Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
Hízó marhák., exportra Ssőlőtámosslopok, rendelésre Szeliózórácsok9 Hatvanba A szajlai Búzakalász Termelőszövetkezet a tagság és a megrendelők szolgálatában A aativetkezet víztároló ja. Ssereftk a gépeket. A takarmánykeverő. A községben 1959-ben jött létre az első közös gazdaság. Ugyanekkor alakultak termelőszövetkezetek Bükkszéken, Terpesen és Recsken is. Az első évek, a kezdés nehézségein idővel úrrá lettek, s a tagság egyre inkább magáénak érezte a közöst. 1969. január elsején egyesültek az addig külön-külön gazdálkodó szövetkezetek, mert az emberek és a szakvezetők belátták, hogy a jövő az egyre jobb eredményeket ígérő nagyüzemé. Így használhatták ki a gépesítésben rejlő előnyöket is, hiszen csak az anyagi erők koncentrálásával lehetett komolyabb beruházásokba fogni, 6 korszerűen termelni. Komplex talajvédelmi terv A VÍZTERV még az egyesülés előtt elkészítette Bükkszék, Terpes és Szajla komplex talajvédelmi tervét. Erre azért volt égető szükség, mert a hirtelen lezúduló csapadék, valamint az erózió állandó károkat okozott, s olykor erőteljesen megnyirbálta a növénytermesztés eredményeit. Hozzáfogtak a kivitelezéshez is. Megkezdték a tizenhét százaléknál nagyobb lejtésű területek erdősítését. Eddig több mint 300 hektárral végeztek. Kőből, betonból és fából hordalékfogó gátak, a merede- kebb lejtőkön sáncok készülnek. Az erdősítés és erdőművelés másik előnye az, hogy állandó munkalehetőséget biztosít a tagság számára. Hosszú évek kellenek az átgondolt tervek megvalósításához. Egy azonban tény: a távlat sokat ígér, s joggal reméli mindenki, hogy a jövő növénytermesztésének már nem kell számolnia az időjárás viszontagságaival. Kettős hasznosítás A gazdaság fő profilja a szarvasmarha-tenyésztés, amely az elmúlt hat év során igen lendületesen fejlődött. Nemcsak számszerűen, hanem minőségileg is. Az egyesülés előtti alacsony színvonal ma már csak emlék. A létszám az 1969. évi hatszázról ezerötszázra nőtt. Keresik az előbbrelépés útját is, amit előreláthatólag a kettős hasznosításban találnak meg. A jobban tejelő egyedek kiválasztásával, s az osztrák vöröstarka alapanyag alkalmazásával nemcsak az eredményeket fokozzák, hanem a minőséget is javítják. A hízómarhák súlygyarapodása megfelelő. Jó részük — több, mint kilencven százalékuk — exportra kerül. A vásárló partnerek elégedettségét jelzi, hogy igényeikkel újra és újra jelentkeznek. 6000 köbméter tűzi- és széria Évente öt-hat ezer köbméter tűzi- és szerfát termelnek ki. Nem feledkeznek meg a tagság szükségleteiről, «sért értékesítés előtt előbb az ő igényeiket elégítik ki, s csak utánuk következzenek az egyéb megrendelők és vevők. Szőlőtámoszlopok előállításával is foglalkoznak, amelyeket az erdőn vágnak méretre. Az egyébkén* is keresett cikk iránt folyvást nő az érdeklődés. A fűrészüzem is váTla! — különböző megrendelőktől — feladatokat. Jelenleg a hatvani cukorgyár részére készítenek — nagyobb mennyiségben — a cukorrépa tárolását megkönnyítő szellőzórácsokat. Gondolnak az őt község — Bükkszék, Szajla, Terpes, Recsk és Sirok — lakosságára is. Közkedvelt szolgáltatásként a fűrészüzem hetente egyszer egy napra az ő rendelkezésükre áll, s méltányos térítésért végzi a munkákat. * Az eredmények évről évre javulnak. 1968-ban egy tíz órás munkanapra hetvenhat, 1974-ben már 113 forint jutott Az egy tagra jutó részesedés 16 000 forintról 24 000-re emelkedett. Készül a hosszú távra szóló fejlesztési terv, amelynek alapelve ugyanaz, mint a régebbi törekvések lényege: a lakosság, a tagság, a vásárlók, a megrendelők érdekeinek képviselete, szolgálata... (X) Delelőben a hízómarhák. Előkészítik a téli takarmányt. A íite#aali tehenésaaíi telgp. Legelőül hajijak a hízómar hakaL 4 ]itm
