Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

Jubilál a polgári védelem

Negyedszázaddal ezelőtt 1950 őszén épült ki a magyar légoltalom — mai elnevezése polgári védelem — szervezete. Tevékenységével kapcsolatos fő gondolatok kidolgozására már egy évvel korábban, 1949-ben sor került. A 25 éves fennállásának alkalmából a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Vácott sajtótájékoztatón adott szamot a jubileumi év eseményeiről, a két és fél évtized eddigi eredményeiről.

A megalapításának 900. évfordulóját ünneplő Vác városának tanácstermében dr. Lukács Ferenc tanácselnök megnyitójával vette kezdetét a program. Az elnökségben helyet foglalt, s tájékoztatót tartotta Pataky Iván főtiszt, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képviselője, valamint Kovács Mihály, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője.

A bevezető után Pataky Iván az államigazgatási és népgazdasági rendszerünkre épülő szervezet megalakulásának körülményeire emlékezett. A lokális légoltalom már kezdetben is számottevő bázissal rendelkezett. A hatvanas évek elejétől a hadügy fejlődésével össznépi jellegűvé vált. Benne az ország minden polgárának és szervének meghatározott feladata van. A Minisztertanács határozatában a következő feladatokat tekinti a polgári védelem legfontosabbjainak: a lakosság és a polgári szervek felkészítése a védekezésre; a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megelőző RBV-védelme; a felderítés, a mentés, a mentesítés, az átmeneti elhelyezés és ellátás végrehajtása.

A védelmi jellegű szervezet aktív hatékonyságának gyakorlati példáját nem is olyan régen, az 1970-es tiszai árvíz idején is bizonyította. Az Al- só-Tisza vidék kitelepítésére gondoljunk, amikor például Makót egy éjszaka alatt sikerült kiüríteni. Vagy az

1971—72-es száj- és körömfájásjárvány felszámolásában — Hajdú-Biharban — nagy segítséget nyújtott a polgári védelem. A múlt évben Kál

és Tamazsadány környékének árvízvédelmét, valamint kitelepítését példamutatóan oldotta meg a Heves megyei pv-parancsnokság. Szerepének megfelelően pártunk és kormányunk jelentős anyagiakat áldoz a pv fejlesztésére.

Az idei jubileumi polgári védelmi versenyek az 1970— 75-ös kiképzési időszak befejezésének záróakkordjaként kerülnek lebonyolításra. A városi, kerületi, járási, megyei küzdelmek után október első heteiben Szolnokon lesz az országos döntő. Ezt megelőzően június 1-től szeptember 12-ig fejeződnek be az alacsonyobb szintű verseny, események.

A tájékoztató után a rendezők bemutatták a jelenlévő vendégeknek a Komócsin Zoltánról elnevezett kollégium aulájában rendezett polgári védelmi kiállítást.

Mitől fehér a vászon?

Fedémesen még élnek a hagyományok

Hangversenyek, zenei programok Egerben

Ezen a nyáron színvonalas aenei programot nyújt az érdeklődő közönségnek a közeli- múltban életre hívott Egri Műsorrendező Iroda, valamint a Megyei Művelődési Központ.

Május 26-án Lehotka Gábornak a székesegyházban, megrendezett orgonahangversenyével kezdődik a zenei sorozat. Közreműködik az egri tanárképző főiskola női kara Tar Lőrinc vezénylésével. A műsorban Bach, Liszt, Franck, Monteverdi, Palestrina és Kodály művei kerülnek bemutatásra.

Június 30-án rendezik a székesegyházban Pécsi Sebestyén orgonahangversenyét, amelynek keretében Bach, Zipoli, Stradella, Liszt, Verdi, Gjedike, Kodály és Anfalffy műveit szólaltatja meg a művész.

Érdekes produkciónak ígérkezik a Don Pasquale bemutatása is. A népszerű vígoperát az Egri Szimfonikus Zenékar valamint neves művészek közreműködésével mutatják be július 3-án a várban. Vezényel Farkas István,

Július 28-án az egri várban vendégszerepei a Magyar Állami Hangversenyzenekar Kocsis Albert hegedűművész közreműködésével. A műsoron: Beethoven D-dúr hegedűversenye és a VII. szimfónia.

Augusztus hónap is tartogat néhány rangos zenei élményt. Elsején a Collegium Musicum együttes Francia barokk est címmel, 3-án pedig négy együttes ad zenei estet Lantodon, ó jó Apolló címmel. A zenei programot augusztus 11-én a székesegyházban rendezett hangverseny zárja, amikor szovjet orgonaművész, Leopold Dig- risz. Bach, Macha és Eben műveinek megszólaltatásával mutatkozik be az egri közönségnek.

Tizenegy éves fiút raboltak

Róma melletti otthonából

három fegyveres, álarcos

férfi elrabolta Ernesto

Chiacchierini olasz vegyész■ professzor 11 éves fiát, Clau diót. Az emberrablók egye■ lőre nem jelentették be követeléseiket(Telefotó — UPÍ—MTI—KS)

Régi hagyományai vannak Fedémesen a kenderfonásnak, szövésnek. A hagyományokat még most is őrzik néhány családban. Bármilyen szokatlanul is hangzik, a műszálas textíliák korában, téli estéken sok házban csattog az eszváta és a nyüstök mögött hosszú méterekben tekergőzik a vászon.

A község egyetlen utcájának alsó végén lakik Molnár

K. Sándorné. A férje bányász, a kislányuk Egerben iskolás, legtöbbször csak a nagymamával kettesben vannak otthon. A takaros kis ház belső helyiségei néprajzi múzeumhoz hasonlítanak. Mindenfelé hímzett térítők, háziszőttesek hozzáértő kezek munkájáról tanúskodnak.

szoknyát, kötényt, a férfiaknak pedig nadrágot. Ezenkívül törülközőt, asztalabroszt, derékaljat (lepedőt), fejel ruhát (pártatakarót). Ma már nem használatos, de akkor minden háznál volt arató- ganga (hosszú kötény) és az aratószuka (ma rok szed ők n ea 1 karvédő). Nem csak megszőttük, ki is hímeztük különböző mintával.

A szekrény mélyéről előkerülnek a török hímzéses törülközők, asztalabroszok. A mintákat maguk találták ki és ha szépen sikerült, a szomszédok, barátnők lemásolták. I

Ma már egyre kevesebb háznál fonnak, szőnek. Kendert sem olyan könnyű beszerezni. Ha fonni akarunk, Budapestről hozatunk szöszt, a kötélgyártó kisiparosoktól. Néhány házban még előkerülnek téli napokon, a rokkák és a guzsaly rúdjárói leeresztünk néhány ezer méter fonalat. Azután összerakjuk az 50—80 éves eszvátát.

— Hogyan lesz olyan szép

fehér a vászon?

— Amikor elkészül, gyengén lúgos vízben áztatjuk, jól kisúlykoljuk és a gyepre kiterítjük száradni. Arra kell vigyázni, hogy ne fagyjon meg, mert akkor elveszti rugalmasságát. Pünkösdig a legjobb fehéríteni.

— Most mit szőnek?

— Elsősorban törülközőket. Készül asztalabrosz, zsák és szép színes pokróc, amelyet a szobában terítünk le a padlóra.

A télen szőtt pokrócok is előkerülnek. Egyre keresettebbek a háziszőttes anyagok. A községben gyakran állnak meg gépkocsik, hogy vásároljanak színes szőtteseket. Molnáraié nem ad le semmit, ragaszkodik munkájához, meA szobában a páros szekrény minden polca tömött a szebbnél szebb kézimunkák- kaL

— Kilenc éves koromtól foglalkozom kenderfonással, szövéssel és a vászon hímzésével. Minden télen eljártam a fonóba, ahol lányok, asszonyok fonták a szöszt. Amikor a legények megjöttek, abbahagytuk a fonást. Előkerült a citera, nótáztunk és táncoltunk. Amikor megfontunk, a szobában vagy a konyhában felállítottuk az eszvátát (szövőszéket) és 50—60 méter, de néha még több vásznat is megszőttünk. A kender feldolgozása közben pedig nótáztunk is. Én is így tanultam meg azt a sok szép dalt, amelyet most a kórusban énekelünk. A múlt évben két napig énekeltem a rádió mikrofonja előtt, ahol több mint háromszáz dalt rögzítettek szalagra.

lyet majd a lányának ajándékoz.

— A falu fiataljai érdeklődnek-e a fonás-szövés iránt?

— Nagyon kevesen. Az elkészült munkákat megnézik, dicsérik, de ők még nem sokra értékelik. A boltokban ma már mindent meg lehet vásárolni, még a szőtteseket is. Érthető, hogy nem foglalkoznak vele, pedig amit az ember maga készít, azt mindig sokkal többre becsüli— Régen nagy értéke volt a vászonnak, mert a nők és a férfiak ruházatának nagy részét abból varrták. Inget,

Régi hagyományok még élnek Fedémesen és Molnár Sándorné egyike azoknak, akik megőrzik, ápolják és a következő generációnak átadják. Napi munkája után egykét órára előkerül a tű, az olló és a pamut A fürge ujjak nyomán virágok, levelek sorakoznak egymás mellett a fehér vásznon.

Szabó La jót

20.00:

Kivételes

tehetségek

Zenés dokumentumfilm.

A Zeneművészeti Főiskolán hat éve működik a kivételes tehetségek osztálya, ahol 8—14 éves korú, kiemelkedő tehetséggel rendelkező növendékek zongora, hegedű gordonka és klarinét tanszakon folytatnak tanulmányo kát.

A film a tanszak 30 növendéke közül ismertet meg néhánnyal, látjuk őket zeneórán, iskolai tanulmányaik közben, családjuk körében, szabad idejükben. Beszélgetnek velük a film készítői (szerkesztő Fellner Andrea, rendező Kenyeres Gábor) a pályára való felkészülésről, a jövő lehetőségeiről, sikerekről, kudarcokról. Néhány szülőt is megkérdeznek a gyerekek tanulmányairól, az otthon segítségéről. Kovács Dénes, a Zeneművészeti Főiskola rektora mondja el a film ben „ ... ez nem csodagyerekképző intézet; de ha csak néhány tehetséges művésszé válását elősegítjük, akikor is megérte az áldozatos munkát, a sok évet igénylő, fáradságos tanulást,”

7.

:..De hiába működnek olyan jól az ágyúk, ő érzi, hogy nincs rendben valami. Baj vaji valami, csak egyelőre nem tudni, micsoda...

... Most dől össze a présház. Csupa füst és láng és porfelhő, mint egy filmhíradón. Felmeredeznek a diófák karéjából a romok a füstölgő égre.

Od

tSSSfc dHtíauk Äh» Siarfft

... A beszakadt ablakon egyszerre csak Márti nénje ugrik ki, utána a pesti vőlegény. („Ez volt volna a baj ?”) ... mindketten anyaszült meztelenül, s kézen fogva szaladnak a kökénybokrok közé. („Bolondok ezek, összevissza marja őket a tüske csupaszon. Persze a vőlegény pesti, honnan tudná, hogy az ott kökénybo- ’ zót, de --Mártinak; -lehetne

'i-meS**-„ * '

... Most a nagy dörgésben-csattogásban az apja kiáltozását hallja, de nem látja az apját sehol... úgy van, odabújt a csordakút mögé, onnan kiabál: HTe! A szőlőre vigyázz!... Agyonütlek, te, ha a szőlőt szétlövöd!”

... Csakugyan a szőlő .. 1 majd ad nekem édesanyám háborút...” (Akkor meg ez lehetett az a baj.)

... Lemászik a hadihajó- tank árbocáról, hogy eligazítsa az ágyúcsöveket. Mert maguktól is lőnek az ágyúk, csúnya, nagy gödröket vágnak a szőlőhegy oldalába ... s ebben a pillanatban az ő tankját éri találat. Irtózatos dörrenés, füst, korom, teli fröcsköli a száját-szemét a puskapor, elakad a lélegzete — s felébredt.

Szeme-száj a tele földdé;!,'

miintha rugóra járt volna, olyan hirtelen felült, amikor a valóságra ráeszmélt.

Sötét volt még. Fel-fellob- bantak odakint a robbanások tűzrózsái. Később elcsendesedett a harci zaj, s ő elaludt megint.

Hajnaliban újra elkezdődött a lövöldözés. Kisebb- nagyobb kihagyásokkal tartott egész nap; nem bírtak egymással a hadakozók.

Ebniúlt lassacskán a félelme.

Már csak azt érezte, s egyre erősebben érezte, hogy: éhes. Egyetlen szem krumplit talált, azt elrágcsálta.

Alkonyaikor kiugrott a veremből, és a mindenfelől kerepelő-csattogó lövöldö- zésiben elszaladt a legközelebbi házig. Nyitva az ajtó, betörve az ablakok, sehol egy lélek — megkereste a pincelejárót, bedörómbölt és a halálra rémült lakóktól enni kért.

Azóta fél esztendő telt el. Ogyszólván végig a tűzvo- nalban, a fronton, vagy nem sokkal a front Tnögött. Hozzászokott a lövöldözéshez, a robbanásokhoz, mint az ostorpattogtatáshoz a kanászok. Közel a front, hát persze, hogy lőnek. Ha az ember óvatos, nemigen mutogatja mag I, akkor nehezebben éri utol a golyó. Lám, őt még sose érte utol (és nem is a kötél miatt, hiszen csak nemrég sikerült szereznie a kötelet).

Halottak persze vannak, meg sebesültek, de hát az vele jár. Van egyáltalán háború meg front, meg ütközet halottak és sebesültek nélkül?

Félt a halottaktól eleinte.

Pedig az anyja már kikúrálta, amikor Parázsó nagyapa meghalt Ahogy elütötte az óra az éjfélt, odavezette az anyja a ravatalhoz, megmutatta a halott lábát, az— No most harapd meg. Harapd meg szépen, kisfiam. (Meglátod, többet sose félsz a halottól... No, szépen, kisfiam.

El akart szaladni, de az

anyja erősen fogta, egy tapodtat sem engedte a ravataltól. S addig biztatta, erőltette, míg aztán rászánta magát s megharapta a halott nagylábaujját a lepedőn keresztül.

— No, látod, kisfiam. Ugye, már nem is félsz? — kérdezte rögtön az anyja.

Bizonytalanul megrázta a fejét, pedig dehogyisnem félt. Utána még az ágyban is elfogta a reszketés: hátha aztán megbosszulja magát a halott. (Mert nagyapától nem | félne, de ez már nem a nagyapa, ez egy halott.) Behúzza a földbe vagy valami — hall ilyeneket az ember.

Eltemették Parázsó nagyapát, s elfelejtődött ez a dolog. Csak a fronton jutott eszébe megint, hogy őt már kikúrálta az anyja, nem kellene félnie a halottól.

Az első halottakat Miskolcon látta. Akkor még nem érte el a várost a front.

Csavargóit az utcákon, bámészkodott. Ha eszébe jutott, figyelte a járókelőket: hátha Magda nénjével találkoznék.

Egy alkalommal a rendőrségre is bevitték, kikérdezték. De mit tehettek vele; haza nem zsuppolhat- ják, mert a falu már a front túlsó oldalán van.

Magda nénjének se címét, se asszonynevét nem tudta, csali annyit tudott, hogy a férjét Rezső bácsinak hívják. Ezt az egyet jól megjegyezte: sosem hallott ilyen nevet ezelőtt.

Nézegették a könyvekbe«: Magd%— mengst.. *r teaja*»??

szerint, kérdezgették, mikor esküdtek, miko»1 költözőt! ide.

— Ki tudja azt, rtt lakik-e csakugyan — mondu az egyik, egy fejesebb rendőr... — A falusiaknak < fél megye Miskolc, Győrtő Zsolcáig ... Muti csak a pe- cerődet, hadd lám, szőrösö dik-e? Mert ha szőrösödik akkor mese nincs, akköi beöltöztetünk egyenest ka tanának...

Űj volt még ez is. Nagyon megijedt, hogy ezek; dromedárok még aztán ki herélik, vagy valami. Neki- ugrott rögtön az ajtónak de elkapták. Rúgott, harapott, s úgy ordított, majc megszakadt a torka, de ke zét-lábát lefogták, s erőve lehúzták róla a nadrágot Hozzá sem értek aztán, csal megköpködtók, s röhögte! fölötte.

(Megbékélt később a rend őrökkel, nem húzták le ró la többet a nadrágot. Enn bőven adtak, és külön pries eset, takarót kapott az óvó helyen.

Meg is nyugodott volta ebben, hogy kivárja itt < rendőrségnél, amíg lesz megint vonat és hazamehet Vagy Magda nénje mégii megkerül. De amikor meg hallotta, hogy a klastrombi akarják átvinni az apácák hoz, egy óvatlan pillanat ban megszökött.

Nem félt ő már a várostól.

Napközben az utcán tekergeti, a vásárcsarnokban az Avason, este pedig ódament aludni, ahová akart befogadták a ház pincéjébe Sőt pártfogóba is került a: óvóhelyen a „menekült kisfiúnak”, olyan, aki megosztotta vele a vacsorát.

— •'*- {FolytáéitJW

(