Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

Közigazgatási reform Lengyelországban t K.tke A Kmlohn Kiciów « Ke«**... fXrottő) ►ö ftre«ö» * ? iramon 16 V-'oriujw«*(Voi«t| •9 Waruenrci fVarwái 20 WioJow* 3 3 Dmlcrm < 1975. június 1-én életbe lépett a 311 730 négyzetki­lométer területű, 33,7 millió lakosú Lengyelország új te­rületi beosztásáról szóló tör­vény. Eszerint megszűnt az eddigi 314 járás, a 17 vaj­daság helyett 49 alakult. Az országban egy régebbi tör­vény szétválasztotta egymás­tól a népi tanácsok válasz­tott és adminisztratív szer­veit. A tanácselnöki tisztet 1974. január t-tő! mindenütt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt megfelelő szintű pártbizottságának első titká­ra tölti be társadalmi funk­cióként. Tisza Antal emlékezete 1930-ban az ország negye­de, 1941-ben is még 23 szá­zaléka volt agrárproletár. Magyarország tehát nem egyszerűen paraszti-agráror- f -ág, hanem a agrárproletá­rok országa volt. Tekintélyes részük — főleg a Tiszántúlon ■— szabad bérmunkás, kubi­kos, az élelmiszeriparban idényjellegű munkát végző és a nagybirtokon is foglalkoz­tatott agrárproletár. Az országnak ebből a sa­játos gazdasági és társadalmi fejlődéséből adódott a ma­gyar agrárproletariátus nagy szerepe a tőkés-nagybirtokos rendszerrel folytatott harc­ban. A feudalizmus kori pa­raszti egység gyorsan fel­bomlott, s a 90-es évek hí­res „agrárszocialista” moz­galmaiban főként agrárprole­tárok, félproletárok harcol­tak, kezdetben mint az ipa­ri munkásság szövetségesei, később — a szociáldemokrata párt vezetőségének hibás, a paraszti követeléseket elha­nyagoló politikája mellett — az ipari munkásság mozgal­maitól elszakadva. S amikor a harc emiatt elkerülhetetle­nül vereséget szenvedett, megindult a „néma forrada­lom”. (A másfél millió ki­vándorló többsége agrárpro­letár volt.) Az agrárproletariátust érintették legsúlyosabban a világháború szenvedései és vérvesztesége is. Ez a ma­gyarázata, hogy az első vi­lágháború végén kialakult forradalmi helyzetben ismét ott küzdött az ipari munkás­sággal egy sorban. A Szov- jet-Oroszországban harcoló mintegy százezer magyar in­ternacionalista nagy része is agrárproletár volt. Tisza Antal — akinek szobra ott áll Szolnok egyik középiskolája előtt — ennek a magyar agrárproletariátus­nak volt egyik kiemelkedő és feledhetetlen képviselője. 1895-ben született, 1919-ben lett a KMP tagja. Vöröska­tonaként harcolt a Magyar Tanácsköztársaság hadseregé­ben. Az 1920-as évek elején a Magyarországi Földmun­kások Országos Szövetsége vezetőségének és az MSZDP szolnoki vezetőségének tagja. Mint az agrárproletár szer­vezetek legtöbbjében, a szol­noki szervezetben is erős kommunista befolyás érvé­ny esült. Tisza Antal az MSZMP- ben is tevékenykedett. Az 1926. évi országgyűlési vá­lasztásokon fellépett a szol­noki választókerületben a párt képviselőjelöltjeként, de a hatóságok megakadályoz­ták indulását a választáso­kon. 1927-ben letartóztattak és másfél évi börtönre ítél­ték. Kiszabadulása után részt vett a BMP 1930. feb­ruárban megtartott II. kong­resszusán, s tagja lett a Központi Bizottságnak. 1931- ben az illegális kommunista párt országos parasztbizott­ságának elnöke lett, amíg is­mét le nem tartóztatták. 1932-ben emigrált a Szovjet­unióba, 1938-ban koholt vá­dak alapján elítélték, s nem sokkal később meghalt. Tisza Antal személye a magyar ipari munkásság és agrárproletariátus korán ki­alakult és a fasiszta elnyo­más közepette is fennma­radt szövetségének jelképévé magasztosult. A magyar kommunista mozgalom nagy történelmi sikere, hogy a felszabadulás után nemcsak az ipari munkásság, hanem az agrárproletariátus és sze­gényparasztság körében is — a jelentős befolyással rendel­kezett Így lehetett kezdet­től döntő tényező, vezető erő nemcsak a városokban, ha­nem a falvakban is. Tisza Antal és még sokan mások, az agrárproletariátus öntu­datos képviselői készítették dó az utat B. J. Lírai dokumentumjáték Radnóti Miklós önéletrajzi regényéből Készülő új tévéjátékok Júniusban jó néhány új tévéjáték forgatásához kez­denek hozzá. Lányi András rendezésében lírai dokumen­tumjáték készül Radnóti Miklós Ikrek hava című ön­életrajzi regényéből, versei­ből és kordokumentumokból. Hideg Sándor, a kiváló író Daruszegi vasárnapok című regénye kedvenc, ki­talált falujában, valahol a Dunántúlon, a felszabadulást követő idők nehéz napjai­ban játszódik. A Zsurzs Éva által rendezett film Daru­szeg szegényparasztjainak küzdelmét mutatja be. a földért, a volt földesurakkal szemben. A főszereplők: Pé­csi Ildikó és Koncz Gábor. A televízió számára írt ere­deti tévé-drámát Zsombok Tímár György, aki az első­kötetes fiatal írónemzedék­\?illamosítják a hétvégi telkeket Mátraderecskén (Tudósítónktól.) Az utóbbi években vonzó lett a mátraderecskej strand. Jelentős már azoknak a szá­ma. akik hétvégi telket vá­sároltak ott. A községi ta­nács irányításával az idén egymilliós költséggel villa­mosítják a felparcellázott telkeket. A munkát az ÉMASZ egri üzemigazgató­ságának recski kirendeltsége végzi. A villanyoszlopok és a trafók szerelését előrelát­hatólag augusztusban be is Dajezik. Szűcs Ferenc hez tartozik. A mű egy vas­úti szerencsétlenség felidézé­sével tárja elénk az ese­mény szereplőinek sorsát, különös világát. A filmet Horváth Tibor rendezi, a főbb szerepekben Tomanek Nándorral, Szabó Gyulával, Somogyvári Rudolffal, Hor­váth Józseffel, Lencz Györggyel, Harkányi Ödön­nel és Galgóczi Imrével. ötrészes tévéStmsorozat forgatásához is hozzálátnak Szamos Rudolf nagy sikerű Kántor-regényeinek felhasz­nálásával. A Kántor, a de­tektív fő hősei: a nevezetes rendőrkutya és gazdája, Csupati a rendőr őrmester. A szereplők Madaras József, Szilágyi Tibor, Horváth Sán­dor, valamint három német juhászkutya, Kántor „meg­személyesítői”. (MTI) Munkavédelmi vetélkedő a vízmű vállalatnál Az SZMT munkavédelmi felügyelősége a Munkavé­delmi Felügyelet 25 éves jubileuma alkalmából mun­kavédelmi vetélkedőt szer­vez. Ezt a versenyt vállala­ti, megyei, valamint orszá­gos szinten szervezik meg, A vízmű vállalat hat csa­pattal nevezett be az elő­döntőbe. A legjobb ered­ményt az egri I. számú csa­pat érte el, s így ez a csa­pat kerül be a megyei szak­mai elődöntőbe. Kocsmáé János igazgató Kellemes egri tapasztalatok Általában nem szeretem az olyan cikkeket, amelyek­ben dicsérnek olyan dolgo­kat, amelyeknek természe­tesnek kellene lenniük. A turizmussal kapcsolatban is inkább csak elmarasztaló él­ményeket olvashatunk vagy hallunk. Olyanokat például, hogy nincs elég olcsó hely. Mindez biztosan igaz. Éppen ezért írok egy nagyon kel- lemes tapasztalatomról. Tizenkilenc hetedik osztá­lyos fiúval májusban két napig voltunk Egerben, s a Buttler-házban szálltunk meg. Az első kellemes meg­lepetés itt ért. A turistaszál­ló nagyon tiszta, s minden­ki átlagon felül udvarias volt hozzánk. Az Unicomis Szálló éttermében étkeztünk, s. itt is azt tapasztaltuk, hogy úgy szolgáltak ki, mintha legalább külföldiek