Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-03 / 102. szám

Náfus 1. Budapesten és a nagyvilágban Kádár János nyilatkozata a felvonuláson Budapesten reggel 8 óra után már csaknem benépe­sültek a Felvonulás térhez vezető utcák, 10 óra előtt né­hány perccel a díszemelvé­nyen elfoglalták helyüket a párt és a kormány vezetői, majd rövidesen megkezdődött a főváros dolgozóinak szín­pompás május 1-i felvonulá­sa. Eközben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a régi hagyomá­nyokhoz híven nyilatkozatot adott: — Ahogy látom, hallom és érzem, a budapesti május 1-i •felvonulás ezúttal is hatal­mas, politikus, színes és lel­kes. Megragadom az alkal­mat, szívből Iföszöntöm az ünnepségről május 1-én, a munka, a* nemzetközi szoli­daritás e nagy ünnepén a magyar munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiségieket, alkalmazot­takat, a szocializmust építő egész magyar népet. Az utób­bi hetekben bármilyen ren­dezvényen vettem részt, azt tapasztaltam, s itt is azt ér­zem, hogy jó a politikai han­gulat. Ebben az ünnepi han­gulatban is kifejeződik a pár­tunk XI. kongresszusán jóvá1 hagyott politika helyeslése, az a felemelő érzés, amivel április 4-én megemlékeztünk, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról, és az a tett- rekószség, ami a szocialista munkaversenyben oly szépen nyilvánul meg — mondotta Kádár János. — Nagyon örü­lök annak, hogy a budapesti május 1-i ünnepségen mind­járt az élen felvonultak a párt XI. kongresszusára, ha­(Folytatás a 2. oldalon) VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 102. szám ARA: 80 FILLER 1975. május 3., szombat Nagy tavaszi seregszemle volt: „íársa-almunkban a munkásosztály a vezető erő” Húszezer egri dolgozó elölt Puliai Argód, a KB titkára volt a nagygyűlés szónoka Vidám, lelkes ünnepségek megycszcrte — Grósz Károly, a KB osztályvezetője Fetőtányán Külügyminiszterünk tárgyalásai Egyiptomban Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság Kairóban tartózkodó külügyminisztere és egyiptomi kollégája, Isz- mail Fahmi a csütörtöki megbeszélések előtt aláírta a már korábban parafáit ma­gyar—egyiptomi műszaki-tu­dományos együttműködési munka tervet és a két ország idegenforgalmának fejleszté­séről kötött egyezményt. A munkaterv az 1975—1976-os időszak tudományos együtt­működésének és ipari-műsza­- ....—.......... k i kapcsolatainak keretét adja meg és a kapcsolatok tág körét érinti. A megállapodások aláírása után a tárgyalóasztalhoz ült a két delegáció Púja Frigyes és Iszmail Fahmi vezetésével. A megbeszéléseken a két külügyminiszter kiemelten foglalkozott a közel-keleti kérdéskomplexummal és kü­lönösen nagy figyelmet szen­telt a genfi értekezlet mi­előbbi összehívásának. A tár­gyalások pénteken délután folytatódtak, előtte Púja Frigyes és a magyar delegá­ció Szuezbe látogatott. (MTI) Egerben Letették az esküt a választási elnökségek és bizottságok tagjai A törvény értelmében a választások előkészítése, le­bonyolítása alatt az aktusok törvényessége fölött a válasz­tási elnökségek és bizottsá­gok őrködnek, amelyek tag­jai megbízatásukat egy cik­luson keresztül gyakorolják. A Heves megyei választá­si elnökség tagjai — Lévay Ferenc, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, a válasz­tási elnökség elnöke, Adamkó József, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazga­tója, Cseh Kálmánná dr. Varga Gabriella megyei fő­ügyészhelyettes, Görög