürdőszobába vonult, hogy hosszan, szer­tartásszerű en öblögesse, sú­bfiáfeag te volt a görcsös hite, hogy fo­gainak épségével fiatalságát veszítené el. Már alig gon­dolt az elpotyázott, unalmas estére, a kötelező vendég­látásra, mellyel tartoztak Lugoséknal:, amiért az öreg- úr előkészíti' Pannit a szi­gorlatira. — Kedvesek, nem? —kér­dezte feleségét Lugos haza­felé a buszon. — A férfi kicsit primitív — felelte az asszony kifür- készhetetlenül. — Gondo­lod? — Isten tud­ja. .. — nézett ki az ablakon Lugosné. A de­rengő világí­tásban arcbőre fénytelenül fe­szült. Hirtelen férjére pillan­tott. — Milyen más ifjú házi­gazda voltál te. mikor Dénes bácsiék vizitel­tek • nálunk először! — Dénes bácsiék! — Lú­gos egy elsüllyedt korszakot parentált el sóhajtásával. Az" asszony kesztyűjét gyű- rögette: — Az ilyen esti tagozat­nak az a vége. hogy meg­szerzi a diplomát és közben szépen kinövi a férjét. — Nem a mi gondunk — simított végig fémesen őszü­lő haján Lúgos. Meghitten rámosolygott feleségére: — Készülj fiacskám, a következőnél szál lünk át. Hétfőn, munkaidő után Lugos benézett Panniért a levelezésre. Együtt mentek át a szomszédos cukrászdába, a sarokasztalnál előkerültek a sokszoroatottl^ayaatg^A be­vetődő kollégák, kolleganők megszokták már, hogy a kis Csobánné együtt tanul a ke­reskedelmi osztály vezetőjé­vel a pletykák hamar kiful­ladtak épp a nyílt, folyama­tos együttléttői. — Nagyon kellemes volta szombati este — jegyezte meg az első pihenőnél Lu­gos. — Igazán? Ügy találta? — Mért? Maga tán nem? Panni vállat vont, s még egy szem cukrot pottyantott a.' kávéjába. ~ Nem én vagyok az ér­dekes, hanem a felesége. Lugos elmosolyodott: —- Csacsi ... rendkívül ro­konszenves volt neki és iga­zán jól érezte magát. — Akkor semmi baj. Hat után már csupa ide­gen arc töltötte meg a cuk­rászdát. Lugos két kis ko­nyakot hozatott, s az asztal alatt rácsúsztatta tenyerét Panni izmos kis öklére. — Szerdán? — Lehet. A markáns, megvájt arp mintha kisimulna. Mély szip­pantás a cigarettából. Lú­gosnak fogalma sem volt ró­la, hogy nikotinsárgította fo­ga, s az olykor elővillanó hátsó fémhíd Panni ködös képzeletéiben a próbáit fér­fiasságot jelképezi. Mikor hálószatyruban. *> vacsoracsomaggai az asz- szonyka hazaért, férje nem volt még otthon. Egész jól jön neki az én tanulásom, gondolta, nyugodtan elbrid- zselhet az egyesület klubszo­bájában. Lehemperedett a széles kanapéra, szemközt azzal a székkel, amelyikben szombaton este Lugosné ült. Bellának hívják szegényt és olyan tárgyszerűen száraz, mint egy egyetemi jegyzet. A férfi sosem beszél róla, de pontosan negyed nyolc után öt perccel berekesztík & tanulást. e ellenkező IrányhMS .Eteráünak. Lassú. unott mozdulatokkal felöltöt­te pongyoláját. Odakint mindjárt megzörren a zár­ban a kulcs. Szerdán, munkaidő befe­jeztével Lugos gyászos arc­cal lépett be Pannihoz: •— Sajnos, a mai tanulást ei kell halasztanunk, vegye át holnapra a következő két fejezetet egyedül. — Megpróbálom — mo­solygott az asszony, s két kolléganőjével együtt indult el. Fél óra múlva három kur­ta csöngetéssel jelzett * Bercsényi utcai lakás ajta­ján. Lugos bocsátotta be, csak a tekintete kérdezte, rendben volt-e minden. Bent az asztalkán már elkészítve a konyak meg az aprósüte­mény. A férfi komoran für- készővé vált: — Készült, kollégina? — Igen, tanár úr. Mind. a három félév anyagából... A kereskedelmi osztály ve­zetője ilyenkor majdnem vészjóslóan hajlik Panni fölé. Szűkréhúzott szemében egy láncravert kamasz le­selkedik. Nem igaz, hogy ötvenkét éves. -Nem igaz, hogy hosszú, reménytelen értekezleteken övé a mentőöt­let, amellyel kihúzzák a sárból a vállalat szekerét. És főképp a botszáraz, szú­rós tekintetű Bella neon igaz, az egykori budai úri­lányból megmaradt savanyú nyelvtunámő. — llülyeség.U. <— Micsoda? *=~ Semmi. Minden, — Te kis őrült S negyed nyolckor Panni kilép a vadidegen kapualj­ból, elindul ,a megállóhoz, a hálószatyorban a jegyzetek, meg a megvásárolt vacsora Lugoséknal az asszony olykor áthatóbban fürkészte férje arcát: — Jól halad a tanítvá­nyod? — Hogyne. Már csak két szigorlata hiányzik idén. Augusztusi téma Egerben: a műemlékvédelem Műemlékvédelmi nyári egyetem programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom