Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
fffLÄö PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVL évfolyam, 130. szám ASA: 80 FILLER 1975. junius 5., csütörtök Választási nagygyűlésekről jelentjük Munkásságunk agyra faíkészüStabban, agyra felalttsabben tölti be történelmi hivatását Sor lés István beszéde Budapest VI. kerületében Választási nagygyűlést rendeztek Budapest VI. kerületében, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében, ahol Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront főtitkára mondott beszédet. szék és ezt alkotásaikban kifejezzék. Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég” az alkotók és a műélvezök közötti — a művek alapján létrejövő — Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, országgyűlési képviselőjelölt mond beszédet, (MTI fotó — Petrovits László ielv. — KS) Sarlós István beszéde első részeben szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét. Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőttkorúak továbbtanulási lehetőségét, tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket. 1975-ben a nemzeti jövedelemből 10.4 százalékot használunk kulturális célok- ra. Tovább fejlesztjük intézményrendszerünket, a közoktatást, a felsőoktatást, a közművelődési hálózatot. A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik, ezért indokolt és szükséges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában növekvő szerepet vállaljanak a társadalmi mozgalmak és a tömegszervezetek is. Iskola, egyetem, tudományos, vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete. melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy képességeiket a társadalom «samara aaazno&an kifejteszmunkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek sugalmazó! lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásoknak. Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről, a szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta: A Hazafias Népfront választási felhívásban kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézétet vallók és a hívők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországai» — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kérdésben — abban, hogy dolgozó emberek alkotta társadalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelőeszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, növekvő jólétben, a kizsákmányolás veszélye nélkül, a művelődési lehetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozzanak. Mindezt csak a szocializmus képes biztosítani a magyar nép javára. — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagy mértékben megnövekedett A munkásosztályt a vezetőszerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe; egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és partja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításához a dolgozo emberektől kaphat. — A marxista-leninista elmélet áthatja társadalmunkat, hatásától nem mentesültek azok sem, akik más ideológiai alapokról szemlélik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fejlődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvényesül útmutatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ideológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű. — A szövetségi politikában jelentős a termelőszövetkezeti fejlődés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmódjában: politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, a múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézeteket vall. — Kezdettől fogva jelentős volt a haladó gondolkodású értelmiségiek szerepe a fejlődésben, az idők során felnőtt az értelmiségiek új generációja: pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, akik minden alapvető kérdésben egyetértő álláspontot képviselnek azokkal a társadalmi osztályokkal, amelyek őket felnevelték, s feladataikra felkészítették. Az emberiség jövője, az előttünk álló nagy lehetőségek természetessé teszik az értelmiségiek számára, hogy erősítsék, építsék az ő érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalmazó szocializmust — mutatott rá Sarlós István. Külpolitikáikat a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival szorosan együttműködve alakítjuk Foek Jenő beszéde Tatabányán Választási nagygyűlést rendezték szerdán a tatabanyai Népházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára. dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke es Havas Miklós, a megyei népfrontbizottság titkára. Szunyogh László, a Tatabányai Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a választókat, és megnyitotta a' nagygyűlést. Ezután Fock Jenő, Komárom megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. — Jogos büszkeséggel mondhatjuk — hangsúlyozta Fock Jenő —, hogy a népfrontnak az 1971. évi választások előtt meghirdetett programját, dolgozó népünk alkotó munkája eredményeképpen teljesítettük. Ez az időszak jő alkalom arra is. hogy előretekintsünk, hogy az előttünk álló nagy feladatra összpontosítsunk. Ebben biztos iránytű szamunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politikája. A párt politikája a dolgozó nép érdekeit fejezi ki. A nép egyetértésének, bizalmának meggyőző bizonysága az a tény, hogy ez a politikai gyakorlat csaknem húsz esztendeje állja az idő próbáját. Éppen ezért, a XI. kongresszus joggal megerősíthette a Központi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az eddigi politikát folytatva, a jól bevált úton haladjunk tovább a jövőben is. Ez persze nem azt jelenti, hogy mereven ragaszkodunk mindenhez amit korábban elhatároztunk Van, amit jobban kell csinálnunk, mint eddig. Ami bevált,. azt folytatjuk, (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre* érkezett Mihail Leszecsk© Magyar—szovjet tárgyalások kezdődtek szerdán a Parlamentben. Képünk: dr. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes üdvözli a szovjet delegáció vezetőjét, Mihail Leszecskó miniszterelnök-helyettest, (MTI fotó — Tormai Andor felv. — KS) Mihail Leszecs kának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével szerdán délelőtt delegáció érkezett hazankba. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes, dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, jelen volt V. .7. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Púja Frigyes a Francia Köztársaságba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Jean Sauvagnargues-nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének meghívására ma hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) Megalakultak a szavazatszedő bizottságok Befejező szakaszukhoz érkeztek a június 15-i országgyűlési képviselőválasztás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságainak javaslatára az illetékes választási elnökségek megalakították a szavazat- szedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. A szavazatszedő bizottságok életrehívásával kialakult a választás társadalmi szervezete: már dolgozik az országos választási elnökség, a fővárosban, a megyékben, a városokban, a fővárosi kerületekben és a közságékben megalakították a választási elnökségeket és minden országgyűlési választókerületben felállították a választó- kerületi bizottságokat. A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok megbízatása ugyanannyi időre szól — most első ízben öt esztendőre — mint az új országgyűlés mandátuma. A szavazatszedő bizottságok a szavazokörben tevékenykednek a választás napN be fiiéit leveliivel műStödneSf ok auíomatáb Országos konferencia Egerben Egerben rendezi kétnapos országos konferenciáját a Gépipari Tudományos Egyesület. A ma kezdődő tanácskozáson az ország minden részéből érkező szakemberek megvitatják a pneumatikus automatizálás módszereit, tapasztalatait. Az automatizálás hódit az anya^szallíta&ban, az anyagmozgatásban is. Sokféle pneumatikus technológiai rendszer és több más sűrített levegővel működő anyagmozgató eszköz ismert már a világon. A hazai ipar gépparkjának automatizálása jelentős feladat elé állítja a szakembereket. A lehetőségeket kutatja és a tapasztalatokat cseréli ki a ma kezdődő egri konfereaa«, , játL A választási törvény értelmében a szavazókörök határait mar megvonták: számukat. és területi beosztásukat a tanácsok végrehajtó bizottságai úgy állapították meg, hogy egy-egy szavazókörre általában 600—700 választó jusson. Gondosan ügyeltek arra, hogy egy-egy község akkor is önálló szavazókört alkosson, ha ennél kevesebb választóinak száma. Június 15-én több mint 12 ezer szavazókor várja majd a választópolgárokat, és miután a szavazatszedő bizottságok öt főből — elnökből, titkárból és három tagból — állnak, ezekben a választási szervekben több mint 60 ezren munkálkodnak majd. Olyanok, akik fedhetetlen magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel kiérdemelték a bizalmat. Munkájukat társadalmi megbízatásként látják el, feladatuk: a szavazáshoz szükséges nyomtatványok átvétele, a szavazás lebonyolítása. a voksolás törvényességéről és zavartalanságáról való, gondoskodás, s a szavazás eredményének megállapítása. A szavazatszedő bizottság a voksok összeszamlálásáról két példányban jegyzőkönyvet készít A bizottság elnöke egy példányt azonnal továbbít a választókerületi bizottságnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnek, a másik példányt pedig a felhasznált és a felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az, egyéb választási iratokkal együtt, megőrzés végett. lepecsételt csomagban elküldi az illetékes tanacs végrehajtó bizottságához. íMTtt
