Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
I Tizennyolc tanfolyam, ezer résztvevő Helyzetkép a pedagógus továbbképző kabinetből A megyei tanács vb művelődésügyi osztályának pedagógus továbbképző kabinetje szervezi és irányítja 6zűkebb pátriánk tanítóinak, általános és középiskolai tanárainak rendszeres továbbképzését. A közelmúltban fejeződött be az 1974—75-ös tanévre szóló program, melynek keretében tizennyolc tanfolyamon ezer nevelő gyarapította ismereteit. Két éves s .emináriumok A tapasztalatok azt igazolják, hogy nagyszerűen beválta a két éves komplex szemináriumok. Ezek újszerűsége hatékonyságunkban rejlik. Az egyes szaktárgyak témakörét ugyanis több oldalról megvilágítják. A jelentkezők havonta egy napot töltöttek Egerben, s jól képzett előadók — többek között az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárai — foglalkoztak velük. A tanévzárás után egyhetes kéozés keretében rendezik tudásukat s a második év vécén vizsgadolgozatot írnak, amelyet oktatóik minősítenek. Ezt elküldik az iskolaigazgatóknak, akik általában vagy fizetésemeléssel, rendkívüli feljebbsorolással vagy pénzjutalommal méltatják a ■forgalmat. Így aztán valóban az Jut előbbre, aki meg is érdemli. Ez a forma igen népszerű a tanárok körében, s egyre többen kérik felvételüket, -irthető .is, hiszen a résztvevők a tanultakat jól haszno- «ítják a gyakorlati munka során. Befejeződött a földrajz és a magyarszakos általános iskolai tanárok számára rendezett kétéves kurzus. Az első éven jutottak túl a testnevelők, a gyakorlati foglalkozásokat vezető és a napközi otthonos nevelők. A középiskolákban tevékenykedő pedagógusok részére matematikából és magyarból szerveztek ilyen komplex, a tárgyak pedagógiai és ideológiai összefüggéseit is elemző tanfolyamokat. Vezetők iskolája Az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösségvezetők évközben havonta egyszer találkoztak, s ilyenkor előadásokat hallgattak meg a személyiségvizsgálatokról, aktuális, pszichológiai kérdésekről. ök is záródolgozatot készítettek, s az oktatók minősítették egy éves igyekezetüket. Tavaly indult — dicséretes kezdeményezésként — a vezetők iskolája. Ide az általános iskolai igazgatók, helyetteseik, s azok a tanárok kerültek be, akikből valaha direktorok is lehetnek. Kiváló előadók tájékoztatták őket kőzoktatáspolitikánkról, vezetéselméleti, munkajogi, lélektani és didaktikai témákról. Gondoltak a gyermekvárosban és a nevelőotthonokban dolgozókra is. Ök is egy évig tanultak és záróvizsgán bizonyították felkészültségüket. Júniusban, július elején tartották az ének-zene szakosok, hangszeres és az I—IV. osztályok munkaközösség-vezetőinek továbbképzését. A Jászberényi Tanítóképző Intézet igen sokat tett azért, hogy ez az egyhetes program betöltse hivatását, • hasznosítható ismereteket nyújtson. A könyvtáros nevelőkről sem feledkeztek meg: számukra alapfokú tanfolyamot indítottak, oktatásukról többek között az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai gondoskodtak. Ismereteiket gyarapították az igazgatók, s tapasztalat- cserére gyűltek össze öt meÜdülő- és pihenőterületeink hagyományos telepítési rendszere a legkorszerűbb követelményeknek ma már általában nem felel meg. A tapasztalatok mindinkább azt mutatják, hogy a hétvégi és nyaralóházak építészeti kivitelezésén, térbeli elhelyezésén, telekméretén es számos más feltételén változtatni kell. Dr. Mőcsényi Mihály, a Kertészeti Egyetem kerttervezési tanszék21.00 Kezdőkör Két, pályája kezdetén álló fiatal nőt mutat be ezúttal a Kezdőkör. Józsa Máriát, a győri Tervező Intézet építészét, akiről dr. Szendrői József professzor, az építész-továbbképző mesteriskola vezetője és Lőrincz József a győri Tervező Intézet műszaki igazgatója is véleményt mond. Szó kerül arról is, vajon alkalmas-e építésznek egy nő. S bemutatnak néhány Józsa Mária által tervezett épületet is. A másik vendég Bartha Zsuzsa fiatal ötvösművész, aki Pesten él. dolgozik, de debreceni szüle'. csű, —r apja református püspök. Munkái — a debreceni nagytemplom úrasztali készlete, a somoskéri templom ötvösmunkái. ékszerek, iparművészeti használati tárgyak — tehetségről, elmélyült szaktudásról vallanak. láü július 31.. csütörtök vezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondta az MTI tudományos munkatársának: — Az új elképzeléseink kialakításakor mindenek előtt arra kell törekednünk, hogy a pihenésre szánt területek és épületek rendeltetésüket valóban be is tölthessék. Először is meg kell szüntetni a sűrűn egymás mellé, nem egyszer egymás nyakára történő telepítéseket, amelyek egészségtelen zsúfoltságot idéznek elő. Arra kell törekedni, hogy az üdülő- és lakóterületi beépítési tervek egymáshoz ne hasonlítsanak. Az üdülőterületeken elsősorban az útrendszernek kell lényegesen különböznie a lakóterület szokványos útelhelyezésétől. A pihenőépületeket lehetőség szerint nem „sorosan”, mintegy utcára fűzötten, hanem nagyobb felüléten, el-, szórtan kell megtervezni, hogy a telepítések lazák, levegősek legyenek. Közvéleménykutatással, szakmai konzultációkkal, hazai és külföldi tapasztalatok messzemenő figyelembevételével készítettünk el egy kísérleti tervet, az úgynevezett fészekszerű üdülőterületek kialakítására. Tervünkben újdonság a garázsok olyan felépítési formája, amely közvetlen bejáratot biztosít a lakásba. Lényeges vonás továbbá, hogy a parkosításra igen nagy hangsúlyt helyez. Többek között azért, mert — meggyőződésünk szerint — kertkultúránkat a lakó- és üdülőterületeken egyaránt növelni kell. Jelenleg ugyanis kertjeink nagy része csak dekorációs célokat szolgál, pihenésre viszont alkalmatlan. A Kertészeti Egyetem szakemberei által megalkotott fészekszerű üdülőtelepítési terv az ősszel fog vizsgázni az érdekeltek előtt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. (MTI) , gye — Heves, Nógrád, Komárom, Pest és Szabolcs- Szatmár — járási és városi művelődésügyi osztályainak vezetői. Az együttműködés folytatásaként ősszel a továbbképzési kabinet irányítói találkoznak majd, s megállapodnak a számos közös vonást tartalmazó, s az elkövetkező ötévre szóló munkatervben. Az elmúlt tanévben megyénk két általános és két középiskolájában az osztályfőnöki órák tematikájába beiktatták a családi életre nevelést is. Szeptembertől oktatási intézményeink ötven százalékában tanítják majd. A pedagógusokat felkészítették az új feladatokra: ezen a négynapos tanfolyamon százan vettek részt. (pécsi) A nyári vígasságok csillagövébe sorolható Gyárfás Miklós hangjátéka „A hűség útvesztőiben”. Már a téma is derűtkeltő anakronizmus. Beszélhetünk-e napjainkban asszonyhűségről, a férj korlátlan imádatáról, amikor a női felszabadító mozgalmak korát éljük, amikor a hűségfogalom tartalma a hazához, a néphez, az osztályhoz, az elvhez való hűség szféráiba helyeződött át? A magára hagyott asszony-Anna — Tolnai Klári — gondolatainak csapongása, az egymásrahe- lyezett emlékképek, a rendíthetetlen hűség igazolásai, de az esti randevú törvény- szerű előzményei is. Mert miről van szó? Egy órával ezelőtt emelkedett a magasba a repülőgép és vitte Jánost, a mintaférjet, a neves építészt Stockholmba, hogy ott a világ legkitűnőbb építészeivel tárgyaljon. Az egyre növekvő távolság, a magány biztonsága hozza magával az emlékképek sorát férfiakról, akikkel Anna hűsége 18 esztendeje alatt, mint kísértükkel találkozott, valamint azt, hogy most az ismeretlen telefonáló hívására felöltözzék és elmenjen az esti randevúra, az „Európa” eszpresszóba. A szerző a tizennyolc évi házaséletre fűzi fel a történetet. Az életmentő dunai srác, a bölcs állatkerti úr, a régi teniszpartner, Julius Cesar, Shakespeare, az álom és valóság képei, a kísértése» szíHorgász-csendélet Bélapátfalván, a Bükk lábánál évek óta sok száz kirá ndulót vonz a tó, amely kedvenc horgászhelye a helyi cementgyár horgászainak is. Képünkön Barta Karoly nyugdíjas cementgyári munkást örökítettük meg, amint feszülten figyeli a ..kapást”... (Fotó: Szabó Sándor) László Anna: A HALÁLRAÍTÉLT 3, Bojkovics rádupláz, letérdel Szabó Kristóf elé és kezet csókol neki. Bőségesen ivott, de nem részeg, csak szereti a fokozást, a fokozást a féktelenségig. Szabó Kristóf durván rázza le Bojkovicsot: — Semmit nem hagytok befejezni! Kisiklatjátok minden mondatomat, ezért lesz belőle hülyeség, azonban kérdés: az enyém-e?! — Nocsak! — jegyzi meg Járay igen elegánsan. — Parancsolj, folytasd! — A ti puszipajtáskodáso- tok a diákokkal egynesen a nevelés ellen hat! — Fáradjon be egy órámra — szól Rődemé —, majd meglátja, milyen matematikusaim vannak. — Tájékozódtam! — csattan Szabó Kristóf hangja. — Akadnak kitűnő matematikusai. Néhányan. A többiek ellötyögik a négy évüket, vidáman és háborítatlanul. — Vannak, akik süketek egy-egy tantárgyra és vannak vájtfülűek — szögezi le az asszony határozottan. —■ Csak az utóbbiakra érdemes koncentrálni, ezekkel szép eredményeket ér el az ember és főleg: hasznot hajt a társadalomnak, kiváló szakembereket készít elő. A többiekkel mi megfeszülhetnénk és őket agyon nyúzhatnánk, akkor se érnénk el semmit. Akit a tehetsége, 6aját érdeklődése arra késztet, hogy behatoljon a tárgyba, annak minden segítséget megadunk. Rajtunk nem múlik, állíthatom! — Saját érdeklődése, saját gusztusa, saját nagyúri kedve szerint! — háborog Szabó Kristóf. — Semmi sem kötelező, mi aztán modern pedagógusok vagyunk, hurrá! Sikerül is elkerülnünk, hogy a fiatalok generációs falat húzzanak önmaguk és rríiközénk, valamint melléktermékként megőrizzük örökifjúságunkat! Szemfényvesztés! Bojkovics. „Kezd kórosan feldúlódni. Tartja magát, fegyelmezi magát, aztán platty. Lehet, hogy elmebeteg.” Járay. „Előfordulhat, hogy kirúgom. Nincs ugyan az ilyen akciókhoz gyakorlatom, de hátha beletanulok.” Majd fennhangon: — Ide figyelj, öregem, mi kialakítottunk magunk között és nagyszerűen... i Most Szabó Kristóf vág bele: — Kialakítottátok a viháncolást a gyerekekkel! Csakhogy ők ezt kiröhögik! Látják a görcsös igyekezetei, hogy jópofák és velük egykorúak legyetek! Számukra annál inkább ordít a korkülönbség! Csak a tudás és a jogos kótdfctáfi gtfátmasaf egy "Wí vétele« sHészi teljesitmés^ bemutatására. A történ« szerkezete, lélektani motH váltsága, megoldása tökéletes, de legalább annyira as Tolnai Klári Anna alakítása. Az unatkozó, régi típusú úriasszony groteszk gondolatai, az újraélt történetkék, a visszacsengő mondatok azt is igazolták, hogy a rádió szinte korlátlan technikai lel e- tőségei mellett mennyire fontosak és pótolhatat’anok a nagy színészi teljesítmények. ■ ■ ■ ■ A Bródy-regény, „A Nap lovagja” hangképei viszont arra mutattak, hogy bármennyire is szívesen élnek rádiós szerzőink a regények hangosításával és dramatizá- lásával, azok nem hozzák annyira közel a hallgatóhoz a kérdéses művet, mint az irodalmi ismeretterjesztésnek ez a formája. Negyven-öt- ven perc, jól válogatott szemelvényekkel, valóban elegendő arra, hogy egy regény alakjai élővé váljanak és érzékletessé tegyék az író céljait. Azzal, hogy a rendező — Vadász Ilona — Asztalos Aurél rövid életét, a regény meséjét a Helynélküli Jánossal folytatott éjszakai beszélgetésre fűzte, közel hozta a mai hallgatóhoz az immár történelemmé vált magyar feudalizmus világát. A szenilis főherceg, az okos szerető, Juli, a bárgyú kom- tesz, Annie alakjának meg- idézése elegendő arra, hogy rávilágítson a milleniumi évtizedet idéző, az irodalmi szecesszió e kis remekművére, hogy szinei ismét felragyogjanak Ajtai Andor, Benkő Gyula és Váradi Hédi hangja nyomán. (A rádió nem irodalomtörténeti folyóirat, de az irodalmi ismeretterjesztés legnépszerűbb fóruma, épp ezért, ha már Ismétlés formájában hallhattuk a korai Bródy-regényt, megérné a fáradságot a Rembrandt bemutatása is. Bródy ezt tartotta főművének. A Nap lovagjában még a „cilindere« Tiborc” szemével nézi korát, a Rembrandtban önmagát, kitaszítottságát, kisemmizett- ségét, élete keserűségét írta meg, de ez a műve legalább annyira vádirat a kor ellen, mint az 1902-ben írt regény. Az öreg Bródy—Rembrandt szemlélete semmivel sem halványabb a századforduló lótuszevő társadalmában sz élet valóságait kereső és ábrázoló pályakezdő újságíróénál.) Ebergényi Tibor vetélés imponál nekik! Novák Irén. „önmagát kordában tartja, önmagával kérlelhetetlen, másként már ágyban fekvő lenne és naphosszat jajgatna, szegény. Ezt vetíti ki a külvilágra, azért handabandázik ódon vasfegyelemért. Rá kellene hagyni.” Majd hangosan: — Kaját nem készített, Járay kám? — Nyersanyagot Ajánlott táplálék: szendvics. Kicsődülnek a konyhába. Minden eddiginél nagyobb a kavargás. Ezt-azt rángatnak : ki a hűtőgépből, szekrényekből, kolbászt sajtott szeletelnek, zsúrkenyeret vajaznak, i uborkát keresgélnek és pompásan mulatnak Járay ren- i detlenségén. Beviszik a tálakat lelkesen fialnak. Szabó Kristóf még csak erm! «ca eszik, nincs étvágya. Kgyaiei: csak kirobban belőte — Én vitatkozni j»V*i<nnrf Pedagógiai elvekről! Tfart lehet! Képtelenség itt! AMmr hát példákat! Benyitok szünetben az egyik tanterembe, ketten ülnek a padban. Váradi Bea... Hány éves a kolle- gina, huszonöt huszonhat?! Meg egy negyedikes fiú. Ezek már férfiak. — És?! — csattan fel Bojkovics. Ezúttal ő a zord, sűrű a száján a két betűs kérdőszócska. — És Bea kacérkodott a tanítványával — Mi az, hogy kacérkodott?! — sötétül el Rőder Károlyné is. — Utálom a homályos fogalmazást, minden rossz belefér! Mondja meg pontosan, világosan, mit csinált Bea?! ífolytatjuk) i Müven lenven a korszerű iidűlőiiáz?
