Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

Megtartotta alakuló ülését az új parlament HAVASI FERENC Havasi Fei'enc 19f9-ben szüle­tett Piszkén. Munkáscsaládból származik. A 1 elszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. 1949 óta függetlenített párt- munkásként tevékenykedett. Először a Lábatlant Cement­gyár párttitkára. 1966-tól a Ko­márom megyei pártbizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi Bizott­ság tagjává választotta. A pártnak 1948 óta tagja. El­végezte a Szovjetunió Kommu­nista Pártja hároméves pártfö- iskolájái. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa a Ma­gyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás- paraszt Hatalomért Emlékérem­nek és a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékéremnek. NEMESLAKI TIVADAR f , 1923-ban, Tatabányán született* munkásszülők gyermekeként. Iskoláinak elvégzése után 1939- töl 1945-ig előbb Tatabányán, majd az Almásfüzitői olajfino­mítóban dolgozott szerelőként. 1950-ben a párt központi ap­parátusában a szakszervezeti alosztályt vezette. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-től a SZOT titkára. 1973-tól a SZOT főtitkárhelyet­tese volt. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa be­választotta az MSZMP Központi Bizottságába. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1970-ben a Fétsza- badulási Jubileumi Emlékérmet. DR. ROMANY PAL 1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Kö­zépiskoláit Szolnokon végezte. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1952-ben szerzett ag­rármérnöki diplomát, 1970-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. 1952-től az Állami Gazdasá­gok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelődésügyi Minisztériumban, dolgozott kü­lönböző beosztásokban. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazdaságpoli­tikai osztályon politikai mun­katársként, majd osztályve­zető-helyettesként dolgozott. 1970-ben a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője volt. 1950-től a párt tagja. Munkájáért két alkalommal a Kvnka Érdemrend arany foko­zatával tüntették ki* (Folytatás a 2. oldalról) Miklós, dr. Kovács Gábor. Ka­rács Márton, Marton János, Ilies János, dr. Novák Béla, Nyers Rezső, Ollári István, Pá- lyi Sándorné, dr. Pethő Ferenc, Pióker Ignác, Sas Kálmán, dr. Szabó Kálmán, Szomszéd Gy. István, dr, Técsi János, Varga Gyula. MENTELMI ÉS ÖSSZEFÉRHET TETLENSÉGI BIZOTTSÁG: Elnök: SÁNDOR JÓZSEF. Tit­kár: dr. Mátay Pál. Tagok: Bodonyi Pálné, Bozsó Lászlóné, Gáspár Istvánná (Szabolcs), Klaukó Mátyás, Kollár József, Szűcs János, Varga István, Var­ga Zsigmond, Várhelyi József. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJA: Elnök: BARCS SÁNDOR. Al- elhökök: dr. Bartha Tibor, Ke­len Béla, Nagy Miklós. Tagok: Bodonyi Pálné, dr. Bognár Jó­zsef, Darvast István, dr. Gonda György, dr. Ortutay Gyula. dr. Pesta László, Pethő Tibor, Re­ger Antal, Simon István, Szabó István, dr. Vida Miklós. Bejelentette Apró Antal,' hogy a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa megtartotta első ülését, s a népköztársaság Minisztertanácsának, vala­mint a népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizott­ságával és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsával egyetértésben — átiratot in- tézeft az országgyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi ja­vaslatát az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta. A Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke: Lázár György. A Minisztertanács elnökhelyettesei: Aczel György, Borbándi János, Ha­vasi Ferenc, Huszár István, Szekér Gyula; Belkereske­delmi miniszter: Szurdi Ist­ván; Belügyminiszter: Ben- kei András; Egészségügyi mi­niszter: dr. Schultheisz Emil; Építésügyi és város- fejlesztési miniszter: Bondor József; Honvédelmi minisz­ter: Czinege Lajos; Igazság­ügyi miniszter: dr. Korom Mihály; Kohó- és gépipari miniszter: Nemeslaki Tiva­dar; Könnyűipari miniszter; Keserű János né; Közlekedés­éi, postaügyi miniszter: Rö- dönyi Károly; Kulturális mi­niszter: dr. Orbán László; Külkereskedelmi miniszter: dr. Bíró József; Külügymi­niszter: Púja Frigyes; Mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter: dr. Romány Pál; Munkaügyi miniszter: Kara- kas László; Nehézipari mi­niszter: Simon Pál; Oktatási miniszter: dr. Polinszky Ká­roly; Pénzügyminiszter: Fa­luvégi Lajos; az Országos Tervhivatal elnöke: Huszár István. i Ugyancsak a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának javas­latára az országgyűlés dr. Szakács Ödönt a népköztár­saság Legfelsőbb Bírósága elnökének, dr. Szíjártó Ká­rolyt a népköztársaság leg­főbb ügyészének megválasz­totta. Apró Antal felkérte a kor­mány tagjait, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az eskütétel idejére az elnök az ülést felfüggesztette. A kormány eskütétele A kormány elnöke, elnök- helyettesei és tagjai a Par­lament Mkmkácsy-termében Losonczy Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt hivatali es­küt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, •k Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt le­tette a hivatali esküt. Az es­kütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, dr. Korom Mi­hály igazságügyi miniszter és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. Az eskütétel man folyta­tódott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Engedjék meg, hogy a kor­mány tagjai és a magam ne­vében köszönetét mondjak a bizalomért — kezdte beszé­dét. — Biztosíthatom önöket, mindannyiunkat az a szán­dék tölt el, hogy felelős megbízatásunknak lelkiis­meretesen. és legjobb tudá­sunk szerint eleget tegyünk, híven szolgálva népünket, méltóak legyünk a megtiszte­lő bizalomra. Az országgyűlési választá­sokkal belpolitikai életünk nagy fontosságú és esemé­nyekben bővelkedő időszaka zárult le. Pártunk XI. kong­resszusa, hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója, majd a választások előkészí­tő szakasza jó alkalmat adott arra, hogy felmérve a megtett utat. összegezzük eredménye­inket, számba vegyük feladatainkat, és népünk elé tárjuk a fejlett szo­cialista társadalom fel­építésének lelkesítői programját. Az a tény, hogy a választá­sok napján hét és fél millió állampolgár mondott igent a Hazafias Népfront program­jára és jelöltjeire, meggyő­zően tanúskodik arról, hogy népünk nagyra becsüli és ér­tékeli a gazdasági és kultu­rális építőmunka eredmé­nyeit, ismételten bizalmat szavaz a csaknem két évtize­des kipróbált politikának. Helyesli és támogatja pár­tunk XI. kongresszusának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biztonságot ad a mi szá­munkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvényal­kotó és irányító munkával segítsük elő pártunk politi­kájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősítését, a kultúra és >a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várako­zásnak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívá­nunk munkálkodni, hogy tel­jesítsük a Hazafias Népfront programját, valóra váltsuk a választási felhívásban meg­hirdetett célokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szép, de nehéz feladatok ’ eredmé­nyes megoldása, a változó és mindinkább növekvő kö­vetelmények kielégítése mindannyiunktól, a kormány­tól is magasabb színvonalú es szervezettebb munkát igé­nyel. Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és figyelmet most a gazdasági tennivalókra kell összponto­sítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlődésének mél­tatásával együtt mostanában gyakran és a korábbinál na­gyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehe­zítő körülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kisebbít­sük eredményeinket, vagy bizonytalanná tegyük a jö­vőt. Hanem azért, mert meg vagyunk győződve arról: ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőinket, teljesebben, és szervezetebben kihasznál­juk tartalékainkat, a nehéz­ségeket — amelyek jórészt rajtunk kívül álló okokra ve­zethetők vissza — legyőzzük, és eredményeinket megszi­lárdítva, továbbra is biztosí­tani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de hogy valósággá váljék, felelős és határozott vezetésre, a tudomány és a gyakorlat szoros együttmű­ködésére, egész népünk ösz- szefogására van szükség. A követendő utat és a közvet­len .tennivalókat pártunk Központi Bizottsága a múlt év decemberi határozatában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig félév tapaszta­latainak tükrében újból meg­erősítette. Rámutatott arra, hogy bői és milyen irányban kell fokozni erőfeszíté­seinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás út­ján. Most az a legfontosabb, hogy azonos felfogásban, követke­zetes és célratörő munkával, a mindennapi gyakorlatban szerezzünk érvényt e hatá­rozatoknak, mert ez a felté­tele ez évi tervünk teljesíté­sének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötö­dik ötéves terv idulásához. Számítunk arra. hogy mint az év eddig eltelt időszaká­ban, a következő hónapokban is töretlen lendülettel foly­tatódik a szocialista munka- verseny, ' munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk újabb termelési eredmények­kel járul hozzá céljaink el­éréséhez, gazdaságunk egyen­súlyának javításához. A kormány tisztában van azzal is, hogy a magunk elé tűzött feladatok teljesítésé­nek. a nyugodt, alkotó mun­kának továbbra is nélkülöz­hetetlen teltétele, hogy részt vállaljunk azokból a nem­zetközi erőfeszítésekből, ame­lyeket a haladó emberiség a oeke es biztonság megszilár­dítása érdesében fejt ki. Tudjuk, hogy a nemzetkö­zi életben kibonlaKozo ked­vező folyamatok elorehaia- dasához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok össze- forrottsaga és egysége adja a legfőbb biztosítékot. Ezért, összhangban hazánk érdekei­vel, internacionalista köte­lességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetsé­günket és barátságunkat, külpolitikai együttműködé­sünket a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országok­kal. A magunk részéről is min­dent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztéséért, az integráció komplex programjának meg­valósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés kö­zelmúltban elfogadott hatá­rozatainak végrehajtásáért. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvé­seihez megkapja az önök tá­mogatását. Igényeljük taná­csaikat, a jobb, az eredmé­nyesebb munkára serkentő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a ma­gunk részéről is .mindent meg fogunk tenni annak ér­dekében, hogy alkotó együttműködéssel hozzájáruljunk közös és felelősségteljes feladata­ink megoldásához, szo­cialista hazánk felvirá­goztatásához. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képvise­lőtársamnak sok sikert, erőt, egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa köz­ben Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke mondott zár­szót — Alakuló -ülésünk napi­rendjével végeztünk. A Ma­gyar Népköztársaság ország- gyűlését megalakultnak je­lentem ki — mondotta az elnök, s képviselőtársaihoz szólva hangsúlyozta: — Kérem önöket, adják át választóiknak pártunk Köz­ponti Bizottsága, az ország- gyűlés, az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét és jókí­vánságait. A jövőben is fon­tos feladatunknak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal; hogy közös összefogással mi­nél hatékonyabban munkál­kodjunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. DR. SIMON PÁL 1929-ben szüleiett Mhtkolcon. Édesapja a Lenin Kohászuti Müvek . nyugdija.: munkása. Középiskoláit Miskolcon vé­gezte, majd a budapesti Mű­szaki Egyetem vegyészmér­nöki karán 1952-ben ,zerzett ve­gyészmérnöki diplomát. 1952-tól 1955-ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1974-ben nehézipari miniszter­helyettessé nevezték, ki. Több mint tíz éve a KGST kőotaj- és gázipari állandó bizottságá­nak tagja. 1947 óta párttag. 1975 márciusá­ban a budapesti pártbizottság tagjává választották. 1957-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. DR. SZÍJÁRTÓ KAROL! 1927. január 26-án születeti Székesfehérvárott. Munkáscsa- iádbói származik, édesapja fe MÁV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beirat­kozott a Budapesti Tudomány- egyetem jog- és államtudományi karára, ahol 1950-ben szerzett diplomát. Több mini huszonöt éve igaz­ságügyi területen dolgozik, kü­lönböző beosztásokban. 1945 óta párttag. Az igazságügyi szerveknél végzett eredményes munkája elismeréseként több kormányki­tüntetésben részesült, 1957-ben a Munkás-paraszt Hatalomért era» Lékéremmel, 1970-ben a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérem­mel, 1974-ben a Vörös Csillag! Érdemrenddel tüntették ki. (Munkatársunk, telefon je­lentése) Ezekben a pillanatokban, amikor a tudósításomat írom, választja meg az or­szággyűlés az új kormányt. Ez a tény nyomatékos hang­súlyt érdemel, mert az ülés­szak munkájára — ha lehet —, még hatványozottabban jellemző a komolyság. S az valamilyen megmagyarázha­tatlanul érdekes, szinte ta­nulmányozásra váró derűlá­tó hangulat is. Dolgozik az országgyűlés, legfelsőbb tör­vényhozó szervünk, amelyet így is jellemezhetünk: a népszuverenitás letéteménye­se. Jó nézni, hallgatni, tu­domásul venni és érzékeim ezt a munkát. Jó azért is, mert tele van az ülésterem az emberi életkor (természe­tesen a választási jogosult­ság után) szép és széles skálájával, látni lehet sok — ma még izguló — fiatalt és sok, ma még a fiatalt kézenfogva kalauzoló idő­sebbeket is. A krónika, az ötéves cik­lus első napjáról, az új kép­viselőkről szól először. Ter­mészetesen az „újoncokat” kerestem: Nagy Mártát, Fia- la 'Tivadarnét. Eperjesi Ivánt, Komjáthy Aladárt és Vaskó Mihályt. — Gyönyörű épület! — lelkesedett Nagy Márta. — Izgul? — Először ismerkedem. Ez sokkal nehezebb, mint az izgalmat levezetni. Eperjesi Iván: — Egyenességre, hataro- aqttsafira, van szükség. A 4 választók bizalma kötelez. — Képviselői tervek? — Tizenegy község volt a választókerületemben. Az idén mindenhová el szeret­nék jutni, felvenni a konk­rét munkakapcsolatot. Te­hát: együtt szeretnék dol­gozni a választókkal, illet­ve a terület vezetőivel. Fiala Tivadarné az újdon­ságok erejéről beszél, arról, hogy ha mindez a napi mun­ka eredményét biztosítja, ér­demes lesz dolgozni. A kép­viselőnek ez a célja és szimpatikus optimizmusa ma­ga a szépen megfestett bi­zalom. Komjáthy Aladár 7 köz­séget képvisel. Lelkesedik a jelölőgyűlések hangulatáért, értékeli azt a tisztes ked­vességet, őszinteséget, ame­lyet annak idején tapasz­talt. — Érettség, politikai tisz­taság jellemezte ezeket a gyűléseket. Tudom és ér­zem, hogy jól és eredmé­nyesen lehet dolgozni együtt a választókkal. ★ Olyan az ülésterem, mint egy szép virágzó rét. 'Miért? Az országgyűlés 352" tagja közül 101 a nő. Tehát: min­den harmadik képviselő a most már vitathatóan gyen­gébb nem sorai közül került ki. Mi Heves megyeiek is küldtünk ötöt* Széped fia­talok, jólöltözöttek és na- gyon-nagyon meghatottak. Figyeltem őket, amikor elő­ször szavaztak. (Volt rá al­kalom elég sok, s igen fon­tos témákban: megválasztani az elnöki' tanácsot, az or­szággyűlés tisztségviselőit, a bizottságok tagjait és a kor­mányt!) Ami a bizottságokat ille­ti, képviselőinknek lesz dol­guk ott is. Az Építési és Költségvetési Bizottságba Szabó Imrét, a Honvédelmi Bizottságba Úszta Gyulát, az Ipari Bizottságba Hevér La­jost, a Kereskedelmi Bizott­ságba dr. Novák Pdinét, a Mezőgazdasági Bizottságba Vadkerti Miklósáét és Vas­kó Mihályt, a Szociális és Egészségügyi Bizottságba Fiala Tivadarnét, a Terv- és Költségvetési Bizottságba pedig Sas Kálmánt válasz­tották be. Ott fognak majd vitáznia közösség érdekeiért a törvé­nyek előkészítésekor. Nem lesz egyszerű mun­ka!... ★ Sok szünet volt. Érthető, hiszen a megalakult testületek azonnal meg is tartották ülésüket. A folyosókon így színesebb, izgalmasabb élet zajlott. Emitt Kádár Já­nost, nem messzebb Loson­czi Pált vették körül, vagy * képviselő kollégák .húztak szorosabbra a megyék kö­zötti barátság szálait — ez azt jelenti, hogy a rádió, 'a tv és a sajtó dolgozói igen megizzadtak a jelen s az utókor érdekében. Mielőtt az országgyűlés el­nöke el nem rendelte vala­melyik szünetet a sok közül, sikerült megfigyelni, hol ül­nek a Heves megyei képvi­selők. A megyei névsor sze­rint a következő régióban — az elnöki pulpitustól „fél- jóbbra” —_ így foglalnak helyet: felül a legfelső sor­ban egy csokorban, egymás mellett Fiala Tivadarné, Eperjesi Iván, Nagy Márta és Vadkerti Miklósaié látha­tó. Egy sorral lejjebb: Sza­bó Imre, Sas Kálmán és Komjáthy Aladár. Még lej­jebb: dr. Novák Pálné, Fo­dor Istvánné, aztán még előbb: Hevér Lajos és legvé­gül, de nem utolsósorban — a harmadik sorban — Úszta Gyula és Vaskó Mihály, ★ Körülbelül kettő és főt millió választó polgár dön­tött ez év június 15-én ar­ról, hogy ki foglal helyet a Házban. De a két és fél milliónál sokkal többen vár­ják a törvényhozói munka eredményeit. Mondhatnánk, hogy van rá öt esztendő, de nem ezt mondjuk, hanem: ötször 365 nap. Rátái Gábor .1975. Jattra X, í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom