Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
rr • rr Jovo idő ' — Nézd, írd meg nyugodtan. Igen, el kell mondanom, nyugodtan leírhatod, hogy nem teljes meggyőződésből írtam alá a belépési nyilatkozatot. ■ • I ■ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kongresszusi zászlóval tüntette ki a nagyfádéi Szőlőskert TermelöSzovetkezet kollektíváját. A kitüntetést Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át F recska Sándornak, a termelőszövetkezet elnökének. ■ ■ ■ ■ — Három hetes kemény agitáció folyt a faluban, ott, ahol több mint kétezer parcel,! ban volt a málna meg a szőlő. Jól emlékszem azokra az időkre. Esténként a házak ablakai sötétek voltak, a villanyt leoltották, mintha nem lenne otthon senki, nehogy betérjenek az agitátorok. — Nem ünneprontás ezt, ilyenkor emlegetni? — Nem. Soha ne felejtsük el. hogy honnan indultunk és honnan jutottunk él • mához. — Az ebtók honnan indult? — Hat elemivel kerültem a teeszbe gondnoknak — mondja Frecaka Sándor. A főiskolai végzettségem Zsám- békon szereztem meg. Két mondatban ennyit rólam. Ezt is csak azért mondom, mert jő arra példának, hogy érzékelni lehessen a gyors Ütemű fejlődést. Amikor megalakultunk 1959-ben, még jóformán elképzelésünk sem volt, hogyan csináljunk nagy- gazdaságot kétezer kis parcellából. Nagy szerencse, hogy olyan emberek voltak, akik jövő időben tudtak gondolkodni. Egy év alatt tábláéi toltuk a málnát. 1902-ben már nekifogtunk a nagyüzemi szőlők kialakításának, és tisztáztunk egy lényeges »lapelvet. A végtermékig való feldolgozásban láttuk a jövő útját gyümölcsnél, szőlőnél egyaránt Ez a szemlélet határozta meg a gyors előrehaladást — Ne soroljuk most fel a fejlődés állomásait, inkább arra volnék kíváncsi, hogy saját magadon, a munkamódszereden, hogyan tudod lemérni a fejlődést? — Az első időkben — 1968- ban lettem elnök — mindenhol ott akartaim lenni. Kimentem megnézni, hogy rendesen palántáznak-e. Ma már ez egyszerűen nevetséges volna. Minden ágazatnak megvan a felelős irányítója, akikkel egyeztetjük a főbb feladatokat. A termelőszövetkezetben huszonhat mérnök van, a szakvezetésen belül 30 év alatti az átlagéletkor. A kollektív vezetési, döntéshozatali rendszer híve vagyok, nem tartom szükségesnek az egyszemélyi vezetés előtérbe kerülésé^ ■ ■ ■ ■ Üvegajtók nyílnak előttünk. A folyosó fehérre meszelt fala kalauzol bennünket Kivés János irodájáig. A hűtőhöz vezetője éppen telefonon beszél, a titkárnő átkísér bennünket a tárgyalóba. Mindenhol egyszerű, sima vonalak. A modern berendezés nem szereti a hajlatokat. Megérkezik a hűtőház vezetője és minden bevezető nélkül rátér a témára. Hiába, az elveszett pénzt még meg lehet találni, de az elveszett időt soha. — Teljes nevünk hűtő- és hajtatótelep. Sajnos, a magyar nyelv nem tud megfelelő különbséget tenni hűtőház és hűtőház között. Nekünk minden hűtőház. Pedig ez nem így van. Megkülönböztetünk klímatárolót — amiben csak tárolás folyik — és úgynevezett hfltőgyá- rat. Nálunk gyártás is folyik.- Amellett, hogy a gyümölcsöket — egrest, szamócát, meggyet —• csomagoljuk és fagyasztjuk, félkész zöldségfélékkel segítjük a házáasz- azanyok dolgát. — Hogyan született a* Sálét, hogy egy viszonylag ki^ tebb termelőszövetkezet zaját hütőházat építsen? — Nekünk fő profilunk a szőlő. Ezen belül jelentős szerepe volt mindig a szőlö- oltvány-készítésnek, ehhez pedig feltétlenül klímatároló kellett. Amikor eldöntöttük, hogy létrehozzuk a szőlőoltványoknak a ki ima tárolót, akkor teljesen világos volt, hogy ezt a beruházást így egyedül nem szabad megcsinálni. Rögtön hozzátettünk egy mélyhőmérsékletű tárolót. A kerítés, az út, a vízmű, az anyagmozgató targonca mind kellett és nagyon rossz lett volna a