Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-03 / 102. szám

iVagy tavaszi seregszemle volt az idei május I. f (folytatás az 1. oldalról) A megye dolgozóinak szor­gos munkáját tanúsítja, hogy az utóbbi időszakban ter­melését évente 11 százalék­kal, az országénál kétszerte nagyobb ütemben növelte. Megbecsülést, rangot szer­zett magának határainkon túl is: ipari termékeinek egyötödét exportálja. A hevesi termelőszövetke­zetek tagságának szorgalmát és szakértelmét mutatja, hogy a megye a mezőgazda­ság területét meghaladó mér­tékben járul hozzá az or­szág ellátásához, élelmiszer­kiviteléhez. Ennek is kö­szönhető, hogy itt, Heves­ben például jobb a lakás- helyzet az országosnál. Csu­pán a most befejeződő öt­éves tervidőszakban 12—13 ezer új lakás épül, több mint a tervezett. Eger Észak-Magyaronszág- nak is, de az országnak is egyik fontos művelődési központja, tanárképző főis­kolája híres, diplomát nyert növendékei elkerülnek az ország minden részébe, s ezzel hatással van egész közoktatásunkra, közműve­lődésünkre. A továbbiakban arról be­szélt a Központi Bizottság titkára, hogy a május else­jék nagy tanulságai között az is ott van, hogy utunkon végigkísért, óvott és segített a szolidaritás, a baráti, szö­vetséges! támogatás ame­lyet részünkre a szocialista országok, különösen a Szov­jetunió, valamint a nem­zetközi munkásosztály, és a haladó erők nyújtották. Sor­sunk azóta ível felfelé, amióta összekapcsolódott a szocializmust építő többi nép sorsával, a nemzetközi mun­kásosztály küzdelmével. Megtanultuk azt is — mondotta —, hogy nem lé­tezik külön hazafiság és külön nemzetköziség. Mind­azt, amit bármely nép, kü­lönösen pedig egy ilyen kis nép, mint a magyar, a szo­lidaritás révén adhat má­soknak szövetségeseinek,1 ba­rátainak és osztály testvé­reinek, megsokszorozva kap­ja vissza a nemzetközi ösz- szefogás, a szövetségi együtt­működés által. 30 évvel ezelőtt — mon­dotta a szónok — nem volt könnyű a jövőről beszélni. Mégis szóltunk róla, igazunk tudatában, bátran. Még dúlt a háború, amikor a magyar kommunisták a kételkedők tengerében hirdették, hogy lesz magyar újjászületés. Alig három évvel azután pedig, hogy hazánk a nagy világégésből súlyos sebek­kel kikerült, 1948-ban pár­tunk programnyilatkozatban, vázolta fel a jövőt és a ten­nivalókat. Ezt a program- nyilatkozatot azóta minden céljában és részletében is teljesítettük és túlteljesítet­tük. Most ismét programnyi­latkozattal állunk népünk elé — emelte ki Pullai Ár­pád. — Újra a jövőről szó­lunk. Pártunk XI. kong­resszusa az elfogadott új programnyilatkozatban mun­kásosztályunkat, termelő­szövetkezeti parasztságun­kat. értelmiségünket, egész népünket a fejlett szocialis­ta társadalom építésére hív­ja fel. A beváltott régi program, a megtett törté­nelmi út után ezt a várt kellő erkölcsi hittel teheti,. A jövőért dolgozni ma annyit jelent nálunk, hogy szilárd és egyre teljesebb *1' 'aa'AWWVAAAAAAA/WWíAWWW szocialista nemzeti egység­ben, lépésről lépésre közelí­teni a történelmi célt. E felé haladva egyre nagyobb fel­adatokat tűzünk magunk elé és oldunk meg, munkánk nyomán szebben, lobban élünk. A párt új programryilait- kozatában vázolt törekvései?: — mondotta a Központi Bi­zottság titkára — nemzeti programot, cselekvési prog­ramot adnak az országnak. Azért nemzeti program ez, mert a történelmi sikerek által igazolt eddigi politi­kánk következetes és egye­nes folytatását hirdeti meg. A programnyilatkozatban felvázolt célok ismertetése után Pullai Árpád arról be­szélt, hogy pártunk XI. kong­resszusa ennek a történelmi útnak következő, ötéves sza­kaszára jelölte ki a felada­tokat. Alapvetően fontos, hogy a feladatokat egységesen ér­telmezzük és lássuk, hogy a párt társadalmunk kiegyen­súlyozott, mindenoldalú fej­lesztésére törekszik. A gaz­daságban, a közéletben, a kulturális munkában elvég­zendő teendőket céltudato­san összekapcsolja társadal­mi viszonyaink szüntelen tökéletesítésével, Pullai Árpád beszédének következő részében hangsú­lyozta, hogy társadalmunk - ban a munkásosztály a ve­zető erő. Ez a szerepe tör­ténelmileg bizonyított és el­ismert’ Harminc év fejlődé­se bizonyította, hogy a mun­kásosztály szövetségeseivel vállalta és megoldotta az or_- szág életében napirendre ke­rült feladatokat. A stadionban rendezett lelkes hangulatú nagygyűlés után a megye különböző ré­szeiből összesereglett ünnep­lő tömeg a Népkertbe , vo­nult, s ezzel megkezdődött az egész napos, színpompás majális. A szó — színpompás — itt teljes mértékben meg­állja a helyét: o kavargó, nyüzsgő, hömpölygő tömeg apró papírzászlókat lobog­tatva, piros-sárga-kék lég­gömböket eregetve ünnepelt, szórakozott. Ezen a napon egyáltalán nem volt feltű­nő — bár sokan megfordul­tak egy-egy ruhaköltemény után —, hogy itt-ott, félre­csapott kalapot, sujtásos mel­lényt viselő férfiak kísére­tében tarka fejfedős, kendős, gazdagon hímzett-varrt nép­viseletbe öltözött lányok, asszonyok tűntek fel az em­beráradatban’ Az pedig, hogy ez a színesen öltözött tár­saság időnként dalra fakadt, táncra perdült, csak fokozta a hangulatot... A ragyogó napsütés kicsal­ta a zöldbe a legkisebbeket is. A máskor oly tágas Nép- kert most meglehetősen szűknek bizonyult. A zsibon­gó, labdázó, dudáló gyermek­sereg, a fűre telepedett terefe­rélő, de az apróságokat min­den pillanatban szemmel tar­tó asszonynépség éppúgy hozzátartozott ehhez a ma­jálishoz, mint a lacikonyhák, a sörözők előtt sorban álló, beszélgető, koccintó, ingujjra vetkőzött férfitársaság. , S hogy mennyire egy „csa­lád” lett ebből az ünneplő, szórakozó tömegből, arra jellemző annak a kislánynak A mai május elsején — folytatta a Központi Bizott­ság titkára — arra is em­lékszünk, hogy május 9-én ünnepli meg az egész haladó világ a fasizmus felett ara­tott győzelem harmincadik évfordulóját. Ez világitörté­nelmi jelentőségű esemény volt. A nemzetközi erőviszo­nyok változásainak kiinduló­pontjául szolgált az eltelt harminc év folyamán mind az európai kontinensen, mind az egész világon. A Szovjet­unió felszabadító harca nyo­mán az antifasiszta mozga­lom Európa és Ázsia egy sor országában népi demokrati­kus és szocialista forrada­lomba nőtt át. Beszéde végén Pullai Ár­pád kifejtette, hogy a szo­cialista országok békediplo­máciája a megváltozott nem­zetközi erőviszonyok köze­pette, a haladó erők 'támoga­tását élvezve, az enyhülést a nemzetközi fejlődés fő irány­zatává változtatta. Ez világ­szerte kedvez a haladó erők harcának. Tanúi vagyunk annak, hogy a nemzetközi szolidaritás és a népek küz­delme az imperialista reak­ciót a világ több pontján meghátrálásra kényszerítet­te. Utalt a szónok a i dél­vietnami hazafias erők fé­nyes győzelmére, s arra, hogy Saigon város Ho Si Minh, a kiváló forradalmár és ha­zafi nevét vette fel. Végezetül Pullai Árpád a Központi Bizottság üdvözle­tét és jókívánságait adta át, s mindenkinek sikereket kí­vánt a szocialista Magyar- ország javára. az esete, aki üdítővásárlás közben véletlenül elkevere­dett a szülei mellől. A meg­szeppent apróságot annyi együttérzéssel, szeretettel, se­gítőkészséggel fogták körül az emberek, s kísérték szülő- keresőben, hogy pityeregni sem volt ideje.. • A déli órákban a több mint húszezres tömeg helyet változtatott. Bár nem halt ki a sétányok mellett felál­lított bazár- és lacikonyha­sor, fél egy körül azonban erősen megcsappant itt az „érdeklődők” száma. Viszont egy tűt sem lehetett volna elejteni a szabadtéri szín­pad előtt, annyian voltak kíváncsiak az eddig sétálga­tó, az emberáradatban rög­tönzött előadásokat tartó né­pi együttesek műsorára. A repertoár rendkívül gazdag volt, mindenki megtalálta a neki tetsző produkciót: a pattogú ritmusú csárdásokat, a balladaízü hegyvidéki da­lokat, a citeramuzsikát, kó­rusok színes dalcsokrait, a májusi napot köszöntő szí­nes szőttest... Petőilbányán A Mátraalji Szénbányák dolgozóinak fúvószenekara köszöntötte pattogó muzsiká­val a petőfibányai nagygyű­lésre érkező munkásokat akik 10 órára zsúfolásig meg­töltötték a helyi sportcsarno­kot, a május elsejei ünnep­ség színhelyét. A gyűlés el­nökségében foglalt helyet Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. dr• Sipos ■ Ist­ván, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára, Papp Béla, a Mátraalji Szén­bányák nagyüzemi pártbizott­ságának titkára, Szentgyörgyi János nagyközségi tanácsel­nök, a petőfibányai üzemek több politikai, gazdasági ve­zetője, s a díszemelvényen láttuk Andó József, Papp Já­nos, Bocsó Mátyás kitüntetett bányászokat, akik a legidő­sebb generációt képviselték. A Himnusz akisordjai után Oláh István, ’ az MSZMP Gyöngyös Járási Bizottságá­nak titkára üdvözölte az egy­begyűlteket, majd a nagy­gyűlés szónoka, Grósz Ká­roly emelkedett szólásra. — Ma, a munka ünnepén, különösen helyénvaló hang­súlyozni azt az alapvető igazságot, hogy ennek a har­' Elismerés a rendezésért | - köszönet a részvéteiért < \ } Eger város és a járás dolgozó népe 1975. május 1-én < io'itikai nagygyűlésen tett hitet á munkásnemzetköziség, 4 a népek szabadsága, a világbéke, szocialista hazánk és | vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt mellett. ? E nagy, színes politikai demonstrációt körültekintő < szervező munka előzte meg. Elsősorban a vállalatok, az 2 üzemek, a szövetkezetek, az intézmények és hivatalok < párt- és gazdasági, tömegszervezeti vezetőinek áldozatos < tevékenysége eredményezte a nagygyűlés sikerét. < Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki Eger < város és a járás dolgozó népének, mindazoknak, akik 5 munkájukkal, vagy lelkes részvétükkel sikerre segítették < a munkásosztály egri seregszemléjét. j Az MSZMP egri városi és járási végrehajtó bizottsága J <W*AAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NA*n»»AAAAAAAA^ Színpompás maiális az egri Népkertben mine évnek, s eredményei­nek a legfőbb forrása dol­gozó népünk fáradozása, a teremtő, alkotó munka — mondotta Grósz Károly. — Erre alapozzuk a jövőt is! Pártunk XI. kongresszusa világos, határozott programot adott a IV. ötéves terv si­keres befejezéséhez, az új ötéves terv kimunkálásához, beindításához, nagy társadal­mi céljaink valóra váltásá­hoz. S e hatalmas munkában kovácsolódik tovább a szocia­lista nemzeti egység: mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, minden dolgozó ember összefogása a szocializmus építésére. Gazdasági kérdésekről szól­va kifejtette Grósz Károly, hogy a testvéri szocialista or­szágok egyre inkább felisme­rik azt a mérhetetlen erőt, amely az együttműködés bő­vítésében van, s amelynek jobb kihasználása révén min­den érdekelt ország előrelép. Majd így folytatta: — Erőink további egyesíté­sében. közös fellépésünkben a nemzetközi küzdőtéren leg­nemesebb célunk, az interna­cionalista összefogás gondo­lata testesül meg. Így joggal állapíthatta meg a Központi Bizottság kongresszusi be­számolója, hogy „ ... a KGST keretében megvalósu­ló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szi­lárd nemzetközi támaszát!” A munkásgyűlés előadója későbbiekben külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd szűkebb hazánk, Heves megye, s azon belül is Pe- tőfibánya, a „selypi meden­ce” fejlődésével az itt elért eredményekkel foglalkozott a Központi Bizottság osztályve­zetője, jóleső érzéssel állapít­va meg, hogy az előrehala­dás jegyei megegyeznek az országos képpel, sőt bizonyos tekintetben szebben, tartal­masabban is tükröződnek. Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetőjének be­szédét hosszú tapssal fogadta az egybesereglett mintegy kétezer főnyi hallgatóság. A munkásgyűlés az In- ternacionálé hangjaival feje­ződött be. Majális a Mátrában A gyöngyösi üzmek, vál­lalatok és ipari szövetkezetek dolgozói a Mátrában ünne­pelték a május elsejét. Igazi majálist rendeztek Mátrafü- reden, ahol az Izzó dolgozói töltöttek 'el kellemes órákat. Különböző vidám sportverse­nyek adtak alkalmat a vi­dámság' fokozására. A Gagarin Hőerőmű dolgo­zói a Markazi tó partján le­Zászlók és zöldbe borult fák alatt. s a kellemes napfényes idő egyformán vonzotta az embe­reket a felvonulási térre, ahonnan elindultak végig a községen a művelődési ott­Grósz Károly beszél a petőfibányai munkásgyűlésen. vő üdülőjükben gyűltek ösz- sze. A futballmérkőzések, a könnyűbúvárok és modelle­zők bemutatói adtak színes élményt. Gyöngyös lakóinak zöme a május elsejét a Mátra külön­böző tájain töltötte el. Nagy forgalmat bonyolított le az úttörővasút, amely zsúfolt kocsikkal szállította az ün­neplők, kirándulók töme­geit Egereseden Szerdán délután bánya­munkások, nyákkendős diá­kok, sportruhába öltözött fia­talok csoportjai gyülekeztek az egeresein bányaüzem előtti téren. A bányászzene­kar pattogó ritmusú indulói, hon felé, a május elsejei ün­nepi nagygyűlés színhelyére. A zsúfolásig megtelt nagyte­remben a fiatalok mellett ott voltak a nagy múltú bánya­üzem dolgozói, ismert törzs- gárdistái. A nagygyűlés elnö­ki asztalánál a község és a bányaüzem vezetői közt je­len volt Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság titkára is. A munka ünnepét köszön­tő bevezető és egy úttörő szavalata után Barta Alajos mondott ünnepi beszédet. Meleg hangon köszöntötte a bányaüzem dolgozóit, akik nehéz körülmények között folytatott áldozatos munká­jukkal hozzájárultak, hogy vállalatuk, z Bzrcodi Szén- , bányák elnyerje az MSZMP KB kongresszusi zászlaját. Szólt a megyében kibontako­zott és nagy sikereket hozó kongreseszusi munkaverseny­ről, amelynek élén a közvet­len termelésben részt vevő nagyüzemi munkások állnak. Az ünnepi beszéd után Papp János, a bányaüzem vezetője köszöntötte a mun­kaversenyben részt vevő kol­lektívák dolgozóit, s elmond­ta, hogy a napokban meg­kezdett gépkísérlet sikerében is nagy szerepük lehet a bri­gádoknak. 11 bányász kapott Kiváló dolgozó-kitüntetést, s kiosztották a brigádok elis­merésének különböző fokoza­tait is. Füzesabonyban Május 1-én a gimnázium előtti téren gyülekeztek Fü­zesabonyban a nagyközség- XlSZ-fiataljai, lakói, dolgo­zói, a Fémművek gyáregy­ségének munkása:. A csak­nem ötezer fős ünneolő tö­meg előtt Ferencz Vilmos, a nagyközségi tanács elnöke mondott beszédet. A politikai nagygyűlés, után egész napos sportműsor­ra került sor a járási szék­helyen. A tudósításokat írták: G. MOLNÁR FERENC Hekeli Sándor KAPOSI LEVENTE MOLDVAY GYŐZŐ SZILVAS ISTVÁN Fotók: PERL MARTON SZÄNTÖ GYÖRGY * 1975. május sasom fa&t / «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom