Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Lengyeloiszági hétkor2. A Csapláros-tanszék lő és szerető közönsége és túl­zás nélkül mondhatjuk azt is. Vars«'' óvárosában, múlt szá­zad eleji épülettömbben (egy- aiiaUn; megmaradt belőle va- :<! ni ev fasiszta pusztítás kö­vetkeztében egy második emeleti folyosó s/obáiban bu- /.ódik meg Hz Uniwetsytet, a \ aisoi fc^yeiem magyar tan­széké. Húszon három esztendő­vé ezelőtt alakult a. magyar kultúra, történelem, irodalom :/vvtuclomany c 1 szerény e* mogk* oly sokat tevő műhelye, magyar tanszék. Vezetője < .-apiáros István proresszor, irocíiűonuörténesz. — Kávét vagy teát? — ké^di a professzor. — Mind- keílőv bekészitettem. Én teát iszom — teszi hozzá —, in­kább üdít, mint a fekete. — Professzor úr, mindig ilyen későig benn marad az egyetemen? Hiszen a vizsgá­kon már rég túljutottak a hallgatók — kezdem a be­szélgetést, és zseórámat elő­véve mutatom: jócskán el­múlt fél hat.-- Tud maga nyüzsgésben dolgozni? —‘ kérdez vissza. — iáézze csak, a szobám is a folyosó végén van, a leg- < sönöesebb zugban. Itt jól lehet búvárkodni, nyugodtan elmélyedhetek hallgatóim dolgozataiban, tanulmányai­ban, no meg a sajátomban is, hiszen sűrű a mi mun­kánk. Az ősszel a varsói Ma­gyar Kulturális Intézettel Vörösmarty-ülésszakot szer­vezünk, otthonról a többi között Horváth Károly pro­fesszort hívtuk meg... Jó­magam a Szózat iengyelor- ezági hatásáról kívánok el­mélkedni. A jövő tavasszal a Rákóczi-évfordulóról em­lékezünk meg. Közben a klag vetőnek válogatom ki­adásra eddigi tanulmányaim egy csokrát és készülök a rövidesen sorra kerülő finnugor kongresszusra ... — De elnézést — szabad­kozik —, aligha erre kíván­csi, tessék, kérdezzen! — ja­vasolja és kortyol a gőzölgő teából. — Hogyan bírja ezt a fel­sorolni is sok munkát? S emellett az oktatás, a tan­szék vezetése, vizsgáztatás... — Az ember legyen min­dig friss; a rendszeres moz­gás sok energiát ad. Szenve­délyem például az úszás. — Kérem, mutassa be ol­vasóinknak a tanszéket! — Mint említettem, öt­venkettőben alakultunk. Má­sodévenként ötven magisz­tert, doktori címmel végző hallgatót „produkálunk”. Most is három évfolyam, el­ső, harmadik és ötödik vizs­gázott a széken, ahol ül. Hetven hallgatónk zömmel első éves. Húszezer kötetes könyvtárunk van, az egyik leggazdagabb a külföldön működő magyar tanszékek bibliotékái között. Bármire szükségünk van, készséggel segít a varsói magyar inté­zet a beszerzésben, kölcsö­nöznek az otthoni egyetemi és közkönyvtárak. Jómagam is szenvedélyes könyvgyűjtő vagyok, —• Hol helyezkednek el azok a fiatalok, akik itt, a tanszéken szerzik meg a dip­lomájukat? Részben itt maradnak, szép számmal szépirodalmi fordítók, tolmácsok, külke­reskedők. diplomaták, újság­írók lesznek. Dolgoznak egy­kori tanítványaink a két or­szág kulturális intézeteiben, az idegenforgalomban és még sok helyütt. A maga kísérője — Weronika Zie- linska — ugyancsak kedves tanítványom volt. Szóval, Vera jóformán anyanyelvi szinten beszél magyarul. Hja, könnyű néki! Hazajár Budapestre, a papa. mama a követségen dolgozik..-. — Professzor úr, a lexi­konból tudom, hogy igen re­gen eljegyezte magát a len­gyelekkel, hiszen a harmin­cas évek végén már vaskos Tanulmánya jelent meg A lengyel sors és nemzettudat a magyar irodalomban cím­mel. Miért éppen ezt válasz­tottá? Hiszen ön irodalom- tdrténész cs francia nyelv­tanár elsősorban! — Valóban átnyergeltem, hiszen a pécsi egyetemen tanársegéd koromban a ma­gyar—francia kulturális és irodalmi kapcsolatok izgat­tak. Harminchétben a keszt­helyi nyári egyetemen döb­bentem rá, hogy mi, magya­Üj felhasználási területen vizsgázik ebben az évben a Könnyűbeton és Szigetelő­anyag Vállalat tapolcai gyá­rának terméke, a perl it. Alapanyagát — a vulkáni eredetű és a keletkezés pil­lanatában gyorsan lehűlt jellegzetes ásványt — ha­zánkban Pálháza környékén bányásszák és belőle a köny- nyű, jól szigetelő terméket ^Tapolcán készítik. Amíg aa elmúlt esztendőkben . értéke­sítési gondokkal küzdött a a gyár, az idén ugrásszerűen megnőtt a perlit népszerűsé­ge, keresettsége. A kedvező jelenség elsősorban a kuta­tóintézetek, valamint a gyár fejlesztő szakembereinek gyümölcsöző együttműködé­séből ered. Az idén már nagyüzem! rok, ugyancsak keveset tu­dunk a lengyelségről, holott büszkén hangoztatjuk ha­gyományos barátságunkat a lengyel néppel. Voltak kö­zös királyaink. Közel erezzük ma gumihoz a lengyeleket, aztán ha megkérdeznénk áz utca emberét: mit tud Len­gyelországról, történelméről, irodalmáról, zenéjéről, népé­ről — bizony — rövid len­ne a válasz. Látja, ezért nyergeltem át, hogy a ma­gam szerény igyekezetével segítsek föltárni régi és újabb keletű kapcsolatain­kat mindkét nemzet, nép szolgálatában. Meg aztán: jött egy lengyel lány, a fele­ségem. Huszonhét esztendeje élek itt, Lengyelországban. No, de aligha azért jött, hogy rólam írjon. Mi érdek­li még? — A tanszék jövője, a ter­veik. — Rövidesen átszervezik a Varsói Egyetemet, a magyar tanszék az orosz és szláv fi­lológiai karhoz kerül. Het­venhétre szeretném meg­szervezni a finn filológiát. Tervem a tájékoztató szol­gálat megszervezése, hogy tudjuk: mit írnak rólunk, hogyan vélekednek mun­kánkról itthon és odahaza, mi új jelenik meg a szakte­rületünkön, szorosabbra fűz­hessük kapcsolatainkat a. más országokban működő magy ar tanszékekkel... — Professzor úr, köszö­nöm a beszélgetést! Kulcsár Ijásztó (Következik? „A reformon csak nyerni szabad") méretekben próbálják ki a mezőgazdaságban ezt a ki­váló nedvszívó anyagot Az eddigi tapasztalatok szerint a csapadékos időben magába szívja a vizet és elraktároz­za a szárazabb napokra, he­tekre. Ezáltal javítja a talaj vízgazdálkodását és megnö­veli a terméshozamot is. A kertészeti egyetem szabadal­ma alapján különböző ta­lajtáplálékkal együtt viszik a talajba a perlitet Ezzel nemcsak a kiszórást teszik gazdaságosabbá, hanem a perlit szabályozza, egyenlete­sebbé teszi a műtrágyák fel­oldódását is. Az új eljárás főleg a kertészetekben és a cukorrépa termesztésénél hozott figyelemre méltó eredményt, mázsákban mér­hető terméstöbbletet. (MTI) A példa adott, csak folytatni kell... A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-bi- zottsága a közelmúltban egész napos kirándulással egybekötött kulturális napot tartott a sástói üdülőtelepen, a vállalat KISZ-tagjai részé­re. Nem sok jót ígérve indult a program, mivel az időjárás kedvezőtlenül alakult. A lel­kesebb KISZ-tagokat azon­ban sem a rossz időjárás, sem a korai indulás nem riasztotta el. A fiatalok Mátrafüredig kisvonattal, onnan Sóstóig gyalog tették meg az utat. A kicsi, de lelkes csapat a gya­logtúra fáradalmait kipihen­ve. aktívan részt vett a tréfás játékokban. Az ebéd előtti pi­henőidőt zenehallgatással töl­tötték. A finom gulyás után a komolyabb műfaj képvise­lői arattal sikert. A kulturá­lis nap részvevőinek egybe­hangzó véleménye alapján a jól sikerült rendezvényt több követhetné, hogy a vállalat­nál levő KISZ-fiatalok szer­vezettebben és hasznosabban töltsék el a szabad időt Rozgonyi Róbert Gyöngyös Kell-e színház Egernek? Meggyőződésem, hogy nem vagyok egyedül megyénkben azok közül, akik figyelemmel kísérik az egri Gárdonyi Gé­za Színház sorsát és mindazt ami a színházi élettel kap­csolatban tapasztalható az utóbbi években. Nem ismételni kívánom mindazt, amit munkatársunk, Márkusz László megírt az ön­álló egri színházzal kapcso­latosan. Számunkra, nézők és olvasók számára azok a ri­deg tények maradnak, amit a közös társulat nyújtani tud, közvetlen a színházi produk­ciókon keresztül. Erről saj­nos nem tudunk többet el­mondani mint azt. hogy nem elégséges, vitatható és min­denképpen felülvizsgálatra szorul és értelmes, a közön­ség igényeit kielégítő döntés szükséges ebben az évek óta húzódó, korábban jónak hitt döntésben. Ismerve a színház önálló társulattal való létét, nem létét, egy hozzá nem ér­tő ember nemigen mondhat mást. mint azt, hogy az anya­gi nehézségek, problémák és nem utolsósorban a nagyará­nyú állami támogatás, így is, úgy is fennmarad. Éppen ezért szükségszerű lenne az önálló színtársulat létrehozá­sa, korábbi tradícióinak hely», reállítása. Való igaz, hogy Egernek van színházat igény­hogy egyre több a vidékről a megyeszékhelyre utazó, színházat szerető emberek száma. Több lehetne, ha a színház rendszeresebben ját­szana, s többet fordítanának a jó propagandára. Varga Gyula Kál Strandügyben — válaszol az illetékes 1975. július 16-án, a Nép­újság „Postánkból” című ro­vatában „Három levél az eg­ri strandról” címmel bíráló cikk jelent meg a vállalatunk által üzemeltetett egri strand­fürdőről. A közölt észrevéte­lekkel kapcsolatban az aláb­biakban adom meg vála­szomat: Juhász Ákos egri vendé­günk, az éjszakai strandfürdő nyitva tartásával kapcsolat­ban kifogásolta, hopr fél órá­val a hivatalos zárás időpont­ja előtt, a televíziókészüléket kikapcsolta a szolgálatban le­vő vállalati dolgozó. Mivel kedves vendégünk konkrét időpontot nem jelölt meg, így a strandfürdő művezetőjét utasítottam, hogy a jövőben a hasonló szabálytalanságok el­követőjét szigorúan büntesse meg. Kedves vendégünk tá­jékoztatására közlöm, hogy az éjszakai fürdőzésbe bevont meleg vizű medence vízcse­réje naponta kétszer történik, így annak tisztasága ellen ki­fogás nem merülhet fel. A többi medence az éjszakai órákban nem üzemel, mivel a látogatók számának kicsisége ezt nem igényli. Az éjfélig történő nyitva tartásra az ed­digiek során igény nem me­rült fel és a medencék takarí­tása miatt, ez nem is lenne célszerű. A strandfürdő terü­letén a füves részek kedves vendégeink rendelkezésére állnak. Kalocsai József észrevételé­vel kapcsolatban az alábbia­kat közlöm: Az egri strandfürdőben ki­alakított árakat a Heves me­gyei Tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztálya hagy­ta jóvá. A szolgáltatások dí­jainak megállapítása az or­szágban kialakított árakhoz hasonlítva történt. A gyógy­medence nem nagy mélysé­ge miatt állandó úszómesteri felügyeletet nem igényel, ezért figyelmeztető táblával hívjuk fel vendégeink figyel­mét arra, hogy a gyógyme­dencében gyermekek ne tar­tózkodjanak. Ennek ellenére sok szülő maga viszi be gyer­mekét ebbe a medencébe. Amennyiben ilyet tapaszta­lunk, kérjük, hogy a gyereke­ket a medencéből távolítsák el. A Hadnagy úti medence mellett sajnálatos módon két fiú, nadrágját a medencében mosta ki, s emiatt a meden­ce vizét szennyezte. Sajnál­juk, hogy kedves vendégünk nem hívta fel az ott tartóz­kodó úszómester figyelmét er­re. Ebben az esetben megaka­dályozható lett volna a sza­bálytalanság. Ellenőrzésem során megállapítottam, hogy a vállalati alkalmazott a bé­relt kabinokba idegeneket be­engedni nem tud, mivel a bérlők maguk kezelik a ré­szükre kiadott kulcsokat. Visszaélésre csak a bérlők valamelyikének segítségével kerülhet sor. Sajnálom, hogy kedves vendégünk ilyen ta­pasztalatokkal távozott az egri strandfürdőből. Remé­lem, legközelebb hasonló rendellenességekkel nem ta­lálkozik. Koós Béla egri vendégünk kifogásolja, hogy fővárosi és más nagyvárosi fürdőkhöz ha­sonlóan, fürdösapka viselésé­re nem kötelezzük a hosszú hajú nőket és férfiakat. Évek­kel ezelőtt kísérletképpen próbálkoztunk bevezetésével, azonban vendégeink részéről ellenállásba ütköztünk, így az nem volt megvalósítható. Kocsmár János, e. Heves m. Vízmű Váll. Mái műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH s.20 Verdi: Traviaia íö.jö Mit számit egy számító­gép? 11.06 Haydn: F-dur vonósné­gyes 11.30 A Szabó család 12.30 KI nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Sánta Ferenc népi zene­kara játszik 14.05 Éneklő ifjúság H.30 Nőkről nőknek 15.10 Harsan a kürtszó! 16.45 Vass Lajos: Lebegd táj 16.05 Szigorú korban elünk 16.11 Mit számit egy számító­gép? 16.31 Népdalok 17.20 Kurt Böhme énekel 17.40 Mit számit egy számító­gép? 17.35 Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek iS.25 Gondolkodást idő nines! (Egy óra Hofi Gézával) 20.18 Slágermúzeum 21.10 Adottságok, tehetőségek 21.30 Az Állami Népi Együttes műsorából 22.20 Meditáció 22.30 A dzsessz világa 23.30 Zenekari muzsika PETŐFI 8.30 Verbunkosok, nóták 8.50 Vietnam a harmincéves háború után 9.27 A lengyel kultúra hete 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 Berlioz: Rómeó és Júlia 12.40 Házunk tája 13.03 Orlando lovag 13.20 Nairn sejk 13.40 Orvosok a mikrofon előtt 11.00 Kettőtől hatig... 18.20 Színes népi muzsika 19.20 A lengyel kultúra hete Kb. 21.00 Kis magyar néprajz Kb. 21.05 Opereudalok 21.30 Üdülünk, de hogyant 22.00 Operafinálék 23.15 Madrigálok 23.30 Népdalok SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.33 Bélyegzőóra — Filmdalok — Alföldi krónika — Pol­kák — Zenés autóstopp — Hírösszefoglaló — Lap- előzetes MAGYAR 9.01 Tévétorna (Tam.) 9.05 Delta (Ism.) 9.30 Az aranyrablók (Angol bűnügyi filmsorozat) 10.20 A Vila Hadriana romjai (Dók. film) 10.35 Játék a betűkkel (Ism.) 11.20 Rózsák Karl-Marx-Stadt- ból 17.35 A világ nagy cirkuszai 17.55 ötletvásár 18.35 Mindenki közlekedik. . „ 19.30 TV-híradó 20.00 Fórum Kb. 21.30 Lengyel József: Val­lomások (Színes) Tévéjáték (Ism.) 22.30 TV-híradó 3 2. műsor 29.01 Lunacsarszkij: A felsza­badított Don Quijote 29.50 TV-híradó 2 POZSONYI 16.15 Hírek 16.20 Esztétika 17.15 Ifjú szemmef 18.00 Autó-motor revü 18.30 Tűz van! 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 A vörös sátor (Szovjet- olasz film) 21.15 Híradó, sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél S és este 8 órakor A szórakozott Színes, francia filmvigjáték EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor házadás a Bauntyn l—ll. Színes, amerikai kalandfilm este fél 8 órakor Tűzgömbök Magyar film EGRI KERT: este 8 órakor A pap felesege GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és este 7 órakor Az édes elet l—ll. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Aranyláz, kutyaélet GYÖNGYÖSI KERT: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és este 7 órakor özönvíz 111—ív. HATVANI KOSSUTH: Négy muskétás újabb kalandjai Nemesi előnevemről Hatodik elemi iskolás ko­romban édesapám fiókjában színes ceruzák után kutat­tam, s ceruzák helyett egy fontot okiratot talaltam. Fi­nom. vastag, sárga színű pa­pír volt. Úgynevezett „Ad­ria" papír. Rá volt nyomtat­va nagy fekete betűkkel, hogy SZERZŐDÉS, és még sok apró nyomtatott betű. Mindjárt megragadta figyel­memet, ami tintával volt be­leírva, éspedig „fertály DÉH- NES GÉZA". — Hogy mit tartalmazott a szerződés, meg sem néztem. Nyilván ne­mesi oklevél, vagyis „kutya- bőr”. Ezek szerint az én apám. nem közönséges Dé­nes, hanem fertály Déhnes Géza. Pedig úgy tudtam, hogy a nagyapám, iikamám, de még a följebb levő őse­im, is Kispesten iparosok, tí­már mesteremberek voltak. No de ezután másképpen lesz. Új irkákat, füzeteket szereztem be, tankönyveimet új kék papírral kötöttem be. s új vignettákat ragasz­tottam rájuk, s ráírtam: „fer­tály Déhnes Géza VI. oszt. tanuló”. És büszkén jártam- keltem az iskolapadban. De azt is gondoltam, hogy a nemesség .kötelez, exert ne­kem az iskolában is elsőnek kell lennem. Alaposan neki­fogtam hát a tanulásnak. Minden órán jelentkeztem felelésre és a jeles, jó és két elégséges osztályzatot rö­vid idő alatt kitűnőre javí­tottam. A nemesi „stréberség" után pár hétre a tanító úr bekérte füzeteinket, hogy a szépírást, fogalmazási, szám­tani gyakorlatokat és ottho­ni házi feladatokat ellenőriz­ze. osztályozza. Két nap múlva visszaadta. Örömmel állapítottam meg, hogy min­den dolgozatom alá szép pi­ros kitűnők vannak oda­biggyesztve, amik most 5-öst jelentenek. Mikor az egészet kiosztotta, tanító úr megállt előttem és ezt kérdezte: — Te, Dénes, micsoda sza­márságot írtál a füzetedre? Mit jelent az, hogy „fertály Déhnes Géza?” — 5 én rá­feleltem: — Tanító úr kérem, talál­tam otthon egy okiratot, iratot kéremszépen, amit úgy hívnak, hogy „kutya- bőr”, de a Rigler József Ede papirgyában készült „Adria”- papíron. — Hát ez érdekes, fiam. Hozd fel holnap azt az ira­tot, mert ha így van, akkor ki kell javítanom az anya­könyvedet, vagyis aszerint kell helyesbítenem. Másnap bevittem. A taní­tó rám pislant, mosolyogva végigolvassa még egyszer, néha a szemöldökét felhúzza, majd nagyokat nevetve visz- szaadja: — Szamár vagy te, Dénes fiam, mégpedig nagy szamár. Ez valóban okirat, de nem nemességet bizonyít. Édes­apád vásárolt egy varrógépet a Singer és Társa varrógép- és kerékpárkereskedö cégtől és SZERZŐDÉSBEN kötelez­te magát arra. hogy a vétel­árat negyedévenként, „fer­tályonként" hat koronával törleszti le ... Hát csak tedd szépen a helyére az írást, a füzeteiden, meg a könyvei­den pedig töröld ki a Mér­téig Déhnes” nevet, s írd alá helyette rendesen, hogy amely szerint az a név meo- iuei -engem,, £0® nesnesv ok­_________ _ K iválóan alkalmas a talajjavításra A mezőgazdaságban vizsgázik a perlit TQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom