Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
Konz ervg t/drrf fiit fogépek F 1974-BEN 35 MILLIARD f forinttal nőttek a népgazda- I »ág készletei. Ez kétezer es t> I háromszorosa az előző évek ( növekedésének: 1972-ben ‘ 10,6 milliárd forinttal, 1973- i ban pedig 18,6 milliárd fo- ? rinttal emelkedett a készle t- t állomány. Igaz, 1974-ben a r termelés és az értékesítés is i igen dinamikusan nőtt, ami t természetesen egyben na- ! gyobb készletvonzattal is járt. A 35 milliárdos kész- [ letfelhalmozás azonban még- ^ is túlzottnak, károsnak mi- ' nősíthető. t Miért aktuális még most, l 1975 közepén is a múlt évi í készletezést elemezni? ' Ezt a korántsem örvendetes időszerűséget az indo- 1 kolja, hogy az 1974. évi készletalakulás — nem egyetlen, de döntő — okát a vállalatok tudatos készlet- felhalmozásában, túlbiztosí- 1 tottságra való törekvésében 1 kell keresni és sajnos, e magatartással még idén is sű- 1 rűn találkozunk. Annak ellenére, hogy a készletfelhalmozás a vállalatok fejlesztési alapját terheli, s annak ellenére, hogy időközben több korlátozó rendelkezés is napvilágot látott, lassú a szemléletváltozás és nem eléggé gyors a felesleges készletek csökkentése. Sok vállalatvezetőben szinte babonás félelem alakult ki, hogy nem sikerül elegendő anyaghoz juttatnia vállalatát és ezért szüneteltetni vagy lassítani kell majd a termelést. Ezt megelőzendő, egymás után adták fel az anyagrendeléseket és egymás után teltek meg a vállalati raktárak — olyan anyagokkal is, amelyekről talán még azt sem tudják, mikor kerülnek felhasználásra. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél nagyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó, hogy az illető vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe, . mint amennyi feltétlenül szükséges a folyamatos termeléshez. A túlzott készletezés tehát olyan összegeket köt le, amelyeket talán jövedelmezően befektethetett volna a vállalat., Népgazdasági szinten gyakorlatilag ugyanez a helyzet: a készletek indokoltnál nagyobb növekedése azt jelenti, hogy feleslegesen megterheljük a nemzeti jövedelTöbb mint 100 milliárd forint kiskereskedelmi forgalom 1073 első féiérében A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentése 1 1975 első félévében a kis-' kereskedelmi, forgalom 101,5 milliárd forint volt, 10,3 mil- , liárddal több, mint az el- : múlt év hasonló időszakában— állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium, , most megjelent áruforgalmi : gyorsjelentése. Január 1-től i június végéig az öeszforgal- i man belül a vegyes iparcik- i kék értékesítése 13,8 százalékkal, a vendéglátás árbevétele pedig 12,6 százalékkal haladta meg az átlagos fejlődést. A lakosság áruellátása az év első felében összességében megfelelő volt, az igényeket az élelmiszer-élvezeti cikkekből és ruházati termékeikből a múlt évihez hasonlóan a kereskedelem megfelelően kielégítette. A vegyes iparcikkek egy részében azonban — az év elejétől fokozatosan javuló kínálat ellenére — az ellátás színvonala a vártnál némiképp elmaradt. Az összforgalmat) belül június hónapban különösen vegyes iparcikkekből vásárolt sokat a lakosság, 20 százalékkal többet, mint 1974 júniusában. Az élelmiszerek bolti tor- galma júniusban 8,1 százalékkal haladta meg a múlt év júniusáét. Több húst fogyasztott a lakosság, — a jelentés tanúsaga szerint — ebből a termékből a fővárosban és a kiemelt területeken az ellátás kielégítő volt. máshol azonban hiányok mutatkoztak. Baromfiból az igények szerint vásárolhatott a- lakosság, csakúgy, mint tojásból. A tej és tejtermék iránti kereslet is fokozódott, az ipar a rendeléseket maradéktalanul ki tudta elégíteni. Sajtból 10,7 százalékkal, tejfölből 16 százai .ékkai, az ízesített, savanyított termékekből 18,8 százalékkal vásárolt többet a lakosság mint az elmúlt év júniusában. Kiemelkedően magas színvonalon biztosította a kereskedelem a fogyasztók bur- #mya-, zöldség- és gyü- »MKcsellátásat. A jó termes aneményeként különösen zöldségfélékből értékesítettek az elmúlt év júniusénál lényegesen nagyobb meny- nyiséget. Zöldbabból nyolcszor. uborkából kétszer több került a piacra, s árúk is alacsonyabb volt. Kevesebb volt azonban a korai fejes káposzta, a zöldhagyma és a saláta. A vendéglátás árbevétele júniusban — folyó árakon számítva — 9,3 százalékkal haladta meg az 1974. év júniusáét. Az ételforgalom növekedése átlagosnak mondható, az italforgalom is tovább emelkedett. A sör iránti kereslet még hűvösebb napokon is meghaladta a kínálatot, s hiány volt olcsó borokból is. Ugrásszerűen emelkedett a szeszmentes üdítő italok iránti kereslet, ruházati cikkekből júniusban 7.1 százalékkal vásárolt a lakosság többet, mint egy évvel korábban. A, kereskedelem árukínálata összmennyi- ségben bőséges volt, azonban a jersey- és a selyemtípusú kelmékből nem sikerült minden igényt kielégíteni Jelentősen növekedett a pamut méteráruk forgalma, a féi-fiak gyakran hiába keresték a színes garbót, az ingpulóvert es a nyári, szel- lős pulóvereket. A cipőkből megfelelő volt a választék, de a nagyobb méretű női lábbelikben hiány mutatkozott. Javult a gyermekruházati cikkekből az ellátás. A vegyes árucikkek kiskereskedelmi forgalma júniusban. 19,6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakáét. Akadozott az ellátás fürdőkádból, olcsó gáztűzhelyből. Javult a zo niáncáruk, kéziszerszámok ellátása. Hűtőszekrényből a keresletnek megfelelően szállítottak a boltokba, gyakran azonban hiába keresték a vevők a 150 és 160 . literes típusokat. Időnként a hiánycikklistára került a lemezjátszó, a zsebrádió és a hazai autórádió. Megfelelő volt a kínálat gyermekkocsiból, fényképezőgépből és egyebek között nafszemúvegbőL (MTÖ met. Olyan összegeket kötünk le, amelyeket pedig jó lenne más célokra iordílani, jövedelmezően felhasználni. TAGADHATATLAN, hogy néhány vállalatnál tényleges anyaghiány lépett fel és néhány helyen valóban lassítani kellett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik — és ezzel egyre több közgazdász ért egyet —, hogy a vállalatok többféle anyagból, félkész termékből saját maguk idézték elő a hiányt. Hiszen nyilvánvaló, hogy ha a vállalatok egyik csoportjánál felesleges készletek gyűlnek fel a raktárakban, akkor másoknál nehézkessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután tenni? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállalatok is igyekeznek minél több anyaghoz jutni, s ha sikerül szállítót találni, akkor már ők is logikusan sokkal több anyagra adnak fel rendelést, mint amennyire valójában szükség van. Ezzel azután még tovább fokozzák a hiányt más vállalatoknál, amelyek szintén próbálnak anyagtartalékot gyűjteni — és így tovább, sokáig folytatható a sor. öngerjesztő folyamatról van tehát szó, amelyet, ha egyszer megindult, már igen nehéz megállítani, mert egyre nagyobb hullámokat vet, A KÉSZLETGAZDÁLKODÁS javítása tehát nem egyedül vállalati feladat. Ehhez átgondolt, széles körű népgazdasági intézkedésekre van szükség. Azok a büntető jellegű rendelkezések is csupán utólagos orvoslást jelentenek, amelyek nemrégiben jelentek meg, s amelyek különböző anyagi terheket rónak a készleteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valócji megoldást az jelentené, ha azokat a körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyáltalán lehetővé teszik, hogy a tavalyihoz hasonló, gyűjtögető szenvedély hara- pódzhasson el vállalataink között, Forgács Katalin Az ÉLGÉP 3. számú gyáregységében a Szovjetunió részére 4,5 tonnajóra teljesítményű darabosárutöltő gépeket készítenek. A berendezések elsősorban zöldbab és borsó üvegbe töltésére alkalmasak. A gyár ebben az évben 20 töltőgépvonalat szállít a szovjet konzervgyáraknak. (MTI Fotó — Fehér József) Újítók kiállítása az Izzóban Aratási rekord Á Csongrád megyei Tanács mezőgazdasági osztályának legújabb összesítő jelentése szerint aratási rekordot könyvelhetnek el a gazdaságok Az elmúlt 7 nap alatt az összes kalászosnak több mint 30 százalékát takarították be. 100 000 hektár a kalászosok területe és ■ 31 000 hektár termését vitték fedél alá a hét nap alatt. Ez ía teljesítmény egyedülálló Csongrád megye aratásának történetében. fTudósitónktól)s Az Izzó gyöngyösi gyárának. ebédlőjében újítási kiállítást rendeztek, amely fotók, grafikonok segítségével mutatja be a gyári újítások történetét 1969-től napjainkig. A fejlődést, a megtakarításokat sokféle .adattal érzékeltetik. 1972-ben például 75 újításból 33-at hasznosítottak, 1,7 millió forint megtakarítással. 1973-ban és 74-ben tovább emelkedtek a megtakarítások és a kifizetett díjak is. Serkentőleg hatott az idén januárban életbe lepel' új rendelet. Ennek nyomán a kongresszusi versenyben 151 beadott újításból 64-et hasznosítottak, az összmeg- takarítás 3,4 millió fórint volt. Csefán József Ki tudja, mennyibe A vásárló jóhiszemű. A vásárló szépen belenyúl a pénztárcájába és kifizeti az árut. Például vásárol Györgyi bútort a gyöngyösi szövet- kezeti áruházból 15 033 forintért. Jóhiszemű, nem rajta múlott, hogy néhány hónap múlva elnézést kérő sorok kíséretében, visszakapott 400 forintot«™«, Gcbinben Két esztendő tapasztalatait összegezte az a felmérés, amelyet a Heves megyei Rendőr-főkapitanyság készített el. A vásárlók érdekeit sértő bűncselekmények száma 1973—74-ben. a korábbi évekhez képest megsokszorozódott A szabad árforma bevezetése. a vállalati érdekeltség és kezdeményezőkészség fokozását segítő elvek egészséges érvényesítésén túl számos vadhajtás is keletkezett az állami és a szövetkezeti kereskedelem „árnyékában”. A módszerek lényegében évek óta változatlanok: árdrágítás, súlycsonkítás, hamis mérés és számolás, illetve .minőségrontás. A vendéglátóiparban, elsősorban a gebines rendszerben működő egységekben a különböző minőségű italok keverése és a súlycsonkítás jellemző. A kiskörei Á FÉSZ - vendéglőben szilveszterkor az italokat magasabb áron számolták el, így a vezető háromezer forint haszonra tett szert. Az ügyben a bíróság — kétezer forint pénz- büntetést szabott ki... Az ilyen és hasonló böucselek- mények jelentős illegális jövedelmet biztosíthatnak, ha idejében jem figyelnek fel rájuk. Gondatlanul (?) Sajnos eléggé kiszeleseoett az aj-drájgitas. lehetőségének a köre azzal, hogy helyenként a szabad áras termékek egy részének ármegállapítását — szabálytalanul — a boltvezetők feladatává, tették. Különösen a kisebb ÁFÉSZ-ek szolgáltainak erre példát, ahol általában nem szakember foglalkozik — ha foglalkozik — ezzel a feladatkörrel, .Nem véletlen. hogy a gyöngyösi ' GYÖNGYSZÖV Áruházat emlegettük a cikk elején. A rendőrség megállapítása szerint a bútorosztályon évente 100—200 ezer forintnyi leltártöbblet keletkezett. Az okok vizsgálata során alapos gyanú merült fel arra, hog3’ a bútor értékesítésénél árdrágítást követtek el. A könyvszakértői. vélemény húsz oldalon tété- . lesen sorolja fel a két esz- . tendő .ilyen „eredményeit”.. Elszomorító. Az ügynek azonban nem volt folytatá- . sa, mert a bűncselekmény ,,gondatlan” minősítést kapott, s mint ilyen, amnesztia alá esett... (1975. 7. sz. tvr.) Lovagoljunk egy pillanatra a szavakon: hétköznapi értelmezés szerint az ekkora gondatlanság már kissé gyanús. De mindegy, remélhetőleg az illetékesek tanultak az ügyből így is. Árdrágítás: az egri járműboltban a személygépkocsi gumiköpenyeket a hatósági árnál magasabb áron értékesítették, s így több mint 12 ezer forint kárt okoztak a vásárlóknak. A boltvezetőt a bíróság 1500 forintra büntette. A gyöngyösi ÁFÉSZ Autóalkatrész Boltjában a II.' . osztályú tehergépkocsi gumiköpenyt I. osztályúként értékesítették ... A boltvezetőt élsö fokon hathavi börtönre es 10 ezer forint pénzbüntetésre, helyettesét pedig 8 hatw- aortonre-ee K> ezer-fo* kerül?... rint pénzbüntetésre ítélték. Szorít a cipó Az ipari termékek minőségének védelme a vásárlók érdekeit is védi. A rossz minőségű áruk forgalomba hozatala bűncselekmény. Sajnos a bizalmatlanság ostora többnyire a kereskedelmen csattan, pedig az idevonatkozó rendelet szerint a következményeket zömmel az iparnak kall viselnie. A minőségvédelem területén évről évre visszatérő jelenség a cipók miatti reldamacix>- özön. Csupán. 1974-ben 11 000 vásárlót kártalanított a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, több mint hárommillió forintos összegben. Furdalhatná egy kissé a lelkiismeret az ipart, igaz? A veszteség nagy, ha hozzátesszük a hitelrontás tényét is. Kinek van erre szüksége? „Kívül” és „belül” A vásárlói érdekéket sértő bűncselekmények igen csekély számban jutnak az illetékes hatóságok tudómé-. sara. Egyrészt, azért, mert a kisebb összegű hamis mérés, hamis számolás miatt a vásárlók általában nem. reklamálnak, .másrészt kevés a vállalati, szövetkezeti kezde- ményezés. Feljelentésre csak ritkán, elvétve kerül sor. A közép és alsó szintű, vezetőknél előfordul, hogy elnézik a munkaterületükön fellelhető hibákat még akkor is, jba tudomásukra jut. Általános tapasztalat —, olvashatjuk á Kereskedelmi Értesítő június 24-i számában —, hogy a belső revizorok mérlegvizsgálatot alig végeznek. Magtik a vállalat vezetői sem szívesen vizsgáltatnak minden témát, mert fetQfik, boa' a beásó probtemák feltárása rossz fényben tünteti fel a vállalatot. Furcsa felfogás, ha visszagondolunk az előzőekben említett példákra. Ezek írem tüntetik fel rossz fényben a vállalatot, vagy a szövetkezetét? (Természetesen: akinek nem inge...) „Érdekes”: a külső ellenőrző szervek gyakran tárnak fel huzamosabb ideje tarló szabálytalan gyakorlatot azokban az egységekben, ahol a belső ellenőrök időközben végzett vizsgálata nem észlelt hiányosságot... Valahol valami sántít! Be- tyárbeosület? Fokozott ellenőrzéssel A fogyasztókat károsító bűncselekmények megelőzésében és felderítésében a rendőrségnek nagy segítséget nyújtanak a különböző társadalmi ellenőrző szervek. Ezek között különösen a kereskedelmi felügyelőség végez figyelemremeltóan jó munkát. Tavaly például több mint 500 ellenőrzést tartottak a megyében, melyek során 98 személyt vontak felelősségre és mintegy 50 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. A fokozott ellenőrzéssel, az erre a célra életre hívott szervek nagyobb összefogásával. a kölcsönös tájékoztatással, illetve az időbeni jelzésekkel még eredményesebben előzhetjük meg és deríthetjük fel ezeket a bűncselekményeket. Akár a vállalat, vagy a szövetkezet „érdekei” ellenére. Mert olyan érdeket ki tisztelni, amely a mások zsebére utazik, akár szándékosan, akár — gondatlanul? Hátai Gábor MmmO __1932, Július pásásfc K észletezés — mindenáron?
