Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
Egy felmérés tanulságai Ma tartja alakuló ülését az úi országgyűlés f A MEGYEI TAM ÁCS vég- I ífehajtó bizottságának kéré- | *ére — számos népfrontfó- I rum és a különböző társa- í dakni rétegek véleményének leihasználásával — széles i körű felmérést végeztünk arról, hogyan érzékeli a I megyében a tanácsi szak- igazgatási szervek igazgatási . munkáját a lakosság, illetve a népfrontmozgalom. Joggal tehetjük fel a kérdést: mi adja az alapot ahhoz, hogy a népfront ilyen ösz- szegzés elkészítésére vállalkozzék? A válasz kézenfekvő: a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegükből fakadóan szorosan együttműködnek a népfrontbizottságokkal, a szocialista demokratizmus, az állami élet demokratizmusának fejlesztésében, a tanácsok és a lakosság kapcsolatának szélesítésében. A népfront V. kongresszusa ezt úgy fejezte ki, hogy a népfrontmozgalom váljék a tanácsok tömegpolitikai bázisává. M ősképpen megfogalmazva: a népfrontmozgalom ez irá- nyú tapasztalatainak sum- mázása egyfajta társadalmi kontrollt is jelent. Nem első alkalommal kerül sor ilyen, vagy ehhez hasonló téma feldolgozására. A megyei tanács és a népfrontbizottság ez évi munkatervében pl. „A tanácstagok tájékoztatásának megyei tapasztalatai” és „A községi közös tanácsok tanácstagi csoport j ai tevékenységének tapasztalatai” című előterjesztések szerepelnek testületi üléseken, a népfront felmérése alapján. A választási rendezvényeken, a választási szervekben közvetlenül részt vevő tízezrek közéleti tevékenysége az egyik megnyilvánulási formája annak a kapcsolatnak, amely nálunk ma az államot, és az állampolgárt összefűzi: :ez egyúttal gyakorlati próbája is az állami élet, az állami munka fejlesztésére irányuló törekvéseknek. De a választások után sem feledkezhetünk meg a kevésbé látványos, ám éppoly tömeges és nagy jelentőségű gyakorlati próbákról: hadd utaljak csupán arra, hogy a választó - polgár mint ügyfél, mindennapos szereplője az állam- igazgatásnak, s ilyen értelemben pl. a tanácsoknál intézésre váró minden egyes akta is az állam és az állampolgár viszonyát illusztrálja. Sommázva a tapasztalatokat megállapíthatjuk: a tanácsi szakigazgatási szervezetben kialakult szemléletet a megyében az jellemzi, hogy egyre jobban. látják tevékenységük politikai jelentőségét. Ez nagyon. lényeges kérdés, hiszen az elmúlt években a hatáskör decentralizálásának folyamatában újabb hatáskörök kerültek a helyi tanácsok szakigazgatási szerveihez, s nem mindegy az, hogy azzal hogyan élnek. Felméréseink azt mutatják, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága kellő körültekintéssel, a tényleges társadalmi igények alapján, a szak- igazgatási szervek felkészültségét, létszámeHátottsá- gát figyelembe véve intézkedett újabb hatáskörök leadásáról. AMI A TANÁCSOK ügy- iratforgalmát illeti: 1973ban némi csökkenés volt, 1974-ben azonban bizonyos emelkedés következett be. Azt tapasztaltuk, hogy a helyi tanácsok önállóságának növekedése következtében. csőkként a felügyeleti szervektől érkező írásos utasítások száma — bár ez még mindig igen sok —, viszont emelkedett az egyedi lakossági ügyek száma. A tanácsi szervekhez érkező Ügyek több mint felét — városokban háromnegyedét — az egyedi ügyek teszik ki. Felmérésünk azt bizonyítja, hogy a lakossági beadványokban a tanácsi szervek az esetek túlnyomó részében 30 napon belül érdemi döntést hoznak, s csak az elviselhető arányában fordul elő időn túli ügyintézés. Ha számszerűségében nem is nagy az idón túl intézett ügyek száma — 1974- ben csupán néhány ezer volt a megyében —, de az állampolgárok részéről kiváltott kedvezőtlen hatása ettől jóval nagyobb. Az I. fokon hozott hatósági döntések minimális arányát — a 3—4 százalékát — fellebbezték meg az elmúlt években. Mind ezek azt bizonyítják, hogy az állampolgárok ügyei általában I. fokon lezárulnak, és az a tény, hogy a fellebbezések aránya csökkenő irányzatú, tükrözi a szak- igazgatási szervek határozatai tartalmi és alaki színvonalának növekedését. Minden bizonnyal emögött lehet és valószínű van is — az állampolgárok részéről egy olyan szemlélet, hogy belefáradván ügyeiknek intézésébe, nem élnek a fellebbezés jogával. Bár a döntéseket túlnyomó többségében anyagi jogszabályokkal megfelelően alátámasztják, és az indokolásoknál is egyre inkább érvényesül az ügyek egyedi mérlegelése, a döntések érthetősége, mégis e téren sok a tennivaló: előfordul esetenként, hogy az állampolgárok szociális körülményei nincsenek kellően figyelembe véve; helyenként a határozatok még sablonosak, s ami a leglényegesebb, vannak még igen hosszú idő alatt elintézésre nem kerülő ügyek. Tapasztalataink szerint kedvező hatást gyakorolt a tanácsi szakigazgatási tevékenység fejlődésére a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megismerése, s az is, hogy az állampolgárok hatósággal szembeni igényei is reálisabbak. Ezt elősegítette az is, hogy az ingyenes jogi tanácsadás keretében a lakosság — népfront-kezdeményezésre — széles korban. tájékoztatást kapott a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek a lakosságot érintő kérdéseiről. Ezenkívül a népfront különböző fórumain sok szó esett az állampolgári magatartásról, jogokról, kötelességekről, s napirendre került pl. a tanácstörvény végrehajtásának néhány megyei tapasztalata Is. Megítélésünk szerint egyes új hatáskörök gyakorlásában, így pl: a gyámügyi eljárásban előfordultak a jogszabály nem kellő ismerete miatt bizonyos problémák. A lakosságit magatartás formálásában a szabálysértési eljárás sem tölti be megfelelően feladatát. Külön gond, hogy a leggyakrabban előforduló szabálysértés-fajtáknál — tulajdon elleni, közlekedési, iskolamulasztási stb. — nem .megfelelő még a megelőzés. NAGYON ELŐREMUTATÓ és pozitív tapasztalat az Is, hogy a hatósági eljárás során hozott határozatok végrehajtásában az önkéntes teljesítés a jellemző. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a népfrontbizottságok egyre szélesebb körben igyekeznek bevonni a lakosságot a döntés előtti szakaszban a vélemények kialakításába. Mindezek ellenére az állampolgárok esetenként panasszal élnek, ha ügyeik nem az általuk elképzelt módon nyernek elintézést. Tapasztalataink szerint az elbírált panaszbeadványok között legnagyobb számban építésügyi, igazgatási és pénzügyi jellegű panaszok fordulnak elő. Az elbírált panaszokból az a következtetés vonható le, hogy azok többsége nem megalapozott. Ezt mutatja, hogy a beérkezett panaszok kapcsán hozott határozatoknak csupán 9 százalékát kellett megváltoztatni törvényességi okokból. Felméréseink azt bizonyítják, hogy az ügyfélfo-1 gadás alkalmával a tanácsi dolgozók az állampolgárokkal szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítanak. Különösen közvetlen ez a kapcsolat a községekben, ahoi úgyszólván időbeli korlátozás nélkül az ügyfelek rendelkezésére állnak. A népfrontbizottságok kezdeményezésére az ügyfélfogadás és -tájékoztatás korszerű formái alakulnák ki a városi tanácsoknál. Ennek első lépéseként említhetem meg az ügyfélszolgálati irodát, melynek különösen jó tapasztalatai vannak Gyöngyösön. Az államigazgatási tevékenység korszerű és eredméhyes formája a kihelyezett ügyfélszolgálat. Megyénk mindhárom városa üzemekben rendszeresen tart ügyfélszolgálatot, ahol a helyszínen, vagy a bejelentés alapján intézik a dolgozók ügyeit. Ez a forma az üzemi dolgozók részéről igen kedvező fogadtatást • kapott. Célszerűnek tartjuk megvizsgálni a kihelyezett ügyfélszolgálat további szélesítésének lehetőségét a megyében. Az állampolgárok egyéni ügyeik intézése során, vagy tanácsi bizottsági tagként és társadalmi szervek tagjaiként mindinkább bekapcsolódnak az államigazgatási ügyek intézésébe. Az intézményes kapcsolatoknak igen változatos formái alakultak ki a megyében: pl. a szabálysértési eljárásoknál, vagy városokban -a lakásigénylők jogosultságának elbírálásában nyújtanak segítséget. A párt XI. kongresszusa azt a követelményt állítja fel — egyebek között —, hogy egyszerűsíteni, gyorsítani kell az ügyintézést, és növelni kell a közszolgálat kulturáltságát. Fel kell lépnünk a még helyenként megtalálható nemtörődöm bánásmód és az ügyfelek felesleges küldözgetése ellen. Olyan szemléletet kell kialakítani a tanácsi dolgozók körében — s mi a népfront részéről ehhez segítséget nyújtunk —, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése elsősorban ne hatalmi pozícióból történjék, hanem az együttműködés viszonyai között, maguknak az állampolgároknak a közreműködésével. tovább kell folytatnunk azt a következetes, megfontolt munkát, amit ezen. a területen elsősorban a megyei tanács testületed és vezetése részéről eddig is tapasztaltunk. A népfrontmozgalom pedig — mint a tanácsok politikai tömegbázisa — társadalmi oldalról segíti e folyamat egészséges irányú fejlődését. , Pofi Jenő, a Hazafias Népfront Heves megyei titkára | Két évvel ezelőtt költözött le a Budapesti Porcelángyár egyik részlege Boldogra, ahol ma már százhatvan asszony és lány folgalkozik alkatrészgyártással. A bol- dogi üzemegységben ugyanis főként kerámia alapú híradástechnikai alkatrészeket gyártanák. Mint Kovács László üzemvezető elmond ta» kondenzál Halasz István, az MTI hírmagyarázója írja.: A Magyar Népköztársa- ság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú ország- gyűlésnek első,. alakuló ülését a parlamenti ügyrend érte1mében az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alaKuio ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lezajlásáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők, mint bizottság vizsgálják meg. Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az elnököket és a jegyzőket. A parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezen kívül gondoskodik az országgyűlés éves munkaprogramjának összeállításáról, vezeti a parlament tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az országgyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akiknek jogai ebben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az országgyűlés összefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor, szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjenek biztositásában, és torokból, ferritmagos fojtótekercsekből és félvezető ellenállásokból — az igényeknek megfelelően — évi 20— 25 millió forint értékben állítanak elő. A rádió- és televízióiparban, valamint a hagyományos hírközlési berendezéseket gyártó ágazatokban keresett termékekből jelentős mennyiséget exportálnak a szocialista are1 őmozdítsák az országgyűlés tárgy alasainak eredményességét. A7. állandó bizottságok saját kezdi-iii: ..' '-zésük” • mindazokkal a kérdesexKej tob.á-,„-halnak, amelyeket az állami és társadalmi élet va- lame.y területén alapvető jelentő- 'rúnek tartar.. jav - lataikkal közvetlenül fordul- frí uk az ország;.ú’i iez, az Elnöki Tanácshoz és aMínisz- tertanácshoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. (Az elmúlt ciklusban 11 ilyen munkacsoport tevékenykedett: építési és közlekedési; honvédelmi; ipari; jogi, igazgatási és igazságügyi; kereskedelmi; kulturális; külügyi; mezőgazdasági; szociális és egészségügyi; terv_ és költségvetési valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg. További munkájukat soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az országgyűlés ügyrendje által meghatározott keretekben maguk dolgozzák ki. Az állandó bizottságoknak a parlament munkájában betöltött szerepét húzza alá az alkotmánynak az a rendelkezése, amely törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyűlési bizottságokat. Az országgyűlés ügyrendje pedig kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor, azokkal kapcsolatban minden képviselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújA növekvő ruházati kereslettel a főbb cikkcsoportban az iparnak sikerült lépést tartania az év első felében. Noha a forgalom a vártnál jobban megélénkült — a becsült 5,4 százaléknak a kétszeresével növekedett — a tervek időben’ történt egyeztetése és az időközben tett operatív intézkedések nyomán az ellátásban. nagyobb fennakadás nem volt. A Könnyűipari « Minisztériumban elmondották, hogy a Belkereskedelmi Minisztériummal. már a múlt év veszágofeba és a nyugati cégeknek. A Boldogon gyártott alkatrészek eljutnak a hazai híradástechnikai' gyárakba — az Orionba, a Videotonba, a BRG-be —, s innen kapják a megfelelő alkatrészeket a különböző javító-, karbantartó munkálatokat végző vállalatok is. A porcelángyár vezetői az elmúlt évi tervezések során úgy döntöttek, hogy bővítik, fejlesztik a boldogi részleget. Az idei esztendő második felében elkészül az üzemegység szociális létesítménye, s több munkahelyet is átadnak a rendeltetésének. Az új üzemcsarnok felavatásával válik majd lehetővé, hogy bővítsék a Boldogon gyártott termékek körét. A tervek szerint ebben az üzemrészben állítják munkába azokat az automata gépeket, amelyek a gyorsabb és a pontosabb munkavégzést segítik majd elő. Az üzemcsarnok átadásával egy- időben kezdődik meg egy új termék, az úgynevezett átvezető kondenzátor gyártása is Boldogon. Képünkön a helyi népviseletben, Zsíros Istvánná és Gádor Lászlóvá az UHR- foj tótekercsek minőségét el-, lénőnA 1 tani, s ennek megtárgyaláskor tanácskozási joggal rés. i vehet a testület ülésén. Az eddig? gyakorlat 1 ala«. jan varható. hogy az E * Tauacs mar az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Miniszt.ri.a- néjs megválaszt''... A javaslat alapjan választja m:,i azutan az országgyűlés plénuma a kormányt, valamin: a Legfelsőbb Bíróság elnökét é.í a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragra". őrt értelmében a Minisztertanács védi és biztosítja az állami társadalmi rendet és az állampolgárok jogait; biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását: irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, ösz- szehangolja tevékenységüket; irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a nép- gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik azok megvalósításáról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről stb. Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős. Munkájáról köteles az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. z újonnan megalakult országgyűlés megbízatásának most következő öl esztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. (MTI) gén összemérték a vállalatok kapacitását a kereskedelem által előrejelzett igényekkel, s ahol szükségesnek láttáit, a termelés átcsoportosítására kérték fel a vállalatokat. Annak .idején úgy ítélték meg, hogy ágyneműanyagból, olcsóbb férfiingekből, bizonyos fajta pamutkötöttáruból és egyes lábbelifélékből a termelők kínálatát meghaladó keresletre kell számítani. Sikerült azonban részben hazai forrásból, részben pedig importból áthidalni a nehézségeket. így például a Hazai Pamutszövőgyár magára vállalta az újfajta szintetikus keverékű anginok gyártását. A hiányzó pamut kötöttáru mennyiséget szocialista országokból szerezte be a kereskedelem. Továbbra is gondot okoz azonban a divatcikké vált pólóingeket kereső vásárlók jó részének kielégítése. Patmut-, jersey-, kötöttméteráruból, selyemtípusú szövetekből is nőtt a1 forgalom, s a keresletet bőséges szín- és mintaválasztékkal elégítették ki. Főként a farmerj ellegű anyagokat, kékfestő kartonokat kereste sok vásárló a boltokban és nemhiába, mert már a múlt évben is számos gyár kezdett hozzá új termékként ezeknek a kapós cikkeknek a gyártásához. A. felsőkötöttámk, divatcikkek közül a bükié és az ak- ril alapanyagú termékekből jó volt az ellátás, azonban még késve jutnak el az üzletekbe az úttörőingek. Az év első felében ugyancsak a vártnál nagyobb mértékben növekedett a cipők forgalma. Éppen ezért több gyárban. szövetkezetekben módosították, előbbre hozták a szállítási határidőket. JSrtä. július i„ péntek. Alkatrészgyártás - népviseletben (Foto: Szabó Sándor) Kielégítő ruházati ellátás Hazai és külföldi kooperációk a választék bővítésére
