Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
Gytrrfcő Gézi! Három folytatás a turizmusról A harmadik ! Forgatom a bédekert: ax útikönyvet Azt, amelyről oly felsőfokon szóltak jugoszláv kollegáim. Forgatom és az kettős érzést kelt bennem: az ámuló csodálatét és egyben a sajnálkozó rezágnációét is. És még egy harmadik érzést is: a reménytelenség érzetét. Az ámuló csodálatét, hogyan képes valaki nyolc- azáz oldalon — sok is nagyon, de kevés is egyben — •gy egész ország, az „ezer nem is építették, hanem ragasztották az egy kocsi széles országutat De bédekert írni, mégpedig jót, nem újságírói feladat, megtette ezt már e tájról a honiaktól is megdicsért Bács Gyula. Az újságírónak csak benyomásai maradnak, a szállodákról, amelyek a modern építészet reprezentánsai, elsősorban a tengerparton, s amelyek némelyike ugyan nem mentes a hivalkodástól, a kimódoltságtól sem, de jó szívvel legalább A meghittséget, az otthonosságot a kisebb szállodák képviselik. De aki dollárral fizet, annak, úgy látszik, felesleges a meghittség. Azért szívesen látnék a Balaton partján, vagy a Mát ra, a Bükk erdei között néhányat ezekből az ugyan kissé procc, de vitán felül megkapó építészeti szépségű szállodákból. Amelyeket magamban fanyar gúnnyal dollárpumpának neveztem el. a kép kéuHH, mintha késsel mefemették volna, égy szakadt mélyre a Moraoa kanyon. Mén a haragos Moraca folyóval. több se get országa” földrajzi, történeti, történetim, műemléki turisztikai, gazdasági (nem is porolom tovább) tudnivalóit fel gyűjteni és rendszerbe • foglalni, s tenni mindezt úgy, hogy a gyakorlatlan . utazó is fölényes biztonsággal Igazodhat el benne, és általa eligazodhat ebből a „hepe-hupás” országban is? A sajnálkozó rezignáció érzését is felkelti e könyv, mert most, hogy végigjártam Jugoszlávia legjelentősebb „hepéit és kupáit”, a tenger- ' parttól fel a montenegrói hegyek kétezer méterek fölé nyúló vidékéig, évszázados és évezredes városok köveit koptatva, történelmi levegőjüket magamba szíva, műemlékeit csodálva kell megállapítanom: még egy ilyen remek könyv is csífk szerény tolmáosolója a valóság gazdagságának. És mindebből fakad az a bizonyos harmadik, a reménytelenség érzete. Hogyan is lehetne a papír egydimenziós síkjában, a szavak árnyalt. de gazdagságukban is a valóságnál igencsak színtelenebb aprócska betűivel érzékeltetni a köveket például: a hófehér, formált, faragott köveket, amelyekből a történelmi városok és az albán hegyi falvak épültek; a köveket, melyek félelmetes szírieket formálnak sebet tépve a felhőkbe, s amelyek még a tengerpart tikkasztó melege idején is fehér hósüvegben uralkodnak a tájon? Amióta a televízió betört az életünkbe, az írott szó munkásainak jó is, rossz is, Jó, hogy nem kell küszködniük a vizuális leírással, ! mert ott a képernyő: rossz is, mert a szavak szépsége, leíró és megjelenítő ereje helyett, elég egyetlen odavetett szó: hegy. Sziklaorom. Vagy kettő. Magas hegy. És a lobbit nyugodtan az olvasó képernyőn edzett fantáziájára lehet bízni. Pedig lenne miről írni. Valamiféle kis útilapocskákat, Budváról például, Dubrovníknak kicsire sikerült, de arányos másáról, Mostarról, az ottani török világ levegőjéről, s a zúgó hegyi folyóba, a negyven méter magas ősi hídról beugró, immár hagyományos attrakciót bemutató férfiakról, Pociiéiról. erről a török kori ékszerdobozról ott, a Neretva partján, amelyről oly szépen írt a Nobel-díjas Ivó Andric, vagy a félelmetes mélységű, ■»répában páratlan Moraca- fcpuworól, amelynek falaira mégis csak * «Shajtó elismerés leíiet az osztályrésze itt a magyar turistának. Kívülről inkább. Mert bár a dubrov- nád Libertás szálló építészeti remekmű, ahogyan rátapad a mélybe zuhanó sziklafalra, emeletről emeletre, mintegy lépcsőfokonként eresztve lejjebb egészen a partig a rátekintő raemet, s bár Itt a lift nem fel-, de leviszi az embert, — erről csak a jobbpénzű nyugati turista győződhet meg — személyesen is. Belülről. Kétség sem férhet, hogy a kispénzű emberek számára is bőven van. lehetőség a tengerparton is, a vad hegyek csodás bércei között is a pihenésre, az üdülésre, de ami végtére is meghatározza a képet, s elsősorban a tengerparton, az a luxus-hotelek egész Bora. Néhány esztendő alatt, természetesen nemcsak saját erőből, száz kilométerek hosszan épült ki a jugoszláv Riviéra, igyekezvén minden kényelmet biztosítani az ideözonlő nyugati turistáknak. Dollárért természetesen. A fontat és a nyugatnémet márkát, a belga frankot is elfogadják. Gondolom, a magyar forintot is. Ha lenne, ha lehetne annyi. A meghittség persze jobbára hiányzik ezekből a luxuscsodákból, s ezen sokszor még a káprázatos környezet sem segít. Sveti Stefan néhány száz méterre a parttól, azzal mindössze egy földnyelvvel összekötött szigetecske. Halászfalu volt valamikor. Inkább halászvároska, ezen a Jó háromszáz méter hosszú, vagy száz méter széles szikladarabon. Volt Mc«t középkori kőházak, középkori szűk sikátorok árasztják a középkor „atmoszféráját”. A régi tervek nyomán „élethűen” megépített középkorban minden házacska önálló bungaló, szállodai szoba, természetesen szigorúan a tengerre néző ablakokkal, a vastag kőfalak mélyén malachit borítású fürdőszobával és minden elképzelhető kényelemmel. Remek ötlet egy remek lehetőség kihasználására. Hideg, rideg és kibirhata*- laa volt szinte & számomra. Vagy Jöhet, hogy irigység í volt benne? ■ ■ ■ ■ N Fogalmam sincs, hogy kollegáim Európából, milyen benyomásokkal távoztak a tíz nap után. A zsúfolt, nemcsak napra, de percre is beosztott, fél országon átzihál- tató program mindenkit megviselt. A táj szépsége és változatossága, a vendéglátók nagyvonalúsága, Sőt még az egymás iránt kialakult ro- konszenv is lehet fárasztó — tíz száguldó — xíap után. Mégha ez a fáradtság kellemes is és emlékezetes is. Mint ez, ahol hatvan újságíró akarta, ha a világot megváltani nem isi, de a világból otthon, itthon, egy darab meglátogatná valót megmutatni, azt igen. Arany oklevelet kapott a kollégium Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a gyöngyösi József Attila Szakmunkástanuló Kollégiumban az avatás negyedik évfordulójáról. Dr. Caépe György kollégiumvezető számolt be a négy esztendő munkájáról. Beszélt az önkormányzat fejlődéséről, amelynek eredményeként most megkapták a KISZ Heves megyei Bizottságának arany oklevelét. Ez az oklevél a jelenlegi önkormányzat eredményes munkáját dicséri. Az önkormányzati vezetők és a nevelők most a szocialista kollégium megteremtésén fáradoznak majd. Az ünnepséget jól sikerült vetélkedő zárta le, az alkotmány ismeretéből. Egyed László Gyöngyös Segítettük a családosok üdültetését nemcsak megyei, omMgos eszonylatban is egyik legnagyobb gondunk a családos Üdültetés. Ezt próbáltuk enyhíteni vállalatunknál, a Hevea megyei Állami Építőipari Vállalatnál, «mikor összefogással felépítettünk a Sástónál egy kétszintes, négyszobás üdülőt, földszintjén társalgóval, ebédlővel. Ez a társadalmi munkában épített üdüld már az Idén Is enyhít a gondokon. Egy-két hetes turnusokban egyszerre három-négy család, egyenként négy vagy öt gyermekkel pihenhet Itt. Csereüdültetésre Is gondoltak — Balaton menti vállalat dolgozói üdülhetnek itt. és cserébe a vállalat több gyermekes dolgozói a Balatonnál pihenhetnek. Erdős Tlvaóarné Gyöngyöa Eger legöregebb kirakata A közelmúltban Egerben kirakatversenyt rendeztek. Kedvünkre gyönyörködhettünk a szebbnél sjebb, művészien rendezett kirakatban. E pompás kirakatok láttán gondoltam vissza, milyenek is voltak a kirakatok az én gyermekkoromban. A mi Don Jüanunk A mi Don Jüanunk polgári neve Szigorú Flórián, nincs szívdöglesztő bajúsza és hosz- szú haja, mert tarkóig kopasz az istenadta. Mindig jólöltözött, olyan negyven év körüli. Valahol a város másik felében lakik. — Irigylem önt a sikereiért — mondtam neki, amikor összeismerkedtünk. — Nekem a nők többször mondtak nemet, mint igent. — Mert, uram, ön nem volt módszeres. — Aíit kell ezalatt értenem, Szigorú úr? — Ismerni kell a nők természetrajzát. A nők tele vannak gátlásokkal, uram. Nekem elhiheti, én ismerem őket. A férfiak tévedései onnan származnak, mert mindig önmagukból indulnak ki. Nos, a nők — ha szabad magam így kifejeznem, — másfajta emberek. — Például? A legnehezebb dolog, ugye, a megismerkedés? — szóltam közbe, hogy az eszejárását a tárgyra igazítsam. — Ilyenkor csattannak el azok a bizonyos, jól megérdemelt pofonok. — Igen. Nos, az utóbbi időben ilyesmire nálam nem volt példa. Mióta módszeres vagyok... Tulajdonképpen minden felfedezés egyszerű ötleten alapszik. — Mi ez az ötlet, Szigorú úr? — Tudja, Zugló egyik utcáját, a Kacsóh Pongrác utat —- a Népköztársaság útjának folytatását — olyan kacifántosán építették meg, hogy az útburkolat dimbes-dombosra sikerült. akárcsak a. ligeti hullámvasút. Amikor a busz keresztülvágtat egy-egy hup- panón, hullámzik, sőt ugrál az egész instrumentum és az utasok foga összekoccan. — Így van — hagytam jóvá, s állításának helyességét mindazok igazolhatják, akiket arrafelé vetett a soruk. — De hadd folytassam. Az én ötletem egyszerű, mondhatnám primitív. Már nem tudom, miért jártam arrafelé, de nagyon csinos, szőke lány mellett álltam. Amikor a szóban forgó hepehupák egyikéhez értünk, összerán- dult a vállunk. — Pardon — mondtam jó- akaróan. Mire ő: — Kérem. Mire én: — Tükörsima ez az út. — Dehogy tükörsima — csattant fel. — A fene egye meg, a múlt héten itt tört össze a szatyromban tíz tojás. Nyeregben éreztem magam, a lepke a hálómban volt. A második bickes-buckás ugrató után tudtam már a nevét, foglalkozását, családi állapotát, születési évét, a harmadiknál megmondta vallásai és megengedte, hogy hazakísérjem, a negyediknél már elhatároztuk, hogy másnap este találkozunk, de már előre megfontolt szándékkal és nem ezen az autóbuszvonalon. A végén annyira összerázta a lelkét az út, hogy a többi már ment, mint a karikacsapás. Ezután hetenként megismételtem a cserkészést a Kacsóh Pongrác üt hepehupáiig Bm’iAsaan, volt olyan kirakat a belvárosban, amelyet este sötétedés után két petróleumlámpa világított meg. Hová fejlődtünk mar azóta! De azért van a városunkban egy olyan kirakat, mely több mint hatvan éve változatlanul a régi. A városi tanács székhazának szegletén levő gyógyszertár kirakatában — első elemista gyerek korom óta — mosdatja egy anya a kisfiát A téglaszínű szobron egy angol nyelvű felirat — szó szerint fordítva, „te piszkos fiú”. Ez a kedves.kirakati szobrocska régi-régi emlékem. Bátyámmal együtt — aki kézen fogva vezetett az iskolába — mindig megálltunk e kirakat előtt s együttérzéssel bámultuk a soha véget nem érő mosda- tást. Most sem tudok közömbösen elmenni mellette. De gondolom, nemcsak én vagyok így Egerben. Mesz- sze földön párját ritkítja egy ilyen időálló kirakat. Mi, egriek, méltán szerethetjük. Mártonffy Dénes Eger Kisköre sem mostohagyermek A Népújság május Zí-i számában jelent meg Dóra Zoltán tollából egy cikk, amely válaszadásra vár. Dóra Zoltán bizonyára kellő Információ hiányában úgy véli, hogy a kiskörei gimnázium osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam „mostohagyermek”. Erről szó sincs. Csupán arról, hogy a május 22—23-i egri munkakonferencia kizárólag annak a 10 kontrollcsoportnak rendeződött, amely az 1971-pen Egerben elkezdett kísérlet tapasztalatainak kontrollálására jött létre 1974 őszén. A kiskörei csoport nem tartozik e tíz csoport közé. Kiskörén nagyon Jól dolgozott és dolgozik jelenleg is ilyen előkészítő tanfolyam. Ez azonban egymagában nem indokolta, hogy tanítási időben kivonjunk a munkából olyan pedagógusokat, akiket közvetlenül nem érintett a tanácskozás. Épp elég gondot okozott a Népművelési Intézetnek — mely a tanácskozás rendezője volt — a részt vevő tanárok kikérése. 3 az Illetékes Igazgatóknak a kikért tanárok helyettesítése. Véleményünk szerint a kiskörei pedagógusok megbecsülése nem azon múlik, hogy meghívták-e őket egy számukra érdektelen tanácskozásra. Hidy Petemé Eger, Műv. Központ mindig a legszebb nőutas< mellé álltam és nem is ered-< mény nélkül. Így aztán egy-< más után ismerkedtem meg a< lakónegyed legszebb lányai-< val es asszonyaival. — És nincs szándékában$ megnősülni? — Nem estem a fejem lágyára — mondta Szigorú úr.< — Amíg a Kacsóh Pongrác út) burkolatát csinálják, jövőm\ biztosítva van. Aztán pedig< áthelyezem működésem szín-) terét az autóbuszüzem másiké járatára... Ha majd tükörsima lesz Pesten minden út, 1 akkor sem maradok nő nél-) kül, elmegyek vidékre, Eger-\ be, vagy Gyöngyösre. Mert\ nem szabad elfelejtenie, hogyi csinos, szemrevaló, takaros) lány az ország minden táján< van bőven. — ... Szúts István m űsorok:. RADIO KOSSUTH 8,36 Rossini: A sevillai borbély. jl.30 A Szabó család. (Ism.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Nóták. 14.04 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.19 A Gyermekrádló ÚJ zenei felvételeiből. 14.30 Miért? 15.10 Hét országon át. 15.43 Ormánsági uótafa, stanles Mihály. 16.05 Diáktarisznya. 16.35 Kóruspódium. 16.43 Haydn: Esa-üür vonósnégyes. 17.20 Musicalfelvételek. 17.41 Holnaptól újra nyitva. 17.56 Bemutatjuk tlj felvételeinket. 18.08 Irodalmi kívánságműsor. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. Kh. 21.3(1 Népdalok. 22.15 Sporthírek. 22.30 Ot esztendő új magyar zenéje. 23.04 A esavargők. PETŐFI 8,05 Tánczene. 8.30 Tíz perc külpolitika. 8.03 Magyar táncokról. 9.23 Mi van a varázsdobozban? 9.55 Néháhy perc tudomány. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Orvosok a mikrofon előtt. 12.08 Fauré: e-moll- szonáta. 12.30 A 04, 03, 07 jelenti. 13.03 Versenyművek. 14.00 Kettőtől — hatig. 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.25 Kis magyar néprajz. 20.30 Üj könyvek. 20.33 Szolgálat egyenruhában. 21.03 Májusban hallották először... 21.30 „Közös az áldomás-*. 21.50 Zenekritikusok hanglemezekről. 22.20 Népdalok, nóták. 23.15 Ya királya. MAGYAR 9.01 9.05 9.30 11.05 11.30 17.45 18.10 19.30 20.00 90.55 21.15 22.05 22.15 Tv-torna. (Ism.) Delta. (Ism.) Robert Macaire. (Francia film. Ism,* Játék a betűkkel. (Tsm.) Az aranyrablók. (Ism.) Állatokról bizalmasan. (Ism.) Fertődről Jelentjük. .. Tv-híradó. A kétbalkezes, (Angol filmsorozat.) Thomas Mann üdvözlése. Családi kör. Tv-híradó. 3. ökölvívó EB. 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték. Móricz Zsigmond: Rokonok. 20.55 Tv-híradó. t POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 15.45 Hírek. 15.50 A víz jelentősége az iparban. 16.30 Középiskolásoknak. 17.00 Kerületeink hangja. 17.20 Ifjú szemmel. 18.10 Autó-motor revü. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Prágai tavasz. 22.00 Híradó. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Autó Színes magyar filmvígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du, fél 4 órakor Veronika visszatér Színes, szinkronizált román mesefilm du. fél H és este 8 órakor Macbeth Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI KERT Este 8 órakor Dal a szerelemről GYÖNGYÖSI PUSKIN Két amerikai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A négy muskétás HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és fél 6 órakor Szembesítés fél 8 órakor Kalosini pokol HATVANT KOSSUTH Némó kapitány és a víz alatti város ^