Ist­ván megyei tanácsos és Papp Sándorné, a dolgozók egri gimnáziumának igazgatóhe­lyettese — pénteken délelőtt letették az esküt Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke előtt. Az ünnepélyes ak­tuson jelen volt dr. Pápay Gyula, a Hazafias Népfront megyei alelnöke. a Heves megyei Tanács vb-titkára is. Az elmúlt ciklushoz ha­sonlóan az elkövetkező öt esztendőben is tizenkét or­szággyűlési képviselői válasz­tókerület lesz a megyében. E választókerületek választási bizottságainak tagjai — ösz- szesen hatvanan — ugyan­csak tegnap tették le az es­küt a megyei tanács - elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Kávai Ferenc, a megyei választási elnökség elnöke és Jenei János megyei népfront- titkárhelyettes is. A helyi választási elnöksé­gek tagjai szintén, pénteken tették le az esküt: Ragyogó májusi napsütés köszöntötte a munka ünne- , pén a megyeszékhely lakóit. A friss tavaszi szélben vi­dáman lobogtak a házakra kitűzött zászlók, a transzpa­rensek feliratai üdvözölték a munkásosztály nagy, nem­zetközi ünnepét. A város ut­cáin már a kora reggeli órákban gyülekeztek a fel­vonulók, nemcsak a megye- székhelyről, hanem a kör­nyező községekből is, hogy aztán sűrű sorokban vonul­janak a népkerti sportpá­lyára, a nagygyűlés színhe­lyére. , A stadionban felállított emelvényem Pulim Árpád, Puliai Árpád ünnepi beszédét tartja az egri nagygyűlésen. az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Vaskó Mihály, a KEB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Schmidt Rezső, az egri vá­rosi pártbizottság első tit­kára, valamint a megye párt-, állami, társadalmi szerveinek vezetői köszön­tötték a gyárak, üzemek, in­tézmények dolgozóit, köztük megyénk Állami díjasait is. A zsúfolásig megtelt sta­dionban — több mint húsz­ezer ember volt jelen — délelőtt fél tizenegykor vet­te kezdetét az ünnepi nagy­gyűlés. Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság el­ső titkára méltatta május elseje, a nemzetközi prole­tariátus ünnepének jelentő­ségét, majd Puliai Árpád, az 'MSZMP Központi Bi­zottságának titkára lép>ett a mikrofonhoz. Puliai Árpád ünnepi beszéde Tisztelt nagygyűlésí Május elseje munkásszoli- daritásból fakadó munkás- ünnep mondotta. — A nem­zetközi összetartás, a növek­boxek es ezrek a stadionban vő összefogás és egység ö­teti. Ez a nap mindenütt a világon, ahol mumkásszív dobban, a dolgozók szoli­daritását, összefogását és egységét jelképezi. Május elsején emlékezünk, szám­vetést készítünk, harci se­regszemlét tartunk és erőt merítünk az előttünk álló feladatokhoz. A mai májusi seregszem­lén a világ egyharmadán, a szocialista országokban tör­ténelmi emlékeket jelez a vörös zászló. A dolgozók a hatalom birtokában ünnep­ük az alkotás, a munka sza­badságát, tesznek hitet a munkásnemzetköziség mel­lett. A világszocializmus ha­talmas életereje, növekvő befolyása segíti azoknt a tömegeket, amelyek á tőkés kizsákmányolás ellen, a tár­sadalmi haladásért küzde­nek. Harcunk egy és oszt­hatatlan, történelmi célunk közös. Ma ünnepeljük a munkát is — folytatta. — Valljuk, hogy az emberi munka a legnagyobb erő a világon: az emberiség a munka által lett azzá, amivé lett. Mir» den érték, amit magunké­nak mondhatunk, minden, amitől szebb gazdagabb és értelmesebb az életünk, minden, ami általunk és körülöttünk fejlődik és amit egy munkaszerető nemzedék utódaira hagy, munkánkból születik. A munka az elel anyja, a munkás, a dolgozó ember az élet formálója. Májusi ünnepünkön az or­szágépítő, alkotó embert kö­szöntjük; mindazokat, akik munkájukkal, tudásukkal gyarapítják nemzeti érté­keinket, teszik szebbé, job­bá az életet Hazánkban a munka tár­sadalmát építjük, s életünk törvényei is ehhez igazod­nak. Meghatározó, fontos törvény, hogy a mi társa­dalmunkban a végzett mun­ka, a tudás, a teljesítmény a döntő értékmérő, ez jelöli • ki benne az ember helyét. A társadalmi viszonyaink szüntelen fejlesztéséért ví­vott harc egyik legfonto­sabb célja: ennek a tör­vénynek minél teljesebi# ér­vényesítése. A hazánk félszabadulásá­nak 30. évfordulójára ké­szített történelmi számvetés bizonyítja: erőfeszítéseink­nek, munkánknak megvolt az értelme, nagy társadalmi átalakulás, a nép életében gyökeres változás ment vég­be. Hazánk az egykori elma­radt agráripari országból — mondotta a nagygyűlés szó­noka — fejlett nagyiparral és nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkező ország lett. A magyar ipar terme­lési értéke tízszerese az 1938. évinek. Az iparosítás nyomán új szocialista váro­sok épültek és sok új ipar­ág is szilig tett, melyek kö­zül néhány már világhírű. A mezőgazdaság ma fele annyi emberrel, ötven szá­zalékkal többet termel, mint a háború előtt. A nemzeti jövedelem csaknem ötszörö­sére nőtt. Ez lehetővé tette, hogy 1950 és 1973 között a munkások és az alkalma­zottak reálbére több mint kétszeresére növekedjék. A reáljövedelem pedig ennél is lényegesen nagyobb mér­tékben növekedett. A fel- szabadulástól napjainkig mintegy másfél millió csa­ládnak teremtettünk új ott­hont. Megtörtük a régi uralkodó osztályok művelődési mono­póliumát, és minden eddi­ginél magasabbra emeltük a nép műveltségi színvonalát, a társadalom minden tagjá­nak szociális biztonságot nyújtunk. Mindezek ered­ményeképpen hazánk Euró­pa egyik legelmaradottabb országából a társadalmi ha­ladás élenjáró országainak sorába emelkedett. A kongresszus joggal mu­tatott rá — emelte ki Pul- lai Árpád —, hogy pártunk, a munkásosztály erőit, egye­sítve. együtt a parasztság­gá és többi szövetségesével, győzelemre vitte a szocia­lizmus ügyét. Legnagyobb vívmányunk, történelmi mű­vünk, örökbecsű alkotásunk, amit magunkénak vallunk és amire méltán büszkék vagyunk, maga a szocialista Magyarország. melynek minden dolgozó édes gyer­meke. Az országgal együtt fej­lődött, gyarapodott Heves megye és székhelye, Eger is — emelte ki Puliai Árpád. — A haza számon tartja a hevesi változásokat. Tudja és örömmel üdvözli, hogy az egykori szegényes hevesi agrárvidéknek ma a vezető gazdasági ágazata az ipar. Heves, mely területe alap­ján a megyék között a ti­zennegyedik, az ország ipa­ri rangsorában feljutott a nyolcadik helyre. (Folytatás a 1 (Adatod A hagyományokhoz mél­tóan, színes, gazdag prog­ram keretében emlékeztek meg az országban, így me- gyeszerte is a harmincadik szabad májusról, a munka ünnepéről. A városok és falvak zászlódíszbe öltöz­tek, csinosították a parko­kat, nagytakarítást tartottak már napokkal előbb az ut­cákon, s amikor felvirradt május 1. napja, valóban ün­nepi hangulat köszöntötte * dolgozókat. Politikai nagy­gyűléseken emlékeztek meg a nap jelentőségéről, * ahogy ez már szokás, vidám majálisokon, kulturális és sportrendezvényeken vettek részt fiatalok és idősebbek egyaránt. A május 1-i rendezvé­nyekről az alábbiakban szá­molunk be olvasóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom