Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

Tinédzserek, Newton nyomában Rozlosnik Noémi Tizenhét éves, mégis fel­nőtte« határozottsággal idé­zi tanulmánynak is beillő dolgozatának főbb tételeit, s közben utal kísérleteire, az önálló kutatómunka eíső lé­péseire is. Az egri Rozlosnik Noémi a hidrogénatom színképét ele­mezte. Osztálytársa Holló Sándor, a Gárdonyi Géza Gimnázium IV. c-s diákja a gyorsuló koordinátarendszerek kérdé­sét vizsgálta. Mindketten részt vettek az ifjú fizikusok harmadik or­szágos találkozóján. Nem túlzás azt mondani, hogy tudósjelöltek, hiszen be­kerültek a húsztagú szellemi olimpiai keretbe, azok sorá­ba, akik közül öten a hazai színeket képviselik a nemzet­közi vetélkedőkön. Kiselőadásaik témáját nem nagyon értettem. Majd két év­tized múltán a fizikaórák idegőrlő izgalmának emléke is megfakul. Sokoldalú tájékozottságuk, szerénységük mégis megnye­rő, s épp ezért foglalkoztat sorsuk, alakulása, érdeklődé­sük formálódása... önképzés, felsőfokon Hogyan is kezdődött? Sanyi válasza figyelemre­méltó. — A fiatalok általában rá­kérdeznek a világra. Nálam ez a szenvedély valahogy ál. landósult. Különösképp az általános iskolában. Előszed­tem a könyveket, s addig boT garásztam, amíg rábukkan­tam a lényegre. Ezt ma diva­tosan önképzésnek 1 nevezik, valójában csak kikapcsoló­dást, szórakozást jelentő hob­by. A következő lépés a gim­názium, a fizika tagozat volt. Tagja lettem az ifjú fiziku­sok körének, megoldottam a középiskolai matematikai la­pok feladatait, beneveztem a fizikai tanulmányi verse­nyekre. Noémi valaha egyáltalán nem vonzódott Newton és Einstein tudományához. — A középiskola jelentett fordulópontot. Kitűnő tanár­ra. találtam, aki beavatott . a tántárgy műhelytitkaiba Annyira. hogy lassan majd minden szabad időmet példa- megoldásra fordítottam Atomfizikával foglalkozni ma már épp annyit jelent szá­momra, mint másnak egy i hangverseny vagy egy jó regény. Nehéz elképzelni, ám még­is így van. Ezt tanúsítják nem mindennapi sikereik. Azok az eredmények, ame­lyeket ők nagyon is termé­szetesnek. tartanak, mert időt, szorgalmat áldoztak értük. Beat és természetjárás Ha valaki félrehúzódó, fél­szeg, túlzottan komoly, csak a könyvekhez menekülő diá­koknak tartaná őket, akkor bizony jókorát téved, mert életrevalóak, talpraesettek, nyitott szemmel járnak a vi. lágban akárcsak a többi ti. nédzser. Erről beszélnek magúk is. Sanyi a beatet kedveli, s rendszeresen eljár a zenés, táncos rendezvényekre. — Ez is egy módja a kikap­csolódásnak, a felüdülésnek. Persze a fizika az első. Nem cserélném el semmivel. A költői keresztnevű lány minden vasárnapját a termé­szetjárásra áldozza. — Eddig az ifjú fizikusok köre pont ekkor tartotta fog­lalkozásait. Nagyon szeret­tem volna ott lenni, mégis in­kább a sportot választottam, mert a túrák szépsége szinte újjávarázsolja az embert, így lettem csak levelező tag. Mindketten jövőre érettsé­giznek. A fiatalember a bu­dapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karára je­lentkezik majd, Noémi, mi­vel kutató szeretne lenni, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre menne. A felvételi esélyekről be­szélgetünk, s azon lepődöm meg, hogy egyikük sem opti­mista. — Sok a pályázó, nem biz­tos, hogy bekerülünk... — latolgatják esélyeiket. Ez bizony túlzott aggályos­kodás, hiszen aki a húsz ta­gú olimpiai keretbe bejutott, megbirkózik más erőpróbával is. Tartalmas, alkotó élet Szóba kerül az a mesebeli három kívánság is, s azt kér­dem tőlük: mit várnak az élettől. Válaszaik önmagukért be­szélnek. — Csak egy dolgot akarok: nem kispolgárként, nem di­vatos javakért futkosva, nem múló örömöket hajhászva, PÖSFAI H. JÁNOS: hanem tartalmasán, gondol, kodó lényként tevékenykedni. Az alkotás, a mások javát is szolgáló kutatás mindennél előbbre való. (Tévedés ne essék: ez a mondat nem újságírói szüle­mény, Sanyi fogalmazott így, s a riporter csak a krónikás szerepét vállalta.) S most hallgassuk Noémit. •— Szeretném jó eredmény­nyel befejezni az egyetemet. 'Remélem, hogy olyan mun­kahelyet találok, ahol egy­mást segítő, megértő kollégák társaságában dolgozhatok majd, akik velem együtt örül­nek minden új, a tudományt előbbre vivő felfedezésnek. Így lesz-e? A jövő titka. Ám az is tény, hogy nem kis részben rajtuk Terhességmegszakításoknál is kötelező lesz a védőoltás Űj jogszabály a születendő gyermekek egészségének védelmére Holló Sándor (Fotó: Szántó György) áll: eljutnak-e ahogy a latin szólás mondja — a csillágo- kig. Az sem kizárt, hogy a szó szoros értelmében, hiszen előreláthatólag a nyolcvanas évek vége felé útjára indul az első Mars-expedíció. S ők 2000-ben is csak negy­venkét évesek lesznek... Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete, amely a születendő gyermekek egész­ségének védelme érdekében — az eddigiektől eltérően minden RH negatív vércso­portba tartozó nő számára, valamennyi szülészeti ese­mény alkalmával kötelezővé teszik az úgynevezett anti-d immunó-gammaglobulin vé­dőoltást. Jelentős jogszabály ez né­pesedéspolitikai szempontból is, hiszen az egészségügyi sta­tisztikák adatai szerint min­den száz nő közül tizenöt tar­tozik a RH negatív vércso­portba. Köztudomású, hogy az RH negatív vércsoportba tartozó nők születendő gyer­mekeire veszélyt jelent, ha a magzat az RH pozitív vér­csoporthoz tartozik. A magzat vérsejtjei könnyen bekerül­hetnek az anya szervezetébe, amely ezekkel szemben azonnal megkezdi az ellen­anyag termelését. Mindez el­sősorban a következő és a későbbi terhességekre jelent veszélyt. A következmény rendszerint spontán vetélés, koraszülés, vagy ap, hogy az anya torz magzatot, vagy ha­lott gyereket hoz a világra. Ennek a súlyos veszélyekkel járó immun reakciónak a ki­alakulását kívánják megelőz­ni a védőoltások kötelezővé tételével: szüléskor, illetve koraszülések és a művi ter­Pécsi István 550 óvodai férőhely Zala megyében további 550 gyermek járhat óvodá­ba. Új gyermekintézmények építésével s a meglevők bővítésével ugyanis ennyi hellyel gyarapodott 1975-ben a megyében az óvodai háló­zat. Az ötéves tervidőszak­ban 1080 óvodai hely létre­hozását tervezték, de a gaz­dálkodó szervek támogatásá­val 2305 készült el az új tanévig. Hontalanok zsákutcája JS?5. augusztus 28., csütörtök 4. Kirándulás Kelet-Európába Attila nincs még három­éves. Szépen beszél, tisztán ejti ki a szavakat. Angolul nem tud. Édesanyja nem engedte óvodába járni, ne­hogy elfelejtse a magyart! A kisfiú Perivaleben, Nagy- Britanniában született 1972. szeptemberében. Félénk ide­gességgel bújik anyja ölébe. Reszket. Attól fél, hogy el kell válnia édesanyjától? Mi­féle élmények riasztgathat- ják csöppnyi szívét? Fejét dacosan anyja ölébe fúrja akkor is, amikor csokival kí­nálják. Nem, nem akarja elhagyni ezt a két ölelő kart. Hiába veri a déli nap odakint a kertet, hiába leng a nagypapa eszkábálta hinta a kert közepén, Attila most nem akar hintázni, nem akar hemperegni a zsenge fűben. Az a bácsi, aki szem­ben ül anyukával, ki tudja, nem ragadja-e karon, s viszi el valahova messze ... A két kis öreg tétován áll a gerendás mennyezet alatt. — Itt laknak, egyelőre itt laknak nálunk — mutat kör­be a nagymama. ,— Aztán majd meglátjuk. Néhány éve nekivágtak ők is a nagy útnak. Irénke hívta-invitálta őket: jöjje­nek, nézzenek meg bennün­ket a Nagy Szigeten. A két idős ember sokáig kérette magát, mert életükben alig hagyták el a simonyi határt. Aztán mégis nekivágtak, legalább meggyőződnek róla. hogyan élnek Londonban a gyerekek. Attila akkr- még nem volt. Irénke dolgozott, ők úgy tudták, hogy vala­milyen patikában. Pedig • nem patika volt az, csak egy amerikai vállalkozó gyógyszercsomagoló üzeme. Irénke férje, Kálmán, a Hoover cégnél állt akkor al­kalmazásban. A ház szép volt: emele­tes, kényelmes. Fölül a szo­bák, alul a