Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

I 11 legfontosabb: az egység megteremtése Tej, hús és a próbám A z idei év első napja ” fontos dátum a koráb­bi tarnaőrsi és erki terme­lőszövetkezet életében. A két közös gazdaság ettől a naptól végzi immár közösen a mun­kákat. bízva abban, hogy az együttes tevékenység még színvonalasabb, még szilár­dabb gazdálkodást eredmé­nyez. Az egyesülés azonban nem csupán a termelőszö­vetkezeti gazdák, de a szö­vetkezeti párttagok életében is változást hozott. A koráb­bi tarnaőrsi községi párt­ái apszervezet ketté vált, s már a termelőszövetkezet­nek önálló alapszervezete lett. Az őrsi és az erki szö­vetkezeti párttagok munkája azonban már az egyesülést megelőzően is igen aktív volt. Az első „csata** juiogy Csömör Jánossal, az alapszervezeti vezetőség egyik tagjával beszélgetünk, elmondja, hogy a kommunis­ták igen nagy munkát vé­geztek az egyesülés előkészí­tésében. Érthető is ez, hiszen annak ellenére, hogy mind­két község szövetkezeti gaz­dái, belátták az együttes gaz­dálkodás előnyeit, azért fel­merültek olyan vélemények is, hegy hátha valamelyik falu gazdái ^mostohagyerek­ké” válnak. Főként a kom­munistákra hárult az a fel­adat, hogy megmagyarázzák: minden gazda teljes jogú tagja a nagy szövetkezetnek is, és egyetlen mérce van csupán: a végzett munka. Az első „csatát”, ami igazában nem is volt csata, sikerült megvívni, mindenki lelkesen és szorgalmasan látott hoz­zá a közös munkához. A párta 1 apszervezet kommunis­táinak és vezetőinek azon­ban továbbra sem lankadhat a figyelme, hiszen az első év sikere, vagy sikertelensége négy-mértékben befolyásol­hatja a gazdaság jövőjét. A" fő figyelem arra irányul, hogy továbbra is erősödjön az egység, a még fellelhető kisebb különbségek is eltűn­jenek. s az emberek meg­szokják a megnövekedett üzemi méreteket. A pártve- ' zetőség tisztában van azzal, hogy a jó közérzet egyik meghatározója a kereset, s részben ezért is azon van­nak, hogy karöltve a gazda­sági vezetőkkel, minél jobb gazdasági eredmények szü­lessenek. Másrészt az is biz­tos, hogy a további fejlődés is csak akkor biztosítható, ha szilárd a gazdálkodás. Éppen ezért igen nagy fi­gyelmet fordítanak a terme- lesi kérdésekre. Ahogy Csö­mör János megfogalmazta, a pártvezetőség nem 1 akarja átvenni a gazdasági vezetők munkáját, ugyanakkor rend­szeresen és következetesen él jogaival. Abba, hogy egy bi­zonyos növényfajtát milyen mélységre vessenek, nem szólnak bele, de arra'nagyon is odafigyelnek, hogy a munkákat időben és jó mi­nőségben elvégezzék. Most már, hogy a szövetkezeti alapszervezet külön vált a községitől, több idő van a termelési kérdések megtár­gyalására, elemzésére — de ez most az első évben igen lényeget is. Kedvező munkafeltételek fin egyesülés bizonyos kér­désekben gyors intézkedé­seket követelt. Másrészt az is biztos, hogy a szövetkeze­ti tagok többet is várnak a nagy szövetkezettől, mint ko­rábban a kisebbektől. Éppen ezért a gazdaság vezetői — teljes egyetértésben a párt­vezetőséggel — fokozottan törekszenek a munkakörül­mények javítására. A dol­gozókat ma már Ikarus autó­busz szállítja a munkahely­re és. esténként haza. Így nem .nagy gond, hogy az er­ki határba kell menni Tar- naőrsről, vagy éppen for­dítva. Igen nagy figyelmet •ordítanak as étkeztetésre ás. A szövetkezet naponta öt fo­rinttal járul hozzá a dolgo­zók étkezési díjához, s a he­lyi ÁFÉSZ konyhájáról a „másféladagos’ kosztot ki­hordják a különböző munka­helyekre. A gépműhelyben korszerű brigádszállás, fürdő, öltöző épült, az állattenyész­tés dolgozói is normális kö­rülmények között öltözhet­nek, étkezhetnek. Hasonló a helyzet a szőlőtermesztésben dolgozó brigádoknál is. S mi­vel az üzemi étkeztetés iránt egyre növekszik az igény, felmerült egy konyha létesí­tésének gondolata is. Mind emellett arra is van törekvés, hogy a legnehezebb fizikai munkákat gépesítsék. Az idén már nem lesz szük­ség a kukorica kézi törésére, gépek végzik majd a mun­kát. A szőlő nyitását is sike­rült gépesíteni. A kapálás kiküszöbölésére pedig egyre több növényvédősaert szór­nak ki a földekre.. S hogy mindez miként tartozik a pártalapszervezet profiljába? A válasz egysze­rű: az emberek munkájának könnyítése, a jó közérzet ki­alakítása vajon kire tartoz­hatna jobban, a kommunis­táknál? Szoros kapcsolatokban Maga a pértvezebőség, de a pártcsoportok is — öt műkö­dik az alapszervezetben — nem csak arra törekszenek, hogy a gazdaság vezetőivel szoros összhangot alakítsa­nak ki, hanem arra is igen nagy gondot fordítanak, hogy a különböző választott bizottságok is feladatuk ma­gaslatán álljanak, egysze­rűbben fogalmazva: jól meg­állják helyüket A tél folya­mán például, amikor bizo­nyos probléma merült fel a háztáji sertések értékesítésé­nél, maga a párttitkár segí­tett a háztáji bizottságnak a gondok felszámolásához. Ez természetesen csupán egyet­len példa a sok közül. Csömör János szerint ugyanis az üzemi, a munka­helyi demokrácia érvényesü­lésének alapvető feltétele, hogy a bizottságok ne csu­pán a papíron létezzenek, hanem valóban dolgozzanak. Emellett igen sokrétű és ha­tékony kapcsolatban áll a vezetőség a KlSZ-szervezet- tel, nőbizottsággal Is. Hogy mire terjed még ki a kommunisták, az alapszer­vezet, vagy éppen a pártcso­portok figyelme, nehéz len­ne felsorolni. A lényeg az, hogy minden olyan dologra, amelyik a szövetkezet, az emberek életében fontos. Le­gyen ez akár a gazdálkodás, akár a pártoktatás, akár a személyzeti munka. C végezetül talán még egyet érdemes megem­líteni: különösen most, az egyesülés kezdeti szakaszá­ban a kommunisták nem csak a „hivatalos” fórumo­kon mondják el véleményü­ket, vagy éppen kérik ki má­sok véleményét. Mindenna­pos kapcsolatban állnak a szövetkezeti tagokkal^ de a vezetőkkel is — és ügyelnek arra, hogy a je- és felmenő információcsere minél gyor­sabb legyen. Hogy Eminél gyorsabban lehessen dönteni, intézkedni, cselekedni. (Tudósítónktól): Mezőtárkányban két cso­portos óvoda működik, és ad második otthont 50 kis­korú gyermeknek. Az óvoda épülete már nem felel meg a korszerű követelmények­nek, további bővítésre, fel­újításra szorul. ’ A községi KISZ-szervezet fiataljai más társadalmi szer­vek tagjaival együtt elhatá-i róztak, hogy segítséget nyúj­IMMAR HÁROM eszten­deje, hogy megszületett a szarvasmarha-tenyésztes fej­lesztésére vonatkozó kor­mányprogram, amelynek ér­vényesüléséről a napokban hosszabb tanácskozás zajlott le Hatvanban. A város és a környező községek párt-, ta­nácsi, termelőszövetkezeti vezetői találkoztak itt, s vitaindítóként Kurunczi Ist­ván, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elemezte a helyze­tet. Valljuk be, nem sok jót mondhatott. Szavaiból egy­értelműen císendült ki, hogy miként megyei vonatkozás­ban, úgy Hatvanban és a hozzá tartozó községekben sem kezelték a , problémát fontosságához illően. A kö­zös gazdaságok vezetői vagy nem értették meg a szarvas­marha-program jelentőségét, vagy önös érdekeiket a szé­les nemzetgazdasági érdek fölé helyezték. A diagnózis lényege: előrelépés nincs, a fejlesztésre vonatkozó el­képzeléseket a szövetkeze­tek módszeresen hanyagol- | jákü Az osztályvezető szavaiból azonban arra is következ­tethettünk, hogy a türelmi idő lejárt S a mindinkább vállalati jelleget öltő mező- gazdasági nagyüzemek veze­tői elsőrendűen felelősek lesznek a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács ha­tározatának megvalósításá­ért Mire köteleznek ezek az irányelvek? Heves megye tehénállományát a jelenlegi 24 ezerről 31 ezerre kell növelni a következő ötéves terv időszakában, s szüksé­ges elérnünk, hogy a tejho­zam 1980-ban elérje az évi 80 millió litert Hatvani és városkörnyéki vonatkozás­ban a fejlesztés szerint 43 százalékos állománynövelést kell a gazdaságoknak bizto­sítaniuk, vagyis a mostani 1120 tehénnel szemben, öt év múlva, mintegy 1600 jó­szágot szükséges tartaniuk. MEGFOGALMAZÓDTAK a tanácskozáson a sürgető teendők is. amelyek közül első helyre a termelőképes­séghez elengedhetetlen ta­karmányalap biztosítása kí­vánkozik. Többfelé tűrhetet­len állapotok uralkodnak ál­lategészségügyi téren, s ma­gas az elhullási arányszám, amelyeken szigorú rendsza­bályok bevezetésével szintén változtatni kell. Ugyanígy fontos a szarvasmarha-ága­zatban észlelhető „rablógaz­dálkodás” felszámolása, a normális selejtezés rendsze­ressé tétele, valamint a tej­termelési körzethez tartozó szövetkezetek fajtaállomá­nyának azonos jellege. Nem utolsósorban pedig arra kell törekedni, hogy a kötetlen tartási forma kiterjesztésé­hez, továbbá az állomány- növekedéshez szükséges szakembergárda mindenütt biztosított legyen, s a fej­lesztést ne új beruházással, hanem a meglevő férőhely átalakításával, korszerűsíté­sével érjék el a hatvani, Hatvan környéki gazdasá­gok. Ügy véljük, (nincs sok kötözködnivalóak az eddig tanak az épület korszerűsí­téséhez, környezetének ren­dezéséhez. Kalina István KISZ-titkár vezetésével két vasárnapon át dolgoztak itt a mezőtárkányi fiatalok. Munkájukat segítették az MHSZ helyi szervezete, az óvodai szülői munkaközösség tagjai és az Aranykalász Tsz gépcsoportjának dolgozói. A társadalmi munkások elvégezték az óvoda udvará­nak teljes körülkerítését elmondottakkal, amelyek tu­lajdonképpen összetetten, s nagyon világosan rajzolták meg a vegetálásból kivezető utat, a közös érdekű cél el­érésének módozatát. S a városi tanács vezetői, akik összehívták ezt az értekez­letet, joggal várhatták az építő, okos hozzászólásokat, akár Hatvan, Heréd, akár Boldog képviselőit tekint­jük vitapartnernek ebben a nagy horderejű kérdésben. Darab idő elteltével azon­ban egyre nyilvánvalóbb lett, hogy senki sem ‘ ké­szült fel igazán az eszme­cserére. Érvelgettek, bizo­nyítványt magyaráztak, mintsem arról beszéltek, hogy az elkövetkező öt esz­tendőben milyen módon igyekeznek eleget tenni a népgazdaság által megköve­telt fejlesztési tervnek. HA POZITÍVUMKÉNT könyvelhetünk el valamit a félnapos tanácskozás során, akkor a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezetről szabad beszélnünk. Vezetői az ülés színhelyén döntöttek a szarvasmarha-tenyészet fej­lesztési ütemtervének meg­változtatásáról, a nap to­vábbi szakaszában pedig az ösztönző premizálás főbb vonásait is megbeszélték. Érdemes ebből kiemelni, miként kívánják érdekeltté tenni az állatgondozókat, a szarvasmarha-ágazat irányí­tóit az állománynövekedés megvalósításában. Mint szak­mai körökben tudott, egy- egy jószág 350 naponként vemligsíthető. Heves megyei átlagban azonban ez az idő jóval 400 nap felett jár. ami nem csupán a szaporítást lassítja, hanem drágábbá te­szi a tehénáílománv fenn­tartását. A Lenin Termelő­szövetkezetben most olyan prémiumrendszert vezetnek be, amelynél a jutalomösz- szeg úgy növekszik majd, ahogyan a lehetséges 350 Felújították a játszóteret, homokozót, pancsolót építet­tek. A gépcsoport dolgozói hulladék vasanyagokból ud­vari játékokat, hintákat, for­gókat, tornaszereket varázsol­tak élő a nyári foglalkozá­sok zavartalan végzéséhez. A közel 50 ezer forint érté­kű társadalmi: munka értéké­nél a kis óvódások öröme és hálája talán még jelentő »ebb. Császár István ‘ napot megközelíti a jószágok vemhesülésének ideje. Felmerült a beszélgetés során egy olyasféle társu­lás gondolata is, amely a hústermelés fokozását, a la­kosság jobb húsellátását se­gítené. A, tejhozam, a teje­lő tehénállomány fejlesztése mellett ugyanis hasonló fon­tossággal bír ez a kérdési GYAKORLATILAG a me­gyeszerte működő szakosí­tott sertéstelepek mintájára lehetne létrehívni a szar­vasmarha-hizlaldákat, s mi­ként erről a vitavezető szót ejtett a tanácskozáson, né­hány szakemberünk a kö­zeljövőben tanulmányozni fogja egy hatalmas jugo­szláv kombinát munkáját Déli szomszédainknak na­gyon egyszerű, olcsó formá­ban és technológia mellett sikerült megvalósítaniuk a jövedelmező vállalkozást, s az eltelt évek tapasztalatait szívesen osztják meg ve­lünk. Ez a feladat, ez a le­hetőség természetesen gon­dos előkészítést kíván, s fel­tételezi az egri és dél-heve­si területi szövetségek haté­kony segítségét, szervező út­mutatását, valamint összefo­gását. Utóbbi fogalomra azért helyezünk hangsúlyt, mert az effajta társulás csak nagyobb relációban képzelhető el, s telepítése ott hasznos igazán, ahol a hízómarha-tartásteehnológlai lehetőségek messzemenően biztosítottak. Végezetül még egy meg­jegyzést az ankét kapcsán! Jóllehet nem mondhattuk túlzottan konstruktívnak a tanácskozást, az elkövetkező hetektől mégis eredményt várunk. Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára mondta hozzászólásá­ban, hogy a fejlesztési prog­ramot tekintve nem azt kell keresni: mit miért nem tud­nának itt és ott elvégezni. Ha a kérdés gondot jelent, aJckor a megoldásra kell koncentrálni minden gazda­ságban. BÍZUNK BENNE, hogy Hatvan, Heréd, Nagyköké­nyes, Boldog figyelmez a jó tanácsra s a gazdaságok — józan megfontolással — az ügy mellé sorakoznak. Vagy­is azt teszik, ami távlatilag számukra éppen olyan jót. gazdagodást jelent, mint ahogyan több húst. több te­jet, tejterméket juttat \a családi otthonok asztalára országszerte. Moldvay Győző } EVESBEN IGEN FONTOS ESEMÉNY vezette be az elmúlt hetet: megyeszerte megkezdődtek az országgyűlési képviselővá­lasztást megelőző jelölőgyű­lések. Már az első tapasz­talatok is azt igazolták, hogy a választópolgárok egyetérte­nek a Hazafias Népfront ál­tal javasoltakkal. Ezt tükrö­zi a jelölógyűlések jó han­gulata, ezt a választók akti­vitása: sokan felszólaltak és javaslatokat, tanácsokat ad­tak, s támogatásukról bizto­sították a képviselőjelölte­ket. A Varsói Szerződés meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából Heves megye több helységében rendeztek ünnepi megemlékezéseket. Az elsőre Gyöngyösön, a Bugát Pál kórházban került sor. Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága is az elmúlt héten. Az első napi­rendi pont keretében ezúttal mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteink elmúlt évi gaz­dálkodási eredményeiről ta­nácskoztak, s azt tervszerű­nek, jónak értékelték. A vég­rehajtó bizottság ezért elis­merését, köszönetét nyilvání­totta ki a termelőszövetkeze­tek tagjainak, vezetőinek. - valamint a szakigazgatási. szervezeteknek. Hogy az el­ismerés mennyire megérde­melt, mutatja, hogy a heve­si Rákóczi Termelőszövetke­zet ezúttal harmadszor nyer­te el a kiváló címet és a ti- szanánai Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet szin­tén kiérdemelte ezt a magas kitüntetést. Ugyancsak a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ér­tékelte a tanácsi vállalatok 1974. évi gazdálkodását, s ezen ismertették az 1975. évi versenykitűzéseket is. A GYÖNGYÖSI KAEV-ben a béke- és barátság hónap keretében május 14-én béke’- nagygyűlést tartottak, s ezen adták át a Delta ifjúsági bri­gádnak — a kongresszusi versenyben elért jó eredmé­nyéért — az Országos Béke- tanács emlékplakettjét. Füzesabonyban a megyei pártbizottság mellett műkö­dő gazdasági és szövetkezet- politikai bizottság tártott ülést az Állami Gazdaság központjában, és megtárgyal­ták a megye kereskedelmi hálózatának középtávú fej­lesztési koncepciójáról ké­szült jelentést. A hatvani városi tanács végrehajtó bizottságának má­jus 15-i ülésén az ellenőrző munka hatékonyságát vitat­ták meg. Ugyanezen a napon Egerben megnyílt a szovjet szerszámgép külkereskedel­mi vállalat kiállítása, a váro­si tanács pedig a megyeszék­hely fejlesztésének két ötéves periódusáról esett szó. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága május 16-án ülést tartott és megvitatta a végre­hajtó bizottság javaslatát a XI. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet dokumen­tumainak ismertetésére, fel­dolgozására és határozatot hozott a további javaslatok­ra. S VÉGÜL: nyárias zápo­rokat és igazi tavaszi eső­ket is hozott az elmúlt hét, és primőröket a piacokon — cseresznyét, zöldborsót, új karfiolt. Most állítólag ol­csóbbak is. mint tavaly ilyen­kor, s ha ez így igaz, akkor még örülhetünk is.­(becky) Mimim 4$ 1975. május 18„ vasárnap Kaposi Levente Két vasárnap társadalmi munka: az óvodáért--------------- --------- i ej ez uauii etete jviyurnun u L ajta-Hansági Állami Gazdaság Bébi nevű kosztromai táj­fajtájú tehene. Á 18 éves tehén 3718 kg tejzsirt termett — az élő súlyá­nak ötszörösét. Tejtermelésével hazai viszonylatban az első helyre került, világviszonylatban viszont a rangos nyocadik helyet foglalja el. (MTI Foto — Matusz Károly)

Next

/
Oldalképek
Tartalom