Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
Nyomdamunka O Na ív festő versesfüzete O Jön: a kétszínnyomásos újság O Ősi tradíciók ápolói Egerben Amit Egerről kevesen tudnak: a várost már az első magyar újsággal, a Mercurius Hungaricus-szal kapcsolatban emlegették, miután a Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc 1705. május 30-án innen keltezte lapjának soros számát. Vajon, hogyan élnek ma a régi hagyományok, mivel foglalkoznak Gutenberg „tanítványai” jelenleg? A kétdésre a Heves megyei ; Nyomda Vállalatnál, Sólymos József igazgatónál és Marosán József műszaki vezetőnél kerestünk választ. I — Természetesen napjainkban is ápoljuk a tradíciókat — hallottuk —, hiszen a munkánk csaknem egyhar- madát az újságok, folyóiratok, könyvek, könyvecskék nyomtatása jelenti. Talán nem unalmas néhány számadat említése: a Népújság mellett például tavaly nyolcféle időszaki és 15 rendszeresen megjelenő lápot, folyóiratot, illetve 57 könyvet, füzetet készített vállalatunk, összesen több mint 10,1 millió példányban. Ebben természetesen napilapunk vezet 9,6 milliós példányszámával... A feladatok most is a létszámunk mintegy 10 százalékát foglalkoztatják, nem beszélve a könyvkötőkről, akik segítségére olykor szintén szükség van. Fontos és értékes munkájuknál elegendő talán Veress Ferenc A rászedett ember c. — tavaly tavasszal kiadott — venseskötetére utalni, mert a mű igazán, túlzás nélkül nevezhető nyomdánk és. könyvkötészetünk remekének. .. Könyvnyomtatásunk persze csak szerény profilunk, érdekessége azonban ennek ellenére is akad. Csupán az utóbbi időkben, nálunk készült például a salgótarjáni, . cigányszáxmazású náÍy festő,,Bakízs János „Füstölgések”-qmiű versesfüzete, ami igazi kuriózumnak számít. Csak jó minőségű, válogatón, árazott gyümölcs árositható előrecsomrgolva Az újsággal, könyvvel — további érdekesség — a nyomdász szakmán belül is nyolc „alapszakma” képviselői foglalkoznak. S hogy vállalkozásaik nem mindig járnak teljes sikerrel: elegendő a munka túlnyomó részének otthont adó — egri üzemekre pillantani. A műhelyek túlzsúfoltak, a berendezések, a gépek többnyire öregek. A kefelevonatok készítéséhez használt présgép például — a rajta levő, korabeli felirat alapján — 1848. március 14-én született. Inkább már múzeumi érték, becses ereklye — amiért a világhírű Kner Nyomda például két újat ígért — de még lehet használni. Másrészt feltétlenül érződik az eredményeken a tartós létszámhiány, ami egyébként talán éppen az említett rossz körülmények ismeretéből fakad. S ezen mit sem változtatnak a jó anyagi lehetőségek. Az olyasfélék, hogy a szedők keresete 2000—4500, a gépmestereké 3000—4500 forint, sőt három hónap után a betanított munkások keresete is 1600-nál kezdődik. — Szerencsére már készül az új, korszerű, egészséges nyomdaüzemünk Egerben — mondták a vállalat vezetői —, éppen a napokban kezdődött a rotációs gép szerelése. A megváltozott körülmények minden bizonnyal vonzóbbá teszik a mi szakmánkat is, munkánk iránt valószínűleg sokkal nagyobb lesz az érdeklődés a fiatalok körében. .. Különben évek óta rendszeresen foglalkozunk a tanulókkal, a szakmunkás- képzéssel. Tavaly például 13 fiatal szabadult nálunk, jelenleg pedig 11 első évesünk van. Az ősszel további 12 tanuló kezd, s ezt az ütemet szeretnénk a jövőben is folytatni. Az új üzem indulása emellett, nyilvánvalóan a szakmunkások továbbképzését is sürgette, s így négy esztendő óta —, hogy a korszerűbb gépek érkezése megkezdődött s az újabb technológiák megismerése mindinkább szükségessé vált — folyamatosak a házi tanfolyamaink. Technikusaink mellől már a mérnökök sem hiányosnak. Végül, de nem utolsósorban elkészült a TANORG komplett szervezési programja, amely minden tekintetben komoly üzem kialakítását teszi lehetővé. Röviden: feltétlenül szeretnénk jobban megfelelni a kor követelményeinek. — Mii ígér az új nyomda az újságnak, a könyvnek, az olvasónak? — Tekintve, hogy a berendezésünk jobb lesz, mint a mostani, minden bizonnyal meglátszik majd az egész munkánkon, így az újságokon, a könyveken is... Csupán néhány a változásokból: üzembe helyezzük a címszedő gépet, s ezáltal már naponta friss betűk nyomják a szöveget, ami tisztább, olvashatóbb, élvezetesebb lesz a jelenleginél. Most ugyanis egy- egy betűt sajnos többször is kénytelenek vagyunk felhasználni (jóllehet nem kevesebb, mint 17 féle betücsaládból dolgozhatunk, s egyegy család 11 tagú) s így azok nyilr vánvalóan kopnak, rongálódnak, ami nyomot hagy aztán az újságlapon is. Még feltűnőbb, hogy ezentúl nemcsak ünnepi alkalmakkor jelentkezhetnek a lapok piros fejjel, hanem a Népújság is naponta megjelenhet kétszin' nyomással, mint például az Esti Hírlap, vagy más újság. S ehhez nem lesz már szükség két — különböző épületszinten és helyiségben levő — gépre, mert az újabb rotációs egyetlen művelettel elvégzi a feladatot. Jó hír az is, hogy csökken az üzemi lapok átfutási ideje is. Hiszen ezután nem kell „sorban állniuk” a kisgépek előtt s kivárni, amíg éppen akad hely, idő a számukra is, hanem egymás után szintén a rotációsra kerülnek, s egy-kettőre kinyomtatják valamennyit.. Könyveinknél, füzeteinknél, prospektusainknál a megrendelők, az olvasók már eddig is érezhették az ofs2etgép (az ólom nélkül nyomó berendezés) előnyeit, a sokféle színvariációt, de reméljük, hogy új körülmények között az eddigieknél is többet nyújthatunk. — Mikortól várható mindez? — November 1-i „meglepetésnek" szánjuk... Legkésőbb azonban a magyar sajtó napján szeretnénk felavatni új egri üzemünket. Gyón! Gyula Tü—I győzte a tüzet — A főpróba jól sikerült, de bízunk benne, bogy előadásra nem kerül sor ... A hatvani állami tűzoltóság parancsnokának szavait idéztük, miután a nemrégiben kapott nagy teljesítményű „Tü—l”-es oltókocsit a lőrinci erőműnél kipróbálták. A Rába-Mann motorral felszerelt, szénsavnyomású berendezés kitűnően működött a vizsgán, percek alatt eloltotta, porfelhőbe fullasztotta a meggyújtott olaj hatalmas lángjait. Egyébként szükség esetén habbal, máskor vízzel is dolgozhat a kétmillió forintnál többet érő tűzoltókocsi, tartályaiban mindezt magával hordja. Az utóbbi időben egyébbel is korszerűsödött a váro6 tűzoltóegységének felszerelése. Van most már önjáró, 30 méter magasba felérő tolólétrájuk, amelynek segítségével toronyépületek tűzeseteit tudják hatástalanítani. A következő, ötödik ötéves terv pedig még többet ígér! Az épülő M—3-as autópálya teszi szükségessé, hogy olyan darus gépkocsival lássák el a hatvani tűzoltóságot, amivel árokba borult, karambolos járműveket lehet gyors ütemben mozgatni. A Horton épülő propán- bután gáztöltő állomás esetleges ellátása, biztosítása végett pedig további haboltó gépjármű kerül Hatvanba. Ezt ama rádió, illetve riasztó összeköttetés révén lehet majd mozgósítani, aminek a létrehozására félmillió forintot irányoztak elő az új ötéves terv keretében. A következő esztendő létszám dolgában szintén változást ígér. Nagyon megjavulnak a szolgálati viszonyok azáltal, hogy a jelenlegi 36 fős állományt 54 tűzoltóra, tűzoltó tisztre fejlesztik. Elhelyezésükkel nem lesz gond, a legutóbbi laktanyabővítés ennek megteremtette a feltételét. Sokkal nagyobb gond viszont a megnövekvő géppark elhelyezése, hiszen vétek szabad ég alatt tartani a milliókat érő felszerelést. E gond megoldásában azonban nem marad magára a megyei tűzoltó parancsnokság. Segítségére van a hatvani városi tanács, amely a Hunyadi téri laktanya szomszédságában kíván telket kisajátítani, későbbiek során pedig magát az építkezést hajlandó anyagi lehetőségéhez mérten támogatni. Ez persze a „jövő zenéje” pillanatnyilag, de összefogással, a társadalmi erők mozgósításával az ilyen célokhoz is közelebb lehet kerülni. Működik az Eged hegyi adóállomás Eger területének nagy részén vehetó a TV 2. A megye és Eger város Tanácsának képviselői hónapokkal ezelőtt — a tokaji adó üzembe helyezése után — felkeresték a Közlekedés és Postügyi (Minisztérium illetékes főosztályát s felajánlva a város lakói nevében az anyagi, műszaki támogatást, a szükség szerinti társadal mi munkát, kérték, tegyek lehetővé hogy Egerben is vehető legyen a tv 2. műsora. A műszaki megoldásra is tettek javaslatot, a terv készítője az egri Universal Ipari Szövetkezet volt. A tárgyalások után — melynek során rögzítették, hogy csak a megfelelő előírások betartásával, s a próbasugárzások sikeres befejezése után kerülhet sor a végleges jóváhagyásra — műsora — munkához láttak a szakemberek. A méréssorozat, melyet április 23-án kezdtek, sikerrel zárult. 1975. június 1-től az Eged hegyi adóberendezés rendszeresen sugározhatja, postai felügyelet mellett, a tv 2. műsorát A próbasugáirzások adatai szerint a tv 2. műsora a város nagyobb részén vehető volt, természetesen megfelelően méretezett és felszerelt antenna segítségével. Maradtak azonban olyan helyek, elsősorban a vár alatti utcák — ahol a vétel nem jó. Az utolsó próbamérések május 28-án voltak, s ennek eredményei alakján helyezték véglegesen üzembe az adóberendezést. Az összefogás ismét komoly sikereket hozott. Kikre érvényes a szakmai bértáblázat? Felmérés a tanácsi iparban és a szövetkezeteknél A kereskedelmi hálózat ellenőrzése során egyre gyakoribbak az előrecsomagolt gyümölcsökkel kapcsolatos minőségi kifogások. A Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer főosztálya szerint a bolthálózatban-jelenleg forgalomba hozott gyümölcsök nagy része nem alkalmas az önkiszolgáló rendszerű árusításra, a gondatlan előkészítés a vásárlókból bizalmatlanságot vált ki, akadályozza a korszerű és gyors értékesítést. Ezért a főosztály körrendelkezést adott 3d, amelyben meghatározza a gyümölcsök előrecsomagolt árusításának feltételeit. Eszerint a hálós és a tálcás csomagoláshoz csak jó minőségű, megfelelően válogatott. azonos fajtájú, érettségű és nagyságú gyümölcsöt szabad felhasználni. A . csomagolt gyümölcsöt rendszeresen ellenőrizni, válogatni kell, a romlott, hibás-termékeket tovább árusítani tilos. A rendelkezés — arrtély intézkedik a csomagolt áru bolti tárolásának, értékesítésének követelményeiről annak érdekében, hogy a termék friss maradjon — előírja, hogy a csomagolt gyümölcs az áru megnevezésével, tiszta súlyának, fogyasztói árának és a csomagoló vállalat nevé- a«k feltüntetésével hozható MINT ISMERETES, az MSZMP KB 1972 novemberi határozata alapján, az anyagi érdekeltség szocialista elvének érvényesítésével meg kell valósítani, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai megközelítőleg azonos alapbért kapjanak az egész országban. Ennek érdekében dolgozták ki az országos szakmai bértáblázatot, s bevezetését ez év januárjától kezdték meg. Természetesen, az első dolog minden szakmában, gazdálkodó egységnél, hogy alapos felülvizsgálatot tartsanak a munkahelyeiken érvényesülő bérezési rendszerek körében. Az ajánlásaik kidolgozása elolt egyébként ezt tette a Munkaügyi Minisztérium is: 10 nagyvállalatnál vizsgálták, hány dolgozóra vonatkozik a szakmai bértáblázat, hány százalékuk bére haladja meg a felső határértéket, s a munkások hány százaléka keres kevesebbet a bértáblázatban előírt alsóhatárértéknél. Véleményt kértek arról is: a vállalatok milyen ütemben szerezhetnek érvényt a bértáblázat előírásainak, mekkora az alsó határok alatti keresetek kiegészítéséhez a bérigénye. Egyértelműen hasznos, a munkaerőmozgást csökkentő, az igazságosabb bérezést segítő intézkedésekről van szó, ám a megvalósítás során, már a kezdetnél Igen sok gond is adódott. Többek között az is, hogy az alsó bérhatároknál kisebb alapbérekkel rendelkezők jó része éppen a gyengébben dolgozók közül került ki, a felső határ fölött keresők pedig a jobb, szorgalmasabb munkások. Márpedig semmiképpen nem előnyös, hogy ez utóbbiak jövedelemnövekedését korlátozva csökkentsék munkakedvüket. Tartanak a vállalatok attól is, hogy az eddig kialakult bérarányok megváltozása feszültségeket idéz elő, arra pedig, hogy a bértáblázat előírásai alá nem tartozók alapfizetését is „hozzáigazítsák” a többihez, nincs elég bérfejlesztési lehetőség. Nagyon alapos, körültekintő munkára van tehát szükség, hogy a szakmai bértáblázat bevezetése a kívánt hatást érje el, igen fontos, hogy megfelelően ellenőrizzék e rendelkezések ppntos betartását. Ne kerülhessen arra sor, hogy a bértáblázat előírásait be nem tartó vállalatok elcsábítják a munkaerőt a „szófogadóktól”. Ahol pedig a bér azért alacsony, mert a munkás tevékenysége alapján nem érdemel többet — ezt az előírás is tartalmazza — nem kell emelni, erre senki nem kötelezhető. MÍG AZ EGYES minisztériumokhoz tartozó vállalatoknál az ágazati irányítás szellemében valósulnak meg a bértáblázat előírásai, felmérések készülnek a tanácsi iparban és a szövetkezeteknél is. A napokban készült el a megyei tanács munkaügyi osztályának összegezése is, amely a megyénkben található tanácsi vállalatok és több szövetkezet adatait dolgozta fel. Az itt dolgozóknak általában 70—80 százalékára vo- notkoznak a szakmai bértáblázat előírásai. Túlnyomó többségükre közvetlenül érvényes, de igen sokan vannak, akikre úgynevezett szakmai azonosítás alapján érvényesítik a bértáblázatban foglaltakat. A tapasztalatok szerint a vállalatok törekednek arra, hogy e bérezési rendszerbe a lehető legtöbb dolgozót bevonják, elsősorban a bérarányok fenntartása érdekében. Vállalatonként szinte teljesen eltérő a szakmai bértételek alsó határa alatt, illetve felső határa fellett levők aránya. Az viszont általánosan jellemző, hogy az alsó határ alatt levő dolgozók száma csaknem háromszorosa azokénak, akik több alapbért kapnak a megszabott felső határnál. Eszerint az elkövetkező évek bérfejlesztéseinél erre jobban kell figyelni, több béralapot kell fordítani a kiegyenlítésre. Ennek ellenére — mint azt a felmérés bizonyítja — a vállalatok túlnyomó többsége egy-két év alatt 'elérheti az alsó bérhatárt; olyan sokrétű és annyi tartalékot takar ugyanis a mozgóbérek rendszere, hogy abból biztosítható a keresetek kiegészítése. A Heves megyei Nyomda Vállalatnál találtak csupán több problémát a felmérés készítői; a közeljövőben megvalósuló fejlesztés során azonban nagyobb központi, illetve tanácsi támogatást kap a vállalat, s ez lehetőséget ad a bérszint nagyobb arányú javítására is. Az ipari szövetkezeteknél csaknem háromezer dolgozóra érvényes a bértáblázat. Kilencszázan kapnak kevesebb bért az alsó határértéknél, s részükre az idén az átlagos béremelésnek körülbelül a kétszeresét tervezik. Általában két év alatt tudnak érvényt szerezni a bértételek előírásainak. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél már valamivel lassúbb ütemben valósul meg ez a fejlesztés, s egyelőre pontos képet sem lehet alkotni azok helyzetéről. A MUNKA TEHAT elkezdődött, s általában ott hoz gyorsabb eredményt, ahol a hatékonyabb gazdálkodás érdekei sürgetően kívánják az igazságosabb bérezés kialakulását. Igazi eredmény persze mindenütt akkor szü- j letik majd, ha a valóban igazságosabb bérrendszert sikerül bevezetni. I Uekeii Sándor JÍJMUS ELSŐ HETE, az elmúlt hét eseményekben gazdag volt megyénkben is. Vasárnap lelkes hangulatú békenagygyűléssel ért véget az Egerben megrendezett országos Gárdonyi Géza diáknapok programsorozata, hétfőn pedig Egerben, Adácson, Átányban és Boconádon, csütörtökön Füzesabonyban és Halmajugrán folytatódtak a Heves megyei választási gyűlések. Az egész megyében fellendültek a mezőgazdasági munkák. Többek között örömmel értesültünk arról a hét elején, hogy a visontai határban, mintegy 200 hektáron már harmadszor permetezték a szőlőültetvényeket a Gyöngyös vidéki termelőszövetkezetek vegyszerező helikopterével. A megye déli részein nagyszabású kamillagyű jtét kezdődött. A mezőgazdasági munkák jó alakulásáról érkezett számos kellemes hír közepette is igen kellemetlen azonban, hogy a primőrök még mindig igen drágák. Előfordult, hogy a zöldpaprika darabjáért 4,50-et is elkértek a piacokon, s ez — több más árral együtt — jogos felháborodást váltott ki a legérdekeltebbekből, a háziasszonyokból. Az ünnepi könyvhét első rendezvényeiről, valamint a forgalomról is kedvező képet alkothattunk. KULTURÁLIS KÜLDETÉSRE, s ennél többre — népeink barátságának további elmélyítésére indult az Építők Heves megyei Kórusa a finnországi Pori városába, nyolcnapos vendégszereplésre. Reméljük, hazatérve sikeres fellépésekről, szép élményedről számolnak majd be. A cigánylakosság' foglalkoztatottságáról tárgyalt a hét közepén a megyei cigányügyi bizottság. Ha az erről alkotható kép nem is a legkedvezőbb, azért már az is elég jó eredménynek számít, hogy az ezzel kapcsolatos Heves megyei helyzet megfelel az országos átlagnak. Feladat azonban még bőven akad. és ezek megoldására a bizottságnak konkrét elképzelései vannak. Pétervásárán sikeres rét- és legelőgazdálkodási bemutatót tartottak, Mező- tárkányban pedig megkezdődtek az aratási előkészületek egy 10 ezer mázsa gabonát befogadó fedett szín építésével. Egerben országos jellegű tanácsko- kozást tartott csütörtökön a Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezete. Témája igen érdekes volt: Hogyan lehet automatizálni, a kor technikai színvonalára emelni a régi gépeket? KELLEMES ÉS KELLEMETLEN eseményekkel érkezett el a hét vége. Nagyon — vagy inkább: enyhén szólva — kellemetlen. hogy leégett az egyik villanyszerelő raktár a Csebokszari-lakótelepi építkezésen, és százezer forintos kár keletkezett. Más jellegű, de igen örvendetes eset színhelye volt az egri Hámán Kató Űttörőház. ahol az első választók számára rendeztek ifjúsági nagygyűlést. Ez jó előjele a következő vasárnap nagy és szép programjának, a megyeszertc jól előkészített országgyűlési képviselőválasztásoknak. —becky— 1975. június ü, vamttup