kihasználtság ha mindez csak a szőlőoltványt szolgálja ki. Mi duplájára emeltük a kihasz- náltsági százalékot, emellett vannak olyan gépi berendezések, amelyek közösen, illetve felváltva állnak a klímatároló, illetve a mélyhőmérsékletű tároló rendelkezésére. Egyszóval tervezni csak így volt szabad, mivel így az olcsóbb. — Meghozta-e a befektetést a beruházás? / — .Tavaly a termelőszövetkezeti eredmény 36 millió forint volt, ebből a hűtőház eredménye 14 millió. Gondolom. ez megfelelően érzékelteti a hűtőház szerepét A hütőházat 1973. júniusában helyezték üzembe, még ugyanebben az esztendőben 12 millió forint értékű tőkés devizahitelt visszafizettünk. Még eben az évben zöldbab- „gyártásra“ akarunk áttérni, ehhez ismét Nyugatról kell beszereznünk hegyvágó és szeleltető gépet Ez 136 ezer dán koronába kerül és még kell vennünk egy speciális targoncát, ez hatezer angol font, számításaim szerint ebben az'évben viasza fogjak fizetni a devizát En pedig biztonságos és óvatos számításokat szoktam végezni. Júniusban még 1200 tóim* be- fogadóképeségű új tárolóteret helyezünk üzembe, ez jelentősen megnöveli * hűtőház kapacitását Ismét előbbié lépürik— Mi az a nagyrédei szemléletben, ami ön szerint több mint szükséges és jó gazdasági szemlélet? — Szerintem nem több. Minden jól gazdálkodó helyen ugyanazt csinálják. A mát a holnap szemével nézik. Csak jövő időben lehet és szabad gondolkodni. Szigethy András Mit jelent brigádvezetőnek lenni..? — Kiss Sándor vagyok. Alapítója a nagykökényesi szövetkezetnek, amely január óta egyesült a herédiek- keL 1959-ben lettem brigádvezető. Emellett huszonöt esztendeje vagyok tanácstag és öt éve pedig társadalmi tanácselnök Nagykökényesen. kig agitáltunk, de a jó szó, a sok beszélgetés mégiscsak megtette hatását. Mert a brigádvezetőnek bánni kell tudnia 02 emberekkel, segíteni problémáik megoldásában. Kiss Sándor nemrég az egyesült heréd! szövetkezet gépcsopartvezetője lett, azonban megmaradt brigád- vezetőnek is. — Az egyesüléssel nőtt a brigádunk létszáma a korábbi húszról huszonhatra. Vannak benne szerelők, gépkocsivezetők és kétkezi munkások. Velük foglalkozni nem a legkönnyeob feladat, de mégis szép dolog. Tizenegy esztendeje áll a traktorosbrigád élén, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben. Alapítója a gazdaságnak. — Tizennégy éves koromtól „olajos“ szakmában dolgozom — mondja az ősz hajú Filcsik Rudolf. — Autómotor szerelőből lettem brigádvezető. — Hányán vannak a kit közösségben? — Huszonhármán és Dózsa György nevét vettük fel. Ilyen népes társaságot vezetni elég nehéz. Különösen kezdetben voltak problémák, amikor össze kellett kovácsolni a gárdát. Megértetni az emberekkel, Kte* Sándor — Hogyan szervezte az elfő brigádot? — Amikor megalakult a szövetkezet 1200 holdon gazdálkodtunk. Eleinte csak néhány fogatunk volt a földek műveléséhez viszont ‘gépek kellettek. Akkoriban még nem volt' önálló gépparkunk, hanem a horti gépállomás traktorosai jártak hozzánk, ök szántottak, vetettek és arattak bérmunkában. A brigád szervezése az én feladatom lett Ahogy megerősödött a gazdaságunk, gépeket vásároltunk, a traktorosok egy része pedig hazajött a faluba dolgozni és beállt közénk brigáditagnak. — Mi volt a következő teendő? — A brlgádtagck mezőgazdasági szakiskolába mentek tanulná. A munka mellett ismerkedtek a növénytermesztő gépész szakmával, és valamennyien képesítést szereztek. Ezek az emberek ma is megbecsült tagjai gazdaságunknak. Persze, nem volt könnyű meggyőzni őket, hogy itthon jobb lesz, meg, hogy szakma nélkül nem maradhatnak. Sokszor heteFtlcsik Rudolf hogy a munkában egymásért vagyunk és egymást segítenünk, támogatnunk kell. A meggyőzés nem ment ggyik napról a másikra, de türelemmel, megértéssel siUgye, ti nagyon szeretitek egymást — mondta bizonytalanul a fiú, mert nem tudta, vajon illik-e tegezni a nőt és a férfit, akik csak az imént kérték, hogy leülhessenek az asztalához. Ók azt válaszolták, hogy igen. nagyon szeretjük egymást, és ezért a fiú is szeretni kezdte őket, akárha barátai lennének. Már nagyon régen nem érzett ilyet, és akkor a váratlan öröm melegében megnyílt a szíve, virágot nyílt. Szép virágot. Semmi, csak a csend ahogy később rágondolok, hogy én minden reggel látom ezt a szépet, egészen jól érzem magam. Még Feriről is elfeledkezem, hogy ő már nincs és nem is lehet mert nyáron egy vonat elütötte. Nemigen járok én vendéglőbe vacsorázni, mert kevés a fizetésem. Inkább veszek valami hideget, azt eszem meg, ha este hazamegyek. Es az nem te rossz, inkább azt mondhatni, hogy jó, habár csak kis szoba a szobám, nem is a rendes házban, hanem csak úgy odatoldva a ház végében a falhoz. Az udvarról kell bemenni, felfelé néhány lépcsőn, de én szeretem, mert senki más nincs ott, csak én egyedül. Jó kis albérlet, négyszáz forintot fizetek érte és olyan rendben tartom, hogy sokan biztosan lányszobának néznék, és kinevetnének érte. Nálam mindig tisztaság van, és az asztalon áll egy ponár, abba virágot szoktam vinni, és a rendtől, meg a virágtól jól érzem magam. Munka után haza is megyek mindig a gyárból. Már régóta mindig haza megyek. Azelőtt nem így volt, azelőtt estére néha a srácokkal maradtam, mert azt szerettem volna, hogy legyeu^-egy barátom, akivel mindig mindent megbeszélhetek. Mint amilyen Feri volt, olyan barátra vágytam én. de sehogyan sem találok ,olyat már, hiába keresnem. Es biztosan nem. te volt ott senkinek olyan jó barátja; mint ő énnekem.. Mostanában különösen sokat gondolok"- rá, talán mert már a rayár közeledik. Reggel, amikor megyek be a gyárba, olyan jó és tiszta a levegő. Szeretek nagyokat szívni belőle, és néha még' a karomat is felemelem, hogy- mélyebbét tudják lélegzeni. Nyugodtan tehetem. mert kevesen járnak olyan kora reggel, és ők sem engemet néznek. Ilyenkor olyan szép zöld a parkban a fű, hogy mindig azt hiszem, én még nem is lát- ystm ilyet. És ahogy. átmegyek melleitek és Elhallgatott, és mintha bocsánatot kórt volna, úgy nézett új barátaira a fiú. És sokáig nem volt több szó, sokáig nem volt semmi, csak a csend. Eljöttem otthonról. Minálunk a faluban, az én szakmámban nincs sok lehetőség. Nekem meg keresni kell, dolgozni muszáj. Igaz, valahogy meglehettem volna otthon, csakhogy nem is maradhattam volna már. Azért nem. mert ott volt Ilonka, az, ami vele történt. Ö olyan lány volt, olyan, hogy nagyon jól kijöt- üink egymással, de akkoriban minden rosszul sikerült. Pedig mindenről tudtunk beszélni vele, és szép arca volt, olyan szép, amilyen nekem tetszik. Miatta biztosan maradtam volna otthon, de egy baj mindig másikat hoz. Eljött a tél arra a nyárra,1 és akkor én. már másfél éve jártam Ilonkával, és úgy elképzeltem magamnak. Aztán egy este eltűnt az édesanyja télen, és hiába kerestük. Csak reggelre találtunk rá. Senki sem tudja, hogy került oda, egy kertbe, csali éppen ott volt és megfagyott. i _____________ E lült a hab a pohár sörön. A szomszéd asztalnál kapatos férfiak ültek. Nőkről beszéllek, akik szeretik őket, és verekedésekről, győztes pofonokról. Ilonkával történt valami azon a teli reggelen. Korháziba kerüli, valami mtemibe. vagy hág? is mondják az ilyen helyeket. Elhagyta Honkát a józan esze, és úgy mondják, nem is lehet már kigyógyítani. Nem maradhattam otthon, ide jöttem a városba, pedig beteg az édesanyám te, a szíve beteg. Nagy ragaszkodásom van hozzá, és mindig rá gondolok. Munka kökben is rá gondolok, és már félek, még bajom esik a géppel, egyszer elkaphatja a kezem, de egy-, re csak az jár az eszemben, hogy ha már ő sem le6z, hogy akkor én teljesen egyedül maradok. Mert hiába jöttem én a gyárba te, és hiába volt, hogy a munkásszálláson kaptam helyet, nem lett nekem barátom egy sem, nem tudtam elfelejtetni velük Ferit és Ilonkát, és azt, hogy meghal az édesanyám te. Gondoltam, ha velük vagyok, ha megyek együtt a fiúkkal, megölelnek engem is, és hátba veregetnek, mint ahogy egymást szokták. De csak az van, hogy néha rendelek nekik, és csak addig tart az a barátság, ameddig a pénzem. Pedig olyan akartam lenni mint amilyenek ők. Próbáltam utánozni még a hangjukat is, meg a mozdulataikat. De érzem, hogy nem jó, hogy rosszul áll, hogy rossz ez nekem, N nem én vagyok az, aiki velük tart. Munka köziben is ezek járnak a fejemben, meg az édesanyám, hogy előbb-utóbb nélküle maradok. És arra gondolok, csak arra vágyók, hogy találjak már valakit. Az én. el képzel ésemben van egy lány, képzeltem én maiamnak egy arcot, egy szépet, és az nem is számítana, hogy kövér-e vagy sovány, csak olyan szép legyen, amilyennek én gondolom, és értene meg engem. Lenne valahol egy lakásunk, nem nagy, csak egy olyan kis egyszerű, és esténként néznénk a tévét és lenne gyerekünk is. Egyik térdemen a kicsi ülne, a rr^ásikon meg ő, a feleségem. Néznénk a filmet a televízióban, és elmondaná nekem, hogy ne törődjek senkivel. Megmondaná, hogy nem lesz már majd nemsokára édesanyám sem, mert olyan nagyon beteg a szíve. Azt akarom, hogy mondja meg nekem, és nagyon szeretném. érte. és esténként a térdemre ültetném őket a ©'erekkel, és ringatnám a térdemen. Sack; Tibet került Ma már szívesen segítjük egymást nemcsak « napi munkában, hanem a magánéletben is. Jelenleg öt brigádtagunk építkezik, s a hétvégeken valamennyien segítünk. — Mennyire tartják számon a brigádot a szövetkezetben? — , A múlt évi munkánk elismeréseként. megkaptuk az ezüstkoszarús jelvényt Ezzel együtt pénzjutalomban is részesültünk. Reggel fél négytől talpon van. A csányi határban, a tanyán építik a szarvasmarhatelepet. Húszán vannak, 1969 óta egy brigádban dolgoznak. Vezetőjük Kecskés József tanya- gazda. — Sok problémával, ée ugyanakkor örömmel te jár ez, kérem — jegyzi meg nevetve. — Korábban különösen fizetéskor voltak viták. A brigádtagok végzett munkáját ugyanis én tartom számon. Előfordult, hogy többen kevesellték a pénzt. Azttán, ahogy telt a idő, egyre jobban összeszoktunk. Nőtt a felelősség az emberekben, így csökkentek a súrlódások. Persze azért most te akad probléma, mart például nincs telefonunk a tanyán. Ha valami elintézni való akad, ami elég gyakori, altkor naponta többszer te bekerékpározok szövet kezetünk központjába. Az én 59 éves koromban ez már nem olyan könnyű. Nem panaszként mondom, hiszen még életemben sem voltam beteg, de a jobb munkakörülmények itt te elkelnének. ' — Mégis mivel több ez • brigád a többitöl? — Nagyon összeszoktunk •z évek során, hiszen valamennyien alapítói vagyunk a Búzakalásznak. Megszoktuk egymást, mert ezen a telepen nincs szombat és vasárnap, karácsony vágj' húsvét, itt mindig van munka, ügyelni kell az állatokra. — A telep mellett van egy melegedőhelyiség. Reg - gelente munkakezdés előtt itt jövünk össze rövid időre, üyenkor mindig élőké - rül valamilyen aktuális kér dés. Legtöbbször a nyugdíj került szóba. Nagy volt az öröm, hogy a kongresszusi Kecskés József (Fotó: Szabó Sándor) határozatok szellemében leszállítják a nyugdíjkorhatárt a szövetkezetekben, Ez mindannyiunkat érint, hiszen nem vagyunk már fiatalok ... Középvezetők. vaiameny- nyien a napi munka parancsnokai. Nem könnyű a feladatuk, de mégis szívesen csinálják, mert a közösségért, az emberekért teszik. Mentusz Károly níimsw ft nm.
