Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
Gazdaságpolitikánk történelmi tanulsága IVégv és fél millió fonna répára szánrtanak A cukorkampány küszöbén Ütemterv a szállításra A gyártási idény alatt rendkívül jól szervezett munkára, körültekintésre van szükség ahhoz, hogy minél kisebb veszteséggel sikerüljön a répát a földekről betakarítani, elszállítani és a lehető legnagyobb gondossággal feldolgozni. Szerencsére a termelő gazdaságokban jól tudják, hogy cukorrépára elsősorban cukorért van szükségl A legutóbbi években a nagyüzemek már megszerezték a répa betakarításához szükséges tapasztalatokat. A legtöbb gépet, géprendszert ismerik, tudják, milyen munkaszervezés szükséges kiszolgálásukhoz, a répa átadásához. Az idei betakarításban 1400 géo dolgozik majd. Nagy teljesítményű, francia, szovjet, csehszlovák és magyar gépek haladnak majd a határban egymás mellett. At. AGROTRÖSZT, a MEGÉV, és a MEZŐGÉP vállalatok felkészülteit a betakarító eszközök alkatrészellátására, szervizszolgálatára, s az új gépek üzembe helyezésére. A gyárak a betakarítás előtt előre megegyeztek a gazdaságokkal a cukorrépa szedés ütemében. A mezőgazdasági üzemek érdeke is, hogy betartsák a betakarítási és szállítási ütemtervet, hiszen ha attól lényegesen eltérnek, a répa sokáig vár a földön, megfonnyad, nagy lesz a súlyveszteség. Így megnehezül a feldolgozás és kevesebb cukrot nyernek. Lényeges, hogy a szedés első időszakában, főként szeptemberben csak annyi répát szedjenek mindenütt, amennyiben a gyárral megállapodtak. Októberben viszont már teljes erővel haladhat a. munka. A gyárak a nagy munkacsúcsot azzal igyekeznek enyhíteni, hogy az idén 180 milliós költséggel tovább gépesítették az átvevő telepeket. A korábbi helyzethez. képest lényeges előrehaladást jelent ugyan, de nem oldja meg teljesen a problémát. Három minisztérium szerződése Cukorgyáraink — közöttük a Mátra vidéki Cukorgyárak selypi és hatvani gyára — felkészültek a répa fogadására, Ot megyéből ösz- szesen 80 ezer tonna cukorrépa feldolgozására számítanak, mely 20 ezer tonnával több a tavalyinál. A hatvani gyárban például 70 milliós költséggel új NDK cukorkristályosító berendezést és öt lengyel automata centrifugát helyeznek üzembe a szeptember elején induló kampánykor. Ezek az új berendezések műszakilag a legkorszerűbbek és világszínvonalon állnak. A várható cukorrépatermésnek a termőhelyről a gyárakba való szállítása — többszöri átrakással — csaknem 11 millió tonna termény mozgatását jelenti. Ennek a hatalmas mennyiségnek a szállítására a Közlekedés- és Postaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Honvédelmi Minisztérium együttműködési szerződésére volt szükség. Az eredményes tárgyalások nyomán a MÁV naponta 24 —26 ezer tonna, a Volán pedig összesen 2,4 millió tonna cukorrépát szállít majd a következő hetekben. Ezeken kívül ezer honvédségi terepjáró gépkocsit is biztosítanak a zavartalanabb betakarításhoz. Nagy munka vár tehát a gyárakra és mezőgazdasági üzemekre. Csak szoros együttműködés és megfelelő szervezettség vezethet sikerre. Egy egész év eredménye függ attól, hogyan sikerül elvégezni a betakarítást, a szállítást, a tárolást és főleg a feldolgozást. így érhető el, hogy hosszú évek után a drága import helyett ismét hazai termésből biztosítjuk a fogyasztók cukorszükségletét. Mentusz Károly A dinnye iinise Végéhez közeledik a nyár, véget ér lassan a dinnyeszezon is. A híres hevesiből azonban még szerte az országban halmok tornyosulnak a piacokon. A nagy felhozatal természetesen mérséklő hatással van az árakra is. Ennek természetesen a vásárlók örülnek legjobban, különösen pedig a hatvaniak, mert városukban „minimálisra” csökkent a dinnye ára: kilója 2,50. Ezen az áron már mi, vevők sem panaszkodhatunk. (Fotó: Szabó Sándor) Ifjúmunkásnapok Tanácskozás üa üzemi KI$Z-inuDkaról f A HARMINC év előtti eseménynek — 1945 augusztus 27-én Magyarország áru- esereforgalmi megállapodást kötött a Szovjetunióval — az a gazdaságtörténeti jelentősége, hogy a megállapodás aláírásával megszűnt az alig felszabadult ország külgazdasági elszigeteltsége, megkezdődött a romokban heverő gazdaság újjáépítéséhez nélkülözhetetlen külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Ma már csak az ötven-hat- vanevesek, a korabeli események részesei tudják, hogy külgazdasági elszigeteltségünk megszüntetése — ez a korrekt és rideg fogalmazás — annak idején a túlélést jelentette népünk számára. Hadd érzékeltessük egyetlen Pattal a gazdaság bénultságát: a felszabadulást követő f'ső hónapokban annyi villamosenergia sem állt rendelkezésre, mint. amennvit ma a közvilágítás egyetlen éjszaka elfogyaszt. Mai mértékkel mérve csekély az az árumennyiség, «melyet 1945 augusztusát követő hónapokban a Szovjetunióból importáltunk, ám annak mindegyik tétele — nyerspamut, vasérc, kősó, faszén, 1946-ban pedig ezeken kívül: koksz, nyersfémek, gyapjú, finomított cukor, gépjármű alváz, szén, nyers kaucsuk, szóda, azbeszt — aranynál többef ért, lehetővé te*te a termelés újraindítását, áz újjáépítés munka- és termelőeszközeinek előállítását. S minthogy akkor mindSzínes programot ígér a káli KISZ- liiub a termeiö- szövelkezeli fiataloknak T A káli Károlyi Mihály r Termelőszövetkezet Asztalos í Sándor KISZ-klubjának tag- ( jait érdekes és mozgalmas f program várja ősszel és té- | len. f Az őszi program a „Sza- f bad hazában élünk” című f politikai előadássorozattal | indul, amelynek keretében a r fiatalok megismerkedhetnek f a legfontosabb hazai esemé- I nyekkel, valamint az aktuá- í lis külpolitikai kérdésekről 1 is hallhatnak. Fontos feladat [ a KISZ-tagok közéleti nevelése. Ezt a célt szolgálja a f Szórakozva tanulni — tanulva szórakozni” elnevezésű mozgalom. A klub több alkalommal csoportos kirándulást szervez Egerbe és a fővárosba, ahol a tagok mozi- és színházlátogatáson, valamint egyéb kulturális ren- ' dezvényeken vesznek részt. A kétszeres kiváló Ifjúsági [ KISZ-klub — az idén először f ■— pályázatot hirdet tagjai- * Jtak. A vezetők arra a kér- ; désre várnak választ, mit jelent ma közéletinek lenni, hogyan tud egy KISZ-fiatal részt vállalni a közéleti munkából. A termelőszövetkezeti klub vezetői komoly figyelmet fordítanak a tagok testi nevelésére is a „Sport, erő, egészség” mozgalom keretében. A további tervek között szerepel még a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedő megrendezése, színháztörténeti előadás, valamint a III. országos mód- ■»rvásár elnevezésű pályázaton való részvétel. ennek a közlekedés helyreállítása volt a feltétele, hadd emlékeztessünk a Szovjet Hadsereg műszaki-technikai segítségnyújtására a hidak újjáépítésében, az első új híd, a Kossuth-híd példátlanul gyors megalkotásában. KÜLGAZDASÁGI kapcsolataink napjainkban minden kontinensre kiterjednek, gazdasági partnereink száma jóval több, mint 100, az áru- cr.ereforgalom értéke pedig az 1945. évi alig 4 millió pengőről 300 milliárd forintot meghaladó összegre nőtt; Nemzetközi gazdasági kapcsolataink minden vonatkozásban — a partnerek száma, a forgalom mennyisége, az együttműködés módszere, formája — fejlődtek. Ám 1945-öt 1975-tel összekötő három évtizedet a fejlődés és vá'tozások közepette is az jellemzi, hogy Magyarország első számú kereskedelmigazdasági partnere a Szovjetunió. S ebben » tekintetben nemcsak az a perdöntő, hogy nemzetközi árucsereforgalmunk egyharmadát a szovjetunióval bonyolítjuk le. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés — az 1945-ös szerény keretek között is — a magyar gazdaság alapvető folyamataihoz és feladataihoz kapcsolódik. Köztudott, hogy hazai energiahordozó- és nyersanyagbázisunk nem fedezi a népgazdaság szükségleteit s az ilyen jellegű import javak zöme Záhonyon, a Béke Távvezeték-rendszeren és a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Az anya negyven körüli, külvárosi szoba-konyhában nőtt fel hatodmagával; küzd, gürcöl, amióta az eszét tudja és feljutott a magasba. A magasba; egyik lakótelep, egyik kilencedik emeleti lakásába. Itt laknak a lányával, ez az otthonuk. Három egymásba nyíló szoba, a bútorzat nem sok. nem kevés, modern, de nem túlmo- dern, vannak kényelmes ülőholmik, van televízió, dísznövény, a falon néhány grafika, szakajtókosár, mint népi díszítmény, s könyvek is vannak. Van ezeken kívül egy macska is. Időnként egy, más esetekben négy vagy öt, attól függ, mennyi az alapmacska szaporulata. Az alapmacskát meghatározott időközönként — amikor már nem lehet bírni vele — le kell vinni egy hétre az utcára. Ilyenkor önellátó lesz. Egy hét múlva békésen tűri, hogy beszálljanak vele a liftbe, s hazatér. Aztán jönnek a kismacskák. Ez óriási gond, tudniillik, hogy mi legyen a kismacskákkal. El kell ajándékozni őket. Eddig már tizennyolc esetben sikerült. A lakás ablakából — bármelyik ablakából — ijesztően sok ablak látszik, ám az asszonyt ez nem ijeszti. Inkább kápráztatja. Estenként Gazdasági együttműködésünk másik csomópontját a hazai gazdaságfejlesztés mindenkori konkrét céljait alkotják. Ha gondolatban áttekintjük az ipar- és gazdaságfejlesztés elmúlt évtizedeit, a fejlesztések kronologikus sorrendjét — jelképesen: kohászat, gépipar, vegyipar, alumíniumfeldolgozás, petrolkémia, a lakásépítés iparosítása, a vasút dieselísí- tése, a mezőgazdaság gépesítése — és számbavesszük a megvalósítást szolgáló beruházásokat, szembe tűnik, hogy azok mindegyikében szerepe van a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek, amely tervidőszakról tervidőszakra szervesen kapcsolódott gazdaságfejlesztési céljainkhoz, hozzájárult azok megvalósításához. A HARMINC év előtti szerény — de akkor az életet, az újjáépítést és a termelést elindító — magyar—szovjet árucsereforgalmi együttműködés napjainkig a két ország termelőerőinek széles területen történő, integrációs jellegű, összekapcsolódásáig fejlődött, nemcsak villamos és csővezetékek — olaj, gáz- és etilénvezetékek, hanem a termelési kooperációk, gyártmányszakosítások sokasodó szálai fűzik egymáshoz gazdaságainkat, a magyar és a szovjet vállalatokat. Történelmi tanulság és tapasztalat, hogy a magyar gazdaság fejlődésének alapvető tényezője a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. nézegeti a környéket, elnézegeti az ablakokat, s ilyenkor érzi, hogy csakugyan, milyen magasan van. Az asszony viszonylag jól kereső üzemi értelmiségi. Egyedül neveli a lányát, az anyagiakat illetően viszonylag könnyen, komolyabb nehézség nélkül. A lány gimnazista, jövőre érettségizik. Zavarba ejtően nyílt tekintettel néz a világra, tiszta érzelmek, jót követelő indulatok feszülnek benne. Most is! Az íróasztalon könyvek. Három magas oszlopban támaszkodnak a falnak; lehet itt vagy negyven kötet. Mesekönyvek, gyermekregények, ifjúsági olvasmányok. — Ezeket kiválogattam! — mondja a lány. — Odaadjuk valamelyik tanyasi iskolának! Az asszony elhűl, nem érti. Lekap egy könyvet felülről, belelapoz. — Miért adnánk oda? — Mert ott még hasznukat veszik! — A hang elsöprő, majd kissé gunyorosra vált: — Vagy talán te alcarod olvasni őket? Szóljál, anyukám! Szóljál, ha olvasni akarod! — Nem, nem akarom olvasni — mondja az asszony csendesmorózusan, visszatölti a könyvet a halom leteA hét elején a cukorrépa felszedésével kezdetét vette az őszi mezőgazdasági betakarítási szezon. Elsőként az alföldi gazdaságokban indították útjára a betakarító gépeket és a környék cukorgyárai veszik át az első szállítmányokat. A Dunántúlon, ahol lassú e növény érése, csak később látnak hozzá a cukoripari nyersanyag szedéséhez. Ösztönző gazdaságpolitika Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. decemberi határozata nyomán, ez év tavaszán 130 ezer hektáron vetettek cukorrépát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mező- gazdasági üzemek tehát megértették, hogy nagyon fontos népgazdasági érdekek fűződnek a cukorrépa-termelés növeléséhez. A vetés- terület bővülése azt jelenti, hogy az idén mintegy négy és fél millió tonna cukorrépatermésre számítanak. Becslések szerint ebből a mennyiségből 450 ezer tonna cukor gyártható! Elősegítette és megalapozottá tette a terület növelését az a körülmény, hogy országos intézkedések nyomán tovább javult a közös gazdaságok anyagi-műszaki ellátása. Több műtrágyát, vetőmagot, növényvédőszert és gépet használtak, melyekkel biztonságossá vált a nagyüzemi cukorrépa-termesztés, örvendetes tény, hogy szakosodé nagyüzemeink vezetői nagy gondot fordítanak az agrotechnikai feltételek megteremtésére és perspektivikusan is felkészülnek a legmodernebb iparszerű technológián alapuló cukorrépa- termelésre. Mindez azt bizonyítja, hogy ma már több mint ezer gazdaságban vált nagyüzemi növénnyé a cukorrépa. Ez mindenképpen szép eredmény. A jól végzett munka, és a kedvező időjárás nyomán országosan — így Heves megyében is — az eddigi legnagyobb cukorrépatermés várható. Azt azonban mindenki tudja, hogy milyen nagy feladatot jelent a cukorgyáraknak a répa átvétele, szállítása, tárolása és feldolgozása. A legnagyobb gondot az okozza, hogy ma még nem elegendő a gyárak feldolgozó kapacitása. Ezért amire még nem volt példa, korábbi évektől eltérően 155—160 napra nyújtják az idei cukorkampányt. jére. Aztán egyszerre kitör’ — Miért kell mindent szétszórni. elkótyavetyélni? Ezt mondd meg nekem? Te semminek, de semminek nem ismered az értékét! Se bú, se kár: odaadunk mindent, nesztek, vigyétek. Tudod te azt, hogy mit jelentett nekem egy könyv a te korodban, egy könyv, ami az enyém volt? A lánynak ennyi elég, rákiált az asszonyra: — Anyám! — Nagy csend áll közéjük, majd a lány egyszerre megnyugodva, a hangos szót már bánva, csendes korholással folytatja. — Hidd el, nevetséges vagy anyukám, örökösen a gyerekkoroddal... Én nem is értelek, anyu! Hiszen éppen neked kellene legjobban tudnod, hogy mit jelent a könyv, te tudhatnád, hogy mit jelent, ott ahol nincs. — Persze, hogy nem értesz te engem — legyint az asszony lecsendesülve. Már tudja, hogy útra kelnek a könyvek. Azt is tudja, hogy így van ez jól. Rásandít a lánya szigorú-durcás kis arcára; jó gyerek ez, milyen jól nevelt gyerek! Most már büszke, megint elégedett. Sóhajt azért, mert tudja isten, mégis csak sajnálja a könyveket! . . D. Kiss János Szerdán Selypen folytatódik a Heves megyei ifjúmunkásnapok eseménysorozata. Délután a cementgyár ifjúsági klubjában tanácskoznak az üzemi KISZ- vezetők. A résztvevők azokat a lehetőségeket elemzik, amelyek már beváltak a gyárakban, üzemekben végzett ifjúsági munka során. Megbeszélik a közös teendőket, s kialakítják azokat a terveket, amelyek alapján összehangolják a munkájukat az egyes üzemi ifjúsági szervezetek. MpmiieSíL A 1915, augusztus 27« MOtf» Garamvölgyi István FENT A KILENCEDIKEN