mellékhelyisé­gek, a garázs. Két kocsijuk is volt a gyerekeknek. Az egyiken Kálmán, a másikon Irénke indult a munkahe­lyére reggelente. A két kis- öreget otthon, hagyták, amíg ők dolgoztak, a papa—mama kitakarította az emeletes há­zat. Látszólag minden rend­ben volt a Mormington Ili­ben, London Greenfordi kül­városában. A szülők azonban, valahol a lelkűk mélyén már akkor megsejtették: valami még- sincs rendben. Most, négy évvel később, amikor Irénke és a kisfiú már a gerendás mennyezet alatt hajtja álom­ra a fejét, ezt mondja Csiz- mazia László, a nagypapa: — Az emeletes házban is lehet valaki boldogtalan, s a kunyhóban is boldog. — Hát igen — teszi hozzá a nagymama. Irénke édes­anyja. Öt gyermekük volt. Egy Celldömölkön. egy Tokor- cson. egy a fővárosban, egy itt a szomszédban rakott fészket. Irénke is innen röp­pent ki. Sokáig a sömjéni gyermekotthonban óvónőskö- dött. aztán egy affér miatt Zalaszentgrótra kérte ma­gát. Ott élt majdnem tíz évig. S akkor jött Kálmán, a hazát ggerélt magyar, az hességmegszakítás alkalmá­val. Az oltóanyag eleve meg­akadályozza az anya szerve­zetében az ellenanyag kép­ződését, így a következő ter­hességnél már nem kell ha­sonló veszéllyel számolni. Említésre méltó, hogy az új eljárás betartása a terhesség­megszakítást kérő nők szá­mára sem jelent késedelmet, ugyanis a rendelet alapján a vizsgálatot és az esetleges ol­tást úgy kell elvégezni, hogy a terhesség megszakítása az engedélyezett határidőn belül történhessen. . 21.00: angol állampolgár. Autóval jött, szépeket mondott, gaz­dag világról áradozott. Né­hány hetes udvarlás után megtartották az esküvőt, s 1969-ben konzuli útlevéllel a férje után ment Angliába. — Éppen ma hat éve — jegyzi meg Irénke, s az ar­cán átsuhan az emlék. Ez az arc még így is szép, bár a gyötrelmek nyomot hagytak rajta. Ez az asszony majd­nem hat éven át éjt nappal­lá tett azért, hogy visszake­rülhessen Magyarországra. Mert mi tagadás, az első naptól fogva nem érezte jól magát odakint. Együtt sze­retett Volna visszajönni a férjével, akit azonban sok minden Londonhoz kötött: a részletre vásárolt ház, az autók, a kételkedés az ittho­ni lehetőségekben. Később a viszony megromlott közöttük, amit már a gyerek sem tu­dott megszelídíteni. Ettől kezdve Irénke magában őröl­te a terheket. Tudta, hogy egyszer sikerülni fog: haza­jön. A férje éveken át magán­detektívvel figyeltette. Iszo­nyatos volt! Hallani sem akart arról, hogy visszaen­gedje Magyarországra. Az asszonyka leleményessége, a visszatérés vágya azonban felülmúlta a férj ellenke­zését. Valamilyen klub ke­let-európai kirándulást szer­vezett. A társaság útja Ma­gyarországon is átvezet majd, közölték vele. Irénke titok­ban jelentkezett erre a ke­let-európai útra. Három nagy bőröndbe pakolta a legszük­ségesebb holmikat, s amikor eljött az utazás napja, kis­Baiczó Andrással Ezen a napon a hatvanas- hetvenes évek egyik legered­ményesebb sportolója lesz Vitray Tamás vendége: Bal- czó András. Baiczó András 1938-ban született. A magyar öttusa válogatott tagjaként 1960- ban vett részt olimpián, ami­kor is az aranyérmet nyert magyar csapat tagja volt. 1968-ban, Metróban ugyan­csak tagja volt az aranyérmes magyar csapatnak, de mint egyéni versenyző is eredmé­nyesen szerepelt: ezüstérmes lett. Élete során tízszer nyert világbajnokságot! Utoljára 1970-ben;, azóta visszavonult. Érdekes, változatos, ered­ményekben bővelkedő élet kerül Vitray Tamás kérdései­nek kereszttüzébe. Baiczó András sok sportrajongó ál­tal ismert, szeretett, szerény egyéniség a biztosíték: ér­dekes és izgalmas beszélgetés részesei lesznek a nézők. (KS) fiával együtt elutazott Lon­donból. Furcsa, de nagyon egysze­rű kis történet ez. Azoktól lenne izgalmasabb, amiket Irénke tapintatosan elhall­gat. Amiket nem akar meg­osztani senkivel. Amit ma­gánügynek tart, s amiért úgy érzi, pironkodnia kelle­ne. Tudja, hogy jól cseleke­dett, Ez az út vezetett ki abból a pokolból, amelyben idegei felőrlődtek, s amit úgy sem bírt volna sokáig. — Hadd mondjam az^t, hogy nagyon fájt a szívem Magyarországért! Nálam a honvágy betegség volt. Olyan körülmények között pedig, amilyenekbe keveredtem, szinte elviselhetetlenné vált. Ennek az asszonynak van tartása! Titkokat kellene megfejteni ahhoz, hogy ért­sük. Kint — a szó anyagi értelmében — nem élt rosz- szul, Igaz, hogy végzettsé­gének megfelelően soha nem dolgozhatott, óvodában még dadának sem alkalmazták. A gyógyszercsomagolóban, s egy másik munkahelyén, ahol porszívókhoz készített elszí­vó zsákokat, többnyire asz- szonyokkal dolgozott együtt. Akadt köztük magyar is. De másról soha nem tudtak be­szélni, csak egyről. S ez az egy mindig ez volt: haza­jönni! Amikor alkalom nyílott rá, élt a lehetőséggel, megtalál­ta a haza vezető utat. A si­monyi kis házat, amelynek gerendáit majdnem eléri bar­na kontyával, de amelyben valaha nagyon boldog volt. A jövő? Majd dolgozik, folytatja valamelyik óvodá­ban, itthon. Bizonytalanul, de titkolt reménykedéssel arra is gondol, hogy utána jön a férje. Csak egyben biztos: hogy jól döntött, armkor hátat fordított Ang­liának. (Folytatjuk.) < MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 9.00 10.21 10.36 11.29 12.00 12.20 12.35 13.40 14.00 14.10 15.10 15.15 15.26 15.50 16.58 17.05 17.18 17.43 18.33 18.58 19.25 19.35 20.00 20.53 21.34 22.30 22.40 23.00 23.30 Népzenei magazin. Simone Boccanegra. Ki mit tudott — ki mit látott? Zenekari muzsika. Magyar remekírók. Déli krónika. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Fehérjeellátás — hazai termesztésből. Az Ifjú Zenebarátok klubjának énekkara énekel. Versenyművek. A világgazdaság hírei. Bakonyi német v népdalok. Mária főhadnagy. Rádiószínház. Hallgatóink figyelmébe. Bemutatjuk új felvételeinket. Körmikrofon. Wagner: Wesendonk dalok. Talabér Erzsébet nótákat énekel. Operaéneklés a század elején. Hallgatóink figyélmébe. Kritikusok fóruma. Bécsi vér. Liszt-művek. Színes népi muzsika. Emlékezés Színi Gyulára. A Mantovani-zenekar játszik. Gasszire lantja. Tánczene. Jolanta. PETŐFI 8.05 Beethoven: Kantáta. 8.50 Vigyázat, technika! 9.03 Mátrai Zsuzsa és Szécsi Pál felvételeiből. 9.30 A 04, 05, 07 jelenti. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 JVIagyar előadóművészek felvételeiből. 13.03 Győri stúdiónk jelentkezik. 13.20 Angol szerzők operáiból. 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Rártióhangversenyekről. 19.43 A filozófia és a modern biológia. 20.28 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 21.31 Az elmúlt század nagysikerű hangversenyei­ből. .22.40 Knock out! 23.15 Orosz kórusmuzsika. SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika. — Betyárnóták. — Úttörő- híradó. T V MAGYAR 8.05 És így tovább . . . 17.10 Unokáink is látni fogják. .. 18.05 Telesport. 18.30 Falujárás. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Balzac nagy szerelme. (Filmsorozat.) 21.00 ötszemközt . . . 22.05 Tv-híradó. 3. 22.15 Az aranyborjú. (Tv-játék.) 2. műsor 20.01 Gilbert Bécaud a párizsi Olympia színpadán. 21.10 Tv-híradó. 2. 21.30 Dolgozók iskolája. (Lengyel film.) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor özönvíz Kétrészes, színes lengyel film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor A nagy medve fiai Indián történet, színes NDK filmen. ' Este fél 8 órakor A mi völgyünk • Színes csehszlovák film. EGRI KERT Este 8 órakor A lopakodó Hold GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Jack kapitány Este 8 órakor Szerelmi bűntény GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Veronika visszatér Este fél 6 és fél 8 órako Vádol a felügyelő GYÖNGYÖSI KERT A homok asszonya HATVANT VÖRÖS CSILLAG Piedone a zsaru FÜZESABONY Olsen tervez — a banda végez LÖRTNCI Magas, szőke férfi» felemás cipőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom