Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

JKgria ’75 E z a múltat és a jelent is jelképező cím fogja össze azt a nagyszabású kulturális és gasztronómiai programot, amely ma kez­dődik Eger városában. Évek óta vártunk már ilyen szé­les körű, nyári rendezvény­sorozatra, hiszen hazai és külföldi turisták százezrei látogatnak a barokk város­ba, felkeresik a históriánk fényes lapjait idéző várat, megtekintik hangulatos ut­cáit, impozáns műemlékeit, ismerkednek a mával, ki­rándulnak a festői környék­re és megízlelik Eger híres borait is. Heves megye székhelye, az idegenforgalom egyik fellegvára most híré­hez és rangjához méltó kul­turális programot kínál a történelmi emlékek mellé. Olyan irodalmi és zenei mű­sorokat, s olyan várszínházi előadásokat, amelyek vállal­ják a hagyományok ápolá­sát, de megfelelnek a mai igényeknek, a korszerűség követelményeinek is. Július 2. és augusztus 3. között Eger még szélesebbre tárja kapuit és szeretettel fogadja a népszerű művésze­ket, a rangos együtteseket, a vidám színjátszókat, ének­karokat, tánccsoportokat. És szeretettel várja az érdek­lődő vendégeket, azokat a turistákat, akik az egy hó­napig tartó program híré­re érkeznek Egerbe. Hagyomány születésének tanúi lehetünk az elkövet­kező napokban, amikor fél­száz műsor, különböző igé­nyeket kielégítő rendezvény várja a közönséget. Az eg­rieket, a környék lakóit, az ország különböző tájairól ér­kező turistákat és a külföl­dieket is. Mintegy harminc­ezer embernek kínálnak nyári szórakozást, művészi élményt az Agria T5 rende­zői, s ez már önmagában is olyan lelkesítő, s a közmű­velődési célkitűzéseket szol­gáló feladat, amely figyel­met és támogatást érdemel. Elérkezett a nap, ma dél­után rezesbanda hívja a Népkertbe az érdeklődőket, ahol ünnepi ceremóniával megkoronázzák Karnevál hercegét, majd felhangzik a vidám hívogató, amely jel­zi, hogy kezdetét vette a nyári karnevál, az Agria ’75 egy hónapig tartó program­ja. ■ -\ Megnyitották Debrecenben a IV. nemzetközi gyermek- rajzpályázat anyagából rendezett kiállítást. A pályázatra hét országból ötezer rajz érkezett, melyből 800-at állítottak ki. (MTI fotó: Balogh P. László felvétele — KS) 20.00: Szojuz—Apolló Riportműsor I. rész Július 15-én fellövik és összekapcsolják a Szojuz- és Apolló-űrhajókat. Ennek az eseménynek a magyar tévé­nézők is részesei lesznek. De ezt megelőzően a Magyar Televízió négyrészes riport­műsorban ismerteti az űr­program első nagy nemzet­közi együttműködését. A té­vé riporterei jártak az elő­készületek színhelyén, a Csillagvárosban és Houston­ban. Riportokat, interjúkat készítettek a közös űrrepülés „szereplőivel”. A stúdióban pedig felépítettek egy mé­retarányos szovjet és ame­rikai űrhajót. Csillagászok, rakétaspecia­listák, űrkutatók kommen­tálják az eseményeket. Az első összeállításban Szentesi György mérnök-őr­nagy bemutatja a szovjet és az amerikai űrhajót. (KS) Utcákon, tereken Strandon és telepen Reggeltől estvélig Bohócok kísérik . Bűvészek ámítják Zenészek kábítják Sámánok rémítik Bábosok szédítik! .lókedv a jutalma, Ha mindezt kibírja! Jó időt, és sok sikert, kar­nevál! L elkes közönséget, Ag­ria ’75! (márknsz) Miért késik a Radio­es At utóbbi hetekben hiába várják a Rádió- és Televízió­újság előfizetői pénteki napon oi jövő heti műsort közlő la­pot, mivel azt a legjobb eset­ben , is csak. kedden kapják meg. Amíg időben az olvasók­hoz került az újság, előre ösz- szeállíthatták a következő hétre az esti programjukat, hiszen tudták, hogy mit akar­nak megnézni, illetve meghall­gatni a televízióban és a rá­dióban. Mostanában azonban ezt nem tehetik meg. A Rádió- és Televízióújsáq ugyanis csak vasárnap jelenik meg az új­ságárusoknál, az előfizetők pe­dig csak kedden kapják kéz­hez, mivel a kézbesítők hétfőn szabadnaposak. Így az előfi­zetők nemhogy előre tudnák a hét műsorát, de a hétfői rádióadásról sejtelmük sincs. A napilapok ugyan közlik a műsorokat, de csak címsze­rűen. ez azonban kevés az előfizetőknek, hiszen éppen azért rendelték meg a lapot, hogy részletes tájékoztatást kapjanak a várható műsorok­ról. Hogy mi az oka a késésnek, nem tudjuk, de azt igen. hogy sok kellemetlenségtől mente­nék meg az olvasókat, ha is mét pénteken jelenne meg a lap. Urbin Zsuzsa FEKETE GYŰLD: 43. —■ Nem ruszki. Magyar. Csak innentől kezdve em­lékszik Grisára. Kérdezett tőle — persze oroszul — valamit, s hogy ő nem ér­tette, magamagára mutatott: — Grisa ... Aztán sorra a többiekre, és mondta, melyiket hogy hívják. A végén megint őrá mutatott. Akkor már értette. — Pé­ter. — Peter... Peter?... Pé- tya? — Az az! Pétya! Érdekes, hogy oroszul is Petya. Nem hitte volna, hogy ha a nevét, magyarul mondja, az oroszok éppúgy megértik. Később lavórt vitt be a katonáknak, bár azt nem „-kertek. Aztán gyújtóét vitt mert nem volt még begyújt­va a cserépkályhába. A parancsnok — Grisa — megveregette a vállát. — Harasó, Pétya. Jolvan. Harago. „Ezektől akár meg is ta­nulhatnék oroszul — gon­dolta. — Ha itt csakugyan orosz világ lesz, mégis más az, Íja beszél az ember a nyelvükön. Ugye, csak any- n.yit mondtam: vóda, és rög­tön másképpen néznek rám.” Szeretett volna még ma­radni velük, és tanulni oro­szul. De hát nem való az ilyen, mégiscsak idegen ka­tonák. Nem komázni jöttek ezek ide. És a másnapi haditervet is ilyenkor szokták megbeszél­ni a katonák. A parancsnok kiosztja, kinek mi lesz a dolga — .még aztán azt hí­Művek és együttesek KARNEVÁLI Immáron negyedik alka­lommal töltik meg Eger ut­cáit a színjátszók. Kezdődik a karnevál, amely idén az Ag­ria ’75 rendezvénysorozat nyitányát jelzi. Vasárnap ké­ső estig kavarog a színes for­gatag, melyben artisták, bű­vészek, bábosok, zenészek és színjátszó csoportok műsorait láthatja a közönség a város legkülönbözőbb pontjain, a Dobó tértől a várig. E néhány nap főszereplőit szeretném bemutatni most az olvasóknak. 1. A győri Arrabona együttes tagjai eddig három alkalom­mal vendégszerepeitek Eger­ben. A csoport több mint 10 éves múltra tekinthet vissza, eredményes útjukat kiváló együttes cím, aranydiploma, több országos fesztivál nagy­díja kiemelt együttes címso­rozat, rádió- és tv-fellépések fémjelzik. Legfontosabb jellemzőjük, hogy saját arculatuk és hang­juk van, ez pedig a comme- dia deli’ arte. „Mi sokat bí­zunk a nézők képzeletére — mondja Benkő József, az együttes vezetője — ... Olyan darabokat keresünk, ame­lyeknek életszerű figuráik vannak... Emberi hibákat, csalárdságokat, a jogtalan előnyök kihasználását pellen- gérezzük ki.’’ A karneválon bemutatásra kerülő produkcióik közül a Koalíciós szving zenés politi­kai szatíra, mellyel szép si­kert arattak a Hazánkról szóljatok, szép szavak! orszá­gos vetélkedőjén. A darab az 1945 és 48 közötti társadalmi változások és a kor jellemző figuráinak görbe tükre. Má­sik bemutatójuk, Piotr Ohei mártíromsága, műfajilag tu­lajdonképpen bóhozat két képben. Mrozek darabja el­sőrangú fantázia játék, amely a modem civilizáció társadal­mának behatolását vázolja fel a kisember életébe, ki­használva minden lehetőséget a bürokratikus államgépezet kigúnyolására. Felvinczy György Gyönyörűség és ré­szegség című komédiája vi­dám farsangi játék, melyben helyet kap az ízes humor, a diákcsíny és a vaskos tréfa egyaránt. 2. A miskolci Manézs Színpad már nem egy országos sikert aratott produkcióival szerzett magának jó hírnevet. A több mint 6 éve működő csoport a Gárdonyi Géza Művelődési Ház keretében tevékenyke­dik. A Manézs sajátos szín­foltot képvisel az ország él­vonalbeli együttesei között. A szó tiszta kifejező ereje mellett hatásosan támasz­kodnak a látvány fantáziate­remtő erejére. Bereményi Gé­za és Cseh Tamás személyé­ben házi szerzője és zeneszer­zője is van az együttesnek. Szerepeltek már a karnevá­lon, de ilyen gazdag válasz­tékkal még nem léptek egri közönség elé. A Hogyan házasodott Pet­rusha a híres orosz népi bábfigurát és partnereit ele­veníti meg. A Kantáta, me­lyet Bereményi Géza írt az együttesnek, tragikomikus, időnként a groteszkbe hajló játék, amely az emberi meg­aláztatás végső próbáját kiál­ló kis közösség heroikus küz­delmeinek állít emléket. A szibériai népköltészet reme­keit felvillantó Sámánék cí­mű produkciót, csakúgy mint a többi darabot, az együttes vezetője, Lengyel Pál állította színpadra. A szuggesztív ere­jű műsor, a Sámán őrjítő út­ján az alsó és felső világ szellemeinek birodalmába ve­zet el bennünket. Bereményi Géza, Can Togay és Cseh Ta­más közös szerzeménye az O, Itf., la... Ez az operett mű- fajáhak megújítását jelző, mai társadalmunk visszássá­gait bemutató játék a karne­vál egyik legnagyobb megle­petésének Ígérkezik. 3. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Diákszínpada több mint 20 évvel ezelőtt alakult. Bácskai Mihály ve­zetése alatt sajátos játékstí­lust alakítottak ki a népi ha­gyományok színpadszerű megjelenítésében. Munkássá­guk elismeréseképpen meg­kapták a kiváló együttes és a kiemelt együttes címet. Elő­szeretettel alkalmazzák szín­padra közvetlen környezetük írásos és szájhagyomány őrizte dokumentumait Há­rom művel szerepelnek a karneválon. Kriza János ha­gyatékából Bácskay Mihály szerkesztette és rendezte A makacs menyecske és a sze­gény ördög történetét, amely­ben a csavaros eszű székely még az ördögön is kifog. A Terülj, táska című műsort bakonyi gyűjtésből szerkesz­tette Csorba László. A vidám mesejátékban a kapzsi szom­széd pórul jár, az igazság pe­dig győz: A klarinétos népi dokumentumjáték, melyet Kanfi Horváth István önélet­rajzának felhasználásával szerkesztettek. A szentesi ku­bikosoknak emléket állító tragikomikus játék a népi groteszk jegyeit is felvillant­ja. 4. A budapesti Perem Színpad otthona a Csokonai Művelő­dési Ház. Változatos előzmé­nyek után Eless Béla keze alatt formálódott igazi együt­tessé a csoport. Előszeretettel játszanak munkásközönség­nek, s nem riadnak vissza at­tól sem, hogy külvárosi tere­ken, szabadban mutassák be produkcióikat. Repertoárjuk a dél-amerikai indián népköl­tészeti elemekből szerkesztett műsortól a vaskos humorú komédiáig terjed. Karneváli bemutatóik kö­zül a Lónak vélt menyasz- szony Bararivi Ferenc komé­diája. A lendületes játékban a vőlegény és a kupec össze- tévesztése végül mégis jóra fordul. A másik vidám per­ceket ígérő bemutatójuk Tabarin francia szerző A megóvott szüzesség című darabja. 5. A házigazdákat az idén három megyei csoport képvi­seli a karneválon. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Színpada hosszú évek után először már a tava­lyi hatvani találkozón felhív­ta magára a figyelmet, leg­utóbb pedig a Gárdonyi Géza diáknapok megnyitóján Ka- kuk Jenő vezetésével bizo­nyította a lelkes közönség, hogy a komédiázásnak, nevel­tetésnek is avatott mestere. Karneváli produkciójuk a Kalevala egy részlete, amely­nek tolmácsolása ismét új oldaláról mutatja be az együttest. 6. A gyöngyöst Anonim együttes éveken át ismert volt kísérletező kedvéről. A Jónás Zoltán vezette csoport sikeresen mutatkozott be Lá­zár Ervin A négyszögletű ke­rek erdő lakói című művével. E tanulságos történetnek le­hetünk tanúi a karneválon is, amely bizonyára sikert arat majd. T Elektron Színpad, Eger. Kissé meglepődik az ember, ha egy irodalmi színpad ilyen nevet választ. Ám na­gyon egyszerű a magyarázat, ha Szent-Györgyi Albertet idézzük: Az élet nagy báját az életjelenségek finomsága és gyorsasága adja... Az én ér­zésem szerint a nagy moleku­lák az élet finomságát nem tudják létrehozni, ahhoz sok­kal kisebb és mozgékonyabb rész kell, ilyen csak egy van, maga az elektron. A közelmúltban Virágh Tibor vezetésével alakult új­já a Megyei Művelődési Köz­pont színpada. Az eredmé­nyek — az országos minősí­tés megszerzése, a József At­tila szavalóversenyen való jó szereplés — mellett ez á név­adás is azt jelzi, magukra ta­láltak, jó úton járnak. Első műsoruk, a Közönséggyalá- zás, a régi nagy színpad bú­csúprodukciójának felújítása volt. S a kapcsolódás nem vé­letlen. Az örökifjú Szívós József most is ott ül a próbá­kon, hogy tapasztalataival se­gítse a fiatal rendezőt és az együttest. Jó érzés látni, ahogy múlt és jelen kezet fogva együtt munkálkodik. A csoport — szinte már ez is hagyomány — Gyurkó László művével készül a kar­neválra. Az Aranyborjút játsszák el, amely társadal­De a szobában egyedül megint csak azon töpren­gett, mit vihetne még át nekik. Nem jutott eszébe semmi, ámít bevihetne. Elővette a kontrás száj- harmonikát, amelyet Hen­riktől kapott, és próbálgat­ta rajta a Boci, böci tarkát, elég hangosan. Nem sokkal később Grisa benyitott. Hallgatta egy ide­ig, de nem volt megeléged­ve. — Nyiharaso. Davaj szu- da... Ö nagyon szépen tudott szájharmonikázni. A többiek is odagyűltek az ajtóra, hallgatták és dudorásztak. Már sajnálta, hogy elővet-, te a szájharmonikát. Ha ez az orosz ilyen jól tud, so­sem adja vissza. A katonák mindent elvehetnek a civi­lektől a fronton, amit csak akarnak. _&zt mondják, ha- dizsákmány, és kész. De visszaadta azután Gri­sa a szájharmonikát, és ho­zott be neki egy jó darab marmaládot, meg kenyeret. Nem az a ragacsos kenyér volt, mint a városi, de nem is az a jó hazai házikenyér. Alakra is másforma; nem látott még ilyen kenyeret. — Nu, Pétya. kúsáj. fgy kezdődött a barátsá­guk. Másnap alig várta, hogy megjöjjenek a harcból. Es­tefelé már arra is gondolt; esetleg a németek legyőzték őket, és lehet, soha többé nem találkozik Grisával. Szénen szájharmonikázott pedig. De megjöttek estére mind a hatan, ők győzhettek a harcban, mert egy sem hi­ányzott. Megint bekészítette nekik a vizet, a tűzrevalót. Kér­dezgette tőlük az orosz sza­vakat, és átvitte a szájhar­monikát Grisának. kérés nél­kül. hogy játsszék valamit. De most neki is énekelnie kellett. Az a nóta jutott gggébejc- a®eiyet a -nqpgj-jtas,, nítottak meg vele, még egészen kicsi korában. Állj be, Berci katonának, jobb dolgod lesz, mint apádnak, nem kell kaszáim kapálni, csak a lányok után járni. Az volt a csudálatos, hogy Grisa az első hallásra elját­szotta a szájharmonikán. Pedig magyar kótája van, mégis egy hallásra el tudta játszani. A negyedik vagy az ötö­dik napon Grisáék elköltöz­tek Stefi nénitől a város másik végébe, közvetlenül a Duna mellé. Ott nem ma­gánházban szállásoltak el, hanem egy irodaépületben, amely romos műhelyek tő- szomszédságában volt. Megengedték, hogy elkí­sérje őket. Segített a takarításnál, gondozta a tüzet, míg ők a kitört ablakokat foldozgat- ták. S hordott vizet is, mert nem működött a vízcsap. Öreg este lett, mire ész­revette magát, d® akkor már nem engedték el. Orosz kenyeret és húsos kohzervet kaipott vacsorára, s ott éj­szakázott velük. Stefi néni nagy hajcihővel fogadta másnap, és a Bikáié­val a fenekére vert. Aztán a kezébe nyomta a szatyrot, menjen sorba állni. Sütött már akkor a pék. Irdatlan hosszú sor állt. Dél is jóval elmúlt, mire a veknijét megkapta; félnap ácsorgás azért a ragacsért. (Pedig még el akart szaladni Grisáékhoz délelőtt, vetni a tűzre, ők nemigen érkeznek ránézni. Tegnap is ő volt a tűzmester; azt mindennap megtehetné. Más az, ha me­leg szoba várja őket akár­mikor.) Stefi néni éppen a pincé­ben matatott, és csak fel­szólt, ott az ebéd az aszta­lon. kapja be egy-kettő. A hentes előtt áll mán sor; estefelé lóhúst osztásnak. .műnk számos^ visszásságát í,fel. Toth-Bm

Next

/
Oldalképek
Tartalom