Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
Hagyomány születik Elősző az egri nyári műsorhoz r Ezen a nyáron már nem fí1 gyeljük fájó szívvel a szegedi, a gyulai vagy akár a szentendrei kulturális programot, mint tettük azt hosszú éveken keresztül. Ezen a nyáron nem idézzük sürgető türelmetlenséggel más vársok példáját, figyelmünket lekötik az egri rendezvények, az Ag~ ria 75 színes és gazdagnak ígérkező programja. örömmel írhatjuk: az ideihez hasonló, nagyszabású nyári műsort eddig még nem rendeztek a megyeszékhelyen. A megye, valamint Eger város vezetői felkarolták a kezdeményező javaslatokat, s biztosították az anyagi fedezetet arra, hogy a Mátra— Nyugat-bükki Intéző Bizottság, valamint a nemrég megalakult Egri Rendező Iroda valóra váltsa elképzeléseit, s olyan műsort kínáljon a közönségnek, amely megőrzi ugyan az évekkel ezelőtt kialakított nyári programok formáit, de ugyanakkor gazdagítja, s egyben magasabb szintre is emeli a rendezvényeket. Olyan műsort ígér ez a nyár, amely méltó a város lakóinak sokoldalú érdeklődéséhez és a megyeszékhely idegenforgalmi rangjához is. Ezért a nyári programért, az egyes rendezvényekért érdemes lesz Egerbe utazni a környékről, a fővárosból vagy akár az ország más részéből is. A sokat ígérő műsor elkészült, sőt már meg is kezdődtek az egyes rendezvények. A napokban tanúi lehettünk egy nagy sikerű orgonahangversenynek a múlt héten a Gárdonyi Géza diáknapok fiataljaitól volt hangos és vidám a város, a Megyei Művelődési Központ Színházi esték sorozatának közönsége pedig színvonalas fővárosi előadásoknak és neves művészeknek Több bútort kér és kap a belkereskedelem Az 1975-ös esztendőre az eredetileg tervezetten kívül további 700 millió forint értékű árut kért a belkereskedelem a hazai bútoripartól. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 18 százalékkal több bútort kell ez évben készíteni, mint amennyit az év eleji tervegyeztetések s a várható rendelkezések alapján elhatároztak. A Könnyűipari Minisztérium hatáskörébe tartozó gyárak, szövetkezetek közül számos vállalkozott többletgyártásra, s így összesen 570 millió forint értékű szobaberendezés és egyedi bútor előállításához szükséges kapacitás jött létre. A minisztérium véleménye szerint azonban a hazai ipar képes a fennmaradó több mint 100 millió forint értékű bútor gyártására is, mert az eddigi vállalkozókon túl még sok kis- és középüzem foglalkozik bútorgyártással. A jelzések szerint különösen a kárpitozott és fényezett bútorok kelendőek, és ezek közül is az ülőbútorok. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat például, noha rekonstrukciója még be sem fejeződött, egymillió 50 ezer széket gyárt belföldi rendelésre, de még így is további 200—250 ezerre lenne szükség. Nagyon kapósak a múlt évi Otthon-kiállításon bemutatott termékek is, köztük az olyan kis, illetve kiegészítő bútorok, mint a telefonasztal, a könyvszekrény stb. Ez utóbbiak választéka az idén várhatóan tovább javul a KönnvűiDari Minisztérium által meghirdetett országos pál vázat nyomán. Végezetül számolnak azzal is, hogv az idén sem marad el a szükséges bútorimport. Egyebek mellett az NDK-ból. Csehszlovákiából. Lengyelországból. a Szovjetunióból. továbbá Jugoszláviából hoznak be bútorokat. és igénybe sviek némi finn, olasz és importot te, (MTI) tapsolhat. Emellett itt az égi ri színház, amely még két bemutatót ígér, a mozikban pedig egymást váltják az új filmek, amelyek ugyancsak vonzzák az érdeklődést. S még csak júinus elejét je-' lez a naptár, az igazi nyár még el sem érkezett! Az Ag- ria 75 elnevezésű program majd csak július 2-án kezdődik, s tart augusztus 3-ig. Ebben az időszakban rendezik meg az amatőr irodalmi színpadok találkozóját, a hagyod mányos színjátszókarnevált', sokoldalúnak ígérkezik a zenei program, amelynek élén a Magyar Állami Hangversenyzenekar vendégszereplese áll. Július 18-án pedig bemutatkozik az Agriai Játékszín, s fent a történelmi várban, a gótikus palota előtt, rangos szereposztásban játsszák az András kovács királysága című komédiát. A tervek valóban sokat ígé- rőek, s alkalmasak arra, hogy különböző igényeket elégítse- sek ki. Hogy végül is milyen lesz az összkép, hogy milyen színvonalon sikerül megvalósítani az elképzeléseket, mindez csak a nyár végén derül ki. De az már ma is bizonyos, hogy az egyes rendezvények sikere nemcsak a fellépő művészektől, együttesektől, ha~ nem a közönségtől, az érdeklődéstől is függ. Nem az indokolatlan aggályoskodás, inkább a program ismerete diktálja az itt következő sorokat Ezen a nyáron közel félszáz kulturális rendezvény lesz Egerben, s a különböző műsorok mintegy 30 ezer nézőt várnak. S a harmincezer néző megnyerése, a jegyek eladása, átgondolt propagandát, s rugalmas szervezést kíván. Ebben a nagy munkában nem. maradhat egyedül a rendező iroda, csak is, egy széles körű összefogás biztosíthatja a rendezvények sikerét. Biztató jel, hogy « városi tanács vezetői szívügyüknek tekintik a nyári programot, s élére álltak az összefogásnak. Ha ez a segítőkész gondolat tovább gyűrűzik a városban és érvényesül a tettekben is, akkor lesz közönség és számítani lehet a sikerre. A harmincezres nézőszám csak első hallásra tűnik soknak, valójában reális és megvalósítható feladatról van szó. Az egyes rendezvények kevésbé okoznak gondot, főleg az András kovács királyságából tervezett tíz előadás közönsége jelenti a szervezés igazi próbatételét. Már csak azért is, mert ilyen jellegű előadást eddig még nem rendeztek Egerben. Vonzó lehet azonban az újszerűség is, nem beszélve a történelmi helyszínről, a népszerű szereplő, gárdáról, élén Bessenyei Ferenccel, aki a címszerepet játssza a komédiában. Az Agriai Játékszín előadásainál számítani lehet a város és a környék lakóira, a turistáikra, akik a megyeszékhelyen töltik a hét végét, de azokra az érdeklődőkre is, akik egy ritka színházi élményért jönnek majd Egerbe. Sok minden befolyásolja egy ilyen szerteágazó nyári rendezvénysorozat sikerét. Többek között a vendéglátói gondoskodás, a kereskedelmi ellátás színvonala is. A kulturális programot gasztronómiai bemutatók, borkiállítások és egyeb más. vendéglátóipari es kereskedelmi rendezvények kísérik, amelyekre bizonyára jól felkészülnek a szakembereik. De gondolni kell a vendéglátás hagyományos formáira is! Arra például, hogy a műsorok közönsége az Egerbe érkező, sók ezer turista, gyorsan jusson ebéd~ hez, harapnivalóhoz és innivalóhoz is. Mert ezektől az „apróságoktól” is függ a közönség közérzete. A közei félszáz rendezvény nem arat egyenlő sikert. Akadnak majd nehézségek, áthidalhatatlan akadályok is. De hat Egerben ez az első ilyen nagyszabású nyári program. Valamikor Gyulán, Szentendrén, sőt Szegeden is elkezdték valahogy, s ma mar sok tapasztalattal a hátuk mögött, hagyományt ápolva hirdetik meg a nyári műsorokat. Egerben ez a kísérleti év, ezen a nyáron születik a hagyomány. Bízunk az összefogás erejében, bízunk a sikerben. Harmincezer embernek igényes műsort adni, ilyen nagy számú közönséget, kulturált keretek között szórakoztatni, becsülendő vállalkozás, s egyben nagyszerű köz- művelődési feladat. Nem beszélve arról, hogy az Agria 75 színvonala, sikere belépőjegyet válthat Eger’ nek a fesztiválvárosok sorába. Márkusz László Rádióval egybeépített magnetofon nullszériája készült el a VlueO'TON-ban. A készülék sorozatgyártása már megkezdődött és az üzletekbe került a magyar híradástechnikai ipar legújabb terméke. A VIDEOTON felkészült a várhatóan nagy keresletre, így meg ebben az évben IS ezer készülékét kap a kereskedelem (MTI fotó: B’sztray Kávvf.'j) „Itt vagyunk, a gyárból 9? « 9 ■ Néhányszor átszervezték a munkahelyüket, de nékik sikerült együtt maradni. A gyakran változó profil, az igények módosulása, más-más szervezetet is kívánt; a HAFE egri gyárának mostani szervezeti felépítése azonban már véglegesnek látszik. Mint ahogyan véglegesnek tekintik saját közösségüket az évről évre gyarapodó szocialista brigádok. A gyár Augusztus 20.” nevű szerelőbrigádjának híre van már, s nemcsak az üze~ mek kerítése mögött. Tizenheten maradtak együtt a sze- relőlakatosok, s az őket kisegítő munkaterületek dolgozói; 1965-ben már szocialista brigád címet nyertek, s az azóta eltelt években végigjárták az elismerés fokozatait. Most az aranyaknál tartanak. S amiért a sok hasonló közül őket ki lehet emelni, arra lelkesedésük és segitőkész- ségük a magyarázat. Ennek szemmel látható példái több iskolában, óvodában, bölcsőu elében megtalálhatók. ■ ■ ■ ■ — Régebben itt, a szereidében három brigád dolgozott — kezdte beszélgetésünket Miskolczi József brigádveze- tő-helyettes —, aztán csak mi maradtunk, de mi nem szakadtunk el egymástól. Mind régi emberek, egy részük vidékről jár be, ebben a gyárban kezdték a munkáséletet A 4-es számú választókerület jelöltje; Sas Kálmán Sas Kálmán, a bélapátfalvi cementgyár igazgatója, a 47. évét tapossa. Ebből a negyvenhétből harminckettőt a gyárban töltött. Abban a cementgyárban, amely 35 esztendőn át édesapjának is munkahelye volt, s amelyben két fiútestvére is dolgozik — géplakatosként — Magam is az vagyok — mondja Sas Kálmán, a legkisebb testvér —, géplakatos. Itt tanultam ki a gyárban a szakmát, előzőleg azonban — 1943. július 26-tól, amikor apám behozott magával, napszámosként kezdtem a zsak- gyártók között. Ez után próbahordozó lettem, mígnem 1945-ben felvettek lakatoetamilónak. 1948-ban szabadultam fel, és mint segéd, együtt dolgoztam a testvéreimmel a javítóműhelyben. Azóta nagy utat tett meg Sas Kálmán: nagyon sokat dolgozott és tanult, szinte gyerekfejjel kapcsolódott be a munkásmozgalomba és fiatalon vették fel a párt tagjai sorába is. Tudása, munkabírása egyre fejlődött. 1953-tól már a műhely vezetője, s ekkor kezdi el az anyagipari technikumot. Eredményesen tanul, tudását munkahelyén jól kamatoztatja, így 1955. augusztus 1. fejlődésének újabb mérföldköve lesz — őt bízzák meg a műhely vezetésével. Mint munkás, mint 1946-c» párttag — egyaránt fáradhatatlan. És közben állandóan tanul: először a középiskolát, majd a három éves esti egyetemet végzi el. 1959-töl már a pártcsúcsvezetőség titkára a gyárban, és több mint egy évtizeden át eredményesen látja el ezt a feladatát is. Közben a tanulás megállás nélkül tart tovább, 1965-ben elkezdi a felsőfokú gépipari technikumot. Négy év múlva végez — es azonnal beiratkozik a gépipari műszaki főiskolára, ahol 1972-ben oklevelet szerez... Még felsorolni is elég, nem még végigküzdeni! De Sas Kálmán olyan utat választott magának, amelyen nem lehet lemaradni. Eredményei alapján 1968. augusztusában rábízzák a műszaki osztály vezetését, de akkor már egy éve a 4-es körzet országgyűlési képviselője is. A Parlamentben az új munkatörvénykönyv előkészítő vitájában szólalt fel először, és — még ugyanebben a ciklusban — egy következő felszólalásban a cementgyár rekonstrukcióját sürgeti. A gyárban is, a parlamenti munkában is a tettek embere. 1970-ben kinevezik a gyár igazgatójának, majd a következő országgyűlési választáskor ismét őt jelölik a körzetben. A második ciklusban szintén kétszer szólal fel — a statisztikai törvény és a családjogi törvény vitájában. Ekkor már tagja az ország- gyűlés terv- és költségvetési állandó bizottságának is. Ez több munkát jelentett, de több lehetőséget is arra, hogy körzete és az egész megye érdekeit képviselje. Most, a jelölőgyűleseken ismét bizalmat kapott választóitól Sas Kálmán. Választói jól ismerik és becsülik, hiszen közbenjárása eredményeként sok település kommunális ellátottsága javult, sok jogos, sérelmes ügyben kért és kapott hatékony miniszteri segítséget. Legutóbbi jelölőgyűlésein — mint eddig is —, nem ígérgetett. Rövid beszédében a munkáról szólt. Arról, hogy dolgozni akar. Körzete dolgozóiért és a cementgyár előtt álló nagy feladat: a rekonst- trukció sikeres megvalósításáért _ _,i. fbecky) — Amikor nálunk is kezdett alakulgatni a brigadélet, elhatároztuk, részt veszünk azokban a társadalmi akciókban, amelyeket más vállalatok brigádjai is támogattak Sok intézmény, iskola, óvoda kért tőlünk kisebb-nagydob segítséget, s mi szívesen teljesítettük a kérést. így jött aztkn létre a szerződés a brigád és a 10-es számú iskola között, ök a mi kis ünnepségeinket névadóinkat teszik színesebbé műsorukkal, mi pedig társadalmi munkával támogatjuk őket. Nagyon jól érezzük magunkat közöttük, a gyerekek is gyakran meglátogatnak bennünket. Nagy élmény nekik a sok gép, a gyári környezet Ahogy a brigádtagokkal ismerkedünk, kiderül, hogy ez az elhatározás nemcsak az iskolák támogatására szorítko-' zik. Kaíó Marton, a brigad- vezetó, a gyári pártcsúcsvezetőség tagja, s neve ott van a városi pártbizottság tagjainak névsorában is. Fenyves Olivér, a félkésztermék-rak- tár vezetője, oktató a kihelyezett marxista—leninista középiskolában, 17 éve népi ellenőr, a vállalati szakszervezeti tanács tagja. Mészáros András Andornaktályán tanácstag. Fazekas Sándorné, a brigád egyetlen nőtagja, közöttük lett kiváló dolgozó. A sort lehetne tovább is folytatni. önkéntelenül is előbukkan a kötekedő kérdés: nem megy a munka, a normateljesítés vonására ez a sok vállalás? — Erre, azt hiszem, nekem kell válaszolni — mondja Po- gonyi Miklós művezető, a brigád patronálója, s egyúttal közvetlen főnöke. — A feladataikat mindig terven felül hajtják végre, s éppen azok közé tartoznak, akikre számítani lehet, ha valami „hajtós” munka következik. Egy műszakban dolgozunk, délután és szabad szombatokon végzik el társadalmi munkáikat. Persze, az is előfordul, mint például a legutóbbi vállalásuknál, a 10-es iskola sportudvarának felszerelésénél hogy műszak előtt, hajnalban készítették elő, amit délután beszereltek. Apropó, sportudvar. Ez munkáik egyik csúcsa, igen szép példája a brigád segítőkészségének. De beszeljen erről inkább az érintett iskola igazgatója: — Amikor megkerestek bennünket — mondja Kiray Györgyné — azzal kezdték: szeretnénk segíteni a nevelőmunkában. S azóta bebizonyították, hogy komolyan is gondolják, amit mondtak. Nem csupán anyagi támogatást kapunk tőlük, noha az is igen nagy érték, hiszen társadalmi munkában könyvállványt, virágtartókat, s most legutóbb, a sportudvarunkon tornaszereket készítették nekünk. Emellett igen nagy értékű a segítségük a .nevelésben: a tanulóinknak élméi y velük együtt lenni, minden nagyobb rendezvényünkre éljönnek, érdekli őket a mi éle’ tünk, s ez az, ami miatt érzésem szerint, sok támogatónk közt őket az élre sorolhatjuk. Szeptemberben, az iskolakezdés másnapján már jelentkeznek: „Itt vagyunk a gyárból, van-e valamire szükségük?” Sétálnak a folyosókon, figyelik, mit tehetnének szebbé, jobbá. Testnevelés tagozatú iskolánkban a sportudvar- nagy „érték,,, jó . időben egy tornatermet helyettesít. Ugró-, mászó-, nyújtóállvá- nyokat hoztak, maguk betonozták be, több mint tízezer forintra becsültük ennek az egyetlen munkának az értékét. ■ ■ ■ ■ A felsorolás anélkül is teljes, hogy elmondanánk, hánynak van közülük két-három szakmája, hányán tanulnak szakmai, politikai továbbképzéseken. Bemutatásuk tulajdonképpen egyetlen mondattal is kifejezhető: ezek az emberek nem is olyan régen, itt, a mai környezetükben lettek munkások, s jó példái annak, hogyan lehet eljutni a valóban közösségi, az együttesért mindig cselekvésre kész magatartásig. A kisdiákok nemrégiben riportkészítésre jöttek el a brigád műhelyébe. Egyikük — a kapustól való félelmében — a sapkája alatt csempészte be fényképezőgépét. Bizonyára megbecsült emlék lesz száma, ra öt-tíz év múlva is a szere- lölakatosokról készített fény’ kép. Hekeli Sándor Életmentő divat — világító ruha, cipő A Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági bizottsága a sokrétű balesetmegelőző munkában a hazánkban újdonságnak számító bemutatóval egybekötött szakmai tájékoztatót tartott szerdán a klub székházában. Az életmentő divatbemutató lényege, hogy a kétmillió kerékpárost, a 700 ezer motorost és a gyalogosok millióit nappal és éjjel egyaránt „láthatóvá” tegyék. A tájékoztatón elmondották, hogy tárgyalnak a textilruházati és a cipőiparral is a fényvisszaverő rátétek széles körű alkalmazásáról. é gyermekruházatban és a nő' divatben minden további nélkül elfogadhatok ezek a szokatlan, feltűnő díszítőelemek. A férfiak öltözködésé- . ben nehezebben alkalmazhatok, de sok ötletes megoldást — az öltönyre, a kabátra erősíthető fregolizsebek, övék stb. — ajánlanak a ruhagyáraknak. Tervezik azt is, hogy a fényvisszaverő díszítőelemeket, rátéteket öntapadós — ruhára, cipőre, táskára, ernyőre stb. ragasztható — kivitelben is gyártják, forgalomba hozzák. JlÉiuüsmfí IS iá. június 5« itsüíortiik Ili ir.jLtln a I EMIÉ 9
