Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-20 / 143. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Konsztantinok ha összefognak AZ ATHÉNI KÉPVISELÖHÁZBAN csütörtökön lezajlott szavazással lezárult a Görög Köztársaság szervezeti felépítése. A csaknem egy hete életbe lépett új alkotmány alapján Konsztantin Cacosz személyében megválasztották a Görög Köztársaság elnökét. A 76 éves, jogi végzettségű politikust Konsztantin Káramanlisz miniszterelnök új demokrata pártja javasolta köztársasági elnöknek. A csütörtöki választási procedúrán 295 képviselőből 210 szavazott Konsztantin Cacoszra. Ellene 65 foglalt állást. A választás után elsőnek pártfogója, Karamanlisz üdvözölte a köztársasági elnököt. A képviselőházi szavazáson a kommunisták és az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom képviselői kitöltetlen szavazólapokat dobtak az urnákba, tiltakozván, hogy a június 11-én életbe lépett alkotpiány rendkívül széles jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt. AZ ELLENZÉKI PARTOK 84 képviselője kezdettől szembehelyezkedett a kormányzó új demokrata párt törekvéseit tükröző alkotmánytervezettel, s nem vett részt parlamenti elfogadásában sem. Az ellenzéki pártok álláspontjának hangot adva a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője, Andreasz Papandreu azt mondta, hogy az új alkotmány monarchikus hatalommal ruházza fel az elnököt. A demokratikus erőket aggasztja az is, hogy az új alkotmány lehetőséget nyújt a királyi család tagjai számára, hogy akár miniszterelnökként részt vehessenek az ország politikai életében. GÖRÖGORSZÁG DEMOKRATIKUS haladó erői a katonai diktatúra eltávolítása után kezdődött demokratizálódási folyamat fékezésének tekintik az új alkotmány életbe léptetését és az elnöki rendszert. A demokratikus ellenzék a parlamentarizmus, a választott testületek jogainak, törvényhozói és végrehajtói hatalmának erősítésére törekedett a Karamanlisz féle elnöki rendszerrel szemben. Mert nem kétséges, hogy ez utóbbi — bármily szilárd garancia legyen is egy katonai restaurációs kísérlettel szemben — egyértelműen $ gyengíti, sőt esetleg el is sorvaszthatja a most újjá- , < éledő demokratikus intézményeket. AA/^AA/^/\A/VV^AAAAAAAAAAA*/WW^A/^*^\A'\*A<^^^W^AAl*AA✓^AAA/V^**'VVVVVVV* Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és kísérete lengyelországi hivatalos látogatásának harmadik napján. csütörtökön délelőtt Krakkóból külön-repülőgépen Gdanskba érkezett. A francia vendégeket Krakkóban Henryk Jablonski államelnök búcsúztatta, Gdanskban pedig Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök fogadta. Giscard d'Estaing megtekintette a gdanski óvárost, majd megkoszorúzta az egykori lengyel katonai erőd 1939. szeptemberi hős védőinek emlékművét. A Westerplatte után a francia elnök a gdanski ,„Párizsi kommün” hajógyárat kereste fel, majd a kora délutáni órákban Piotr Jaroszewicz kíséretében, helikopteren, az olsztyini vajdasági Lanski vadászkastélyba repült. Lanskban folytatódtak Giscard d’Estaing és Edward Gierek a LEMP KB első titkára kedden megkezdett tárgyalásai a francia—lengyel kapcsolatok témaköréről és időszerű nemzetközi kérdésekről. A francia és lengyel vezetők Lanskból pénteken délelőtt helikopteren térnek visz- sza Varsóba, majd a tárgyalások befejezése és a közös dokumnetumöfe aláírása után Giscard d?Kstaing és kísérete este hazaindul Párizsba. A nyugatnémet külügyminiszter Ankarában A háromnapos látogatáson Ankarában tartózkodó Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön a török kormány vezetőivel tárgyalt. Kissinger figyelemkeltö előadása NEW YOKK Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a japán érdekeltségű üzletembereket tömörítő japán Stciety tagjai előtt New Yorkban mondott beszédében mindenekelőtt az Egyesült Államok ázsiai politikájának fő vonalaival foglalkozott. Kissinger mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy „a közelmúlt eseményei ellenére az Egyesült Államok nem Gazdasági zsarolás Közlemény a portugál forradalmi tanács üléséről LISSZABON: A Portugál Köztársaság elnöki irodája hivatalos közleményt adott ki a forradalmi tanács e napokban folyó üléseiről. A közlemény a többi között megállapítja: A forradalmi tanács tagjainak munkaüléseit, amelyek a portugáliai forradalom jelenlegi helyzetének globális áttekintése céljából folynak, egyes erők arra használták fel, hogy ingereljék a közvéleményt, továbbá rémhírek terjesztésével és egyes tájékoztatási szervek aggodalomra okot adó magatartásával nyomást próbáljanak gyakorolni a forradalmi tanácsra. Eközben az úgynevezett pár- tonkívüli szervezetek különféle tüntetéseket tartottak, s a forradalmi tanács egyes tagjainak kijelentéseit elferdítve megkísérelték, hogy aggodalmat és riadalmat keltsenek a portugál népben. A munkaülések befejeztével a forradalmi tanács a lakosság tudomására hozza a meghozott döntéseket — hangoztatja a közlemény. Az állami rádió jelentése szerint a forradalmi tanács folytatja üléseit. MOSZKVA: A szovjet hírügynökség kommentárt fűz ahhoz a szerdai hírhez, miszerint a Közös Piac gazdasági segítséget ígért Portugáliának. Sir Christo pher Soames, az EGK brüsz- szeli albizottságának alelnöke a bejelentéskor ugyan megjegyezte, hogy a „kilencek” nem kívánnak beavatkozni Portugália belügyeibe, a 400 millió dolláros segély rendeltetését valójában a nyugati mintájú demokrácia kialakí tásában jelölte meg. Ezzel kapcsolatban Natalja Zinovjeva, a TASZSZ kommentátora felteszi a kérdést: „Vajon kik és hogyan ítélik meg majd, hogy a demokrácia megfelel-e a „kilencek” követelményeinek? Nem hoznak-e létre valamilyen szervet, amely a portugáliai helyzetet tanulmányozza, hogy annak alakulásától tegye függővé a segélynyújtást. Mindez nem más, mint gazdasági zsarolás. A NATO és a Közös Piac legfelsőbb szintjén tudatában vannak annak, hogy a portugál társadalom demokratizálódási folyamatát egyedül politikai zsarolással nem tudják megállítani, ezért szükségesnek látják a bőkezű gazdasági segítség felkínálását”. fordul el Ázsiától, és nem összpontosítja figyelmét Európára Ázsia rovására. Európával és Japánnal fennálló kapcsolataink egyaránt lényegbevógóan fontosak”. Az Egyesült Államok szövetségeseit arról biztosította, hogy Washington továbbra is tiszteletben tartja a velük szemben vállalt kötelezettségeket. Ezzel összefüggésben méltatta az ANZUS- és az ASEAN-államokkal fennálló szövetség jelentőségét. A Japánnal fennálló kapcsolatokat érintve kilátásba helyezte az Egyesült Államok aktív együttműködését, az ázsiai ország energiaproblémáinak megoldásában. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Japán kapcsolatai „erősek, szorosak és ígéretesek”. Kissinger hangoztatta, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a kapcsolatok normalizálását és javítását a Szovjetunióval, arra törekszik, hogy haladást érjenek el a fegyverkorlátozások területén, különösen ami a nukleáris fegyvereket illeti. A Kínai Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államok azok normalizálására törekszik, összhangban a sanghaji közlemény szellemével. Európa — Kínából Peking „szentszövetséget" szervez OMfÉm 1075. június 20„ péntek A KÍNAI POLITIKA alapképletét még a múlt év április 12-én Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fejtette ki az ENSZ rendkívüli közgyűlésén, amikor a föld országait három csoportra osztotta. Az „elsőhöz” — közös nevezőre hozva — a két „szuperhatalmat”, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, a „harmadikhoz” Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országait, köztük Kínát sorolta, mondván, hogy korunk fő ellentmondása a „szuperhatalmak és a harmadik világ közötti ellentmondás”. Végül — osztálykülönbség nélkül — a „másodikhoz” tartozónak „az elsp és a második világ között álló” fejlett kapitalista és szocialista országokat nyilvánította. Ez a sajátos értékelés, amelyhez sem a marxizmus— leninizmusnak, sem a tényleges helyzetnek nincs köze, alapot adott arra, hogy féktelen támadást indítsanak a Szovjetunió ellen, másrészt: ha egyszer egy világba tartoznak a Szovjetunión kívüli iparilag fejlett szocialista országok és a nyugat-európai capitalista országok, akkor ;yors ütemben fejleszthetik kapcsolataikat az utóbbiakkal. A műit hónapokban a tó. késországokkal való kapcsolatépítésükben a fő figyelmet azokra a burzsoá politikusokra fordították, akik az európai biztonság megteremtésének, a nemzetközi enyhülésnek, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálásának az ellenfelei. Így került sor például tavaly májusban az angol konzervatívok vezérének, Heath- nek pekingi meghívására. Az ő tiszteletére rendezett banketten Teng Hsziao-ping például így jellemezte a „szuper- hatalmakat”: „A szuperhatalmak megmásíthatatlanul hanyatlóban vannak. Egyikük már régen túljutott zenitjén, a másiknak viszont nagyra törő ambíciói vannak, mind nehezebb időket él át. Bár a szocializmus cégérét lengeti, mégis ő a leggonoszabb elnyomó.” Vagyis kétséget nem hagyott, hogy nem az angol imperializmus kapcsolatait kívánta lazítani az Egyesült Államokkal, hanem azt egyértelműen a Szovjetunió ellen igyekezett uszítani. LOGIKUS VOLT a folytatás, amikor nemrég fogadták Pekingben Soamest, a Közös Piac „külügyminiszterét” és. megegyeztek, hogy a KNK hivatalosan is elismeri az Európai Gazdasági Közös* séget és nagykövetet nevez ki a Közös Piac főhadiszállására, Brüsszelbe. Pekingben nyíltan ki is mondták: azért támogatják Nyugat-Európa politikai, sőt katonai integrációs törekvéseit, mert azok akadályozzák a szocialista Országok, valamint Nyugat-Európa kapcsolatainak - megindult javulását. Amikor Teng Hsziao-ping május közepén Párizsban tett látogatást, a Le Monde így írt: a kínai vezető kijelentései azt a véleményt keltették, amely szerint „Kína nem ellenzi az amerikai jelenlétet ott, ahol azt kívánatosnak tartja, így Európában, Japánban, sőt talán még Koreában sem.” Az AFP diplomáciai szerkesztője pedig úgy vélekedett, hogy ..Pekingben nem vennék rossz néven Franciaországnak a NATO- ba való. visszatérését, ellenkezőleg”. LEHET-E CSODÁLNI, ha mindezek nyomán az amerikai újságírók arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai vezetők lényegében magukra vállalják a Szovjetunió ellen irányuló „szentszövetség” szervezőinek szerepét és lelkesebb hívei a NATO megerősítésének. mint az Északatlanti Tömb sok vezető személyisége. Várnái Fszme A török kormányfővel „munkaebéden” vett részt, majd török kollégájával tárgyalt. A két külügyminiszter megvitatta a ciprusi kér dést, valamint a NATO déli szárnyával kapcsolatos problémákat. A tárgyalásO' kon kiemelkedő helyet foglalt el Törökország és az Egyesült Államok viszonya. Ä kétoldalú kapcsolatok terén Genscher megvitatta a a török vezetőkkel az NSZK ban dolgozó mintegy 60 ezer török munkással kapcsolatos problémákat és a Törökországnak nyújtott nyugatnémet katonai segély kérdéseit. Genscher pénteken fejezi be törökországi látogatását. Szó j u z-iel k észülé* Leons» és Mészöv utolsó edzése Csillagvárosból jelenti a TASZSZ tudósítója: .A szovjet űrhajósok felkészülési központjában befejeződött a Szojuz űrhajó első legénységének, Alekszej Leo- novnak és Valerij Kuöásfcov- . nak utolsó edzése. Júliusban a világűrben ők illesztik össze a Szojuz űrhajót amerikai útitársával, az Apollóval. Az edzés úgy zajlott 1«, mint egy valódi repülés. Nagy teljesítményt és teljes összpontosítást igényelt a személyzettől. Gyakorlatilag csak a startnál szokásos túlterhelés és a súlytalansag hiányzott. Az űrhajósok egy hajóablakon keresztül megpillanthatták lent a távolodó földet és fönt a világűrt, ugyanazokat a csillagképeket, amelyekkel majd a valóságban találkoznak. Nemrégen a felkészülési központban egy gyakorlóvezérlő állomást szereltek fel. A Szojuz és Apolló űrhajók repülésének napjaiban ez az új állomás a konzultációs központ funkcióját tölti be. Már ma minden kapcsolat megvan közte és a Moszkva környéki irányítóközpont között. Mint Valerij Bikovszkij űrhajós elmondta, Leonov és Kubászov záróedzése az előírt terveknek megfelelően folyt le. Csütörtökön a végső orvosi vizsgálatokat végzik. i Athéni elnökválasztás Az athéni képviselőházban csütörtökön lezajlott szavazás után Karamanlisz miniszterelnök üdvözli a közársasági elnökké választott Konsztantin Cacosz-t. (Népújság teleioto — AP—MTI—KS) Közös akciókra van szükség Francia baloldal csúcstalálkozója PÁRIZS. Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt Párizsban a baloldali radikálisok mozgalmának székhazában megkezdődött a baloldali pártok vezetőinek csúcstalálkozója. A francia közvélemény által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand, a szocialista párt első titkára és Robert Fabre, a baloldali radikálisok mozgalmának elnöke vezeti a három párt küldöttségeit. A szocialista párt korábban a következő három téma megvitatását javasolta: 1. A tőkés válság elemzése. 2. A Közös Piac helyzete 3. Az európai biztonság problémát. Az FKP központi bizottságának legutóbb azt javasolta, hogy e három témán kívül, foglalkozzanak a csúcs- találkozón a szabadságjogok védelmének és kiterjesztésének kérdésével s újabb közös akciókat is határozzanak , el. Georges Marchais, az FKP főtitkára a francia rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb feladat újabb közös akciók indítása, mert csak a széles tömegek akciói módosíthatják a politikai helyzetet. Az FKP véleménye szerint mindenekelőtt széles körű közös akciókra van szükség, hogy a dolgozók és d^m-' -a-, ták millióit mozgósítsák a kö zös program győzelméért főivé harcra, a nagytőkének az ellen a törekvése ellen, nogy a válság terheit a dolgozókra lÚCÜWb Giscaid cTEstaing Gdanskban , Folytatódnak a lengyel-francia
