Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

A magyar pszichológia harminc érc Valahányszor a pszicholó­gia tudományt emlegetjük, már kutatási irányok és ágazatok szerteágazó cso­portját értjük alatta. Még a kevéssé tájékozott olvasó is gyakran hall általános lé­lektanról, fejlődés- és neve- leslélektannól, szociálpszi­chológiáról, s számos más kutatási irányról. A pszi­chológia fokozatosan kiter­jesztette a figyelmét és tu­dományos érdeklődését az ember társadalmi tevékeny­ségének minden fontos terü­letére. így alakultak ki a pszichológia ún. alkalmazott kutatási ágazatai, mint a munka-, klinikai, vezetés-, gazdasági, mérnöki lélektan. Amint az emberi gyakor­latnak új irányai és terüle­tei születnek, a pszichológia ezeket is birtokába veszi. Kevesen tudják, hogy a nemrégiben még nem is lé­tező kozmikus pszichológia mily fontos szerepet játszott az ember űrrepüléseinek előkészítésében, az űrhajós­csoportok kiválogatásában. A pszichológia sajátos helyzetet foglal el a tudo­mányok sorában. Minde­nekelőtt: jóllehet e tudo­mány hagyományosan meg­őrizte ősi elnevezését (pszi­chológia = lélektan), ma már minden kutató és gya­korlati pszichológus számá­ra természetes, hogy nem valaminó természetfeletti „lélek” működésmódjait és sajátosságait vizsgálja, ha­nem az élő szervezet sajátos minőségű, önálló életmeg­nyilvánulásait. A pszichológia különös helyzete abból ered, hogy a természet- és a társadalom­tudományok metszéspontján helyezkedik el. ★ A mai magyar pszicholó­gia tudományos előzményei­nek kezdeteit mintegy 75 évvel ezelőttre tehetjük. 1902-ben alakult meg Ranschburg Pál kezdemé­nyezésére az első magyar pszichológiai kutatólabora­tórium. Ennek szerves foly­tatásaként működik ma a MTA Pszichológiai Intéze­te. Az 50-es és a 80-as évek fordulóján hazánkban — csakúgy, mint a többi szo­cialista országban — a pszi­chológia új, nagyszabású fel­lendülése bontakozott ki. Megindult a korábban hiány­zó pszichológus-szakképzés, újjászerveződtek a pszicho­lógiai tudományos sajtó és könyvkiadás intézményei, megalakult a Magyar Pszi­chológiai Társaság. A pszi­chológiai kutatással és gya­korlati tevékenységgel fog­lalkozók száma ugrásszerűen megnőtt. A pszichológusku­tató korábban is ismert alakja mellett megjelent a gyakorlatban — a kórhá­zakban, az üzemi laborató­riumokban, az iskolákban, a nevelési tanácsadókban és gyermek-ideggondozókban, a közvélemény-kutatásban, a pályaválasztási intézmé­nyekben, a sportcsapatok­ban. a hadseregben, a bűn­üldözésben és egyebütt — dolgozó gyakorlati pszicholó­gus. Nem volt könnyű a helyzete, s ma sem az. Ennek a nagyszabású fel­lendülésnek ugyanis miha­mar megmutatkoztak egyes árnyoldalai is. A gazdasági vezetők pl. igen gyakran fontosnak érezték, hogy pszichológust is foglalkoztas­sanak, csak éppen nem min­dig volt világos képzetük ar­ról: mi is lehet és mi is le­gyen a pszichológus felada­ta. Meglehetősen jellemző, hogy számos üzemben szin­te divathullámként áram­lott végig a munkaerő-ván­dorlás okainak kutatása. Sok ipari vezető úgy vélte, hogy ez igazán olyan feladat, amelyet a pszichológusnak kell megoldania. De vajon unit tehetett a munkaerő- vándorlás ellen a pszicholó­gus, amikor a szomszédos üzemben, vagy a mellék­üzemágban jóval magasabb volt a munkások órabére, mint korábbi munkahelyü­kön? Az iskolában sem lehet ^mindentudó” a pszicholó­gus. Mert bár hozzájárul pl. a hátrányos helyzetű tanu­lók viszonyainak és esélyei­nek javításához, de magu­kat az objektív társadalmi különbségeket, s azok hatá­sait nem áll módjában meg­változtatni. Ehhez nincsenek A lista élén a Bőrharisnya és a Winnetou Három meséskömywel a kezében először egy szem­üveg«, kerekképű kislány érkezik, aztán egy szőke, diafilmeket rmrkolaszó fi­úcska lép be. majd két el- merülten beszélgető jó ba­rát. Szinte egymásnak ad­ják a kilincset a gyerekek az egri úttörőház könyvtárá­ban. — Bizony, az idén kétszer annyi kis kölcsönzőnk van, mint az elmúlt esztendőben mondja Halmai Béldné cso­portvezető, akihez azzal a kérdéssel állítottunk be, hogy olvasnak-e, s mit olvasnak a gyerekek nyáron. Naponta 40—45-en is meg­fordulnak nálunk, esős idő­ben pedig még gyakrabban kopogtatnak. Van, aki csak egy képeskönyvet visz, má­sok egész táskányl olvasni­valóval távoznak. Péter pél­dául — mutat egy elmélyül- ten válogató legényre, min­dig legalább öt-hat kötetet hurcol a hóna alatt, s két hét múlva rendszerint vissza is hozza. — 'Milyen gyorsan olva­sol? — érdeklődöm a nyol­cadikos fiatalembertől. — Hát ha olyan izgalmas, mint a Bőrharisnya, vagy a Winnetou, vagy mint Az olajkirélv, akkor egy nap alatt végzek a könyvvel, de ha a strandra is kilátogatok, vagy pingpongozni a Had­nagy úti lakótelepre, akkor két-három délután is belete­lik. — A kalandos regényeket szünidőben szinte ronggyá fö.kwüsw olvassák — folytatja Halmai Béláné. — A népszerűségi listán, ahogy Péter is mond­ta, May Károly és Cooper vezet, de mellettük helyet kapnak Hars László, Mándy Iván, Erich Kästner elbűvö­lő történetei is. — A lányok is szeretik az inddános könyveket? — A 10—13 évesek min­dent elolvasnak, csak elég fordulatos legyen. Igaz, a lányok viszik a pöttyös és csíkos sorozat köteteit is, Kántor Zsuzsa, Szalai Len­ke lányregényeit. Az alsó­sok a Micimackót és Alicét imádják. Persze nyáron is van, aki a „szakirodalmat olvassa”, sokan leveszik a polcról az Uránia-sorozat képes, biológiával foglalkozó köteteit. Népszerűek még a különböző sportjátékokról szóló művek, például Peterdi könyve, az Úszni jó, vagy Nagy Miklósé, a Két hót egy horgósztanyán. Harsány „csókolom* sza­kítja meg a felsorolást. — Megjött már a Jó paj­tás? — toppan be a szom­szédos napköziből egy nyolc év körüli, szeplős, maszatos srác, s mivel a válasz ta­gadó, már fordul is ki az ajtón és szélvészként rohan vissza rúgni a labdát. — H£t a kisebbek csak fgy szokták. Jól kiugratják magukat a szabadban, az­tán ha kifáradnak, bekuk­kantanak hozzánk. Nem köl­csönöznek, csak érdeklődnek, van-e friss gyermekű jsá«, vagy leülnek egy kicsit la­pozgatni, képeket némi. De ml ennek is örülünk. mert így tudjuk, hogy nyáron sem szakadt meg egészen barát­ságuk a könyvekkel. meg az eszközei és lehető­segei. Különösképpen fontos, hogy a szélesebb közvéle­mény és főként a pszicholó­gusokat alkalmazó munka­helyek pontosabb és világo­sabb képzeteket alakítsanak ki e tudomány mai lehető­ségeiről, s azokról az eszkö­zökről, amelyekkel a mai — még fiatal és íejlődő-érlelő- dő — pszichológia rendelke­zik. ' Ma minden jel szerint az a legfontosabb, hogy a ha­zai pszichológia széles körű kifejlődésének bázisán min­den területen erősödjék a szakszerűség és a minőség igénye, emelkedjék a pszi­chológia elméleti színvonala, s ennek nyomán növeked­jék ennek az oly fontos tu­dománynak a gyakorlati ha­tékonysága. Erre társadalmi életünk három nagy terüle­tén van különösen szükség: a szó legszélesebb értelmé­ben felfogott nevelésügyben, a gyógyításban és az embe­ri munka feltételeinek, tar­talmasságának és „humani- záltságának” javításában. Tudatában kell ugyanis len­nünk: sem az emberről, sem a társadalomról nem alkot­hatunk kimerítő és minden oldalú tudományos képet a pszichológia közreműködése nélkül. Más szóval: sem az embert, sem a társadalmat nem alakíthatjuk céljaink szerint, ha a pszichológiai ismereteket mellőzzük. Dr. Pataki Ferenc MTA Pszichológiai Intézet igazgatóhelyettese L A világ egyik legmodernebb kábeltető-szerkezetét alakítják ki a most épüld gyfai színházon. A 65 méter hosszú, 35 milliméter vastag kábeleket — amelyek a tetőszerke­zetet tartják — a csehszlovák Primstan Vállalat szakemberei szerelik. (MTI fotó — Matusz Károly) A legfőbb ügyész jogköre Az országgyűlés — isme­retesen — alakuló ülésén dr. Szíjártó Károlyt a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szévé választotta meg. Tóth Ferenc, az MTI igaz­ságügyi tudósítója írja: Hazánkban az ügyészség­re vonatkozó jogi rendelke­zéseket az —1973. január 1- től hatályos — 1972. évi V. törvény tartalmazza. A sza­bályozás törvényi szintje — tehát az, hogy az ügyészség­re vonatkozó szabályokat maga az országgyűlés álla­pította meg — nem egysze­rűen formai kérdés, sokkal több ennél: a fontosságát fejezi ki annak a feladat­körnek, amelyet az ügyész­ség a szocialista törvényes­ség biztosítósában v^ló köz­20.20: Zendül az osztály Tévéfilm. T:kn Pál, a nemrég elhunyt művelődési miniszter, kommunista, politikus fiatalkori regényéből készült a film, amely a húszas években Játszódik. Hő­sei érettségi előtt álló fiatalok A dúsgazdag téglagyáros, Ve­ihez irányítja a kisváros éle­tét. Marionett-figuraként rán­gatja a gimnázium tanári karát is. Meg akarják akadályozni, hogy azok a fiúk letegyék az érettség«, akik a legszegényebb rétegeikből verekedtek be ma­gukat a gimnázium padjaiba. Ez eflen zendül fel az osztály egy resáe, s a hozzájuk csatlakozó fiatal téglagyári munkások cso­portja, A főszerepeket Nagy Gábor, Timár Béla, Kalocsay Miklós, Bujtor István játssza. r©működésével az állam ©Lé­tében betölt. A legfőbb ügyész jogkö­rével külön cím alatt fog­lalkozik a törvény. Vannak olyan jogok, amelyeket a törvény kifejezetten a leg­főbb ügyész személyes ha­táskörébe utal. Például bár­mely büntető vagy polgári ügyben hozott jogerős hatá­rozat ellen törvényességi óvással élhet a Legfelsőbb Bíróságnál. A törvény meg- . alkotása óta a legfőbb ügyész jogkörének új eleme, hogy a Minisztertanácsnál, a minisztereknél, valamint az országos hatáskörű állam­igazgatási szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, mó­dosítását vagy hatályon kí­vül helyezését, illetve a jog­szabályok egységes értelme­zése érdekében elvi állásfog­lalások kiadását kezdemé­nyezheti; a miniszteri rende­letnél magasabb szintű jog­szabály tervezetére pedig törvényességi szempontból előzetes észrevételt tesz. Az említett rendelkezé­seknek a törvénybe foglalá­sára azért került sor, mert az ügyészségek vizsgálataik és más irányú tevékenysé­gük során gyakran tárnak fel „joghézagokat”: jogi sza­bályozást igénylő olyan té­mákat, amelyekre nézve nincs érvényben levő ren­delkezés. Az állampolgárok: alkot­mányban hiztoeított alapve­tő jogainak megóvása szem­pontjából kiemelkedő fon­tosságú az ügyészi törvé­nyességi felügyelet. Jogsza­bályaink ezért az állampol­gárok személyes szabadságá­nak elvonására vagy korlá­tozására irányuló hatósági intézkedésekhez általában megkövetelik az ügyész jó­váhagyását. Ez az ügyészi jogkör az utóbbi években — a törvény rendelkezései alapján — bővült. Például az ügyésznek a szabálysértés miatti elzárás végrehajtásá­ra, az elkövetők őrizetben tartására, illetőleg szabadon bocsátására, valamint a fog­vatartó* körülményeire vo­natkozó egyedi utasításait az eljáró szervek teljesíteni kö­telesek. Az állampolgári jo­gok megóvását szolgálja — ügyészi részről — a bírósá­gok jogerős határozatai el­leni törvényességi óvás, in­dokolt esetben polgári pe­res eljárás indítása, vagy ilyen eljárásban a törvé­nyesség érdekében való fel­lépés. Mindamellett: az ügyészség nem jogorvoslati fórum, ezért az érdekeltek­nek a különböző eljárások­ban a rendelkezésükre álló jogorvoslatok útján — pél­dául fellebbezés, államigaz­gatási panasz benyújtásával — kell igényelniük az őket ért jogsérelem orvoslását, és csak töryénysértés esetén kell az ügyészséghez fordul­niuk. (MTI) m FEKETE 6YUU: Nagy ivászat volt, míg tartott a bor. A műhelybe is tele demizsonokkal jár­tak. Egyik este katonalányokat is meghívtak vendégségbe, pirogot sütöttek, és vacsora után mindenki őrá koccin­tott, lelocsolták a fejét bor­ral. Grisa valamit hadará­szott fölötte — mint egy ka­tolikus pap, de ők pópának hívják a papot —, és gurul­tak a többiek. És azt magyarázták, hogy 6 most már a fiuk lesz, jés Palkóvnyik Szinyicmnek is Igái kaa-~ fa a sapkát Grisáiól, hogy rögtön lássák rajta — civi­lek, idegen katonák —.hogy a hadsereghez tartozik. Ügy értve: a Vörös Had­sereghez. Pór nap múlva már az egész ezredben tudták, hogy ő Grisáékhoz tartozik, Pal- kóvnyík Szinyicin is tudta. A katanalányok szívesen el­csalták volna, hogy legyen az ő fiuk, egy ízben be is zárták egy szobába a szállá­sukon, és etették minden jóval. De kiszökött az abla­kon éppen kifért a feje a rács között. Nem haragudtak meg rá-^4saicOBtánBC0fc. SíewMe-to->­ragudhattak, mert 6 volt a postás, és ha valaki szerel­mes levelet akart írni a lá­nyoknak, véle küldte el. Griíjjji ís küldött néha sze­relmes levelet a lányoknak. De nem volt szabad meg­mondani, hogy Grisa küld­te, mert mindenféle butasá­got irt benne. Egymás há­tára torlódva olvasták a lányok, és nagyokat kacag­tak. Mindig kapott cukrot a lányoktól, ha elment hozzá­juk. Egy alkalommal csokolá­dét is adtak, s ahogy bele­harapott, rögtön kiköpte, mert egészen furcsa, keser­nyés íze volt a csokoládé­nak, teljességgel szokatlan ize, s azt hitte, ki akarnak vele tolni. Ezen is nagyon kacagtak a lányok, hogy ő kiköpi az1 igazi csokoládét. Megszokta azután, hogy a tea meg a kávé íze is más- forma, mint az otthonié. S arra is azt mondták: az az igazi. Ő nemigen találta sem jobbnak, sem rosszabbnak. Csak másformának. A Grisa rajában később változtak az emberek. Azok közül, akik Stefi nénihez beszállásoltak. Pest alatt meghalt kettő. Az egyiket lelőtték a magyarok, amikor a tűzvpnalban kellett vala­mit javítania. Egy napra rá közvetlenül a műhely mel­lett csapott be egy lövedék, akkor halt meg a másik. De nem értek el vele sem­mit, odaát, hogy ezt a ket­tőt lelőtték, mert négy új tovaris jött helyettük, és most már nyolcán lettek a rajban. (Azaz kilencen. Vele együtt.) Pesten egy nagy gyárba járták .«1 Gréaflr.-éfe Jóshelyüket nem kellett őrizni, mert az egész épü­let, ahol laktak, az ezred foglalta el. Szeretett volna 6 is be­járni a gyárba — még so­hasem látott igazi gyárat belülről —. de a kapuőrség csak a szerelőket engedte be. Szerette volna pedig látni, hogyan csinálják a gyárban a Tigrisből T—34- est. Grisa azután elmagyaráz­ta, hogy ez nem olyán gyár, itt is csak a rossz járműve­ket javítják, s akkor már nem volt rá olyan kíváncsi. Sokat csavargóit megint, ezekben a hetekben. A Mari nénjének címzett levelet azóta is magával hordta. Fel akarta adni pedig, de az első napokban elfelejtődött, s amikor már elvitte a postára, dugig volt a levélszekrény. Rajta az ígás:. A POSTA ÁTMENETILEG KÜLDEMÉNYT NEM TO­VÁBBIT! Még jól is járt vele, hogy nem adta fel. Rajta a cím­zés, most személyesen elvi­heti Marinak. Hátha tudná a Mártus címét Mari. Irdatlan nagy város Pest. Még Miskolcinál Is nagyobb. Eleinte csak a szállásuk szűkebb környékét járta be, ügyelve arra. hogy visszata­láljon. Később azután mesz- szebb is elmerészkedeU, amikor a házmester meg­mutatta neki, hogy a tér túloldalán az a nagy épület a Keleti pályaudvar. Akár­mikor eltévedne, csak azt kérdezze, merre van, s rög­tön útbaigazítják. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom