Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
g TO DOMA NY & és technika;.; tudomány és technika.:: tudom'ny es technika::; tudomány «« tw*»v»ka..-: tudomány és technika::: TUDOMÁNY ÉS TECHNIK \ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS f-.-l A jegesmedvék 1956-ban elrendelt vadászati tilalma a Szovjetunió északi területein megállította az állatok pusztítását. A szigorú intézkedésre azért volt szükség, mivel az állatok száma már ijesztő mértékben csökkent. Az Északitenger és a Csukcs-tenger határán fekvő Vrangel-szigetre minden évben ellátogat egy kutatócsoport, hogy a jegesmedvék életét tanulmányozza. Meghatározzák a kábító injekcióval „kilőtt” állatok méreteit és súlyát, hátukra piros színű számot festenek, fülükbe fémlapocskát helyeznek. A télen született bocsokkal ugyanezt teszik március és április folyamán. Mindez arra szolgál, hogy a medvék vándorlását ellenőrizni tudják a szovjet, amerikai, kanadai, dán és norvég területek között. A tartós piros festékkel való megjelölés lehetővé teszi, hogy repülőgépről is követhessék az állatok mozgását, tájékozódhassanak hollétükről. már nem alkalmas, hogy a több száz éves tartamú változásokat is nyomon követhessük. Másrészt azonban bőven vannak feljegyzések a számszerű adatgyűjtés előtti időkből is legalább a „jó” és „rossz” időjárású esztendőkre vonatkozólag. Ezek feldolgozása alapján Lamb angol meteorológus és mások arra az eredményre jutottak, ho,qy az északi félgömbön körülbelül kétszáz éves szakaszossággal tolódnak el az egyes éghajlati övék felváltva északi és déli irányban. Winstanley szerint az éghajlati javulás legutóbbi csúcspontja 1930- ban következett be. a megelőző csúcspont pedig a XVIII. század elején volt. Jelenleg az éghajlati övék ismét lassan dél felé tolódnak el, többek között a szubtrópusi sivatagöv is, ami a Szaharának a dél felé^va- ló terjeszkedésére vezet és az afrikai éhségkatasztrófának az előidézője. Valószínűnek látszik, hogy ez a periodikus éghajlati átalakulás párhuzamosan halad a naptevékenységnek egy ugyanilyen szakaszos ingadozásával, amelynek periódusideje kereken 180 év. Ez utóbbi viszont talán annak az árapálykeltő hatásnak a következménye, amelyet a Napban a bolygók bizonyos, ugyancsak 180 évenként ismétlődő elhelyezkedése idéz elő. Kifejlett fák átültetése Az Egyesült Államokban automatikusan működő speciális gépet szerkesztettek, amelynek a segítségével kifejlett fákat át lehet ültetni. A géppel olyan lombos és tűlevelű fák iiltethetők át, melyeknek maximális magassága tizennégy méter, törzskerülete pedig 40—110 cm között van. A gép kiásás közben megkíméli az érzékeny rostgyökereket. amelyek az új környezetben való újranövake- déshez fontosak Lehel-e ivóvíz a karsztvíz ? g A hazai karsztvizek nag; p része — megfelelő kezdesse b — rendszeres kémiai és mik ** robiológiai ellenőrzés mellet .. ivóvízellátásra felhasználha I", tők. Ezért hazai vízkészle *5 teink, a tatabányai és dörög fe- karsztvizek kutatása jelen g? leg intenzíven folyik. & y Felszíni vizeink mennyi tó ségi és minőségi problémá *"* rövidesen rákén yszerít end ne bennünket e karsztvízkincj * jelentős részének kihasználására. A világ több részén tagi látható erre példa. Bécs vezess: téki vize karsztvíz, az Alpok- S bői érkezik a városba. A tör- © ténelmi múltból pedig Jeru- 5 zsálem, Athén és Róma vízin ellátása jelenthet példát. Hazánkban jelentős a Pécs víz- ;; ellátásában valamikor egyed- • uralkodó tettyei karsztforrás. 2 Székesfehérvár pedig Kin- £ csesbányáról kap jó minősé- £ gű karsztvizet. A nagy múl- y tű hazai karsztvíz-kutatás is tó alapjául szolgálhat a további - terveknek. 2 A karsztvíz fogyasztásával a szervezetbe jelentős vízben (m oldott sómennyiség kerül, i£- melynek élettani hatása több- ^ nyíre hasznos, de lehet ká- g ros is. Így pl. a Kanári-szige- 2 teken és Izlandon úgy találta' Iák, hogy a lakosság fogkárosodásiát a kevés oldott sót tartalmazó vizek fogyasztása okozta. Magas oldott sótartalom viszont egyes kutatók szerint elősegíti a szervezetben a kőképződést. Angliában és Svédországban a halálos kimenetelű szívbetegségek jó részét is a túl lágy ivóvíz fogyasztásával magyarázzák. A karsztvizekben a nyomelemek közül általában kevés a jód és ha ezt az ivóvízben nem pótolják, tömegesen jelentkezik a golyva. Ez történt Pécsett a tettyei víz fogyasztásánál is. A tatabányai és a dorogi karsztvizekben viszont kellő mennyiségben található a fogszuvasodás meggátolásában jelentős szerepet játszó nyomelem, a fluor. A történelem során előfordult nagy járványok sok esetben ún. „vízjárványok” voltak, tehát a víznek fontos közvetítő szerepe volt. Ezért fordítanak nagy figyelmet a felhasználásra szánt karsztvíz mikrobiológiai ellenőrzésére is. A felszínre bukkanó karsztvizek általában nem tartalmaznak fertőző baktériumokat, de mint felszíni vízfolyások, útjuk során fertőződhetnek. Ezért fontos a források megfelelő karsztvízvezetéken történő szállítása. A fák kérge és a levepszennyezettség A környezetvédelem új összefüggések keresésére ösztönzi a kutatókat. E buzgó kutatómunka során néha meglepő . összefüggésekre bukkannak. A svéd és lengyel kutatók újabban megállapították, hogy jól észlelhető összefüggés van a levegő szennyeződése és a fa kérgének savassága között. Ezt a felismerést Frankfúrt- ban egyetemi kutatók laboHarc a (üstkőd elten A világ nagyvárosaiban évente sok szív- és tüdőbeteg, illetve véikeringési zavarokkal küzdő ember esik áldozatául a szmognak (füst- ködnek) . De a közlekedési balesetek jelentős részét is a szmog számlájára írják (hibás reakciók a közúti forgalomban). Az alsó levegő- rétegben ugyanis égési termékek halmazodnak fel, amelyekben főképpen a kéndioxid mennyisége igen magas. Különböző időjárási jelenségek — pl. köd, leszálló légáramlás — következtében ezek az égési termékek nem tudnak a magasba, veszélytelenebb levegőrétegbe felemelkedni. (Az elterjedten használt szmog elnevezés egyébként két angol szó, a smoke (füst) és fog (köd) összevonásának eredménye.) Szükség mutatkozott olyan mérőműszerek kidolgozására, amelyek idejekorán jelzik, ha szmog keletkezik valahol, hogy figyelmeztethessék az embereket a veszélyre. E cél szolgálatában lü- becki (NSZK) kutatók elkészítettek egy készüléket, amellyel a gázelemzés gyorsan elvégezhető. A készülékbe egy, az alkoholszondához hasonló kis csövet kell behelyezni, amelyben sárga színű gázelegy van. Amennyiben a csövecskén átáramoltatott levegő a megengedettnél több kéndioxidot tartalmaz, a gázelegy elszíneződik, mégpedig a koncentráció mértékének megfelelően egyre sötétebbre. A reagens-cső olcsón előállítható, a készülékben könnyen, gyorsan cserélhető. A mérési eredmény későbbi „dokumentálására” lezárva eltehető. r Éghajlatváltozás a Föld északi félgömbjén . I jegesmedvék védelmében ratóriumi vizsgálatokkal is megerősítették. Három különböző fafajt választottak vizsgálatuk tárgyául: a korai juhart, a magaskőrist és a nagy levelű hársat. A város centrmából kiindulva a periférián kívül eső szántóterületekig összesen 255 fa kérgét és ezzel párhuzamosan a levegő összetételét analizálják, s megállapították, hogy a város centrumától a periférikus területek felé haladva csökken a fa kérgének savassága (hidro- gén-ion-koncentrációja). A fa kérgének savanyúságáért elsősorban a levegő kéndioxid-tartalma tehető felelőssé. Madárszülők „gondjai” Az Északi-Jeges-tenger amerikai partvidékén élő alkáli, igazi tengeri, sirályhoz hasonlító madarak. Halakkal, rákokkal, puha testű állatokkal táplálkoznak, s csapatokba verődve élnek, különösen költés idején. Az itt élő népek számára fontos táplálékforrást jelentenek. Költés- bioiógiai szempontból azért érdekesek, mert egyazon körzetben több rokon faj egyautóssal elvegyülve egymás mellett fészkel. Életmódjuk, viselkedésük azonban a hasonlóság ellenére különbségeket is magán visel. Azok a fajok, amelyek a part mentén szokták haltáplálékukat megkeresni, a meredek partszegélyen kisebb telepekben költenek. Ezekrtél a szülőmadarak a nap minden órájában etetik fiókáikat, amelyek gyorsan fejlődnek és amikor a kifejlettkori testnagyságuk egyharmadát elérték, már el is hagyják fészküket. A csőr mérete és szerkezete olyan, hogy csak egy halat tud a madár fiókájának a fészekhez szállítani. Azok a fajok viszont, amelyek a parttól távoli vizeken, nagy távolságból szerzik táplálékukat, a barlangokban, sziklahasadékokban nagy telepeket alkotva költenek. Fiataljaikat csak éjjel etetik. Csőrük több hal egyidejű befogadására kiszélesedett. A fiatalok lassan nőnek és felnőttkori testnagyságuk eléréséig a fészket nem hagyják el. Érdekes, hogy a költésmód és táplálékszerzés között megfigyelt ezen összefüggést a déli féltekén élő ilka-íajoknál nem észlelték. I Automatizált : „araiygyár" í Az aranymosás ősrégi rnű- - velete újjáéled a fejlett teeh- ^ nika jegyében. A kezáelle- j ges kézi eszközök — állat- ä bőrök, szűrők, sziták, vízme- " rők stb. — helyébe autorna- n Uzált üzemek lépnek. £ A szovjet Távol-Kelet igen „ gazdag aranylelőhelyekben. r A képen látható „aranygyár” 1 is olt van üzemben, sok más [ hasonló telepítésű társával S együtt. A vízzel elárasztott j völgy hordalékának „átváló- * gátasát” érdekes módon oldják meg. A vízen úszó arany; mosóműhöz csatlakozó series' ges kotrószerkezet félkör á alakban pásztázva gyűjti be g az aranytartalmú hordalé- 3 kot, amelynek értéktelen ré- ^ szét az ellenkező oldalon, m hevederes szállítószalagon bocsátja ki és épít belőle 2 „bogárhátú” feltöltést. A két művelet között, az .,aranysí gyáron” belül fajsúly szeriii- 2 ti osztályozás — Dotálás — $ révén válnak el a jóval ne- í hczebb arany•» *öb- 5 bi anyagtól Víz alatti természetvédelem A földkerekség müveit országaiban két-három évszázadra visszamenőleg állnak rendelkezésre számadatokat tartalmazó meteorológiai feljegyzések. Ez ai adatanyag elegendő ahhoz hogy rövidebb tartalmú éghajlati változásokat kimutathassunk belőle, de árra Az első csiga- és kagylónyomok a 600 millió óv előtti prekambrium korszak végéről származnak. A sok száz millió éves állatokat azonban napjainkban többféle veszély fenyegeti. A lexikonok, szakkönyvek, a csiga- és kagylófajokat jóval 100 ezer fölé becsülik. Többségük a tengerekben él, s, ezek kerültek újabban az érdeklődés középpontjába. Az ember megkezdte termelési tevékenységét a tengerfenéken, és szennyeződik is a tenger. Egyes fajokat ízletes húsuk miatt túlhalásznak, míg másokra gyönyörű színeik, formáik irányítják a gyűjtők figyelmét. A gyöngykagylók értékéről nem is beszélünk. A történelem folyamán az ember a csigákat, kagylókat igen sokféle célra felhasználta. Nyilván korán rájöttek a tengerparton élők az egyes csigák és kagylók kitűnő ízére. A bíborcsigát már az ókori föníciaiak és görögök, rómaiak is színezésre használták. Mirigyéből bamásszínű váladékot bocsát ki, melyből megfelelő kezelés után bíborfestéket nyertek. A régi Rómában ezt a színt csak a császár és a szenátorok használhatták. A tritoncsigák egyes fajai az Indiai-óceánban és a Csendes-óceánban élnek. Ázsiában egy időben zeneszerszámokat készítettek a tritonokból. Ízléses gyűrűk, nyakláncok készültek Ázsiában a Xancidae-csigákból, amely az India és Ceylon körüli vizekben honos. A porceláncsigákat ' valaha a japánok, indonézek, hinduk fizetési eszköznek használták. Napiainkban a gyűjtők álma a Conus Gloria maris, amelyből a világon mindössze 20 példányt tartanak nyilván, Egyes csiga- és kagylófajok megfogyatkozása közvetlenül, vagy közvetve a biológiai egyensúly felborulásához vezethet. Guam szigetén egy amerikai kutató- csoport év°k óta foglalkozik a korállszigetek lepusztulásával. A szirteket egy tengeri csillagfa.! pusztítja. A tengeri csillag természetes ellensége a tritoncsiga, amely azonban az utóbbi évtizedekben alánosán megfogyatkozott a Csendes-óceánban. Ennek oka valószínű nemcsak a túlgyűjtés, de talán ez az állat fokozottan érzékeny a tengervíz szeny- nyezésre. A triconcsigát számos más társával és kagylóval együtt védelem alá kellene helyezni. A tenger élővilágát napjainkban inkább csak a halászati tilalmak védik. Ezek azonban csak egyes halfajokra vonatkoznak. Helyenként tiltják egy-egy csigavagy kagylófaj fogását, ezeket a tabukat azonban nem tisztelik a gyakorlatban. Hol tart ma a víz alatti természetvédelem? A világon kevés ma még a vb alatti rezervátum, amelyber a flora és fauna védelmei élvez. Az Egyesült Államokban 1934-ben hozták létre a Pare National Evergla- des-t, a Floridai-öböl egy részén. Napjainkban a Hawaii- szigeteken működik egy Park Marin, amely a természet- védelmet, a tudományos kutatást, va'^nint a szemléltetést szoLga±ja Japán 10 évvel ezelőtt ébredt fel e téren. Három jelentősebb ilyen létesítménye azonban inkább a víz alatti fauna bemutatását szolgálja víz alá épített tornyok segítségével, mint a hathatós védelmet. Franciaországban évekkel ezelőtt hozták létre a Port- Cros-szieeti Nemzeti Parkot. Itt a sziget parti faunáját és flórájának egy részét víz alatt is megvédtek. Az. említetteken kívül Kanada. Mexikó. Ecuador, Ausztrália, valamint néhány afrikai, ázsiai és óceániai ország foglalkozik víz alatti rezervátumok létesítésével A csigák és kagylók fokozott védelmére tehát várni kell még, valószínű csak az elkövetkező évtizedek hoznak majd változást ezen a téren, H, M.
