Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
Kedd esíi külpolitikai Kommentárunk: Tii «irányított nacionalizmus A PORTUGAL BELPOLITIKA újabb válsággóca ezúttal nem Lisszabon, vagy valamely nagyváros, hanem az Atlanti-'Őceánban fekvő Azori-szigetek. A hírügynökségek jelentései szerint a portugál hatóságok harminc személyt vettek őrizetbe a múlt hét végén kirobbantott szeparatista zavargások miatt. A jobboldali csoportok akkor megrohamoztak egy rádióadót és beolvasott kiáltványukban a szigetvilág Portugáliától való elszakadását követelték. Vajon miért? Ellentétben az egykor kiterjedt s ma már a függetlenség útjára lépett gyarmatbirodalommal, az Azori-szigetek — a földrajzi távolság ellenére is — az anyaország szerves része. Elválaszthatatlan tőle gazdasági, etnikai, kulturális szempontból egyaránt. Az azoriak — ellentétben a volt gyarmatokkal —, nem oszlanak őslakosságra és telepesekre, hiszen mindannyian portugálok. A GAZDASÁGILAG teljes mértékben életképtelen szigetvilág fő bevételi forrása a halászat, az idegenforgalom, a kikötőbérlet, valamint — az amerikai támaszpontok. A lajesi amerikai bázis külön hirhedt- ségre tett szert az 1973-i közel-keleti háború alatt, amikor az Izraelnek szánt amerikai légi utánpótlásban kulcsszerepet töltött be. A kétoldalú katonai szerződés értelmében, amelyet tavaly nyáron éppen Nixon és Spinoia erősített meg a szigeteken rendezett találkozón, Lajesen ma is amerikai légitámaszpont működik. A mai lisszaboni vezetés azonban már egyértelműen kijelentette: tiszteletben tartja ugyan az érvényes kétoldalú szerződéseket, nem hajlandó viszont engedélyezni, hogy Lajest az arab világ ellen használják föl. Furcsa módon a kijelentés után kezdődtek az azelőtt ismeretlen szeparatista mozgolódások. Az azori „hazafiak” között akadt olyan portugál állampolgár is, aki az amerikai konzulátus munkatársaként dolgozott... közben derék „nacionalistának” is érezte magát. AZ AZORI-SZIGETEK LAKÓINAK a valódi véleményét azok fejezték ki s fejezik ki ma is, akik már tavaly kérvényekkel ostromolták a lisszaboni hivatalos szerveket és a sajtót, s tiltakoztak annakidején a fasiszta vezetők azori „üdülése” (azóta már Brazíliába távoztak), valamint az amerikai/támaszpontok léte ellen. Ahogyan a Ponta Delgada-i polgárok írták | Lisszabonba: „Az Azori-szigetek nem szemétláda...” *WsAAAAAAAA/WWWWNAAAA^AAAAAAA<*'NAA^^^^AAA*/Wyi*AA/V^*/S/W^A Chirac a francia külpolitikáról Ford sajtóértekezlete A közeljövőben megtarthatjuk az európai csúcsértekezletet • • • Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Ford elnök a Fehér Ház rózsakertjében egyenes tv- adásban közvetített szabadtéri sajtóértekezleten rövid bevezető nyilatkozatban vágott elébe a CIA tevékenységét, vizsgáló Kockefeller-bizottság „befejezetlen” zárójelentését érintő tövises kérdéseknek, majd a kisszámú, de nagyfontosságú nemzetközi vonatkozású kérdésekre válaszolva a környezethez illő hangsúlyozott derűlátással nyilatkozott az európai biztonsági értekezlet csúcsszintű befejezésének kilátásairól és a szovjet—amerikai tárgyalások alakulásáról. Ford elnök határozottan elutasította azt a kérdésben foglalt sugalmazást —, amely szerint állítólag „csökkent volna az USA és a Szovjetunió érdeklődése” az európai együttműködési és biztonsági értekezlet munkájának csúcsszintű betetőzése iránt. „Európai látogatásom alkalmával — mondotta az elnök — számos európai vezetővel megvitattam az európai biztonsági értekezlet alakulását. Ügy tűnik, hogy mindkét oldalon tesznek bizonyos engedményeket, amelyek lehetővé tehetik az európai biztonsági értekezlet munkájának bevégzését. A végső kompromisszumok ugyan még nem történtek meg, de egyre közelebb és közelebb kerülnek. Remélem, hogy mindkét oldalon elegendő megértést tanúsítanak ahhoz, hogy befejezhessük ezt az igen hosszú tárgyalási folyamatot. Ha így lesz, akkor valószínűleg a közeljövőben megtarthatjuk az európai csúcsértekezletet Helsinkiben.” Egy kapcsolódó kérdésre válaszolva Ford elnök eeeket mondotta: „A SALT—2. tárgyalások konstruktiv meder-, ben haladnak. A technikai szakértők jelenleg az ellenőrzés problémáján és más olyan fontos kérdéseken dolgoznak, amelyeket legjobban a szakértők tisztázhatnak. Derűlátó vagyok azt illetően, hogy létrehozhatjuk a SALT- egyezményt. Ugyanakkor biztosíthatom önöket, hogy kellő gonddal óvjuk nemzetbiztonsági érdekeinket.” Arra a kérdésre, hogy mikor számít Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP főtitkárának ez évben esedékes USA- beli látogatására, Ford elnök így válaszolt: „A tárgyalások haladása alapján azt remélem, hogy erre 1975 ősze folyamán fog sor kerülni.” Szadat egyiptomi elnökkel múlt héten lezajlott salzburgi találkozójáról, illetve Rabin izraeli miniszterelnökkel e héten szerdán és csütörtökön esedékes washingtoni tárgyalásairól szólva Ford hangsúlyozottan egyenlőségjelet tett az USA közel-keleti „helyzetfelméréséhez” való Nyelvi-nemzetiségi ellenségeskedés Belgiumban Chirac francia miniszterelnök kedden délután beszédet mondott a szenátusban a kormány külpolitikájáról. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a kormány külpolitikáját három vezerelv irányítja: Franciaország érdekeinek védelme; a békéért való tevékenység; az európai gazdasági közösségen belüli együttműködés megerősítése. Hangsúlyozta továbbá, hogy kormánya jó kapcsolatokat kíván fenntartani a szocialista országokkal s kijelentette: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszát még e nyáron, vagy az ősz elején meg kell tartani”. Ennek az értekezletnek az eredményes befejezése új szakaszt nyit majd meg — mondotta — a kontinensünk országai, népei és emberei közötti kapcsolatokban”. A közel-keleti helyzettel foglalkozva Chirac miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya kívánatosnak tartja, hogy — adott időpontban — Franciaország is részt vegyen azokban a nemzetközi garanciákban, amelyeknek bizto6Ítaniok kell a béke helyreállitását a Közel-Keleten. A Közös Piaccal kapcsolatban a miniszterelnök utalt arra, hogy a kormány csalódást érez partnereinek magatartása miatt, így azért, hogy a csatorna alatt tervezett alagút nem épül meg, s a négy nyugateurópai ország nem a francia, hanem az amerikai harci repülőgép megvásárlása mellett döntött. Vízágyúkkal igyekszik szétoszlatni a belga cscndőrség vasárnap Brüsszel Schaerbeck nevű elővárosában a flamand nyelvvédő liga tüntetőit, akik lakókörzetük számára kétnyelvű adminisztrációt követelnek. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Határsértés Mint az NDK hírügynöksége jelentette, vasárnap az esti ' órákban ' a berlini Drewitz határátkelőhelynél súlyos bűncselekmény történt, amely veszélyeztette a tranzitutasok életét és testi épségét. Jürgen Schmischar nyugat-berlini lakos, egy embercsempészbandá tagja, rendőrségi rendszámú sze- ménygépkocsijával megpróbált erőszakkal áttörni a határállomás ellenőrző berendezésein. Az NDK határőreinek körültekintő eljárása folytán a bűncselekmény nem járt súlyosabb következményekkel. A határsértőt őrizetbe vették és megindították ellene az eljárást. OiÜÉ MHk június U„ szerda Június . lS-én, vasárnap a szovjet emberek az urnák elé járulnak, hogy tizenöt szövetségi és húsz autonóm köztársaság legfelső tanácsának küldötteit, valamint több mint 50 ezer helyi tanács tagjait megválasszák. A szövetségi és autonóm köztársaságok parlamentjeibe 9259 küldöttet választanak, a helyi tanácsokba pedig több mint 2 millió 210 ezer tagot. Választáeok a Szovjetunióban JFelelős döntés a holnapokról A választási kampány mérete és aktivitása példa nélküli. Hatalmas országokban nem egy esetben a tömegek passzivitását figyelhetjük meg. A Szovjetunióban — a törvények szerint — a szavazási, választói jogot nem korlátozza faji hovatartozás, ületve nemzeti jelleg, vallási nézet, iskolázottság, származás, vagyoni helyzet... A szovjet emberek tevékenysége a választási "kampány idején nem merül ki a szavazásban. Az előkészítésből, a küldöttek és tanácstagok jelöléséből is aktívan kiveszik a részüket. Az 1973-ban megválasztott több mint 2 millió tanácstagon kívül — őket két évre választják —, több mint 30 millió társadalmi munkás vesz részt a tanácsok tevékenységében. Az aktíváknak ez a hatalmas száma az államhatalmi szervek tevékenységének társadalmi jellegei mutatja. A dolgozok politikai érettsége és társadalmi aktivitása a fejlett szocializmus körülményeire jellemző. Megmutatkozott ez abban is, hogy a jelenlegi választási kampányban a szovjet emberek milliói vettek részt tevékenyen az állami szervek arculatának kialakításában. Megalakították a választási bizottságokat, és részt vettek munkájukban, összehívták a jelölő bizottságokat, összeállították a megválasztandó küldöttek és tanácstagok feladatainak listáját; részt vesznek a választások lebonyolításában és ellenőrzésében is. Ezt a hatalmas aktivitást az állampolgári kötelességérzettel és» társadalmi érdekeltséggel magyarázhatjuk. A dolgozók sokmilliós tömegeinek részvétele az államügyék irányításában, a termelés szervezésében vitathatatlan tény. A szociológusok ebben látják a szovjet társadalom dinamizmusának, a szocializmus rendszere politikai stabilitásának forrását. A júniusban megválasztandó tanácsi szervekre igen nagy feladatok várnak. Felelősségük egybevág az utóbbi években megnövekedett szerepükkel. Hatáskörük kiterjesztését az SZKP kezdeményezte. Munkájukat javította a küldőt: ck jogairól és kötelességéről 1372-ben elfogadóit törvény. A tanácsok tevékenységének gerincét a tervszerű gazdaságfejlesztés, a városgazdálkodás, az oktatási szervek munkájának javítása, az egészségügyi és egyéb szolgáltatások fejlesztése, a lakosság életszínvonalának növelése alkotják. Az utóbbi években e területeken végzett munka a biztosítéka annak, hogy az újonnan választott tanácsi szervek feladataikat maradéktalanul teljesítik. M. Makszimov, az APU kommentátora (KS) Ford amerikai elnök sajtóértekezletén a CIA-tevc- kcnységével foglalkozó Rockefeller-jelentésről beszél. Az elnök szerint a jelentés „rendkívül kényes ügyeket érint”. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) egyiptomi és izraeli „hozzájárulás” közé. Mint mondotta, „mélységben” megvitatja majd Rabinnal a következő választási lehetőségeket: a) A „felfüggesztett” Kissinger-fé- le közvetítés felújítása a „szakaszos rendezés” céljából, b) „Átfogó” amerikai rendezési javaslat előterjesztése az újra összehívandó genfi értekezleten ; és c) Az előbbi kettő kombinációjaként eszmecsere a „szakaszos rendezés ről” a genfi értekezlet „ernyője alatt”. Noviiiov találkozó Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedden fogadta Vlagyimir Novikovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettesét, aki a szovjet- nyugatnémet gazdasági ve- , gyes bizottság ülésszakára ér. kezett küldöttség élén Bonn- ba. Mint arról már hírt adtunk, hétfőn Bonnban megnyílt a Szovjetunió és az NSZK gazdasági vegyes bizottságának 5. ülésszaka. Egy nyugatnémet szóvivő szerint Novikov és Genscher áttekintette az enyhülési politika kérdéseit, az európai biztonsági értekezlet helyzetét és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Genscher kifejezte a reményét, a Genfben tapasztalható előrehaladás lehetővé teszi, hogy csúcsszinten mielőbb megtartsák az európai biztonsági értekezlet zárószakaszát. Fahmi Londonban Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Fahmi, az első Londonba látogató egyiptomi külügyminiszter a munkáspárti kormány hatalomra kerülése óta, péntekig marad Londonban. Kedden már megkezdte angliai konzultációsorozatát James Callaghan külügyminiszterrel, aki egyébként a repülőtéren Is fogadta az egyiptomi vendéget. Iszmail Fahmi két egyezményt ír alá Londonban. Válaszok a Vénuszról MOSZKVA: Vlagyimir Alimov» a TASZSZ hírügynökség tudományos szemleírója kedden az új szovjet Vénusz-kísér- lettel foglalkozik. Megállapítja: A szovjet tudósok sikeresen használták fel a Vénusz 9. automata űrállomás felbocsátásához kínálkozó kedvező lehetőséget június 8-án. Ilyen lehetőség időszakosan 984 naponként adódik. A szovjet bolygóközi űrállomások juttattak első ízben tudományos berendezést a Vénusz légkörébe és felszínére. Ennek köszönhető az a gyakorlati lehetőség, hogy a Föld légkörének tanulmányozásánál használt fizikai és kémiai — analitikai módszereket alkalmazhatnak. Egyebek között a Vénusz 7. és Vénusz 8. jelzésű szovjet űrállomások útjának eredményeként megmérték a Vénusz atmoszférájának és felszínének paramétereit, és kutatásokat végeztek a bolygó felszínének fizikai és vegyi tulajdonságaival kapcsolatban. Megállapították, hogy a Vénusz felhőtakarója csupán a napsugárzás egy százalékát bocsátja át a bolygó felszínére.- De még ez is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Vénuszon magas hőmérséklet és megvilágítottság alakuljon ki. Amikor a Vénusz 8. űrállomás 1972. júliusában leszállt a Vénuszra, a nap 5—6 fok magasságban állott a bolygó horizontja fölött, de még így is olyan világosság volt, hogy nyugodtan lehetett volna akár olvasni is. Amikor ott a nap zeniten áll, a világosság tízszeresére növekszik s körülbelül olyan mértékű, mint egy orvosi műtőben. A Vénusz légkörével kapcsolatban végzett közvetlen méréseknek köszönhető annak megállapítása, hogy a bolygó légköre átlagosan 97 százalék széndioxidot, mintegy két százalék nitrogént, es 0,1 százalék oxigént tártál- , máz. Csak a felső légköri rétegekben állapítottak meg magas vízpára-koncent rációt. Közvetlenül a bolygó felett a légkör hőmérséklete megközelíti a 750 Kelvin-fokot, a nyomás pedig eléri a 90 atmoszférát. Ugyancsak megállapították, hogy a Föld és a Vénusz légköre, bár jelenlegi összetételük és felépítésük teljesen különböző, ázom« természetű, következésképpen származásuk is azonos, fejlődésük pedig hasonló. ' Ugyanakkor számos kérdésre még nincs magyarázat. A tudósok még nem rendelkeznek olyan megbízható adatokkal, amelyek lehetővé tennék például a Vénusz-fel- hők természetének megértését. Eddig csupán azt sikerült megállapítani, hogy * Vénusz légkörében van víz. Nincs azonban meggyőző magyarázat arra, hogy a Vé- nusz-felhők körülbelül négy földi. napnak megfelelő periódusként miért cirkulál- nak a Vénusz keringésével ellenkező irányban. Waldheim a bécsi tárgyalásokról Mindkét ciprusi fél beleegyezését adta a szigetországban állomásozó ENSZ- rendfenntartó erők mandátumának további hat hónappal való meghosszabbításához —. közölte kedden Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. Waldheim. tájékoztatta a ButoPKmi Tanácsot a török és görög közösség képviselői közötti tárgyalások Bécsben megtartott második fordulójáról.' Elmondotta, hogy a megbeszéléseket a jóakarat szelleme hatja át, s megítélése szerint már maga az is fontos, hogy a két ciprusi közösség képviselői közeli folytatódnak a tárgyalások» 1