Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
Círurkó Géza: Három folytatás a turizmusról A második A zivatar után most smaragdzöld, üvegesen áttetsző tenger duruzsol májusi hangulatot a kék kupolájú égnek. Méterekre lelátni a vizébe. kéznyújtásnyira érezve a sárga gömbölyű kavicsokat, amelyek sziklák voltaképpen a több méter mélységben. A víz már kellemes, ha nem is az igazi, nyári puha langyos- sági! Tucsepiben. a Neptun Szálló terraszára fel hallatszik a tenger sóhajtása, *de hogy a mi sóhajtásunkat hallja-e a Mintegy elméletileg megala- pozandóam az ezt követő izgalmas, szép, fárasztó, de mégis megújuló élményt és örömet nyújtó utazást, végig le a dalmát tengerparton, át a komorságukban is fenséges montenegrói hegyeken, a ko- sovói bércek tövében kanyargó szurdokokon keresztül, egészen Szkopjéig. És bebizonyosodott, hogy nemcsak és általában a népeknek hasznos, ha jobban megismerik egymást és világukat, de ugyancsak nagy haszonnal jár, ha a megismerés „szolgái”, a megismerteha harsogott is. Keresztbe aa asztalon, sőt keresztbe az asztalokon. Túlkiabálva, vagy túinevetve a motor zúgását. Vagy éppen suttogó, tisztességes csodálattal, sőt áhítattal szólva az évszázadok, sőt évezredek emlékei előtt és között. Azt mondja nekem Matus- ka Márton, az újvidéki Magyar Szó munkatársa, miközben vidám derűre lobbanunk egy makarskai kis tavernában,' önmagunk kedvétől és a jóféle vörös bortól, hogy a Ott lenn, a melyben, egy aprócska félszigete«, mint miniatűr v&tdt a zöld tengerben Budva. ékszerdoboz, fehéren tenger, azt nem lehet tndrrl. Harmadik, vagy negyedik órája ülünk a szálló szalonjában, mögöttünk a tolmács- fülkék, fülünkben a tranzisztoros erősítők hallgatói, előttünk a szónoki emelvényen a „La III« éré du turisme” problémáiról, mindközönségesen, a turizmus harmadik időszakról folyik az előadás és «r tf ta. Füst, meleg félhomály: szavak a tengerről, a pihenésről, a táj sízépségéről és adatok és száraz statisztikák franciául, angolul, németül, oroszul, szerbül, olaszul. Húsz ország hatvan újságírója ült össze ebben a szállodában, hogy újra megfogalmazza a tanácskozás alapeszméjét: a háború ellen a legjobb fegyver a turizmus. Persze, hogy naiv jelszó ez. Persze hogy talán még bizony fontoskodó megfogalmazás is. Ám egy a vitathatatlan és emiatt így, vagy úgy, de közős beszélgetési alapnak elfogadható jelszó volt ez mégis, s ez az emberek jobb egymásra és megismerésére ösztönző, a békét óhajtó gondolat volt ez a zöld színű Adria partján. És hozzá kell tennünk rögtön, hogy az alapgondolat „szellemében”, az eltöltött tíz nap alatt, valóban kölcsönös egyetértés alakult ki a nyugati sajtóorgánumok képviselőivel együtt is. Pedig kisebbfajta Bábel tanácskozott napokon keresztül és utazott együtt ismét újabb és újabb napokon keresztül, hogy megismerje, sőt fel is fedezze Jugoszlávia már „befutott”, vagy éppen most „befuttatni” óhajtani akaró, s arra bizony érdemes is tájait. Lengyelek és románok, szovjetek és csehszlovákok, bolgárok és franciák, finnek, svédek, norvégek és dánok, nyugatnémetek és osztrákok, angolok, belgák, olaszok, svájciak, hollandok és magyarok, meg természetesen a házigazdák, újságírók, televíziós kommentátorok, híradósok, fotósak, nők és férfiak, fiatalok és öregebbek ismerkedtek meg általában a turizmus mai helyzetével Európában és jelenlegi lehetőségeivel, távlataival Jugoszláviát illetően. Künn, a tenger sustorgott ki serényen a partra és húzódott is vissza gyorsan, mintha megijedt volna a tüzes parti szikláktól, bent a szálló szalonjában erről a tengerről, a környező és a távoli hegyek szépségeiről, a .tájak és a népek szokásairól és mindestek iobb megismerkedésé- neK lehetőségeiről, az újság- . feladatairól folyt a szó. tés serény és mindennapos munkásai, az újságírók is közelebb kerülnek egymáshoz. Ügyis, ha a félelmetes szakadékok okozta kezdeti riadtság miatt történik ez a néha igen szorossá váló közeledés, de még inkább úgy. ha az utazás közben a vidéket bámulva, vagy az esősre fordult időjárást szidva, avagy a fehér asztalnál derítenek fényt az így már nyilvánvalóra: ha becsülettel szolgálják hivatásukat, a világnézeti különbözőségek ellenére is bőven akad közös tennivalójuk. Boris Moskvin, a szovjet Turist című folyóirat szerkesztője már a tanácskozáson, „hivatalosan” szólt erről, amikor az évről évre dinamikus növekvő idegenforgalomról számolt be, amelynek nyomán milliók és milliók ismerték meg, vagy ismerték meg jobban a nyugati országok turistái közül is a ma szovjet valóságát. A kétméteres, bozontos szakállú, egyetlen farmerban világot járó Reginald de Prelle, a mindig boltozatos hasán függő fényképezőgépekre ütve esküdött meg, hogy bármerre járt még életében, az emberek mindig és mindenütt emberek voltak. Színűktől függetlenül. Csak jellemük volt más. És a nemük szerencsére — harsogott jóízűen hozzá. A vékony, szemüveges, háromarasznyi Pratti kisasz- szony Olaszországból, vagy tejfelhajú, hóbőrű Maija-Ini- za Vuorjoki. a finn Uusi Suomi munkatársa éppenúgy barátságot kötött a lengyel Woj- ciech Dymitrovval, aki a Zy- cie Warsawyt képviselte öt nyelven is csevegve és lelkesedve, mint ahogyan jó barátságba keveredtünk mi magunk a vendéglátókon kívül a nyugatnémet Josef Titz-cel, vagy a rendkívül csinos Valentina Pankinával, a Szov- jetszkij Szojuz munkatársával, vagy a csehszlovák Stanislav Tomssal, aki a Lidova Demokracie-t képviselte jugoszláviai körutazásunkon. Már útközben kiderült, hogy a hivatalos tanácskozás legfeljebb az alaphangot adta meg — bár ez sem lebecsülendő —, de a tulajdonképpeni vita, az igazi eszmecsere az autóbuszok ülésein, az esti, mindig rövid kis sétákon, vagy az asztalok mellett, vérvörös dalmát borokat kortyolva, kosovói konyakot szopogatva zajlott. Zajlott? £*«Jugoszlár Wegen forgalom, ami Magyarországot illeti, két írónak köszönhet sokat. — írónak? — Sőt, ha az útikönyvek íróit is ideszámítjuk, akkor háromnak — érti el a szót Németh Isván, a másik kolléga a laptól. — És ki ez a három író? —, mert az írókat ugyan igen nagy becsben tartam, de hogy idegenforgalmi szervező erejük is lenne, ezt sohasem gondoltam volna. — Először is Ivó Andrics. aki megírta nagy regényét, a Híd a Drinánt. Aztán Csuka Zoltán, aki lefordította ezt magyarra, mégpedig olyan jól — bizonygatja Matuska Márton —, hogy minden íze, fordulata felér az eredetivel. Aki olvasta ezt a könyvet, hát legalábbis látni akarná az itteni Visegrádot. De inkább mindent, amiről ez a csodálatos könyv beszél. A harmadik meg Bács Gyula. Jugoszláviai útikönyve a legjobb.., — Nem Magyarországon! — emeli fel ujját és poharát Németh József —, hanem jó tudomásom szerint a világon. Még itt, Jugoszláviában sem jelent meg jobb önmagunkról, mint Bács Gyula könyve. Erre is ittunk. Meg arra, hogy lám, túl holmi tolmács- fülkés, elnöki asztalos nemzetközi tanácskozáson, egy pohár bor mellett, a makarskai öböl partján tudhattam meg. ami ugyan lehet köztudott, elméletben, de gyakorlatban már kevesebbet tapasztalt: mit jelent az írott szó, mit jelentenek az írók a világ és a népek megismertetésében. Talán van egy kis, szerény szerepük ebben az újságíróknak is. (Folytatjuk) Pápárul egy flsszeny Egerbe jővén... Gyermeknapi szándék Íratta ezt az írást, így el is késett volna, ha nem lenne mostanság a gyermeké minden nap, ha nem totyogna annyi apróság az utcákon, tologatva a kocsiban kis testvérét s nem nézne utánuk az ember, mondván: itt megyen összesen hatvanezer forint, ha nem is készpénzben, hanem jóváírásban. Ennyit enged el az állam kedvezményként, két gyermek után, ha történetesen lakásvásárlásról van szó. Ha pedig a gyermekvárosok korszerű létesítményeire gondolunk azt kell mondanunk: nincs ma elhagyott gyermek a szó szomorú, szegényes értelmében. A szeretetházak mellett ezeket is megnézheti akármelyik európai ember, mutatói ezek a szocialista világrend példát adó gondoskodásának. S bizony, nem egy európai ember pirulva térhet vissz» hazájába. És régen? A régi városi jegyzőkönyvek régi gondoskodások emlékét őrzik. Arról is érdemes szólni. Példaképpen. Kétszáz esztendővel ezelőtt szigorúbbak voltak az erkölcsök, mivelhogy nemcsak az égi hatalmak földi képviselői őrizték őket, hanem a deres, a somfabot, a korbács és szalmakoszorú, a kaloda és a virgács. Az erkölcsi világrend megsértői hamar hasonfekve találták magukat a város piacán, ahol is a hajdú számolta rajtuk a pattogó huszonötöt, esetleg ötvenet. Akadt különösen elrettentő büntetés. 1706-ban egy asszony azért került a bíróság elé, mert erkölcstelen életet élt Az ítélet: „az hátán keresztet vonván Tövissel az Hóhér, holnap ki fogh vezettetni az Városba!”. Ez azért volt különösen „megbélyegző” a szó legszorosabb értelmében, mert a sebet bedörzsölték puskaporral és a fekete kereszt nem múlt el soha többe. A könnyebb büntetések közé tartozott, hogy a bűnös asszony szalmakoszorúval állt a piacon, de előfordult az is 1707. márciusában, hogy Szabó Dorottyát, aki „erkölcstelen életet élt” és törvénytelen gyermeke is született, fej- vesztésre ítélték. És mégis megtörtént, aminek meg kellett történnie. Részlet a városi tanács 1736. január 13-1 jegyzőkönyvéből: Tanai Rogina fogadtatott meg Rosalia és Palkó, két Fattyú gyermekeknek fel nevelésére, kinek-is Fizetésül Portiojának le vételével együtt Lészen esztendeig 9, id e6t Kilencz Forintya és huszonnégy Kila búzája. (A ki- la 62 liter búzát jelentett.) 1769-ben éjszakának idején egy csecsemőt találtak. Nem tudták meg, ki tette ki a februári hidegre s ezért családnevet is kellett adni a gyermeknek. Így lett István János, ez a két név nem került nagy fejtörésbe. Megindítóan szépen fogalmazta 1767 májusában a tanács jegyzőkönyvét, aki így irt: „ Pápárul egy Asszony Ide Egerbe jővén bizonyos Egri Ács Legény után, melly ács Legény N. Bíró Ür által in- captiváltatván (bezáratván) Plebánus Úr Interpositiojára (közbenjárására) Ki bocsáj- tatván el-ugrott innend Eger Várossábu! El szülvén pedig az Asszony Philep nevű férfiú gyermekecskéjét, maga az Árnyék Világbul el Költözött, ezért is a N. Magistrátus Gyámoltalanságát ezen Kilenczed napos Árvának tekintetbe vévén, Schmid Ignácznét Dajkának fogadta. Kinek-is holnaponként resolváltatott Dajkaságért flór 3., holmi Szükségeire az Gyermeknek Holnaponkint kr 10.” Bizony ballada ez. tragédia, jegyzőkönyvben. Hírt kaptunk belőle, késő nemzedék, szegény, árva Fülöpkéről, akinek hónaponként 10 krajcár jutott, holmi Szükségeire. Kapor Elemér A minőségi vetőmagvakért Tízezer laboratóriumi vizsgálat megyénkben A kedvező agrotechnika mellett, a bő termés elengedhetetlen feltétele a jó minőségű vetőmag is. Napjainkban, amikor egyre inkább tért hódítanak a termelési rendszerek, nő a nemesített vetőmagvak jelentősége. Mielőtt új fajták kerülnek a nagyüzemekbe, valamennyi növényt minősítenek az Országos Vetőmag Felügyelőség munkatársai. A szántóföldeken megvizsgálják, hogy egy búza- vagy árpafajta megfelel-e a nemesítő által előírt tulajdonságoknak es ellenáll-e a betegségeknek ? Heves megyében a vizsgálatokat az országos felügyelőség kirendeltsége végzi. Valamennyi termelőszövetkezettel és állami gazdasággal kapcsolatban vannak. Mint Győri János kirendeltségvezető elmondotta, rendszeresen vizsgálják a vetőmagvak tisztaságát, csírázó- és termőképességét. A felügyelőség egri laboratóriumában tavaly például 10 000 műszeres vizsgálatot végeztek. Ezek eredményei alapján válogatják, csomagolják, iémzárolják és a szabvány szerint címkékkel látják el az egyes növényfajtákat. A vizsgálatok mellett szaktanácsokat is adnak az üzemeknek, főleg arra vonatkozóan, hogy a rendszeres évenkénti felújításkor milyen búzát vagy árpát vessenek. 1974-ben mintegy 12 ezer hektáron végeztek szántóföldi szemlét és több gazdaságban javasolták, hogy a nagy termőképességű Kavkáz, Ljubilennája és Kompolti—1 termelésével foglalkozzanak. A szaktanácsadás nyomán megye- szerte jelentősen növekedett ezeknek a búzafajtáknak az átlagtermése. Öntözéses előrejelzés az 1975. május 30. állapot szerint Átlagos nedvességtartalom Tájegység Jellemző talaj öntözési vízigény (mm) D-Heves (Alföld) (Poroszló) Tarna-vöigy (Kompolt) Mátra-alj (Verpelét) Gyöngyös környéke (Nagyréde) 0,3-ig 0.5-ig 1,0- lg 1,5-ig 0,3-)g 0,5-ig csemozjom »a 28,0 H,t 27,5 2 8 (réti kötött agyag) csemozj om 25,6 24,9 24,4 (réti kötött agyag) homokos vályog 13,3 12,1 11,0 13,5 24 61 barna erdőtalaj 38,9 28,6 28,7 28,6 3 9 (kötött agyag) Megjegyzés: ha a kérdéses talaj jellemzően lazább, 10—» százalékkal kisebb, ha kötöttebto, 5—lé százalékka] nagyobb öntözővíz szükséges a talaj teltöltéséhez. Bővebb felvilágosítás a Miskolc 18-ilä telefoossaason kapható, ... ,r— ÜOSáUítí 8.22 Verbunkosok, néptáncok. 9.00 Harsait a kürtózó: 9.35 Jess Thomas énekel. 10.35 Bécsi klasszikus muzsika. 11.45 ügy homokszem. (Ism.) 12.35 Melódiakoktel. 13.45 Választók, képviselők, parlament. 11.00 A csehszlovák hadsereg központi zenekara játszik. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Summás élet — summát» dalok. (Ism.) 15.30 Operafelvételek. 15.49 Céltalan prémiumok. 16.00 A világgazdaság hírei. 16.05 Ünnepi könyvhét. 17.05 Alekszandrov: Poéma Ukrajnáról. 17.12 Bolgár néptáncok. 17.27 Hol járt, mit csinált? 17.42 Liszt zongoraművei. 18.30 A szabó család. 19.25 Közvetítés a katowicei ökölvívó VB-ről. 19.35 Színes népi muzsika. 20.14 Thomas Mann évei. 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel! 32.15 Sporthírek. 22.30 Lukács István cimbalom- felvételeiből. 22.45 A gondolat útvesztői. 23.00 Sosztakovics: XI, (1905) szimfónia. PETŐFI 8.05 Barokk muzsika. 9.03 Részletek Jacobi Viktor— Bródy Miksa—Martos Ferenc operettjeiből. 9.50 Kritikusok fóruma. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Otelló. 13.03 Francia muzsika. 13.35 Az európai széppróza klasszikusai. 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Indiánok között az Amazonas vadonaban. 18.40 Évfordulók nyomában, 19.20 Filmzene. 19.29 Balladáink világa. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.25 Üj könyvek. 20.28 Nóták. 21.05 Találkozásaim. 23.00 öt esztendő új magyar zenéje. 22.46 Hangversenynaptár. 9 23.15 Daljátékokból. TSZJ MAGYAR 17.15 Európai képek: London. (NSZK rövidfilm.) 17.45 Festő a Tiszánál. (Portré film.) 18.05 Arcképvázlat — egyfajta évtizedről. 18.40 Játék a betűkkel. 19.05 Reklámműsor. 19.30 Tv-híradó, 20.00 Tv-torna. 20.05 Vujic tanár úr kalapja. (Jugoszláv film.) 21.05 Dalok, táncok a Szovjetunióból. 21.10 Mozdulj! A sorozat zároadása Kb. 23.40 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.00 Műhely. Társadalom- tudományi figyelő. 20.50 Tv-híradó, 21.10 MOKEP-reklám. 21.15 Robert Macaire. (Francia film.) POZSONYI 5.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 9.30 Dumas: Kean. (Ism.) 10.45 Hogyan kerestem Lídiát? (Szovjet dók.-film.) 14.15 Iskolásoknak. 17.00 Pozsonyi híradó. 17.15 Ifjú látóhatár. . 18.10 A közlekedési alkalmazottak estje. 19.00 Híradó, publicisztika. 19.45 Baráti találkozó. 20.15 Az elválaszthatatlanok. (Angol film.) 21.05 Híradó, publicisztika. 22.10 Zenei krónika. mozi EGRI VÖRÖS CSTLLAÖ (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor Egy kis előkelőség Színes angol filmvígjáték. Este fél 8 órakor Autó Színes magyar filmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Veronika visszatér Színes, szinkronizált román mesefilm du. fél 6 és este 8 órakor Macbeth Színes, szinkronizált amerikai film. EGRr KERT Este 8 órakor Dal a szerelemről GYÖNGYÖSI PUSKIN Két amerikai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A négy muskétás HATVANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és fél 6 órakor Szembesítés fél 8 órakor Kalosini pokol HATVANI VÖRÖS CSILLAG Némó kapitány és a víz ; alatti város HEVES Jutalomutazás FÜZESABONY A Mattéi ügy
