Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

IfHÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVI. évfolyam. 200. szám ARA: 80 FILLER 1975. augusztus 27., szerda Megkezdődött a KGST v Mezőgazdasági Állandó Bizottságának budapesti ülése Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes, a magyar kor­mány és az MSZMP KB nevében üdvözli a tanácskozás résztvevőit. Mellette G. Krsztev bolgár földművelési minisz­ter, a bizottság elnöke ül. (MTI fotó — Jászai Csaba felvétele — KS) ’ Az első magyar-szovjet kereskedelmi megállapodás jubileuma A KGST­tagállamok új ötéves terve Befejező szakaszába lépett a KGST-tagállamok ötéves terveinek koordinálása — írja keddi számában az Iz­vesztyija. A lap hírmagya­rázója rámutat, hogy a test­véri országok ötéves nép- gazdasági terveinek össze­hangolása alapvető jelentő­ségű kérdés. A szocialista államok gazdaságpolitikájá­nak egyeztetése nagymérték­ben kiszélesíti az együttes tervtevékenység szféráját. A tervek koordinálása lehetővé teszi, hogy időben számítás­ba vegyék minden egyes testvéri ország szükségleteit és meghatározzák azok ki­elégítésének lehetőségeit a kölcsönös kereskedelem, a termelés szakosítása és a kooperálás révén. Algíri nemzetközi vásár Huari Bumedien elnök, az Algériai Forradalmi Tanács és a kormány tagjainak je­lenlétében ünnepélyes kere­tek között megnyitotta a 12. algíri nemzetközi vásárt. Az algériai elnök a vásá­ron tett körútja során meg­tekintette a Magyar Népköz- társaság pavilonját, is, ahol Őrnagy György ideiglenes ügyvivő, Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Dómé Imre igaz­gató üdvözölte. Szeptember 2-án ünnepli fennállásának 30. évforduló­ját a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság. — A közel­gő évforduló alkalmából ked­den sajtótájékoztatót tartott Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy 1945 szeptember 2-án új kor­szak nyílt Vietnam nemzeti történelmében: a független­ség, a szabadság és a szocia­lizmus korszaka. Mégis, Viet­namnak három évtizedes küzdelmet kellett vívnia füg­getlenségéért és szabadsá­gáért, mert már röviddel a népi hatalom létrejötte után a francia imperializmus ag­ressziót követett el Dél-Viet- nam ellen, s háborúját foko­zatosan kiterjesztette az egész országra. A nép ellen­állását azonban nem tudták megtörni: 9 esztendő múlva a Dien Bien-Phu-i győzném a franciákat az 1954 július 20-i genfi egyezmény aláírá­sára kényszerítette. Az or­szág északi része teljesen fel­szabadult, s rá két évre, 1956-ban általános választá­sokat kellett volna tartani Vietnam egyesítése céljából. A franciákat felváltó ameri­kai imperialisták azonban szabotálták a genfi egyez­ményt. s hosszú időre meg­osztották Vietnamot. Népírtó háborújuk azonban eleve ku- darar* volt ítélve, s végül is arra kényszerültek, hogv alá­írják a Vietnamról szóló pá­Kedden Budapesten, a Margitszigeti Nagyszállóban megkezdődött a KGST Me­zőgazdasági Állandó Bizott­ságának 42. ülése. Az ülésen Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­rizsi megállapodást, kivonják csapataikat Dél-Vietnamból, kötelezettséget vállaljanak a vietnami nép alapvető nem­zeti jogainak tiszteletbentar- tására. Azonban alig száradt meg a tinta a párizsi megál­lapodáson, megszegték annak szinte valamennyi fontos és lényeges pontját, s folytat­ták új, gyarmatosító háború­jukat. A vietnami nép sok áldozatot követelő harcát végül is 1975 tavaszán teljes győzelem koronázta, Dél- Vietnam is visszaszerezte tel­jes függetlenségét. A nagy­követ a történelmi győzelem okait elemezve rámutatott: nagy szerepe volt a testvéri szocialista országok rokon- szenvének, támogatásának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemze­ti felszabadító mozgalmak, a világ demokratikus és béke­szerető erői szolidaritásának. Nguyen Manh Cam beszélt arról is, hogy Vietnam északi felében teljes erővel folyta­tódik a háborús pusztulás nyomainak eltüntetése, az újjáépítés, az ipari és a me­zőgazdasági termelés újjá­szervezése. Nemcsak helyre­állították, k-is mértékben már fejlesztették is az iDart, a közlekedést és a szállítást, a számos fontos ágazat ter­melése — közöltük az ener­giaiparé. a szénbányászaté, a géniparé és a vegyiparé — elérte vagy túl is szárnyalta a háború előtti szintet. szag, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Megfigyelővel képvisel­teti magát Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság. Az ülésen a KGST XXIX. ülésszakának és a végrehajtó bizottság 70., 71. és 72. ülé­sének határozataival kapcso­latos, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztésével ösz- szefüg'gő feladatokat, vala­mint a szakmai együttműkö­dés különféle kérdéseit vi­tatják meg. Napirendre ke­rül a sokoldalú nemzetközi vetőmag- és szaporítóanyag­termesztés, a nemzeti ba­romfi génalapok közös fel­használósa és az állatgyó­gyászati készítmények gyár­tásánál kialakult sokoldalú nemzetközi szakosítás és kooperáció. Tárgyalnak az állattenyésztés növényi, ál­lati és mikrobiológiai erede­tű takarmányfehérje-szükség­leteinek KGST-együttműkö- déssel való biztosításáról. Az ülést G. Krsztev, a KGST mezőgazdasági állandó 102. születésnap Ritka szép családi ünnep színhelye volt Túrkevén a Malomszögi-tanya egyik, há­za: százkettedik születésnap­ját ünnepelte Négyesi Mi- hályné. A ma is jó egész­ségek örvendő, hetvenhét éves leányával együttlakó idős asszonyt három élő gyermeke, hat unokája, öt dédunokája és két ükunoká­ja köszöntötte. Műszaki hetek Kedden délután ülést tar­tott az MTESZ megyei el­nöksége Egerben, a Techni­ka Házában. A testület — amelynek munkájában részt vett Vinczenti László, az MTESZ területi titkára is — ez alkalommal az őszi. november 10-én kezdődő műszaki hetek előkészítésé­ről tárgyait. bizottságának elnöke, bol­gár földművelésügyi és élel­miszeripari miniszter nyitot­ta meg. Ezután Havasi Fe­renc miniszterelnök-helyet­tes, a magyar kormány és az MSZMP KB nevében üd­vözölte az ülésen részt vevő küldöttségek vezetőit és tag­jait. Rámutatott: a két- és sok­oldalú kapcsolatok , további bővítése, valamint k KGST komplex programjának meg­felelő szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása szilárd alapot nyújt a szocia­lista országok népgazdaságá­nak dinamikus fejlődéséhez és népeik életszínvonalának állandó emeléséhez. Kifej­tette, hazánk népgaz­daságának fejlődését is. A közös eredmények, az élenjáró termelési tapaszta­latok kölcsönös átadása, azok széles körű bevezetése nagy­ban elősegítette a szocialis­ta országokban a mezőgaz­dasági termelés növekedését. Magyarországon nagy terüle­ten termesztik a szovjet ne- mesítésű, nagy hozamú Be- zosztája, Kavkáz, Avróra és Jubilejnaja búzafajtákat. A KGST komplex prog­ramja keretében fontos kér­désekben igen komoly ered­mények születtek. Ilyen pél­dául a sokoldalú nemzetközi vetőmag- és szaporítóanyag­termesztési egyezmény meg­valósulása és a nemzeti ba­romfi génalapok közös fel- használása. Biztató az elő­rehaladás a takarmányfehér­je, valamint a növényvédő szerek közös előállítása és kölcsönös szállítása terén. Néhány területen azonban, például a mezőgazdasági ter­mékek szakosításánál még igen komoly munkára és az újabb megoldások megkere­sésére van szükség. A mi­niszterelnök-helyettes kife­jezte meggyőződését, hogy a tagállamok közös erőfeszítés­sel ezeket a kérdéseket is meg tudják oldani. A ma­gyar szakemberek — amint hangsúlyozta — mindent megtesznek a programok megvalósítása és az újabb lehetőségek felkutatása ér­dekében. Az állandó bizottság ez­után megkezdte tanácskozá­sát. Kedden délelőtt évadnyitó társulati ülést tartottak a miskolci Nemzeti Színház­ban. A rendezvényen — többek között — megjelent és az elnökségben helyet foglalt Novak József, a Bor­sod megyei pártbizottság tit­kára, Gulyás István, a Bor­sod megyei Tanács művelő­désügyi osztályának helyet­tes vezetője, Tok Miklós, a miskolci városi tanács el­nökhelyettese, Búzás Lajos, a Heves megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese és Bögel József, a Kulturá­lis Minisztérium színházmű­vészeti főosztályának főelő- «dóiau A művészeket Illés István -főrendező üpszcsaíotte, majd A magyar és a szovjet kormány képviselői 30 év­vel ezelőtt, 1945. augusztus 27-én írták alá a felszaba­dulásunk utáni első kereske­delmi megállapodást. A tény­leges áruforgalom már előbb kialakult, hiszen a felszaba­dító harcik közvetlen befe­jezése után jelentős élelmi­szer- és anyagszállítmányok érkeztek a Szovjetunióból Magyarországra, segítve a lakosság ellátását, a szét­rombolt ország helyreállítá­sának megkezdését. A har­minc évvel ezelőtt aláírt megállapodás viszonylag ala­csony, 30—30 millió dollár értékű áru szállításáról in­tézkedett, jelentősége azon­ban igen nagy volt, mert a Szovjetunió a termelés, a £_-dasági élet újraindításá­hoz olyan fontos cikkeket szállított hazánkba, mint a koksz, a gyapot, a vasérc, a só, akkor érkeztek az első szovjet színesfém-szállítmá­nyok is, és nem utolsósor­ban tekintélyes mennyiségű élelmiszerrel is ellátta a Szovjetunió a magyar la­kosságot. Népgazdaságunk egész fel- szabadulás utáni fejlődése elválaszthatatlan a magyar —szovjet gazdasági együtt­működés hatásaitól, kapcso­lataink dinamikus kibonta­kozásától. A szovjet gépek, berendezések tették lehető­vé a magyar ipar kiépítését, a mezőgazdaság gépesítését, a közlekedés normalizálását, majd korszerűsítését. A magyar—szovjet áru­forgalom 1966-ban érte el az egymilliárd rubelt. Az idén külkereskedelmi forgalmunk­nak már mintegy 40 százalé­kát bonyolítjuk le a Szov­jetunióval, s árucserénk már megközelíti a hárommilliárd rubelt. E baráti ország szál­lítja a számunkra nélkülöz­A Mezőgazdasági Kiállítás D-pavilonjában, 500 négyzet- méter területen bemutatják az agrárpolitika 30 éves eredményeit, a fejlődés leg­fontosabb szakaszait a föld­reformtól a VIII. pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtásáig, szemléltetik a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az erdőgazdaságok, valamint az ipar kooperáció­ját, a szocialista gazdasági integráció útját, eredménye­it és további lehetőségeit a mezőgazdaságban — közölte kedden az NDK-nagykövet- ségen tartott sajtótájékozta­tón Franz Posselt, az NDK kiállításának igazgatója, aki beszámolt arról, hogyan vesz részt az OMÉK-en a baráti ország. Sallós Gábor igazgató mon­dott évadnyitó beszédet. ✓ Utalt a legfontosabb ten­nivalókra, majd bemutatta a társulat ÚJ tagjait: Csiszár Imre rendezőt. Maszlag Ist­ván színművészt, Meszléry Judit színművésznőt, Teszáry László színművészt, Dózsa Erzsébet színművésznőt, Szikra József és Antóni Ju­dit gyakorlatos színészeket, Lajos Györgyi, Hoppenthaler Ilona és Tóth Gabriella tán­cosokat. Ezután a rendező és a színész kapcsolatát elemezte az igazgató. Kiemelte, hogy col a korszerű szín­házi kultúra kialakítása, a .mestességiyife .tudás* & te­hetetlen nyersanyagokat, az importált nyersolajnak és kőolajtermékeknek 80 száza­lékát, az import villamos­energiának mintegy 70 szá­zalékát, a fenyőfűrészárunak csaknem 80 százalékát, a rotációs papír 60 százalékát, a bányafa 90 százalékát, a vasércet, rezet, horganyt, ól­mot pedig csaknem teljes egészében. Iparunk fejlődé­sében nagy jelentőségűek a korszerű szovjet gépek, be­rendezések, műszerek, a la­kosság körében rendkívül közkedveltek a szovjet sze­mélyautók, az elmúlt 30 év­ben több mint 50 magyar ipari üzem épült szovjet közreműködéssel, köztük pél­dául több házgyár, amely hatékonyan segíti a lakás- építkezések gyorsítását. Ugyanakkor a Szovjetunió a magyar árucikkek legstabi­labb felvevőpiaca. A magyar és szovjet gaz­dasági életet ma már távol­ról sem csupán az árucsere köti össze, mert kialakultak és gyors ütemben bővülnek az új típusú gazdasági együttműködés új formái, a termelési kooperáció, a sza­kosítás, kialakulóban van a közös vállalkozások, rendsze­re. Mindez szorosan kap­csolódik a KGST integráci­ós programjához. A IV. öt­éves tervidőszakban a ma­gyar—szovjet kölcsönös áru- szállításoknak mintegy 20 százaléka már a kooperációs egyezmények alapján gyár­tott termékekből származik és ez az arány az V. ötéves terv időszakában a jelek szerint tovább növekszik. Mindkét országban folya­matban vannak az előké­születek a következő öt év árucsere-forgalmának terve­zésére. Elmondotta, hogy modern mezőgazdasági üzemek mo­delljeivel, fényképekkel, gra­fikákkal szemléltetik többek között a gabona- és a cukor­répa-termesztés fejlődését. Kiállításukon külön helyet kap a magyar és az NDK- beli szakemberek' együttmű­ködése a fehérje-, a lucerna-, a burgonya-, a cukorrépa-ku­tatásban és -termesztésben, a mezőgépgyártásban. Az OMÉK nagyszabású gépbemutatójáról nem hiá­nyoznak majd az NDK kor­szerű gépei, berendezései sem. Az NDK kiállítását széles körű tapasztalatcserének szánják. (MTI) datos alkotómunka színvo­nalának emelése. Bőgel József megemléke­zett a nagymúltú színház históriájáról, s ízelítőt adott a mai magyar színjátszás eredményeiből és gondjaiból is. Illés István elmondotta, hogy tizenhárom bemutatóra kerül sor. Tájékoztatójában szó esett arról is — s ez jó hír az egriek számára —, hogy a Gárdonyi Géza Szín­házban ezentúl minden hé­ten csütörtöktől vasárnapig tartanak előadást. A barokk városban az évad október­ben, a Luxemburg grófjának bemutatójavai kezdődik. ípecsö Harmincesztendős a Vietnami Demokratikus Köztársaság Sajtótájékoztató a VDK budapesti nagykövetségén Cél — a korszerű színházkultúra kialakítása Évadnyitó társulati ülés a miskolci Nemzeti Színházban Az agrárpolitika 30 éves eredményei 500 négyzetméteren Sajtótájékoztató az NDK.-nagykövetségen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom