Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 196. szám

Fejlődésünk és feladataink Irta: Bálint Józseí államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a terme­lési és felhasználási felada­tokat a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének vizsgálatá­ból kiindulva irányozta elő, és következményként jelölte meg a termelés és az élet- színvonal emelését, a gazda­ságos — a belföldön és kül­földön keresett — termékek termelésének fokozását, a gazdaságtalan termékek ter­melésének korlátozását, a hatékonyság növelését, a bel­ső tartalékok feltárását. En­nek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 1975-ben 5— 5,5 százalékkal kell emel­kednie, és igy az év folya­mán megközelítőleg 400 mil­liárd forint új értéket kell létrehozni. ö A tervszerű fejlődéshez szükséges eszközök folyama­tosan rendelkezésre állnak. Az év kezdetén a termelő állóeszközök (épületek, gé­pek, berendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkészletek értéke, bele­értve a befejezetlen és fél­késztermékeket, csaknem 200 milliárd forint volt. A tár­sadalmilag szervezett mun­kában mintegy 5,1 millió dolgozó, a népesség 48,5 szá­zaléka vesz részt, akiknek szakmai tapasztalata, szak­tudása magasabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottaik száma az adott népességösszetétel mellett 1975-ben nem vál­tozhat számottevően. Ez év kezdetén a munkaképes ko­rú népesség száma valami­vel kisebb volt, mint egy év­vel ezelőtt. A foglalkozta­tottság kis mértékű növe­kedése az utóbbi években már kizárólag a nők foko­zódó munkába állásából adó­dott, az aktív kereső férfiak száma csökkent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építő­ipari létszám, együttvéve lé­nyegében nem változik, a • mezőgazdasági dolgozók szá­ma tovább csökken, a Szol­gáltatási ágazatokban a fog­lalkoztatottak száma pedig emelkedik. Az első félévben a terme­lés lényegében az előirány­zottnak megfelelően az ipar­ban 6,0 százalékkal, a kivi-t telező építőiparban pedig 7.0 százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt a mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­sa. Az ipari termelés ez évi növekedése elsősorban a ha­zai és a szocialista piacok igényeinek bővülésével füg­gött össze, a fejlett tőkés pi­acokon értékesítési lehető­ségeink kedvezőtlenebbé vál­tak, tőkés exporttervünk nem teljesült. A beruházá­sok és a szocialista viszony- latú export növekedésének hatására legnagyobb mérték­ben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kívánt mér­tékben, a gyártmánycserélő­dés, azaz a korszerű, új ter­mékek gyártásba vétele, és az elavult, gazdaságtalan ter­mékek termelésének meg­szüntetése. A termékszerke­zet-módosítás érdekében eb- ben az évben több nagyipa- 1 ri objektum építését megyor- 6ították. Ipari anyagokból es ter­mékekből a belföldi ellátás — néhány kivételtől elte­kintve — kielégítő volt. In­tézkedéseket dolgoztak ki az energia- és. anyagtakarékos­ságra. Kedvező jelenség — és a takarékosabb anyaggaz­dálkodásra utal —, hogy a tőkés országokból származó anyagimport növekedési üteme az ev folyamán mér­séklődött. A legnagyobb fel­használók,' az iparvállalatok, kisebb mértékben növelték villamosenergia-felhaszná- lásukat, mint a korábbi években. A termelés növekedése az iparban teljes egészében a fermelékenység emelkedé­séből adódott, Nemzetközi összehasonlításban azonban termelékenységi színvona­lunk így sem kielégítő. Több országban az ipar termelé­kenysége a magyar iparénak kb. kétszerese, két és félsze­rese. Az ipar műszaki szín­vonalának vizsgálata azt mu­tatja, hogy az alacsonyabb termelékenységi színvonal nemcsak a technikai elma­radottságból, hanem más té­nyezőkből, a munkaidő és a kapacitások nem mindig és mindenütt megfelelő kihasz­nálásából, a nem kielégítő munka- és üzemszervezésből adódik. A magyar ipar ter­mékei a műszaki színvonal tekintetében kevésbé marad­nak el számos országtól, mint a termelékenység vonatkozá­sában. Kézenfekvő tehát, hogy a gazdaságosság, a ver­senyképesség fokozása tár­sadalmi fontosságú ügyünk, A mezőgazdaság termelé­se az utóbbi években folya­matosan emelkedett, és elő­reláthatóan ebben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hangsúlyozni, mert az időjárási körülmények ebben az időszakban gyakran vol­tak kedvezőtlenek. Nem ked­vezett a talaj előkészítési és őszi vetésmunkáknak a múlt év végi rendkívüli csa­padékos időjárás. Azóta egyes területeket árvíz, bel­víz borított el. A politikai céljainknak megfelelően az elmúlt évek­ben lényegében megoldódott az ország kenyér- és takar­mánygabona-ellátása. Az idei kenyérgabona-termés, bár a tavalyi és a tervezett szin­tet nem éri el, a hazai szük­ségletet fedezi. A cukorellá­tás biztosítása érdekében je­lentősen növelték a cukor­répa vetésterületét. Az ipari növények, a kukorica, a bur­gonya, a zöldségek és a gyümölcsök hozamai általá­ban. kielégítőnek, Illetve .kedvezőnek ígérkeznek. Az eredményekben szerepe' van áz agrotechnika fejlődésé­nek. az iparszerű termelés, az ún. termelési rendszerek térhódításának, a mezőgaz­dasági dolgozók növekvő szakképzettségének. Fejlődik és korszerűsödik az állattenyésztés is, javult az állatállomány minőségi összetétele. A múlt évi visz- szaesés után. — a Szovjet­unió megrendelései jóvoltá­ból — együttvéve nőtt a vá­gómarha- és marhahúsex­port. , Ev közepén a sertés- és a kocaállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál, a nem kívánatos csökkenés meg­akadályozására intézkedé­sek történtek. S A belföldön felhasznált nem­zeti jövedelemnek kb. há­romnegyede fogyasztásra ke­rül. A lakosság fogyasztása az elmúlt években folyama­tosan emelkedett, 1974-ben 7 százalékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőt­tek, eddig a tervezettnél is nagyobb mértékben, a lakos­ság jövedelmei, a munka­bérből, mezőgazdasági ter­melésből, . társadalmi jutta­tásból szármázó pénzbevéte­lek egyaránt. A társadalom­politikai célokkal összefüg­gésben legjelentősebben a pénzbeni társadalmi jutta­tás nőtt. A nagyobb jövede­lem kielégítő áruellátás mel­lett nagyobb fogyasztást tesz lehetővé. A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben fo­lyó árakon számítva 11,4 százalékkal, az árszínvonal pedig 3,9 százalékkal emel­kedett, így a vásárolt áru- mennyiség 7,2 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. 0 1.974-ben a tőkés világpia­con az energiahordozók és a nyersanyagok árai jóval nagyobb mértékben emel­kedtek, mint az ipari kész­termékek és néhány kivétel­től eltekintve a mezőgazda- sági eredetű termékek árai. Az Ilyen árváltozások, azo­kat az országokat, melyek­nek importjában az ener­giahordozóknak és a nyers­anyagoknak, exportjukban pedig az ipari késztermékek­nek és a mezőgazdasági ere­detű termékeknek van na­gyobb súlya. kedvezőtlenül érinti. Magyarország —, természeti adottságai, gazda­sági szerkezete miatt — köz­ismerten ezek közé az or­szágok közé tartozik, így nem mentesült és nem is mentesülhetett a kedvezőt­len hatásoktól. 1974-ben a tőkés devizákban megvaló­sult behozatalunk árszínvo­nala mintegy 40 százalékkal, kivitelünk' ennél kevésbé: 19 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A. kivi­teli és a behozatali árindex hányadosa (119:1.40 = 85), az ún. külkereskedelmi cse­rearány-mutató azt fejezi ki, hogy 1974-ben ugyanezért az egységnyi importért 15 szá­zalékkal többet kellett ex­portálnunk, -mint 1973-ban. A forgalom adott mennyisé­ge mellett belföldi árakon az importban hozzávetőlegesen 35 milliárd forint árveszte­ség, az exportban mintegy 15 milliárd forint árnyere­ség, egyenlegében kb. 20 milliárd forint árveszteség keletkezett. 1975-ben, az eddig' rendel­kezésre álló adatok szerint folytatódott a behozatali áraknak a kiviteli árakat meghaladó emelkedése, de az 1974. évinél jóval .kisebb mértékben. Előzetes számí­tások szerint a cserearány­romlás 5—10 százaléknyira becsülhető. Külkereskedelmi. forgal­munk nagyobb részét a szo­cialista országokkal rubelben bonyolítjuk le. A rubelárak az elmúlt években, így 1974- ben is, lényegében változat­lanok voltak, ezért a csere­arány is állandó volt. Az első félévi fejlődésünk töretlen, tervünk reális. Az év hátralevő részében az erőket a népgazdasági terv­ben, a párt- és kormányha­tározatokban megjelölt fel­adatok következetes végre­hajtására kell összpontosíta­ni. Az alkotmánynapi ünnepségekről jelentfük (Folytatás az 1. oldalról) művészet baratait. Majd dr. Sipos István, a. megyei párt- bizottság titkára mondott beszédet. Méltatta a látás­kultúra fejlesztésének fon­tosságát, foglalkozott a kiál­lító művészek munkásságá­val, s kijelentette: — Első pillantásra feltű­nik, hogy a szereplő huszon­kor pedig a megnyitóünnep­ség helyszínére siettek. Az . ifjúsági találkozó, valamint a munkások, a parasztok, a katonák seregszemléjére ér­kezett küldöttségek fiataljait a Himnusz elhangzása után Hermész Mátyás, a KISZ gyöngyösi járási bizottságá­nak titkára köszöntötte. Üd­vözölte a megnyitóünnepsé­gen részt vevő Polgár Mik­A III. Heves megyei if­júmunkásnapok eseményso­rozata ma a gyöngyösi és a visontai rendezvényekkel — úszóversennyel, ifjúsági ve­zetők tanácskozásával . — folytatódik. Bodony születésnapja Nagyszabású munkás—pa­raszt találkozóra került sor Bodonyban, ahol a falu ala­Dr. Sípos István, a megyei partbizottság titkára megnyitja a hatvani Vörösmarty Művelődési Központban, a megye képzőművészeinek, kiállítását. (Fotó: Szabó Sándor) öt művész jobbára a realis­ta, figuratív irányzatokat kö­veti, még ha van is eltérés műveik í'ormaj egy eiben. Ez feltétlenül méltánylandó, hi­szen éppen a XI. pártkong­resszuson fejtette ki Kádár elvtárs. hogy mi elsősorban azt a művészetet támogatjuk, amely széles tömegekhez szól, éspedig mind érthetőb­ben, s mind érzékenyebben reagálva dolgozóink problé­mavilágára, gondjainkra és örömeinkre. Hasznos és sze­rencsés volt ugyanakkor a Heves megyéből elszárma­zott képzőművészek meghí­vása is erre a hatvani tár­latra! Itteniekkel való közös bemutatkozásuk visszavezeti őket szűkebb szülőföldjük­höz. erősíti a megyéhez fű­ződő kapcsolatokat. A rangos .művészeti ese­ménnyel egyidőben egész napos sportvetélkedő indult a Szabadság úti játszótéren, amelyet nemrég vettek bir­tokba a környék .fiataljai. Ezzel azonban még nincs vége a nap hatvani króniká­jának! A Vörösmarty Mű­velődési Központ klubter­mében nagy sikerrel mutat­ta be bábműsorát a Kazan- lár Em.il által vezetett Eöt­vös Marionett Stúdió. Szép számú közönség szórakozott a Münnich Ferenc lakótele­pen, ahol a hatvani magnós­klub adott kétórás progra­mot'. A Népkertben levő sza­badtéri színpadon pedig • a Piramis együttes vendégsze­repelt a beat-kedvelők örö-. mere. (moldvay) Megkezdődött az ifjúmunkásnapok megyei eseménysorozata Ifjúmunkások, parasztfia­talok, katonák találkoztak augusztus 20-án délelőtt Pe- tőfibányán, hogy közösen köszöntsék az alkotmány ünnepét, s részt vegyenek a III. Heves megyei ifjúmun- kásfiapok megnyitóján. A fiatalok már a kora regge­li órákban randevút adtak egymásnak a település köz­pontjában, énekeltek, végig­vonultak az utcákon, tízóra­iéit, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Farkas Sán­dort, az SZMT titkárát, va­lamint a gyöngyösi járás párt-, állami és ifjúsági ve­zetőit. Az üdvözlő szavak után Ambrus József, a KISZ He­ves megyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd megnyitotta a III: He­ves megyei iíjúmunkásnapok rendezvénysorozatát. Az if­júsági találkozón részt vett mintegy hatszáz fiatal ez­után kulturális bemutatókat tekintett meg. Ott voltak az ifjúmunkások, a parasztfia­talok és a katonák az Alko­tó ifjúság pályázat díjnyer­tes munkáiból rendezett ki­állítás megnyitóján, a fes­tők, a grafikusok, a szobrá­szok bemutatkozásán. pításának 7£K). évfordulóját is ünnepelték ezen a napon. A bodonyiakkal ezúttal együtt ünnepelt a környéki- beli települések .Patád, Pa- rádsasvár és Parádfürdő la­kossága. A Fejér megyei Besnyő községből is sokan eljöttek Bodonyba a falu rangos jubileumára. - Isme­retes, hogy a felszabadulást követő földosztás idején Bo- donyból több mint 160 csa­lád költözött át Besnyőre, ahol a falu fejlődésének is előmozdítói lettek. A művelődési házban ren­dezett ünnepi gyűlésen mél­tattak Bodony több évszá­zados történetét és az utób­bi 30 év nagyszerű fejlődé­sének eredményeit. Magasvári Gyula, a Heréd—Nagykökényes Barátság Mg Tsz elnöke átadja az új kenyeret Vaskó Mihály elvtárs­nak, a megyei pártbizottság első titkárának. A petőfinányai ifjúsági rendezvénysorozat a részt vevő KISZ-fiatalok összetett honvédelmi vetélkedésével folytatódott, majd sportver­senyekre került sor. A fia­talok egész napos találko­zója ifjúsági bállal fejező­dött be. Valóban nem nyugosznak! Ezt most jó értelemben fo­gadja az olvasó, mivel a ko­rábbi esztendők gyakorlatá­nak folytatásaként ez idén is szép társadalmi munkaered­ményeket értek el, s valósíta­nak meg a község lakói. Mint a továbbiakból kiderül, sok­rétű ez a tevékenység, felöleli a településfejlesztés megany- nyi területét. Elsőként említsük a járda­építést! Két kilométernyi sza­kaszról van szó. aminek négyzetméterenkénti önkölt­ségi ára 58 forint. A helyi ta­nács ezt az összeget biztosí­totta, de a. járdák csak úgy készülhettek el, hogy a lakos­ság mintegy 140 ezer forint­nyi társadalmi munkát hozzá­adott. A közeljövőben portalani- tott, bitumenes közforgalmi út épül a Kolozsvári és Isko­la utcákban, amire a tanács­Beréílen nein nyugosznak nak 350 ezer forintja van. Ez édeskevés. Ugyanilyen összeg. erejéig vállalt azonban tár­sadalmi munkát a lakosság, a Barátság Termelőszövetkezet szállítóeszközt, gépeket bizto­sit, így e fontos beruházás is megvalósul Heréden még eb­ben az esztendőben. . Ahogyan általában a Hat­van környéki falvakban ta­pasztalható, ez a település szintén rászorul a vízhálózat bővítésére. Megint nem olcsó mulatság! Nos, egyik ilyen jellegű feladat most Heréden a Kökényes) út és a Kolozs­vári utca vízvezetékének ki­építése. Mintegy ezerroé- temyi árok ásásáról, csőfekte­téséről, betemetéséről kell itt gondoskodni, amire szívesen, önként vállalkoztak a kor­nyék lakói. Munkájuk értéke 150 ezer forintra becsülhető, a szükséges szerelvényekről, csövekről pedig a tanacs gon­doskodik. E célra 250 ezer fo­rintos keretet nyitottak meg a költségvetésben. Néhány beruházás, felújí­tó.® ugyanekkor átadásra kész állapotban van, amiről ma­gunk is meggyőződhettünk.; Az Iskola utcában, 350 ezer forint értékben megépült a védőnői lakás. S mintegy 250 ezer forintba került három pedagóguslakás renoválása. Ezzel kényelmes otthonhoz juttat a tanács minden neve­lőt, aki csak a községben kí­ván élni. Ha valaki mostanában ügyes-bajos dolgai miatt ke­resi a tanács munkatársait» a Barátság Termelőszövetkezet központjában találja meg őket. Persze ideiglenesen köl­töztek oda. Az igazi tanácshá­za épületében serény munka folyik. Az ügyintézés feltéte­leinek javítása érdekében vé­geznek belső átépítést, s ezzel együtt vakolják az egész há­zat. A korszerűsítés 640 ezer forintba .kerül, ehhez megfe­lelő támogatást kapott a ta­nács, s ha minden jól megy, őszre be is fejeződnek a munkálatok. A tanácselnök, kérésünkre, gyors számvetést végzett. Eszerint év végéig közel 900 ezer forintnyi társadalmi munkával segíti a lakosság Heréd fejlesztését. Ha meg­gondoljuk, jóval nagyobb te­lepülésnek is becsületéré vál­na ez a teljesítmény. Tehát csak gratulálhatunk a heré- dieknekl (tu. gy.) A munkás—paraszt talál­kozó jegyében Bazsó Már­ton, a bodonyi Mátraalja Termelőszövetkezet párttil- kára új búzából sütött ke­nyeret adott át a Parádsas- vári Üvegg3Tár dolgozóinak, Varga Sándor gyárigazgató viszonzásul kristályvázát nyújtott át a 706 éves falu vezetőinek. Az ünnepi gyűlésen a bo~ donyiak zászlót adományoz­tak testvérközségüknek: Bes- nyőnek. Csütörtökön délelőtt ün­nepélyesen. katonai tiszte­letadással . levonták az Álla­mi Zászlót, amely az alkot­mány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Ország­ház előtti Kossuth Lajos té­ren. Ugyancsak katonai tisz­teletadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszaba­dulási Emlékműnél a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalöm . vörös1 zászlaját. 19 augusztus 'ÍZ., péntek a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom