Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

/ f. ?!UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 126. szám ARA: 8 0 PILLÉR 1075. május 31., szombat Választási gyűlésekről Jelentjük Aa Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács meghall­gatta az igazságügyi miniszter jelentését a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából gyakorolt közkegye­lem végrehajtásáról. Az am­nesztiarendelet alapján eddig 1685 elítélt büntetésének vég­rehajtását elengedték, 2810 személy'ellen a büntető eljá­rást megszüntették és mint­egy 25 ezren mentesülték * büntetett előélethez fűződó hátrányok alóL Az Elnöki Ta­nács megállapította, hogy az amnesztia-rendelet végrehaj­tása megfelel a kitűzött cé­loknak, és az igazságügyi- miniszter jelentését jóváha­gyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, továbbá egyéni -ke­gyelmi ügyekben döntött. (MTI) Rendszerünk nagy erőforrása a szocialista demokrácia Apró Antal beszéde a szegedi nagygyűlésen Választási nagygyűlést rendeztek pénteken a sze­gedi sportcsarnokban. A több mint háromezer érdek­lődő részvételével lezajlott nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjést László, Csongrád megye Tanácsa el­nöke, a társadalmi és a közélet számos más vezető­je Dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront szegedi bizottsá­gának elnöke mondott meg­nyitót, ezután Apró Antal, a szegedi egyes számú vá­lasztókerület képviselőjelölt­je mondott beszédet. Elöljáróban részletesen szólt Csongrád megye, s Szeged fejlődéséről, majd — társadalmi kérdésekre áttér- ve — így folytatta: — Rendszerünk nagy erő­forrása a szocialista de­mokrácia. Társadalmunk milliós dolgozó tömegei cselek­vőén részt vesznek a ha­talom gyakorlásában, a közügyek eldöntésében és intézéseben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a szocialista állam szüntelen törekvése, hogy az állampolgárok mind na­gyobb lehetőségeket kapja­nak erre a tevékeny részvé­telre és mindinkább élje­nek ezekkel a lehetőségek­kel. Országunkban évek hosszú során nagy erőfeszí­tések történtek a szocialista demokrácia intézményeinek és fórumainak kiépítéséért és működésük tökéletesítésé­ért. — A XI. kongresszus ar­ra is nyomatékkai hívta fel a figyelmet, hogy különös fontosságot tanúsítsunk a munkahelyi, az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek, a dolgozók véleményé­nek meghallgatása a válla­lati tervek kidolgozásánál, az érdemi beleszólás bizto­sítása a vállalati gazdálko­dásba, az igazgatói tanácsok munkásokkal való megerő­sítése növelni fogja a dol­gozók lelkesedését, erősíti a munkahelyi demokráciát. — A szocialista építésve­zető ereje a munkásosztály pártja, fő eszköze a népi állam. A szocialista társa­dalom építésének előrehala­dásával növekszik az állam szerepe a gazdasági építés­ben és a kulturális nevelő- munkában egyaránt. Álla­munk akkor tudja növekvő feladatait jól ellátni, ha az állampolgárok részéről mind nagyobb támogatást kap. Apró Antal a továbbiak­ban a néphatalom legfel­sőbb képviseleti és állam- hatalmi szervéről, az ország- gyűlésről beszélt, s válasz­tási rendszerünk demokra­tizmusát jellemezve rámu­tatott: a választási törvény biztosítja, hogy a választó- polgárok — gyakorlatilag az egész felnőtt lakosság, mint­egy 7,5 millió állampolgár — általános, egyenlő és közvetlen választójog alap­ján, titkos szavazással vá­lasztja meg a képviselőket, egyéni választókerületek sze­rint. — Azok a nemzedékek, amelyek már a felszabadu­lás után kapcsolódtak be a politikai életbe, csak hal­lomásból és a történelem órák anyagából ismerhetik, milyen éles osztályharc folyt ebben az országban, s évtizedeken át mennyi ál­dozatot követelt az általá­nos, ,egyenlő, titkos válasz­tójogért folytatott harc. A reakciós uralkodó osztályok a választójog korlátozásával zárták ki a politikai élet­ből, a hatalomból a mun­kásságot, a szegényparasztsá­got. A Horthy-rendszer kép­viselői a parlamenti viták­ban nyíltan beszéltek erről. Báró Prónai György pél­dául még 1938-ban is büszkén mondogatta a parlamentben: „Az én javaslatom kizárja a választójogból a bányászat­nál alkalmazott munkásokat, kizárja az ipari munkásokat, kizárja a kereskedelmi élet­ben négy elemivel bíró al­kalmazottakat, kizárja a közlekedési alkalmazottakat és az ipari napszámosokat.” Az uralkodó osztályok fog­gal, körömmel ragaszkodtak a nyílt választási rendszer­hez, amikor a csendőrök sze- meláttára kellett szavazni. Ügy gondolom, hogy ezekre a régi, nehéz időkre tanulság­ként hasznos emlékezni. Ma Magyarországon minden 18. életévét betöltött magyar ál­lampolgárnak választójoga van, ennek alapján választó és választható. — Választási rendszerünk mélységes demokratizmusa érvényesül abban is, hogy a választáskor a dolgozók mil­liói két fontos dologban nyil­vánítják ki akaratukat. A választás egyfelől nép­szavazás arról, hogy he- lyesli-e a párt, az állam, a kormány politikáját, másfelől döntés arról, hogy személy szerint kik képviseljék ezt, a nép érdekeit kifejező politi­kát az országgyűlésben. Természetesen a választáson is a legfontosabb kérdés az országgyűlésnek, mint a leg­felsőbb törvényhozó testület­nek az összetétele. Népi ha­talmunk jellege,' a szocialista demokrácia nagy ereje nyi­latkozik meg abban, hogy a mi parlamentünk a dolgozó népet, az alapvető osztályokat a szocialista nemzeti egység­be kovácsolódott társadal­munk minden rétegét képvi­seli. A mostani jelölések is az igazi népszuverenitást, tár­sadalmunk demokratizmusát fejezik ki. A jelöltek között különböző világnézetű, fog­lalkozású és életkorú nőket, férfiakat találunk, akiknek azonban van egy közös jel­lemzőjük, az, hogy valameny- nyien a szocialista társada­lom hívei. Azonosítják ma­gukat a munkásosztálynak és pártjának politikájával, a népfront programját képvise­lik és népünk jövőjét formá­ló nagy munkában egyéni és közösségi felelősséget vállal­nak. Az országos választási el­nökség tájékoztatása szerint 34 választókerületben volt kettős jelölés. A jelöltek kö­zül az lesz a képviselő, aki a választásom, a szavazatoknak több mint a felét megkapja. A kettős, vagy többes jelölés lehetősége is választási rend­szerünk demokratizmusának egyik vonása. Apró Antal szólt a jelölő­gyűlések tapasztalatairól, a képviselői munkáról, mint a dolgozó nép szolgálatáról, majd rámutatott: — Országunkban a szocia­lista demokrácia fejlődését és érvényesülését jól mutatja az a tény is, hogy az országgyű­lés legutóbbi ciklusában 23 jelentős törvényt hozott. Ezeknek a törvényeknek a megalkotásáról — kezdemé­nyezéstől az elfogadásig — megmutatkozott törvényho­zási eljárásunk demokratiz­musa: számos nagy jelentőségű törvény kidolgozásában a társadalom legszélesebb rétegei és a társadalmi szervek vezetői vettek részt, mondtak véleményt, tettek javaslatot. A most megválasztandó or­szággyűlésre újabb megtiszte­lő feladatok várnak. Ezeknek a lényegét abban foglalhat­juk össze, hogy törvényekké kell majd formálnia a XI. pártkongresszuson elfogadott és egész dolgozó népünk ál­tal támogatott politikát. 1 A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagygyűlés dr. Kedvessy György zárszavával fejeződött be. (Folytatás a 3. oldalon) MŰVÉSZET! BEMUTATÓK. SPORTPROGRAMOK, TAPASZTALATCSERÉK, MŰSOROS GÁLAEST A Gárdonyi Géza diáktalálkozó második napján Ködellik a Mátra. „. — nazisták. Színvonalas, igényes művé­szeti bemutatók, fiatalos len­dület, okos, tanulságos észre­vételek, parázs viták a ta­pasztalatcseréken, játékos, szórakoztató programok a megyék műsoros gálaestjén — így jellemezhetnénk röviden az ötödik Gárdonyi Géza diáktalálkozó második napját. Pénteken délelőtt a Megyei Művelődési Központban a vers- és prózamondók, a diákszínpadok, a Gárdonyi Géza Színházban pedig a néptánccsoportok, népi zene­karok bemutatkozásával foly­tatódott a diáknapok rendez­vénysorozata. A fiatalok ala­pos felkészülését, jó műsorvá­lasztását, a nagyszámú közön­ség nem egyszer vastapssal jutalmazta. A versmondók közül a ceglédi Balogh Erika, a diákszinpadok közül a monori József Attila Gimná­zium és kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Irodal­mi Színpada, a néptánccso­portok és népi zenekarok kö­zül a kisterenyei, a halásztel­ki, a mezőtúri, a törökszent~ bemutatják a kisterenyei gim­(Fotó: Szántó Gyöngy) miklosi és a Heves megyei csoportok nyújtottak kima­gaslóan jó teljesítményt. Este három megye— Szol­nok, Heves és Pest — műso­ros gálaestet adott. Ma a találkozó harmadik napján a fiatalok felszabadu­lási futóversenyen vesznek részt. Délelőtt a főiskola zeneter­mében lépnek hangverseny­dobogóra a szólóénekesek, a zeneiskola zongoratermében pedig a kamarazenekarok és a szólóhangszerek előadói. Délután az egri Dobó téren a fúvószenekarok, a Szabadság téren pedig a pol-beat és a folk-beat énekesek, együtte­sek adnak ízelítőt repertoár­jukból. Újra a főiskola ad ott­hont a mai tapasztalatcserék­nek is. ahol a fiatalok a diákklubbokról és a közmű­velődésről tartanak előadást, rendeznek vitát. Ma Budapest és Nógrád megye műsoros gálaestje után a Dobó téren diákbállal feje­ződik be a program. Megnyílt pénteken az Ünnepi Könyvhét. Képünkön: a Kosztolányi Dezső téri ünnepségen Kállai «gKg&a, a Hazafias Népfront elnöke beszél. 4ÜXI fotó; Jászai Csaba £elv. — KS) Pénteken délelőtt — az eg­ri Rámán Kató Megyei Űt- törőházban — rendezték meg a megyei pedagógusnapi ün­nepséget. A résztvevőket először az egri iskolák úttörői köszön­tötték, 6zmvonalas műsorral. Ezután Kruppa László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló Fekete Győr Endrét, Heves megye Taná­csának elnökét, Szalag Ist­vánt, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettesét, Búzás Lajost, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Pé­li Bélánét, a megyei KISZ-bi- zottság titkárát, a Heves me­gyei Úttörőelnökség elnökét, valamint Molnár Lászlónét, a Pedagógusok Szakszerveze­te Heves megyei Bizottságá­nak titkárát. Ezután méltat­ta a huszonharmadik peda­gógusnap jelentőségét. Ezt követően jutalmazá­sokra került sor. Bejelentet­ték, hogy Pók Lászlóvá, a gyöngyösi • VI. számú Általá­nos Iskola nevelője KIVÁLÓ TANÁR, Palkovics Bálintné, az Egercsehi bányatelepi ál­talános iskola tanítója, alsó­tagozatos szakfelügyelő KI­VÁLÓ TANÍTÓ, Szabó Sán- dorné, az erdőtelki napközi- otthonos óvoda vezető óvónő­je KIVÁLÓ ÓVÓNŐ lett. A belkereskedelmi minisz­ter a Belkereskedelem Kivá­ló Dolgozója kitüntetésben részesítette Semegi Gyulát, a gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola igazgatóját. A kitüntetést mind a négyen Budapesten vették át. Al OKTATÁSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapta: Bodor Sándorné, a szilvásváradí Általános Iskola tanítója, Borics Lászlóvá, az egri X. számú Általános Iskola ta­nítója, Murányi János, a nagyúti Általános Iskola ta­nára, szakfelügyelő, Koncz László a gyöngyösi III. szá­nná Általános Iskola igazga­tója, Szabó István, a vámos- györki Általános Iskola ta­nára, szakfelügyelő, Hatvani Ferencné, a hatvani Mező Imre úti napköziotthonos óvoda vezető óvónője, Magda Katalin az Egri Gyermekvá­ros tanítónője, Est ók Berta­lanná, az egri Gárdonyi Gé­za Gimnázium és Szakközép- iskola tanára, Varga Pál, a gyöngyösi 214. számú Ipara Szakmunkásképző Intézet ta­nára, dr. Tajti István, az MSZMP Heves megyei Okta­tási Igazgatóságának filozó­fiai tanszékvezetője, Horváth Sándor, az egri Középiskolás Fiúkollégium igazgatója, dr. Szébeni Lajos, az egri Szilá­gyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese, Tóka János, az egri Petőfi Sándor Kollégium igazgatója, Török Kálmán, az egri 212 számú Ipari Szakmurkáskénző Intézet szakoktatója, Benkö Ákos, a hatvani 213. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Nyíri József, az egri 212. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet Kollégiu­mának vezetője, dr. Madléna Mihályné. a Hatvani Városi Tanács VB művelődésügyi (Folytatás a 2. oldaiouj ünnepi könyvhét megnyitója Színvonalasan oktató-nevelő pedagógusokat tüntettek ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom