Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜL JETER! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 134. szám ARA: 80 FILLER 1975. június 10., kedd A munkás-paraszt szövetség továbbra is államunk legtöbb politikai alapja Választási nagygyűlés Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kossuth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereg- lett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál Somogy megye 12. sz. választó- kerü.elének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzetről hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem ken és nem is fogunk változtatni, rna-feí így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének vetése, beérőben normák a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fölénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel.* az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre, az utóbbihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdon- viszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának magasabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is lépést tart a szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanak az össztársadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mindegyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás—paraszt szövetség. amely a szocializmus közös győzelmeiben kovácsolódott szilárddá és megbonthatat- Ianná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki fx-öttfkájáty irányítja és szervezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről így beszélt: — Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, félannyi emberrel kétharmaddal többet termel mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság 15 éves teljesítménye. Különösen kiug- róak gabona- és kukoricatermesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagyhozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalmazásának, parasztságunk hozzáértésének — és nem utolsósorban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszönhető. A kenyérgabona — es főrészt a kukorica — termetese — már szinte gyári-üzemi módszerekkel folyik. Az állattenyésztésbe is egyre erőteljesebben vonul be az ipar- szerű termelés. A baromfihús és tojástermelesi rendszereink, valamint a teljesítmények ugyancsak állják az összehasonlítást. A sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, üzemszerű rendszere ugyancsak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg masok, mini a hagyományos eljárások. Természet«, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a vezetéssel, a munka, és üzemszervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával, de a dolgozo emberekkel szemben is. A kialakult nagyüzemi keretek, nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta lehetőségeinket még távolró! sem merítettük ki, Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok növelése. a gépek és felszerelések kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a feltárását és mozgásba hozását, amelyek egész mezőgazdaságunkban szunnyadnak. Lehetőségeink. tartalékaink nem önmaguktól, hanem csak tudatos és tervszerű cselekvésünk nyomán válhatnak fejlődésünk forrásaivá. — A termelőszövetkezeti parasztság anyagi felemelkedése, tudati átalakulása, szakmai felkészültsége, közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meg- gyökerezése együtt es párhuzamosan ment végbe a termelési eredmények növekedésével, a nagyüzem kialakulásával és megszilárdulásával. A falu, a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi viszonyokban, szociális ellátottságban csaknem azonos szintre emelkedett a társadalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmét aranyosan növeljük és arM törekszünk, hogy társadalmi céljainkkal összhangban fokozatosan és mindinkább ki~ egyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának életviszonyai; élet- és munkakörülményei. A szocialista társadalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez. Losonczi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sok helyütt lebecsülik a hagyományos termelési eljárásokat, úgy tekintik azokat, mint a korszerűséggel, a korszerűsítéssel össze nem férő módszereket. Rámutatott: a mellőzött, az úgynevezett „elfelejtett” hagyományos módszerekhez is bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet termelünk. Ki kell merítenünk a hagyományos lehetősegek minden eszközét. A háztáji gazdaságok nehezeiéről és lehetőségeiről szólva Losonczi Pál a következőket mondotta: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése közben — a népgazdasagi érdekekkel összhangban — ahogy eddig, ezután is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett termelésű A háztájit a közös részének tekintjük. A háztáji es a kisegítő gazdasagoknak nemcsak ma, de a jövőben is jelentős szerepük lesz a tagság önellátásában, a közfogyasztáshoz való hozzájárulásban, az árutermelésben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelése nem zavartalan és gondtalan. A fiatalok már nem lelkesednek érte, s néha állami intézkedések is bizonytalanságot okoznak. A kormányzat azon van, hogy elhárítsa az útból a háztáji termelés akadályait. Nem végezheti el viszont a szövetkezet helyett azt a munkát, ami háztáji gazdasagok támogatásával kapcsolatban rájuk hárul. A tagság és az egesz népgazdaság elvárja a termelőszövetkezetektől, azok vezetőségétől, hogy körültekintően és messzemenően segítsék a háztáji termelést. — A termelés ésszerű, mértéktartó — adottságainkkal, termelési szerkezeteinkkel, fejlesztési lehetőségeinkkel, de mindenekelőtt a gazdaságosság és a hatékonyság követelményeivel józanul szá móló koncentrációját, összpontosítását és szakosítását a nagyüzemi mezőgazdasag fejlődésétől elválaszthatatlannak tartjuk. Ezzel számol a mező- gazdaság és az élelmiszeripar ötödik ötéves tervelképzelése, valamint a távlati fejlesztési elgondolás. — A jelenleg kialakult nagyüzemi keretek jó színteret nyújtanak a termelőszövetkezeti demokrácia tovább- szélesítésére és elmélyítésére. A nagyobb üzemi méret, a központositottabb termelés- irányítás és -szervezés nem ellentétes a demokratikus elvekkel és módszerekkel. A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítése és alkalmazása változatlan elv gazdasági, társadalmi és emberi oldalról egyaránt. A termelőszövetkezeti demokráciát a munkahelyi demokrácia szerves részének tekintjük. Feladatunk éppen abban áll, hogy a termelés kockázatát vállaló szövetkezeti közösségnek segítsünk megkeresni az útját-módját annak, miként hasznosíthatak a na-* gyobb méretűvé vált, üz mibb jellegű szervezetben a demokrácia jól bevált módszereit és eszközeit. — Bizonyos vagyok benne, hogy parasztságunk egésze, a termelőszövetkezeti mozgalom törzskara jól érti és odaadással támogatja mindazoknak a feladatoknak a valóra váltását, amelyeket fejlődésünk állított elénk. Biztosíthatom a termelőszövetkeze mozgalom sokszázezres táborát, hogy pártunk és kormányunk — miként eddig — a jövőben is ügyel arra, hogy a szövetkezeti parasztság a munkásosztállyal haladjon együtt szocialista céljaink megvalósításáért — mondotta Losonczi PáL A gyűlésen felszolatt Kosztolányi Jánosné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője és dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront vwoa bizottságának etoölae. Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Pécsett, az orvostudományi egyetem aulájában. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Nagy József, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. Dr. Ádam Antel, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottságának elnöke köszöntötte a választási gyűlés résztvevőit, majd felszólalt Kiss Sándor, a Mecseki Szénbányák Vállalat Pécs- bányaüzemének vájára, Obert Béláné, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a geresdlaki Dózsa Tsz szocialista brigádvezetője és dr. Földvári József egyetemi tanár, a Pécsi Állami- es Jog- tudományi Egyetem dékánja. Ezt követően Aczél György, Baranya megye 1. számú választókerületének képviselő- jelöltje mondott beszédet. Megemlékezés az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján Az ELTE Természettudományi karának Ságvári termében ünnepséget tartottak az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján. Képünkön: Apró Antal a szónoki emelvényen. Tudósításunk lapunk 3. oldaláru (Népújság telefotó — MTI—KS1 Falaiwéjp ILajos Belládban Hétfőn Belgrádban megkezdte háromnapos munkáját a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság VII. ülésszaka, amelyen a magyar delegációt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. a magyar tagozat elnöke, a jugoszláv küldöttséget pedig Ászén Szimitcsijev a kormány tagja, a jugoszláv tagozat elnöke vezeti. A tanácskozás napirendjen a következő kérdések szerepelnek ; — kölcsönös tájékoztatás « két ország gazdasági helyzetéről, — értékelés a gazdasági együttműködésről a vegyesbizottság legutóbbi ülése óta, valamint a fejlesztés lehetőségeinek tanulmányozása a következő öt évben és hosz- szabb távon. — egyezmény aláírása a drávai hajózásról és a határmenti árucsere szabályozásáról. (MTIj "< Aratás előtt Tovább javol a gépellátás Lrkeznek a kombájnok ■1 700 000 hektárról kell idén betakarítani a kalászos gabonát. A terméskilátások június elején biztatóak, az aratókra nagy munka vár. A kereskedelem felkészült az igények kielégítésére, az előző évhez képest tovább javul a gépellátás. A gazdaságok évek óta először annyi kombájnt vásárolhatnak, mint amennyire Vénusz 9. Kutatás új típusú berendezéssel A Szovjetunióban vasarnap felbocsátották a Vénusz 9. automatikus bolygóközi állomást. A Vénusz 9. automatikus űrállomás új típusú kozmikus berendezéssel kutatja majd a Venus bolygót. Az űrállomás a felbocsátás után előbb megkerülte a Földet, majd ráállt a Venus felé vezető pályára. A ballisztikus mérések adatai szerint a pálya paraméterei közel állnak a kiszámítotthoz. A bolygóközi állomás októberben ér a Venus közelébe A Vénusz 9. űrállomás műszerei normálisan működnek. Több mint 14 év telt el a Venus felé indított első űrállomás felbocsátása óta. A Venus — mint köztudott — valamennyi bolygó közül a legközelebb van a Földhöz. Mivel azonban a bolygók közti távolság állandóan változik, rendkívül bonyolult a Hajr»icsíttag fete-j^i£K>tf u** állomás indításának megválasztása. Olyan ez, mintha kis puskával kellene egy kilométer távolságból célba venni egy repülő pénzérmét. A Vénusz 9. 370 millió ki- ■ lométer megtétele után fogja a bolygót megközelíteni, akkor, amikor a Föld és a Ve- nus közötti távolság a jelenlegi 118 millió kilométerről 85 millió kilométerre fog csökkenni. Hat szovjet űrállomás érte el eddig a Venus homályba burkolódzó felszínét. Sok érdekes jelenséget és törvény- szerűséget is sikerült feltárni, mindazonáltal még igen sok a megoldatlan Venus- probléma, amelyek tisztázása rendkívül fontos bolygó- rendszerünk keletkezésének és fejlődésének tanulmányozása, Földünk jobb megértése szempontjából. A Vénusz 9-re az említett problémák megoldásában- is szerep yéat. ©íTí) szükségük, illetve anyagi fedezetük van. Az arató-csép- lö gépek száma 1974-hez képest 2000-rel növekszik, legalábbis ilyen kínálatot biztosít a kereskedelem. A megrendelt gabonakombájnok a Szovjetunióból folyamatosan érkeznek. Az első félévben a szerződések szerint 475 SZK—5-ös kombájnt szállít a szovjet külkereskedelem. A gépekből már több mint 200 megérkezett és ezeket az összeszerelés, beállítás után átvették a gazdaságok, a gép nagyobb teljesítményű és „szembizto- sabb”, mint a hosszú éveken át kitűnően bevált SZK —4-es típus. De még ennél is nagyobb teljesítményű az SZK—6-os gép, amelyből 150-et rendelt az AGRO- 'TRÖSZT. A gépekből eddig már több mint 100-at át is vettek. Érkeznek az NDK- ból az E—512-es kombájnoki első idei szállítmányai is. A mezőgazdasági munkák-* hoz szükséges egyéb betaka-j rító gépek állománya is tovább bővül. A szálastakar- mány-betakarító gépek egyikj korszerű típusából, az NDK* ban gyártott E—280-asból aZI első félévre 220-at igazoltak) vissza, s május végéig 229 érkezett meg. Tehát az NDKi már a harmadik negyedévre* esedékes szállításokat telje-i siti. Egy másik típus, az E—•' 301-es átvétele is jó ütemben halad. Egész sor hazai és külföldi zöldségbetakarító gép, főleg zöldborsó arató-cséplő gép és az ezekhez szükséges felszerelés egészíti ki a gép-, kínálatot
