Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-17 / 193. szám
Közösségi és össztársadalmi érdek Azt mondhatjuk, hogy közösségi érdek mindaz, ami társadalmunk zökkenőmentes tevékenységét, ami az állampolgárok folyamatos, „normális’’ életvitelét biztosítja. Ilyenek azok a tevékenységek, amelyek a társadalmi együttműködés és érintkezés feltételeinek, kereteinek állandósítását, megóvását és fejlesztését célozzák. Közösségi érdek — minden egyes ember érdeke — például, hogy szilárd legyen a közbiztonság. Közösségi érdek, hogy ha valaki visszaéléseket tapasztal és jogosan panaszt tesz, ne kerüljön hátrányos helyzetbe, csak azért, mert bírál. Közösségi érdek környezetünk szennyeződésének megakadályozása — s a felsorolás még hosszan folytatható. A közösségi érdekek biztosításával, feltételeik megteremtésével különféle társadalmi intézmények foglalkoznak. Ezek az érdekek jól érzékelhetők' az egyén, az egyes ember által is. És ez a legdöntőbb. Csorbulásukat, megértésüket a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Ezért a közösségi . érdekek jó részéről elmondható, hogy azok — éppen. mert „bevonódnak” az egyéni életvitel szervezésébe — indítékává, mozgatórugójává is válnak az egyéni cselekvésnek. Gondoljunk pl. arra, hogy a lakosság milyen nagy arányban hajlandó segíteni a rendőri bűnüldöző szervek működését, amikor azok kérésükkel hozzáfordulnak. Létezik tehát a közösségi érdeknek egy olyan tartománya, amely az egyének hétköznapi tevékenységében mozgatóként, belső hajtóerőként működik. Érdekesebb mármost, ha ott tesszük fel a kérdést, ahol hasonlóképpen közösségi érdekek fogalmazódnak meg — csakhogy az említettektől eltérő formában. A növekvő népességszaporulat például közösségi „érdek, társadalmi érdek. Azt azonban már nehéz állítani avagy elvárni, hogy a „demográfiai apály elhárítása” vezérelje az egyes embert társas kapcsolataiban. Magyarul: az emberek nem azért házasodnak és. nemzenek gyermekeket, hogy felerősítsék a népességszaporulat növekedési rátáját, hanem azért, mert szerelmesek; vagy mert erre más, talán kevésbé romantikus, de nem kevésbé személyes okuk van. A demográfiai hullámvölgy elkerülése tehát közösségi érdek, ám; ebben az elvont, tézisszerű formájában nem lesz az egyéni cselekvés motívumává. Tapasztalat, hogy ebből a szempontból keveset ér a felvilágosító-felhívó szó: olyan társadalompolitikai (szociálpolitikai, elosztás- politikai) eszközökre van szükség, amelyek valóságosan képesek az egyes ember mozgósítására, arra, hogy a kívánt cél irányába mutató tevékenyég-indítékokat építsenek ki. Ez a kiragadott példa is mutatja; meg kell tanulnunk, hogy a társadalmi céljaink és értékeink síkján jelentkező közösségi érdeket hogyan lehet közvetíteni az egyes ember felé, hogyan lehet az egyes ember igényeit, tapasztalatát, élményvilágát — mondhatnánk: egyéni érdekét — rákapcsolni a közösségi érdekek áramkörére. Bonyolódik a helyzet, ha átlépünk az öíssztarsadalmi érdekek világába. Ezek az érdekek is nevezhetők közösséginek ám felépítésük, működési mechanizmusuk az említettektől jórészt eltérő sajátosságokat mutat. Vegyünk megint egy példát. Az életszínvonal emelése — társadal— műnk egésatúek érdékel Kivitelezése azonban alapvetően más--képletet mutat, mint mondjuk a közbiztonságban megte^J^igő közösségi, érdek, megvalósítása. Az életszínvonal emelése például azt is jelenti, hogy fehérjedúsan táplálkozzunk. Ehhez húsra van szükség, viszont a húst elő kell állítani, tehát ösztönözni kell az állattenyésztőket, emelni kell a felvásárlási árakat. Ehhez persze valahonnan el kell vonni a pénzt. Mármost mindazok, akik a társadalmi munkamegosztás olyan ágazataiban tevékenykednek, ahol nem állattenyésztéssel foglalkoznak, megkérdezik: miért az én zsebemből fedezik a húsprogramot? Miért a nekem szánt támogatások megvonásával juttatják magasabb keresethez a mezőgazdaságban dolgozókat, vagy azok egy részét? Példánknál maradva látható tehát, hogy az össztársa- - $ dalmi érdek kivitelezése a beruházásnak és az elosztásnak, a ráfordításnak és a támogatásnak olyan rendszereit jelenti, ahol egy bizonyos társadalmi csoport szükségképpen előnyben részesül, míg mások ezeket a preferenciákat — legalábbis az adott időszakban — nem élvezik. Más út azonban nincs: a társadalom munkamegosztásának valamennyi ágazatában helyet foglalók elvárásait egyszerre és egyforma mértékben soha nem lehet figyelembe venni. Más szóval: léteznek olyan össztársadalminak nevezhető érdekeink, amelyek érvényesítése bizonyos csoportok érdekeinek a megkülönböztetett figyelembe vétele útján történhet. így természetszerűen feszültség, esetleg ellentmondás keletkezik a társadalom egyes részei, területei között. S e ponton lépünk a politika porondjára. A politika feladata, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt. s az anyagi és szellemi erőforrásokat a termelési szektor egyes ágazataiba összpontosítsa, hogy az ágazatokat átrendezze, hogy támogasson és elvonjon. Politikánk. — éppen az össztársadalmi éi’dek figyelembevételével — olyan döntéseket jelent, amely az egész társadalom érdekét a létező csoportok meghatározott arányainak, érvényesülésük feltételeinek állandó változtatásával biztosítja. De ebből következik az is, hogy az össztársadalmi érdeknek éppen ilyen, bizonyos különös' érdekek kiemelésén keresztül történő megvalósítása, a döntések indokoltságának széles körű és meggyőző társadalmi jóváhagyatását igényli, a társadalmi demokratizmus növelését előfeltételezi. El kell fogadnunk tehát, hogy az üssztársad almi érdek — adott esetben — nem egynemű, itt és most mindenkire nézve előnyös: éppen ezért egyéni elsajátítása és követelése iránt nem lehet mindig azokat a követelményeket támasztani, mint mondjuk a közösségi érdekek — fentebbi — tartományában. Ahogy el lehet és el is kell várni, • hogy a környezet szennyezésének elhárítását — a közösségi érdeket — társadalmunk csoportjai és egyénei köznapi tevékenységükben .is elősegítsék, úgy kevesebb joggal lehet megfogalmazni azt a követelményt, hogy az egyes ember a munkapad mögött a „népgazdaság egyensúlyára” függesztve szemét, termeljen. Utóbbinak a biztosítása elsősorban önálló döntési jogkörrel rendelkező politikái és szakigazgatási szervek feladata, amelyhez a széles társadalmi tömegek támogatását kell kivívni. Egyetértésük az össztársadalmi érdek elfogadását jelenti. — ami nem zárja ki, hogy egyes társadalmi csoportoknál ugyanaz az össztársadalmi érdek elterő keretfeltételeket biztosít az egyéni tevékenység indítékainak kialakításá- ban. PAPP ZSOLT, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa V^A^S/WVVS^VVV^A^VWV<»VVVWVWVWVS^^^VWVWWVW^VVVi^AA/^^A^AA^^^^W\AAA^VV^AAAA/V^A«^/VWVV\A^WWVVVVVWWVV^^A^>^A^V»^AA^^^^^VW,^ A^A*'*>AAAAA/>AA/,^AAAAA/W\*>A/>A^A^W\^AA/W^^A/^^^^^^^V,\A/^^^^^W^^^A^^AAA/\AAAAAAAAAAA^AA^^A^NAA/\AAAAA^A/>A»A/>A/S^^NAAAA/VAAAAAA^i^^AAAA^ Nem akármilyen község Szűcsi. Jóval többre vitte, mint azok a települések, amelyeknek a neve csupán a nyilvántartásokban és a lexikonban szerepel. Tudós írások is számon tartják, mert a Bajzák lakták, akik a múlt században végzett munkásságuk után érdemelték ki, hogy tudjon róluk a kis ország, főként a humán ismeretek iránt érdeklődők tábora. Dombok alján és oldalán búvik meg a község, amely valamikor, nem is olyan rég, mint vendégmarasztaló, elhagyott hely, isten háta mögé elrejtett falu volt közismert. Aztán jött a bányászaik, majd ezt követte a szövetkezés, és itt is fordult a világ sora. Most a legújabb és a legfrissebb események, tervek és elképzelések iránt érdeklődtünk Szűcsiben, 0 O 0 © — Meg tudná mondani, kik a szegény emberek a fa1 luban? Név szerint sorolja fel őket. Néma csend, töprengő tekintet, látszik, hogy a megkérdezett nagyon kutat emlékezetében. — Olyan idős, elhagyatott ember, nő vagy férfi él a községben, akivel nem törődik a családja, de nekik sincs megélhetési gondjuk. Nem, nem tudok szegény embert mondani. — Akkor fordítsunk a dolgon. Nevezze meg azokat, akikről mindenki tudja, hogy jóval gazdagabbak, mint a többiek. Ne ismételjük az előző néhány pillanat, leírását. Minden úgy zajlott le. — Az igazság az. hogy Szűcsiben soha nem volt nagy különbség az emberek között. Négy nagybirtokos családé volt a határ egy része. de a helybeliek közül a legmódosabbnak is legfeljebb tizenöt holdja volt, de a szegények mindegyikének is legalább egy holdja akadt. A hajdani egyetlen kastélyról, amit így emlegetnek az idősebbek: nagyon szép volt, óriási parkkal: hatalmas fákkal — a fiatalok már nem is tudnak. Szétszedték a front után. Av fákat kivágták, most az iskola látható.a park helyén. © © © © A mezőgazdasugi szövetkezet ma már egyesülésbe tömörült. Pata és Gyöngyös- tarján csatlakozott még, fogott össze Szűcsivel. A központ Patán található. Szűcsiben a körzet: székel. a volt központi épületben, a külsőre is tekintélyes emeletes házban. Bent nem valami nagy tolongás fogadja az érdeklődőt Most aztán az „irodá- sok” nem panaszkodhatnak •s aeúfoUeagc*, A dombok kost megbúvó falu A párttitkár, Kovács János tájékoztat arról, hogy a helybelieknek nem kell egy tapodtat sem menniük, minden ügyüket itt intézik. A hangulat jó, már a munkaerő sem gond. mert a négy község kisegíti egymást. Mindig oda viszik a munkáskezeket, ahol szükség van rájuk. Nem adták fel a már szinte hagyománynak számító szokást sem: minden évben megemlékeznek az idős isz- nyugdíjasokról, járadékosokról, mint most is. Aznap készültek a fogadásukra, hogy körbevigyék őket autóbusz- szál a határban, aztán köszöntsék őket, néhány száz forintos támogatást is adjanak mindegyiküknek, majd fehér asztal .mellett szórakozzanak, csillapítsák éhségüket, szomjukat. Akinek úgy hozza a kedve, az még nótára is gyújthat, mert a hangulatról a patai Pávakor gondoskodik. © o o o Ez a falu már csak részben hasonlít a régire. A magja nem. változott, bár a régebbi házakat is igyekeznek megfiatalítani, korszerűsíteni, de az új házhelyeken több szobás épületek magasodnak: fürdőszobával. némelyik központi fűtéssel. Nincs ugyan még vízvezeték a községben, de a telken található kútból szivattyú nyomja a vizet a csövekbe, a konyhába >és a fürdőszobába. Ate emberek a jövedelmük nagyobbik részét a házra költik. Méghozzá mértéktartással — általában. Nem a szomszédnak építkeznek, nem azért, hogy egymáson tültegyenek. Legfeljebb a szülőknek, a kislánynak és a fiúnak is csináltatnak egy-egy szobát. Más kérdés, itt sem lakják az egész házat. A négy vagy öt szobából csak egy szolgál lakhelyül, de a legfőbb tartózkodási hely' a konyha. Ha vendég jön, azt végigvezetik az egész házban. Hadd lássa, milyen szép bútorok, szőnyegek vannak mindenütt-. — A rongyrázás nem szokás mifelénk. Jól mutatja ezt a lagzi is. Még ma sem ritkaság a tíz- és a húszforintos a menyasszonytáncban. Jó néhány százas is megziz- zen ilyenkor, de ötszázast legfeljebb a keresztapa vagy a testvér ad. Ajándékban sem szokás az -esküvőre Estékeket vinni. A mosógép vagy a centrifuga, a gáztűzhely már nagy megbecsülésnek örvend. © o o o Mindenféle üzlet megtalálható a községben. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjai mellett. a GYÖNGYSZÖV üzletei is várják a vevőket. — Tulajdonképpen semmi fontos áruért nem kell a varosba menni busszal. Más dolog az. hogy lehetne több hús, ahogy a töltelékáruk választéka sem mindig megfelelő. Az ÁBC-boltban a vasáruk nem kaphatók meg mindig, Azok, amik gyakran kellenek a háznál: szög, csavar, drót, más hasonló dolgok. De a jó kenyérről a Mátravidéki Sütőipari Vállalat szakboltja gondoskodik, a tejet is meg lehet vásárolni, többször pedig az élőbaromfit kínálják. Szinte minden udvaron kapirgálnak tyúkok, de az asszonyok szívesen megvásárolják az élő baromfit is, ha van. No, a mirelit-csirke sem romlik rá a boltosra.' Amióta a GYÖNGYSZÖV az olajkutat megcsináltatta, azóta azzal sincs gond. Inkább a palackos gáz körül támad nehézség esetenként, mert a szállítás nem egyenletes. Bisztrónak hívják azt a vendéglátó egységet, amely különbözik az italbolttól, de meleg ételt itt sem lehet kapni. — Tavaly még főztek a á tsz-ben dolgozóknak, az idén azonban már nem. Azt mondták az asszonyok, kapják meg naponta az öt forint ebéd pénzt, majd ők ellátják magukat. A bisztróban a fiatalok szívesen elüldögélnek egy pohár sör, kóla vagy kávé mellett, hallgatják a lemezeket, dobálják a kétforintosokat a zenegépbe. © O © © — Ha a terveinkről szólunk, akkor elsőnek a vízmüvet említjük. Van már egy eredményes fúrásunk, ami jó vizet ad. Összesen két. olyan, kút van most a faluban, amelynek a vize nem kólival fertőzött. A víztársulat megalakítása van. .már napirenden. Aztán kellene egy új óvoda. A mostanit nemrég bővítettük társadalmi összefogás segítségével, és, most két csoportöt fogad be. De a régi épület helyett szeretnénk egy újat, hogy ebbe az idősek napközijét helyezhessük el. Aztán az iskolát is bővíteni kellene. Méghozzá úgy, hogy a tornaterem se hiányozzék ezután. A község belső útjai aligha dicsérhetek. Ha minden igaz, akkor már nem sokáig kell várniuk a felújításukra, mert a megye ígéretét bírják. Persze, a villanyhálózat korszerűsítése,, -a járda felfrissítése is ott szerepel a feladatok sorában. Hogy ezek közül mit hagynak majd jóvá a felsőbb szervek a következő ötéves terv időszakára, azt még nem tudják. A község csinosításara, virágokkal, fákkal, bokrokkal történő szépítésére már az első omoly lépéseket megtették. Csináltak a község közepén egy szép rózsaligetet. Elég sok pénzbe került, szeretnék a jövőben a hasonló feladatokat társadalmi összefogással végrehajtani. © 0 © o Szűcsi felnőtt férfilakosságának a nagyobbik fele az iparban dolgozik. Valamikor is a bánya vitte el őket munkára, most is ez a legfőbb vonzó erő, illetve a Mátraal- ji Szénbányák valamelyik környező üzeme. A fiatalok közül nemrég tért vissza néhány Pétervá- saráról, ahol kitanulták a mezőgazdasági gépek kezelését. Szerződés fűzi őket a helybeli tsz-hez. Sokan eljárnak az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységébe is, főként a lányok. Akik középiskolában tanulnak, vagy magasabb végzettséget szereznek, nem mindig fordítanak hátat a falujuknak. — Valahogy úgy vagyunk, hogy alig változik a község lélekszóma. Amennyi elmegy, annyi jön is hozzá. Már a születések száma is figyelemre méltó, a környező községekhez képest a legjobb. Ez is fontos körülmény. Hogy milyenek az emberek Szűcsiben? Szorgalmasak, kiegyensúlyozottak, mértéktartók. — Ma már szívesen mennek el üdülni, pihenni az ország különböző részeibe, ha a határokon túlra nem vágynak még. Amikor a tsz megalakulása után először akartuk üdülni küldeni az embereket, megkérdezték: mit fizetünk nekik egy napra? Megkapják-e a munkaegységet úgy, mintha itthon maradtak volna? Ma már a tsz-nek is van üdülője, a bányának is, a környező üzemeknek is, de így is gond az igények kielégítése. © o © © Augusztus 20. — alkotmányunk ünnepe. Ilyenkor szoktunk beszélni a munkás-paraszt szövetségről. Szűcsiben aligha kell ennek a jelentőségét méltatni, elemezni. Itt szinte nincs is család, amelyben, egymás mellett, együtt ne élne az ipari munkás és. a szövetkezeti tag. A Saját életük alakulásán tudjak lemérni, mit adott az új társadalmi rend. a munkás-paraszt szövetség a ma emberének. Szűcsi a gyöngyösi járás. Heves megye, az ország egyik községe. Olyan dolgos, szorgalmas, egyszerű, mint a többi. C. -Molnár .Férem ÜB ünnepi tűzijáték