lennénk. Pedig mi olcsó ételt kértünk, nem fogyasztottunk italt, s nem tudtunk borra­valót adni. De ugyanezt ta­pasztaltuk a Csemegében, a mozi és a strand pénztárá­nál. Nem türelmetlenkedtek, amiért külön közületi blok­kot is kértünk, sőt kedvesen érdeklődtek, hogy honnan jöttünk. Ezalatt a kirándulás alatt értettem meg igazán, hogy nem elég csak egy város, vagy táj szépsége, a látniva­lók gazdagsága, hanem mindaz is kell hozzá, amit leírtam, hogy igazán jó em­lékek maradjanak bennünk. Répás Miklósné Somogyvár Időszerű mezőgazdasági munkákról tanácskoztak Pélyen A pélyi Tiszámén te Ter­melőszövetkezet a közel­múltban tartotta ülését, amelynek fő témája Az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák végrehajtásának hely­zete volt, amelyet Pálos Ló­ránt főmezőgazdász ismer­tetett. A vezetőség örömmel vette1 tudomásul, hogy a ko­rábbi ülésen hozott határo­zatokat végrehajtották. Pá­los Lóránt részletesen is­mertette az időszerű mező- gazdaság munkák végzését, ezen belül a növénytermesz­tés. az állattenyésztés és a kisegítő 6egédüzemágak ed­dig végzett munkájának eredményét és tennivalóit. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák folyamatos végzése mel­lett készülni kell a legfon­tosabb munkára, az aratás­ra. Ennek érdekében legfon­tosabb feladat a kombájnok üzemképes állapota, a szé­rűk kijelölése. Szó volt a munkavégzés­ről és a munkafegyelemről is. Ehhez a kérdéshez szin­te valamennyi tag hozzá­szólt, észrevételét és javas­latát közölve. Szombati Imre Pély Bizony, igaz A következő levelet kap­tuk Békéscsabáról: „Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk május 25-i számá­ban így kezdődött egyik köz­lésük: Osztrák elnök Varsó­ban. Ha belegondolok, ilyen alapon Bécsben lengyel el­nöknek kellene lennie. De hát az igazság az, hogy egy névelő megspórolásával ilyen félreérthető kifejezé­sek jönnek létre. Én így ír­tam volna az Önök helyé­ben: Az osztrák elnök Var­sóban. Mennyivel érthetőb­ben hangzik! Kovács János Békéscsaba Teljesen igaza van kedves Olvasónknak. Köszönj iS az észrevételét, és azt is, hogy ilyen messzi városból küldte cl megjegyzését. Csakugyan, a névelő kitételével teljesen egy­értelmű lett volna a cim. (A Szerk.) A kamat A fiamból alighanem kapi­talista lesz és mindez az én telkemen szárad. Pedig csak arra neveltem, hogy verje fo­gához a garast, legyen taka­rékos. A puska azonban visszafe­lé sült el. Ám nehogy a közepén kezd­jem, elmondom, hogy fiamat különös jószolgálataiért egy­két forinttal megjutalmazom. Beszéltem neki a pénz hasz­náról, arról, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték in­gyen, meg arról, hogy tíz fil­lér is nagy pénz, ha éppen annyi hiányzik valamiből. Szóltam arról, hogy a zseb­ben tartott pénznek csak hát­rányai vannak, könnyen el- költhetjük, elveszhet, tolvaj is megdézsmálhatja. Megtaní­tottam rá, hogy mi a betét­könyv, mi a kamat. Igaz, ele­inte idegenkedett tőle, mert egyszer a tanító néni olyas­félét mondott, hogy a kapita­listák is azt gyűjtik, rajta ül­nek és szivaroznak. Végül józan esze megba­rátkozott vele, s ha csurrant, ha cseppent szolgálataiért az a bizonyos egy-két forint, összegyűjtötte és bevitte o Kassai téri OTP-fiókba. Mostanában a fülembe súg­ták a szomszédok, hogy a le­gényke iskolából jövet egy vargabetűt ír le és útba ejti azt a bizonyos pénzintézetet. Valamelyik nap aztán az autóbuszon összehozott a sors a csinos fiókvezetőnövel. Új­ságol ta. hogy a fiam minden­napos vendég nála. Hátán az iskolatáskával nagyot köszön, vizsgálódó szemmel körülnéz, bekukkant a pénztárablakon, majd mint aki jól végezte a dolgát, távozik. A néni sze­rint akkor is bemegy, amikor sem betenni, sem kivenni nem akar. Tegnap este, a tévémese előtt őkelme mellének sze­geztem a kérdést: — Mit keresel mindennap Marika néni nyakán? — Semmit, papa — hebe­gett. — De mégis... Mennyi pénzed van? — ötven forintról van ta­karékbetétkönyvem — nyög­te ki nagy nehezen. — Ez szép és derék dolog, fiacskám. Megdicsérlek, üe akkor mi dolgod van min- • dennap? — Semmi különös, papa.; Csak nagyon fúrja az oldala- j mat. hogy irják-e mar a ne-; vemre a kamatot. ■Szült itlw MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.22 Joost: Keringő harfconara 8.27 Verdi: Ernani 11.20 Grabócz Miklós feldolgozásaiból 11.30 A Szabó család (Ism.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Nóták 14.05 vándor Sándor ifjúmunkás énekkari szemle Szombathelyen 14.30 Nőkről, nőknek 15.10 Harsan a kürtszói 15.45 Enescu: I. román rapszódia 16.05 Fúvósmüvek 16.20 Magától nem megy .., 16.30 Népdalok 17.20 Uj operalcmezcinkböl 17.46 Magától nem megy . .. 18.00 Thomas Mann évei 18.44 Schubert; D-dür szonatina 1925 Kritikusok fóruma 13.35 Ot esztendő új magyar zenéje Kb . 21.08 Egv asztal mellett Kb. 21.38 Népi hangszeres muzsika 22.20 Népszavazás után özönvíz? 22.30 Slágermúzeum 23.17 Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia PETŐFI 8.05 8.50 9.03 10.00 12.03 13.40 14.00 15.33 16.35 17.03 18.20 19.06 19.39 20.05 20.50 21.18 23.15 9.01 9.05 9.30 10.20 10.45 17.10 17.35 17.50 18.30 19.30 20.00 20.20 21.30 22.20 22.30 Népdalcsokor Népszavazás után özönvíz? Kíváncsiak klubja Zenés műsor üdülőknek Zenekari muzsika Orvosok a mikrofon előtt Szórakoztató antikvárium Naplemente, után Szívünk alatt... Ötórai tea Verbunkosok, nóták Félóra sanzon Gondolatok filmekről Közvetítés a Bp. Honvéd —Innsbuck Közép-európai Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről Népizene Chopin összes noktürnjei Daljátékokból TEJ MAGYAR Idősebbek is elkezdhetik . .. (Ism.) Delta (Ism.) Az aranyrablók (Angol tv-filmsorozat) Játék a belükkel (Ism.) Caterina Valente és Michel Legrond a párizsi Olympia színpadán (Ism.) Állatokról bizalmasan (Ism.) Fostafiók 230. Jogi esetek 1461 nap Tv-híradó Pele (Filmsorozat) Művészek a porondon (Francia, zenés film) Kb. Művészeti Magazin Tv-híradó 3. Férfi kosárlabda EB 2. műsor 20.01 Korok, versek ... 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 így történt. . . 21.40 Negyven perc könnyűzene POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 15.35 Hírek 15.40 Ifjú szemmel 38.10 Autó-motor revű 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Ketten az utón (Szovjet film) 21.15 Híradó 21.35 A Prágai Nemzetközi Tv-fesztivál megnyitója 21.55 a táncok mesterei 22.20 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Déryné Zenés, magyar film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Az ördög afamánja Színes, szovjet film. Du. fél 6 és este fél R órakor A bostoni fojtogató Színes, szinkronizált, nme rí kai film EGRI KERT: Este 8 órakor Végzetes aranyrögök GYÖNGVOSI PUSKIN: A híd GYÖNGYÖST SZABADSÁG: Három milliárd lift nélkül GYÖNGYÖSI KERT: Francia kapcsolat HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Du. fél 4 órakor Repűlőszázad Du. fél 6 és este fél 8 órakor Két amerikai HATVANT KOSSUTH: Gyilkosság másodkézből ^ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom