Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

• | Egri végvári vitézek lesvetésen Kaiból A szövetkezeti dalkörök legje­lentősebb találkozóját rendezték meg néhány napja Siófokon, a Lídó Szállodában. A Vándor Sándor énekkari szemle kereté­ben tartott balatoni találkozón reszt vett a káli Bartók Béla férfikar is. A dalosok szinte az ország minden részéből eljöttek, hogy műsorukkal tanúbizonysá­gát adják felkészültségüknek és daiszeretetüknek. A zsűriben he­lyet foglalt Maróthy Gyula, a KOTA elnöke, Karai József ze­neszerző és a nemrég Egerben járt Nógrádi László. A találkozó színvonalára jellemző, hogy több fesztiváldíjas és aranykoszorús egvüttes mutatta be műsorát. A káli férfikar hagyományai­hoz híven, ismét nagy sikert aratott. Előadásukban szerepelt Novikov Szállj, te büszke ének, Alexandrov Fel küzdelemre, hős haza. Bárdos Somogyi nóták és Karai Barikádra című műve. A legnagyobb sikert a Somogyi nó­ták és a Barikádra című mű aratta. Karai József, a szerző külön megköszönte a dal kitű­nő tolmácsolását. Másnap kiránduláson nettek részt a dalosok, ellátogattak Ti­hanyba, Balatonfüredre és Szán­tódra. A káli dalosok a találkozó után is folytatják a felkészülést Gaiambos László karnagy veze­tésével, hiszen közel van egy újabb szereplés. Június 6-án Jászberényben, a szövetkezeti dalostalálkozón lépnek fel. Tóth Kálmán Gyöngyösről Második alkalommal talál­koztak Heves megye gyer­mekszínjátszói Gyöngyösön, s Városi-Járási Művelődési Központban. A szakmai be­mutatókra meghívták a me­gye rendezői klubjának tag­jait, a gyöngyösi járás álta­lános iskoláinak színpadveze­tőit is. Az egész napos be­mutatón részt vett Debrecze- ni Tibor, a Népművelési In­tézet osztályvezetője is, aki egyben a szakmai vitát is ve­zette. Délelőtt négy, délután pedig két csoport mutatta be műsorát a nagyszámú — el­sősorban gyermek — közön­ség előtt. Elsőként az Eger- szóláti Általános Iskola Iro­dalmi színpada mutatta be'á nők nemzetközi éve tisztele­tére szerkesztett műsorát- Sajnos, a műsor kevés olyan elemet tartalmazott, amely megfogta volna akár a gyer­mek-, akár a felnőtt közön­séget. A szereplők sem és a közönség sem élt együtt az egyébként nemes és tiszta gondolatokat kifejezni akaró szerkesztéssel, illetve an­nak gondolatával. A következő csoport a Si- roki Általános Iskola színpa­da volt. Vargha Balázs egyik mesejátékát mutatták be, szinte hibátlan játékkal. A szereplők együtt éltek a já­tékkal, az önfeledt mozgás, ének, tánc nagy sikert aratott a közönség soraiban is. A csoport folytatta a korábbi években aratott sikerét, és egyben azt is bizonyította témaválasztásuk, hogy a 7— 14 éves gyermekek valójában a játékosságban érzik a leg­jobban magukat A gyöngyösi IV. számú ál­talános iskola színjátszói egy felszabadulási emléfcműsort adtak elő, de ez sem tudta megfelelően aktivizálni és el­gondolkodtatni a nézőket an­nak ellenére, hogy a zenei és táncbetétek valamelyest csök­kentették a produkció szer­kesztési merevségét A közönséget is játékra serkentő vidám műsort ho­zott az egri Hámán Kató Megyei Üt tor óház színjátszó gárdája. A műsor kitűnő le­hetőséget adott a közönség­nek a játékba történő bevo­nására, tehát nemcsak sze­repeltek, hanem szerepeltet­tek is. A délelőtti bemutatkozást szakmai vita követte, majd délután újabb két csoporttal ismerkedtek meg a nézők. Elsőként a gyöngyösi úttörő­ház a hagyományos, kosztü­mös színjátszást képviselő csoportja mutatta be FésSs Éva A kíváncsi királykisasz- szony című mesejátékét. Az utolsó műsorszámot a gyön­gyösi Anonym Színpad mu­tatta be. A közönség Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő lakói című, három me­sejátékból szerkesztett és dramatizált produkcióját láthatta. Baranyi Imre Mátraderecskéről Az elmúlt évekhez hason­lóan, az idén is május else­jén nyitották meg az utóbbi években népszerűvé vált mátraderecskei meleg gyógy­vize® strandot. A megnyitás napja, s az azt követő na­pok is kedveztek a strando- lóknak. Ezt bizonyítja, hogy 1974. májusában a forgalom és bevétel egész hónapban kevese^h volt, mint ez év május .jnapjának első felé­ben. Mint ismeretes, a MÁV is igyekezett azt a kérést telje­síteni, hogy május 1-től na­ponta közlekedteti Kál és Mátraderecske útvonalon az úgynevezett „fürdő’*-vona­tot Szécs Terme Recskről Bővült az egészségügyi el­látás Recsken. A csaknem 4 ezer lakost számláló község­ben két orvosi körzeti ren­delő, egy fogorvosi szakren­delő és egy bányaüzemi or­vosi rendelő, valamint egy egészségház működik. Eddig az egész községben egy védő­nő látta el az anya- és cse­csem ágon dozással kapcsola­tos feladatokat. A Recski Községi Tanács V. B. kérésé­re a megyei egészségügyi szervek egy második védőnő beállítására is lehetőséget biztosítottak. Ugyancsak bő­vült a szociális gondozás a községben, a húsz férőhelyes öregek napközije mellett, egy félműszakos szociális gondo­zót is munkába állítottak, aki a hozzátartozó nélküli idős, öreg emberek gondozá­sát végzi. A lesvetés, vagy lesre csa­lás igen eredményes fegy­vernek bizonyult a betola­kodó oszmán hódítók ellen. A lesvetésnek, akár csak a meglepetesszerű rajtaütés­nek abban rejlett az ereje, hogy a török csapatok egyet­len percig sem érezhették magukat biztonságban, amint, csak kiléptek váraik kapu­ján. Éppen ezért valljuk, hogy „a világhódító sereg” a magyar hódoltság terüle­tén valósággal várainak a rabja lett. A lesvetésnek — melynek egyébként a törökök is nagy mesterei voltak —, az adta meg a jelentőségét, hogy aránylag kis erővel nagy és szép siker, valamint zsák­mány volt elérhető. Hosszú hetek, gyakorta hónapok voltak ahhoz szük­ségesek, hogy a törököket lesre lehetett csalni. Felde- rítóik révén a magyar vá­rak hadinépe megtudta, hogy az ellenség merre, me­lyik útvonalon, minő ügy­ben szokott járni A lesve­tésre induló lovas csapat az éj sötét leple alatt iparko­dott elérni célját, hogy a legmegfelelőbb helyen az­után elrejtőzzék. Igen éber szemmel figyelték az utat, hogy merről is tűnik fel egy török csapat No azután egy adott jelre néhány főnyi vá­rakozó huszár vágtatott elő, hogy magára vonja az osz­mánok figyelmét. E pér jó lovasból álló csapat azután az ellenséggel való találko­zás nyomán bele-belemart kiszemelt áldozatába, s a ki­bontakozó küzdelmet nagy fortéllyal úgy irányították, hogy azokat a leshely tej te­ke közelébe csalogassák. Azért is nevezték „MARTA- LÉK”-nak a néhány lovas katonát, mert vállalkozásuk igen sokszor halállal, vagy talán a még annál is rosz- szabb török rabsággal ért véget No azután, ha lesre futott a török, akkor nagy hirte­len a rejtekhelyen lapuló csaipat előtört és megrohan­ta hangos kioltások közepet­te, s nemcsak levágta az el­lenség egy részét, de nem utolsósorban értékes foglyot ejtett, vagy éppen becses zsákmányra tett szert tfögocsy Gáspár egri vér­kapitánysága alatt igen élénk volt az efféle katonai ak­ció. 1566. április első napja­it írták, amikor Szülejmán serege már úton volt Ma­gyarország ellen, ritka szép sikert értek el az egri vi­tézlegények. Már régen fájt a foguk Dzsáfer vajdára, aki a hatvani várból sok-sok kárt és veszteséget okozott az egri hadinépnek. Dzsáfer vitéz és bátor török tiszt volt, aki nemcsak bajvívá- scm vett részt a híres du­nántúli végvári kapitánnyal? Thury Györggyel, de ő ej­tette például fogságba Ná- dasdy Farkast is. Alaposan felkészült tehát Mágocsy a lesvetésre. Nem kevesebb, mint 500 egri lovassal és a hozzájuk csatlakozott HO főnyi hajdúcsapattal vonult Fügedy János társasagában titkon Hatvan alá. A nagy körültekintéssel kiválasztott helyen rejtőzött el a 640 főnyi csapat, Má­gocsy 12 válogatottam jó hu­szárját küldte a hatvani vár közelébe martalékul. Dzsáfer a sző szoros ér­telmében lesre futott, mert hamarosan megtámadta a kis lovascsapatot, nem is sejtve, hogy milyen nagy erők vártak rá a leshelyen. A végváriak az adott jelre megtámadták Dzsáfer t és maroknyi csapatát. A véres közelharcban egyik fél sem adta olcsón az életét. Maga Dzsáfer is vitézül forgatta szablyáját, de végül is se­besülten az egri várkapi­tánynak a fogságába került. Mágocsy Gáspár olyan je­lentékenynek minősítette les­vetése sikerét, hogy azon melegében írásban tett je­lentést róla a bécsi hadve­zetőségnek. Levelében el­mesélte a hatvani lesvetés históriáját és elismerően nyilatkozott a becses fogoly, Dzsáfer vajda vitézségéről, akivel egri fogsága alatt em­berségesen bánt, — hisz bu­sás váltságdíjat remélhetett érte! — de szigorúan kihall­gatta az ellenség katonai erejéről és szándékai felől. Vngnád Kristóf vár kapi­tánysága alatt sem ültek a vitéz legények ölbe tett kéz­zel. Sikeres lesvetésükről maga a budai pasa levelé­ből értesülhetünk, aki tilta­kozásképpen az esetet Bécs-( be jelentette az uralkodó­nak. Neszét vették az egriek annak, hogy az új füleki tö­rök parancsnok érkezőben van új állomáshelye felé. A Szolnok megyei Űjszász ha­tárában vetettek lest a fé­nyes kísérettel és értékekkel megrakodva észak felé ipar­kodó Hasszán pasának. A les olyan nagy sikerrel járt, hogy két fővajdát sikerüli foglyul ejteniük, s a többi törököt levágniuk az egriek­nek és gazdag zsákmánnyal megrakodva tértek meg dia­dalmasan Egerbe. Még ugyanazon esztendő­ben a jászberényi palánk mellett sikerült lesre csal­niuk a törököt „Az mieink utánnok lévén az lesre mön­tenek — írta Musztafa bu­dai pasa. — Kit elfogtak, kit levágtak bennök.” Természetesen a lesvetés kétélű fegyver volt, ésköny- nyen az egriek vallhatták kárát, ha véletlenül úgy hozta a sors. Egy ilyen si­kertelen lesvetésnek lett az áldozata Bornemissza Ger­gely deák, a vár kapitánya is. De a törököktől rettegett egri végváriak mit sem tö­rődve a rájuk váró veszély- lyel, továbbra is életük koc­káztatásával védelmezték „a megmaradt hazát”. Méltán írhatta Balassi Bálint, aki maga' is az egri lovasok kö­zött élte egy ideig a ráme­nős vitézek életét: A nagy széles mező, S a szép liget-erdő Sétáló palotájok, Az utaknak lese Kemény harcok helye, Tanuló oskolájok, Csatán való éhség, Szomjúság s nagy hévség, Fáradtság — mulatságok. Sugár István Maruzs János Rendezik a vaksági járadék elbírálásának feltételeit Mint ismeretes, felülvizs­gálják a vaksági járadéko­sok jogosultságát. Ezzel kap­csolatban dr. Gazdag Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa elmondotta az MTI munkatársának: ha­zánkban csaknem 30 ezer azoknak a száma, akik — az egészségügyi miniszter 1971- ben megjelent rendelete alapján — nyugdíjuktól és jö­vedelmüktől függetlenül, ha­vi 600 forint vaksági jára­dékban részesülnek. Ezt ala­pul véve az európai országok közül hazánkban lenne a leg­magasabb a vakok aránya, ami nyilvánvalóan irreális. Ebben szerepet játszott az is, hogy az említett rendelet nem elég pontosan és körül­tekintően fogalmazta meg a járadékra való jogosultság feltételeit. — A járadékról szóló dön­tés helyessége szociálpolitikai szempontból vitathatatlan. Az intézkedésre szükség volt, hiszen a vakok jóval hátrá­nyosabb helyzetben vannak a társadalom többi tagjaival szemben. S aki vak, szellemi és fizikai képességeinek tel­jében is sokkal nehezebben találja meg helyét a társada­lomban, mint azok, akik más jellegű fogyatékosságban, rokkantságban szenvednek. Ugyanakkor igaz az is, hogy minden szociálpolitikai in­tézkedés csak akkor éri el célját, csak akkor őrzi meg eredeti súlyát, jelentőségét, ha valóban azokat részesíti előnyben, akik arra rászo­rulnak. Ha ez nem így van — mint a kérdéses rendelet ese­tében — a jogszabályon min­denképpen változtatni kell. — Az elmúlt több mint három év tapasztalatai egy­értelműen bizonyítják a ren­delet hiányosságait. Túlságo­san széles lehetőséget bizto­sított például arra, hogy a vakság tényét — amely alap- feltétele a járadékra jogo­sultságnak — kevésbé jártas és adott esetben a kelleténél kevesebb szakmai tapaszta­lattal rendelkező szemészor- orvosok is igazolhassák. Másrészt az elbírálás szakmai feltételei sem voltak elég egyértelműek. Mindez lehetőséget nyújtott arra, hogy könnyen vakká nyilvánítsák azokat a betege­ket is, akiknek látását meg­felelőbb szemüveggel vagy kezeléssel, illetve műtéttel kellő mértékben javítani le­het — Az eredeti rendelkezés nem tért ki arra sem, hogy például a műtéttel gyógyít­ható szürkehályog alapján senkit sem lehet vakká nyil­vánítani, s az ilyen beteget nem illeti meg a járadék sem. — Tekintettel arra, hogy megítélésünk, szerint az or­szágban néhány ezren jogta­lanul kapják a vaksági jára­dékot, szükségesnek tartjuk a rendelet módosítását. Min­denekelőtt a szakmai elbírá­lás szempontjainak ponto­sabb meghatározásával és az­zal, hogy a vakság tényét — az eddigi gyakorlattal ellen­tétben csak a területileg il­letékes szakfőorvos állapít­hassa meg. Elképzeléseink között szerepel az is, hogy a járadékra jogosultság elbírá­lása és annak megszüntetése — mint egyéb rokkantsági ügyekben — a vakság esetén is az Országos Orvosszakér­tői Intézet hatáskörébe tarto­zik, — fejezte be nyilatkoza­tát az Egészségügyi Minisz­térium főtanácsosa. (MTI) Mai témájú darab — Mai tárgyú da­rab kell — törte meg a csöndet az igazga­tó. — Ezzel állunk vagy bukunk­A dramaturg ta­nácstalanul nézett össze a rendezővel: — Egyetlen ilyen kézirat dues a fió­kunkban. — Márpedig ezzel áll vagy bukik a szín­ház — ismételte ko­moran az igazgató. Ebben a pillanat­ban a titkárnő lépett be a szobába.-te- Egy író van kint — mondta. — Vala­mi Bajmóczi Alajos, vagy ilyesmi. Színda­rabot hozott. Az igazgató hirte­len megélénkült. — Mondta neki, hogy csakis mai té­májú darabot adunk elő? — kérdezte iz­galomtól fojtott han­gon. I — Mondtam. Azt állítja, hogy mai té­májú a darabja. — És miért nem küldi be ?! — szólt tü­relmetlenül az igaz­gató- — Hiszen ez a mi emberünk! A titkárnő kiment, s a következő másod­percben már be is lépett az ajtón az új, eleddig ismeretlen színpadi szerző. — Van szerencsém, alázatos szolgája — hajlongott három irányba is a kissé félszeg külsejű, fia­tal színműíró, aki­nek hóna alatt vas­kos paksaméta szo­rongott. — Elhoztam a legújabb színműve­met. .. — Mai téma? — szegezte neki a kér­dést az igazgató- alig leplezve mohó kíváncsiságát. — Hát ez az — hangzott a magabiz­tos válasz. — Csak éppen nem hazai vo- natkozású. Es kalan­dos történet. Egy külföldi regényből dolgoztam fel szín­padra. ■. — Az nem baj — mondta az igazgató. — Fontos, hogy mai tárgyú legyen. A cí­me? — A Rio de La Plata mentén — fe­lelte büszkén a tit­kos drámaíró, és már nyújtotta is az igaz­gató felé a kézirat­csomót. — Az argen­tin pampákon ját­szódik, a múlt szá­zad derekán... May Károly írta... Ez csak May-téma, nem? 1 Heves Ferenc * Ecsédi iizletfelújítás (Tudósítónktól.) Ecséd lakóinak régi kí­vánságát teljesíti a helyi fogyasztási szövetkezet. Bő­vítik a község újtelepi élel­miszerboltját. Az alapozás­hoz már hozzá is láttak. Eb­ből jelentős társadalmi mun­kát végeznek a falu lakói. A kisvendéglő udvarán pe­dig kerthelyiséget alakíta­nak ki. Ehhez három szocia­lista brigád nyújt segítséget. Hagy PtrasJe* ívUbáUiH 8.22 Körmendi Vilmos szerzeményeiből 8.5» Titkon innen, titkon túl 9.25 Zenekari muzsik* 11,13 Gondolat 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.40 A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása U.OO Kóruspódium 14.07 Michael Haydn; Mitológiai operett 14.40 Nagy Lajos élete és művészete 15.10 Oláh Zsiga kálváriája 16.05 Morva-szlovákiai évszakok 16.20 Schubert! Arpeggitme szonáta 16.40 A magyar könyvkiadás műhelyei 17.05 Grace Bumbry énekel 17.25 Szívünk alatt 17.50 Mi a titka? 18.48 Miért igen, miért nem? 19.25 Hanglárlat 20.38 Népdalest 21.35 Korondy György operettdalokat énekel 22.30 Egy óra dzsessz 23.30 Sánta Ferenc népi zenekara játszik PETŐFI 6.05 Manón 9.UJ Verbunkosok, nóták 9.40 Operettrészletek 10.00 A zene hullámhosszán. 11.50 Fő a békesség! 12.00 Kamarazene 12.43 Győri stúdiónk jelentkezik 13.03 Emil GUelsz és fsa*« Stern felvételeiből 14.00 Kettőtől — ötig . . . 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Ffrancia kórusmuzsika 19.25 Közvetítés az országos női tőrvívó csapatbajnokságról és a nemzetközi öttusa­versenyről 19.35 Bangó Margit cigány* dalokat énekel 19.51 Üj könyvek 20.25 öt esztendő új magyar zenéje. A Rádió jubileumi sorozata SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Válaszol a jogász. — Dzsessz, magyar előadók­kal. — Munkásportrc. Kardos Ernő riportja. — Sporthírado. — Beatparádé Td MAGYAB 9.05 Lskola-tv 14.35 Iskola-tv. (Tsm.) 17.15 Irány az egyetem! 18.00 Telesport 18.25 Homokhóditó. (Dokumentumfilm) 19,30 Tv-híradó 20.00 Színház falak nélkül 21.35 Művészeti Magazin 22.20 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Egyszer egy évben . . . (Könnyűzenei gálaműsor) POZSONYI 8.30 Iskolásoknak 9.25 Pártoktatás 11.25 Híradó 16.05 Hírek és jégkorong­érdekességek 16.40 A Békeverseny 7. szakaszáról helyszíni közvetítés 17.15 Fecske. (Ifjúsági magazin) 18.00 a Jazerka stúdió műsora 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 A nagy döntés. (Tévésorozat. I. rész) 20.45 A győzelmes út 20.55 Híradó, publicisztika I mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Az Öreg Magyar film. Főszereplő: Latinovits Zoltán és Harsányi Gábor EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor Az öreg Magyar film Du. fél 6 és este fél 8 orakor A rendőrség megköszöni Színes, szinkronizált olasz— NSZK bűnügyi film EGRI KERT Este 8 órakor Balszerencsés Alfréd GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy érzelmektől jőkat lehet zabálni GYÖNGVÖSI SZABADSÁG A halott asszony visszatér HATVANI VÖRÖS CSILLAG A homokdűnéken túl FÜZESABONY Francia kapcsolat LŐRINCI RivaidaÉéar 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom