Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
KéSszer ad — Sei gyorsan ad Lakásfestésre, -mázolásra márciustól hiába keresünk vállalkozót. A szövetkezetek, a kisiparisok már foglalták. Nem naponta, nem is évente van ilyen nagy munkára szükség, korábban, még a főszezon előtt kellett volna észbekapni. Igen ám, csakhogy egy szövetkezet már tavaly elvállalta a festést és mázolást, árajánlatot is adott, de munkát kapott, és visszaadta a megbízást. Ez ugyanis számára jövedelmezőbb. A lakosság részére csak maximált áron, a közületnek szabad áron számlázhat. Személyes probléma? Látszólag az egyéni érdek ütközik a szövetkezetével. Valójában a lakossági (a társadalmi) érdek a csoportéval. Mint némely más esetben, amikor nem találjuk például az általunk keresett cikket az üzletekben de felfedezzük drágább változatát. S mindany- nyiszor, amikor a fogyasztói igények, a vevő, a társadalmi szükségletek fölé emelkednek a termelői, az eladói érdekek. Az indokolatlan, vagy jogtalan vállalati és szövetkezeti jövedelemnövelésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasztók a kárvallottjai. Gyakrabban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve valamennyiünket. mégis többnyire észrevétlenül elmegyünk mellette. Az indokolatlan. készletnövelések ellen például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések alkalmával és a társadalmi fórumokon. Annál gyakrabban emlegetjük az anyag- és szerszámhiányt. Holott a túlzott biztonság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél társadalmi méretekben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része a szocialista országokba irányuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, kisebb szériával, fokozott minőségi és korszerűségi követelményekkel párosuló tőkés kiviteltől. Holott a népgazdaság tervszerű fejlődése, egyensúlyi helyzete, a vállalat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának fokozását igényelné. Sok, főleg gépipari vállalat értékesítési gondokkal küszködik, miközben a tőkés export népgazdasági előirányzatai n»m teljesülnek. Az MSZMP XI. kongresz- szusán joggal bírálták a szűklátókörű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szövetkezeti döntéseket, a csoportérdekek mindenek fölé helyezését. És határozottabb fellépést sürgettek. A központi irányító szervek, az ágazati minisztériumok — hangsúlyozták a legmagasabb pártfórumon — nem nézhetik tétlenül, hogy a vattaiatok, a szövetkezetek feladataikat félretéve a társadalom rovására növelték jövedelmeiket. A vállalatok irányítása hibák, visszás jelenségek láttán feltételezi a beavatkozást, szükség szerint az utasítást, a vezetők íelelősségrevonását is. Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező készségéről, rugalmas munkájáról, ha bizonyos intézkedések, például némely anyagok központi elosztása, kalkulációs és árelőírások, korlátozzák is az önállóságot.. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagyfokú manőverezést feltételeznek. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjainkban kétszeresen árt az a vállalat és a szövetkezet, amely vélt érdekeire apellálva növeli társadalmi, gazdasági gondjait. De esetleg árt akkor is, amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon hajlandó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel, kezdeményezésekkel, áldozatos — esetenként kockázatos — vállalkozásokkal csökkenthetők a veszteségek, javulhat a magyar népgazdaság egyensúlyi helyzete. Kovács József Kielégítő ellátás olcsó élelmiszerekből A MÉM-ben megvizsgálták, hogyan alakul az év eddig eltelt időszakában az olcsó élelmiszerek gyártása és forgalmazása, és hogy milyenek a kilátások a hátralevő hetekben, hónapokban. Megállapítottak: a helyzet megnyugtató, amennyiben az olcsó áruk az egész élelmiszerválasztékon belül a tervezettnek megfelelő arányban kerülnek a fogyasztókhoz, miután a gyárak és a kereskedelem eleget tettek ilyen irányú kötelezettségeinek, vállalásaiknak. Húskészítményekből az olcsóbb termékek aránya idén mintegy 60 százalékot tesz ki. (Ebbe az „osztályba” sorolhatók a kilónként 40 forintért, vagy ennél olcsóbban árusított élelmiszerek.) Menynyi ségük az előzetes terveknek megfelelően alakult. Vágott baromfiból az olcsó termékek idei forgalma hozzávetőleg a tavalyinak megfelelő, s ez figyelemreméltó, inert a vágott és darabolt baromfitermékek ára hat éve nem nőtt, annak ellenére, hogy a baromfi felvásái'lási árát időközben növeltéit. A tojás piaci árszínvonala az elmúlt évihez képest 1975-ben várhatóan 12 százalékkal csökken. Tejtermékekből az olcsó áruk forgalma folyatna- tosan visszaesik, mert a , fogyasztók szívesebben vásárolják az eldobó csomagolású polypack tejet, mint a kannásat és a sajtok közül jobban keresik a drágább, de nagyobb élvezet-értékű fajtákat. Ennek ellenére az ipar továbbra is fenntartja az olcsóbb sajtok választékát. A konzervipar 1975-ben 25 féle új termék gyártását kezdte, illetve kezdi meg. Ezek egy része az olcso élelmiszerek kategóriájába tartozik. Jelentős sikernek tartják, hogy a konzerv-zöldborsó és zöldbab forgalma mintegy 25 százalékkal nőtt. Egyötödével több gyorsfagyasztott főzeléket adnak el idén az üzletekben, miután sikerült növelni a mirelit élelmiszerek gyártását. A várható évi forgalom mintegy 540 vagon, ennek jelentős része az olcsó árkategóriába tartozik. Az édesipar mintegy 3,5 százalékkal több háztartási kekszet bocsát a kereskedelem rendelkezésére. A dohányipar az elmúlt évhez képest mintegy 400 millióval több Románc cigarettát gyárt, miközben a Munkás cigaretta forgalma csökken, 1975-ben várhatóan 130 millióval. Terítéken a vendéglátás Lehet-e korszerűen táplálkozni? A kérdésre két felelet adódik. Az első: Igen, lehet. Ügy. hogy az ember korának és személyi szükségleténeit megfelelően táplálkozzék, biológiailag értékes anyagokból készült reggelit, ebédet, vacsorát fogyasszon, s tegye mindezt úgy, hogy közben fölösleges kalóriákkal ne terhelje túl szervezetét. A második válasz: Lehetne. Lehetne korszerűen táplálkozni, ha annak megvolnának a megfelelő feltételei. S bár tapasztalható fejlődés ezen a területen — állapította meg a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — a korszerű táplálkozás tömegméretű elterjedéséről mégsem beszélhetünk. Gyerekek felnőtt koszton A legnagyobb gondot természetesen a fejlődő gj er- mekszervezetre kell • fordítani. Ez a kor az, amelyben különösen fontos, hogy vitamindús és teljes értékű fehérjékben gazdag táplálék jusson az asztalra, a lehetőség szerint olyan elemekkel kiegészítve, amit a kor speciális igényei megkövetelnek. Ezeket a körülményeket hivatottak teljesíteni a gyeitmekin- íszmények konyhái, itt azonban igen furcsa a in'yzel. a '.'i-mciviűtcznK:nyekben alkalomadtan 40— 45 százalék felnőttet étkeztetnek, s így természetesen a korszerű táplálkozás követelményeinek eleve nem lehet eleget tenni. Örömmel keli azonban megemlíteni, hogy megyénkben nagy sikerrel járt az is- kolatej-akció új intézményeket sikerült megnyerni e jó ügynek, s a tejfogyasztás felfelé ívelő tendenciát mutat Hevesben. Ezelőtt öt esztendővel egy Heves megyei lakos átlagosan 52 liter tejet fogyasztott évente, 1973-ban hatvan litert és tavaly már hetvenet. Egyébként megyénk az egy személyre számított tejfogyasztásban Budapest környékét kivéve a megyek közül a második helyen áll. Zöldségfélék fogyasztásában 1972 jelentette a mélypontot. amely alapvetően ler.melési okokra vezethető vissza. Azóta a helyzet lényegesen javult, tavaly már 12 kilogrammal haladta meg az átlagos évi fogyasztás u tavalyelőtti szintet. A korszerű tápanyagok fogyasztása általában emelkedett, bár gátló tényező a korszerű táplálkozáshoz szükséges alapanyagok egy részének magas ára. Vendéglátás hűtőgép nélkül A korszerű táplálkozásban igen fontos szerepet: töltenek, ijletv,« tellfcaéoeJi be % -wai, déglátóipari egységek. A vendéglátóipar azonban — amint ezt a NEB-vizsgálat vezetője kifejtette —, még a mennyiségi követélményeket is alig- alig tudja kielégíteni. A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalatnál a technikai ellátottság határozott csökkenése állapítható meg. A munkahelyi egységeknél — szó szerinti idézet a jelentésből — „a megfelelő színvonalú ellátást nem tudják biztosítani, s a vizsgálat azon megállapítása a legkevésbé sem lehet kö. zömbös, hogy „az üzemi vendéglátás az elmúlt időszakban nem fejlődött kielégítően.” Szinte elképesztő adat. hogy az elektromos hűtők tárolási felülete 1973 óta nemhogy növekedett volna, de még azonos szinten sem maradt. Kétezer-nyolcszáz köbméterről kétezer-hélszázra csökkent. A technikai eszközöket, nem tudják pótolni a vendéglátó vállalatok, ezért kénytelenek olyan elhasznált gépeket üzemben tartani, amelyek régen megértek a selejtezésre, üzemeltetésük, mondani sem kell, nem a hatékonyságot segíti elő. Nem lehet megkerülni A technikai állapot rendkívül .liosiSiaeEötlefl. A Xenon-verseny Az Egyesült Izzó fénycső gyár egységének xenonlámpa-gyártő üzemében készítik a mozifilm vetítőgépekhez a nagyfény- erejű xenonnal töltött lámpákat. Egy-egy ilyen világítótest értéke, típustól függően, tízezer és huszonkétezer forint között váltakozik. Az üzem kollektívája a kongresszusi munkaverseny második szakaszában vállalta, hogy azonos létszámmal, a tavalyi ötezerrel szemben, az idén hatezerkilencszáz xenonlámpát gyárt. (MTI fotó — Bara István felv. — KSJ Fő profil: a hústermelés Hol van már az az idő, amikor szinte mindennel foglalkoztak a régi kis szövetkezetekben Tarnaleleszen, Bükkszenterzsébeten, Fedé- mesen és Szentdomonkoson? — 1970, az egyesülés óta gazdaságunkban is megkezdtük a szakosodást — mondja a négy községet magába foglaló, több mint ötezer hektár területen gazdálkodó termelőszövetkezet elnöke, dr. Sike Ágoston. — Gyenge termőhelyi adottságok között kell itt a hegyvidéken kialakítanunk egy olyan gazdasági szerkezetet, amely az itteni gált egységek a mélyhűtő berendezések hiánya miatt egyáltalán nem képesek se- milyen mélyhűtött terméket felhasználni, illetve készletezni. A technikai fogyatékosságok mellett azonban olyan hibákat is meg kell említeni, amelyek személyi jellegűek. Vajon minek tulajdonítható az. hogy az előfizetéses menük nyersanyagértékét, a nyersanyagnormákat szabályozó 8/1972. PK 25. számú PM utasítást a vizsgált egységeknél alig ismerték. a végrehajtására intézkedések pedig csak elvétve történtek. A vizsgálat; javaslati anyagáról vita alakult ki. Voltak, akik úgy érezték, hogy a javaslatok közül túlságosan sok azoknak az aránya, amelyek központi intézkedéseket sürgetnek, s talán helyesebb lenne megyénkén belül megtenni azt, amit lehet a vendéglátás helyzetének javítására. A vizsgálat vezetője, a munkában részt vevő szakemberek véleményére támaszkodva kijelentette, hogy u vendéglátás helyzetét nem lehet megkerülni. Mindenkeppen központi intézkedéseket sürgető akut probléma, amely nem csupán a technikai oldalát hivatott rendezni a vendéglátóiparban levő helyzetnek. A szakmai, továbbképzési és szakmunkásképzési gondokon túl, nem lehet megkerülni olyan kérdést, mint a vendéglátóipari alkalmazottak fizetésének kérdése, amely egységes állásfoglalást, rendezést kíván, hiszen az itt dolgozók nominálbére az utóbbi években a minimális, emelkedést mutatja. viszonyok mellett a leggazdaságosabb termelést biztosítja. Erdősítés, legelőtelepítés A szakosodáshoz vezető első lépés Tarnaleleszen is az volt, hogy a szántóföldi művelésre alkalmatlan, meredek lejtőket fokozatosan kivonták a szántóművelés alól és — meliorációs terv alapján — hozzákezdtek a gyep- telepitéshez, s a több mint 2200 hektárnyi erdőben is akadt tennivaló: — Elég kedvezőtlen fafajtaösszetétel — mondja Hubai Miklós fiatal erdőmérnök, a tsz-erdészet vezetője —, ezért láttunk hozzá egyelőre 210 hektáron a felújításhoz. Itt már fenyőt, tölgyet telepítünk. Ha ezzel végzünk, új telepítésbe is belevágunk. Szeretnénk elérni, hogy a mostaninál lényegesen, több legyen az iparifa-kihozatal. Ennek persze csak az alapjait tudjuk lerakni, hiszen az erdő átalakításához évtizedekre van szükség. A legelőtelépítés sem öncélú, hiszen amennyire az említett lejtők alkalmatlanok a szántóművelésre, annál kedvezőbbek a szálastakarmány- termesztésre akár legeltetéssel, akár kaszálással. Min-, denképpen a növekvő állatállomány gazdaságos takarmányozását szolgálják. Bronzpulyka és „hústermelő” tehenek A legelők hasznosítása már javában megkezdődött, hiszen a szarvasmarha-állomány kora tavasztól késő őszig kint legel. — Ebben az évben már nem fejtük a teheneket — mondja Sike Barnabás íőal- lattenyésztő, az ágazat vezető agrármérnöke. — Olyan kevés volt a tejhozam — még a kétezer litert sem érte el évenként és tehenenként —, hogy jobbnak látszott a hústermelésre átállni. Most kezdjük a keresztezést: hústípusú bikák spermáját vásároljuk meg a mesterséges termékenyítő állomástól. A beszélgetésből kitűnt, hogy már jelenleg is majd a felét hozza a gazdaság bevételének az állattenyésztő-;' ágazat. A „hústermelő” tett. neken kívül ugyanis két éve elkezdtek a. -tenyésztését is, amelyből tavaly például 20 ezer darabot adtak el — szinte a teljes mennyiséget olasz exportra. — Ez különösebb beruházás nélkül alakult ki — mondják a szövetkezet szakemberei —, ugyanis a pulykát csak akkor kezdjük nevelni, amikor a szarvasmarha és a juh téli istállója felszabadul. Fertőtlenítik az ólakat. s már jön is a napospulyka, amelyeket 3—10 kilogrammosra nevelnek, hizlalnak. És — mint ismert — a pulyka is ellegelész, amint nagyobbacska lesz, később pedig kitűnő takarmányra talál a gabonatarlókon. így aztán érthető is hogy a tavalyi 20 ezres állománynál egy-egy pulyka 25 forint tiszta bevételt hozott a szövetkezetnek. Most, a még jobb, kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében már saját törzsállomány kialakítását tervezik. Háztáji gondok A bronzpulyka és a szarvasmarha mellett jelentős a juhállomány is. Ez az ai- ágazat is jövedelmező tevékenység ezen a vidéken. Ezt bizonyítja, hogy a sertés- és a tehéntartás mellett még ?- háztájiban is foglalkoznak vele. Csakhogy az utóbbi ide ben egyre nagyobb gond a pásztor. A közös gazdaság hat juhászából négy nyugdíj előtt áll. s nem kapnak egyik községben sem .pásztort a háztáji tehenek, sertések és juhok őrzésére. A rendezetlen viszonyokon a szövetkezet próbál segíteni, hiszen mind a népgazdaságnak, mind a tagságnak szoros érdekeltsége fűződik a háztáji állattartáshoz. Jól szervezett, egyre gazdaságosabban tevékenykedő szövetkezet a tarnaleleszi az, egyesülés óta. S ez elsősorban az ésszerű szakosodásnak köszönhető, amely a mai termelés elengedhetetlen követelménye. Faludi Sándor . Manm ttf-Ls. július sccnut
