Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

Műszaki fejlesztéssel, jobb szervezéssel Takarékosság a fuvarozóknál 365 autóbusz, 530 teher­autó dolgozik megyei közle­kedési vállalatunk, a VOLÁN 4-es számú Vállalat birtoká­ban. Egyéb eszközökkel, ra­kodógépekkel együtt a gép­járművek száma meghaladja az ezret. Rendkívül változa­tos az összetétel, sokféle tí­pus, amelyek túlnyomórészt régiek. Mindez alapvetően meghatározza azokat az in­tézkedéseket, amelyeket ta­valy vezérigazgatói utasítás nyomán a takarékosság érde­kében bevezettek a vállalat telephelyein is. Ilyen nagy számú géppark fenntartása, üzemeltetése során sokat le­het megtakarítani, de ugyan­csak könnyű —, s nem is kell hozzá sok hiba — pazarolni is. Alkatrészekkel, üzem­anyaggal egyaránt. Milyen eredményeket értek el az elmúlt hónapokban, sikerült-e megtakarítást ki­mutatni intézkedéseik nyo­mán? Erről beszélgettünk Frankó Mátyás főmérnökkel és Kilián Endrével, a válla­lat vezető energetikusával. — Autóbuszaink között — kezdte a főmérnök — elég sok típus található: a régi Ikarus család szinte minden tagja, az újabbak közül pe­dig Skoda autóbuszok. Mind­össze 30 új kocsink van pil­lanatnyilag, viszont örvende­tes, hogy az idén már meg­gyorsul a régiek selejtezése. A teherautók zöme is 1970 előtti típus, ZIL, IFA, Skoda, Tátra. Érték szerinti felméré­sünk, amelyet a takarékos- sági intézkedések előtt ké­szítettünk, azt mutatja, hogy általában eredeti árának fe­lénél is kevesebbet ér már tehergépkocsi-állományunk. — Mindezek alapján ho­gyan fogtak hozzá a takaré­kosabb gazdálkodáshoz? — A telephelyek adottsá­gaiból indultunk ki. Kevés műszer van mindenütt, s elő­ször azit kell elérnünk, hogy pontos mérőkészülékekkel gyakrabban ellenőrizhessük a kocsikat. A legkorszerűbb berendezések vásárlását kezd­tük meg; rögtön hozzáteszem, hogy sok pénzbe kerülnek ezek az eszközök, de hosz- szabb távon csak ez a taka­rékoskodás igazi útja. Diag­nosztikai állomás lesz Eger- . ben, Gyöngyösön, Hatvanban: a megyeszékhelyen már eb­ben az évben, de a másik két városban is két éven be­lül. Ezek átadásával egyúttal elrendeljük, hogy a gépjár­művek minden húszezer ki­lométer lefutása után általá­nos ellenőrzésen vegyenek itt részt, de minden második, úgynevezett 1-es szemlén is sor kerül műszeres vizsgála­tokra. A diagnosztikai állo­másokon kívül több mint százezer forintért egyéb be­mérő műszereket is vásárol­tunk. Nagyon sok hibát előz­hetünk meg ezzel, különösen az elhasználódás miatti túl­fogyasztást. — Hogyan ellenőrzik a ko­csik üzemanyag-fogyasztását? — Tavalyi szervezési intéz­kedéseink között már szere­pelt, hogy egyenként elszá­moltatjuk a gépkocsikat a tankolóhelyen. Menetlevélen ellenőrzik a fogyasztást min­den töltésnél és ha az túl­lép a megengedett határon, jegyzőkönyvet készítenek, s az okokat ki kell deríteni. Tele tankkal indulnak mű­szakba a kocsik, ezt ellenő­riznie kell a vezetőnek is. A benzinjegyek felhasználását minimálisra csökkentettük, alig éri el az összfogyasztás két százalékát az így beszer­zett üzemanyag. Igyekszünk olyan fuvarokat biztosítani, ahol a kocsik tankolni is tud­nak; Bélapátfalván, a beru­házásnál például ezért léte­sítettünk saját töltőállomást. Az eredmény nem maradt el: intézkedéseink nyomán összesen két és fél millió forint megtakarítást értünk el. Nagy dolog ez azért is, mert szervezettség tekinteté­ben a jó vállalatok közé so­roltak bennünket korábban is, tehát nem alacsony szín­vonalról indultunk el. — Hogyan történik a ki­értékelés és hogyan ösztön­zik a dolgozókat? — Minden egységünknél önállóan értékelik az üzem­anyag-fogyasztást, ennek alapján ezek versenyben is állnak egymással. A legjobb brigádokat, gépkocsivezető­ket egész évi teljesítményeik alapján jutalmazzuk takaré­kosságukért. Az ellenőröket, a mérőműszerek kezelőit kü­lön jutalmazzuk a megtaka­rítások után. Az ösztönzés­ben általános elveket azon­ban nem érvényesíthetünk, annyira sajátos szinte min­den üzemegység munkája. A szocialista brigádok a takaré­kosság érdekében vállaláso­kat tettek, ezeknek a száma az idén gyarapodott, sokat várhatunk ettől is. Rendsze­resen ellenőrzik kocsijaink műszaki állapotát, s ők ma­guk tudják a legjobban, hol lehet megtakarítást elérni, mert ez a megtakarítás egyébként legtöbb esetben éppen a különböző adottsá­gok miatt nehezen mérhető. — Végezetül arról néhány szót, hogyan érinti a vállala­tot az új üzemanyagnorma­rendszer? — Az 1965 óta érvényes rendelet mellékletének mó­dosítása márciustól érvényes, és eszerint alakítottuk át a kocsik normáit — válaszolt Kilián Endre energetikus. — Szigorúak ezek a normák, némelyiket nagyon nehéz lesz tartani, hiszen a külön­böző terepeken más-más a kocsik igénybevétele, vele együtt a fogyasztás, és ezek beszámítása ugyancsak bo­nyolult dolog. A modernebb gépek jobban hasznosítják az üzemanyagot, s ez számos helyen indokolttá is tette a normák módosítását, de ugyanakkor vigyázni kell ar­ra is, nehogy a fuvarvállalás, a munka lássa a kárát a ta­karékoskodásnak. A cél egyébként nálunk is az: a járműveinknek legcélszerűbb, leggazdaságosabb fuvart vál­laljuk. Leginkább azonban az javíthat a helyzeten, ha meg­gyorsul a régi kocsik kicse­rélése: ma például kevesebb kocsink van mint négy éve, de a teljesítőképesség sokkal nagyobb. Ez szerintem a vál­lalat fejlődésének alapja. Hekeli Sándor Az BllISl óriás turbina Százhalombatta részére A Láng Gépgyár turbina- szerelő üzemében elkészült a hatodik kétszáz megawat­tos óriás turbina, amelyet Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőműben állítanak munkába. Ez az utolsó gép­egység, amelyet a Láng-gyá­riak ide szállítanak. A kongresszusi munkaverseny keretében a turbinaszerelő üzem dolgozói a tervezett­nél egy héttel korábban ké­szítették el a hatalmas be­rendezést. A háromszáz­nyolcvan tonna súlyig tur­bina hatalmas egységét vas­úti kocsin szállítják az ösz- szeszerelés színhelyére. (MTI Fotó: Bora István) Uj hármas fogat Lőrinci, Zagyvaszántó és Apc egyesült közös gazda­sága, a Zagyvavölgye Terme­lőszövetkezet, 3500 hektárnyi földterületen kezdte a kü­lönböző munkákat ebben az esztendőben. S ahogyan a falvakat járva itt is, ott is beszélgetésre állunk meg, ve­zetők és egyszerű tagok egy­öntetűen vallják: eltekintve az előkészítés, , a szervezés időszakától, amikor a szemé­lyi problémák még rende­zetlenek voltak, ma már semmiféle nehézség nem be­folyásolja a „hármas fogat” útját, A tagok magukra talál­tak, s az egyes üzemágak mindjobban a termelés sike­rére összpontosítanak. Gyors ütemben épül a solti nagyadó Jó ütemben épül a Kos­suth rádió solti középhullá­mú nagyadója. A 300 méter magas adótorony talapzatát már lerakták. A 2000 kilo- wattos új rádióállomás, amely a tervek szerint 1976 végétől sugároz műsort, szovjet tervek alapján való­sul meg. A toronyelemeket, stúdióberendezéseket is a baráti országok szállítják- A toronyépítést előreláthatólag július elején kezdik meg. Epítfiniiánli nemzetközi támasza 4. Magyarország és a KGST Szélesítenünk kell a terme­lési együttműködést és koo­perációt, a kereskedelmi kap­csolatokat, a tudományos­technikai együttműködést és a tapasztalatcserét, minde­nekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával.” (Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatából.) Hazánk gazdasági fejlődé- sét több mint negyedszázada a KGST-ben, a szocialista in­tegráció szervezetében való részvétel jellemzi, s a jövő­ben még fokozottabban kí­vánunk támaszkodni a szo­cialista nemzetközi munka- megosztásra, hogy céljainkat elérjük. Az MSZMP prog­ramnyilatkozatának terveze­te ezzel kapcsolatban leszö­gezi: „A gazdasági-műszaki fejlődést meghatározó ténye­zők közül alapvető szerepe van hazánk és a testvéri szo­cialista országok eqyüttműkö- dési~ek. a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrá­ciót szolgáló Komplex Prog­ram. végrehajtásának”. Pár­tunk pT-'-y ""tervezete konk­rétan jmeijelötí azokat a te­rületeket. amelyeken Ma- gpyrorsráo a legnngw'bb mér-, tékáén legivtenrívebhrn kap­csolódik be a KGST-integrá- cióba. íny fo'-ozz-'k a munka­megosztást az en^reiatorme- lésben és -toihasznőiásóban. eBiercetikai bázisunkat a íeovjetunióra alapozzuk (en­nek a területnek a fontossá­ga egyre nagyobb, mert: 1975-ben energiaszükségle­tünknek 47 százalékát impor­táljuk, ez a szám 1975-ig 67 százalékra nő). Még intenzívebben veszünk részt a termelésszakosításban. A gépgyártásban például aránylag szűk belső piacunk nem teszi lehetővé, hogy a szükséges sokfajta gépet gaz­daságosan magunk állítsuk elő. Ezért egész népgazdasági ágak gépszükségletét a KGST-piacról szerezzük be, például kohászati berendezé­seket, traktorokat, házgyára­kat, könnyűipari gépeket stb. A szakosítás folytán a mi feladatunk: fokozzuk terme­lésünket autóbuszokból, táv­közlési berendezésekből, tele­fonközpontokból, laborató­riumi műszerekből. Ezekben az ágazatokban kihasználjuk hágvománvainkat, adritoá- ga:n'-at, a szilárd és egvre bővülő KGST-->!a'ot Részt ves-ttoV a legfeüettebb tech­nikát kívánó ágazatok . (pl. iárműiinr. atomerőmű építé­se sto' KG^T-mun ■-amngasz- tosáben is. A néhány éve a r”GST vagv a tervgazdálko­dás emlüéstoe még fnnvaínó nyugati politikusok, közgaz­dászok most azt tervezgeti1'' hogy az ál+aluk lebecsült .tervországok” hosszú távú. nagy vo'umem, biztos ren­deléseivel, kooperációs meg­állapodásaival stabilizálják saját ingatag gazdaságukat. Tanulságos felidézni annak a beszélgetésnek egy töredékét, amely az idén február végén a Newsweeke riportere és Barraclough angol történész között lefolyt: „Kérdés: Széthullás fenye­geti-e gazdasági életünket és társadalmunkat? Válasz: Ha a nyugat gaz­dasági élete széthullik, annak nem az erőforrások hiánya lesz az oka, például a kő­olajé, vagy az élelmiszeré, hanem inkább a mechaniz­mus hibája. Tekintve, hogy a kormányok nyilvánvalóan nem fogják tétlenül szemlél­ni a széthullást, várhatóan határozottabb gazdasági ter­vezést valósítanak meg, de ezt a tervezést nem a piac erői, hanem társadalmi cél­kitűzések mozgatják majd...” Félreértés ne essék, az an­gol proGozor írig-vérig a tö­kéletes rend hive, ntogis a (tökéletes) mechanizmust okolia, s kiútkéot a terve­zet — éspedig a tá-sadclmi cé'okon a’aputo tervezet 'á+to vagyis a nyxtoati kö'»- gazdószok kedvenc vesszőpn- ptoáiáh az . erők szabad iá­tokát gátló” tervezést. Per- sz». áftogé tervezést egyet’eo tőkés állam sem képes meg­valósítani. hiszen a kibékít- | hetetlen ellentétben áll ma­gával a kapitalista renddel. Tavaly a KGST-államok ipari termelése 8,5 százalék­kal nőtt, a Közös Piac orszá­gaié mindössze egy százalék­kal, az Egyesült Államoké pedig nem érte el az előző év szintjét sem, de vegyünk hosszabb időszakot: 1950 és 1972 között a KGST ipari termelése 8,5 szeresére, míg az Európai Gazdasági Közös­ség (EKG) országaié 4,1 sze­resére emelkedett. A két gazdasági integrációs szervezet százalékos részvé­tele a világ ipari termelésé­nek néhány területén, száza­lékban kifejezve: KGST. EGK Villamosén ergia-ipari 1950 13,6 1972 20,4 Műtrágyagyártás 1950 20,8» 1972 30,4 Cementgyártás 1950 14,0 1972 24,3 Acélgyártás 1950 18.9 1972 28,0 12.4 11.5 30.8 17,2 20.8 18.7 16.8 18,4 A szocialista integráció lendületes fejlődése, a tag­államok egyenletes gazdasága gyarapodása bizonyítja a KGST nyújtotta hatalmas előnyöket. Mi élünk ezzel a lehetőséggel, mint Kádár János az MSZMP XI. kong­resszusán elhangzott beszédé­ben^ kiemelte: „A KGST ke­retében megvalósuló együtt­működés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai éoitőmunkánk szilárd nem­zetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjék.” Dunai Péter Ha ez így van, tegyük hoz­zá mindjárt azt is, hogy az egyesülés előkészítői okos, politikus munkát végeztek, miközben az ügy mellé sora­koztatták a három kis gaz­daság tagjait. Mert helyen­ként nem csupán a gazdasá­gi adottságok különböztek, hanem ezzel együtt a föld­művelők mentalitása. o o o o Nézzük most közelebbről, miféle gazdálkodási rendszert dolgozott ki a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet vezetősé­ge az első közös év sikere érdekében! Szántót jelölték ki közpon­tul, s ezzel együtt — a feb­ruári zárszámadásokat köve­tően — oda vontak össze minden erőgépet a gazdasá­gosabb „terítés”, foglalkozta­tás érdekében. Ugyanoda gyűjtötték a szerelőket, la­katosokat, kovácsokat, tehát az eddig önálló gazdaságok műszáki állományát, közpon­ti gépműhelyt létesítettek, ki­dolgozták a géppark javítási ütemtervét, s rögtön indult is a munka. Ami a legfontosabb termé­nyekkel kapcsolatos teendő­ket illeti, a közösen megmű­velt mintegy 950 hektárnyi kenyérgabona-földön, kihasz­nálva a kedvező februári időt, végeztek a fejtrágyázás­sal, a vetés most szépen kel, s jó közepes termést ígér. Kukoricát 120 hektáron ter­mesztenek, 110 hektáron lesz őszi árpa, s miután 20 száza­lékkal növelték vetésterüle­tüket a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet versenyfel­hívása nyomán ebben az esz­tendőben már 150 hektáron remélnek jó cukorrépater­mést. o o © © Az állattenyésztés korsze­rűsítése érdekében bizonyos átcsoportosításokat kívánnak megvalósítani a közeli idők­ben a Zagyvavölgye Termelő­szövetkezet vezetői, s e tárna kapcsán első helyre kívánko­zik a mintegy ezer darabot számláló szarvasmarha-állo­mány. Ebből kétszázat Apc- ra, kétszázat Szántóra irányí­tanak, s remélik az eddigi 2650 literes tejhozam lassú, de folyamatos növekedését. Növendékmarháiknak Lőrin­ciben biztosítanak elhelye­zést. S ugyancsak ott kíván­ják tartani 160, piacra szánt hízó bikájukat, valamint az idei esztendőre előirányzott 145 borjút. Közel 500 anyajuha is van az új, megnövekedett közös gazdaságnak. Ezt az állo­mányt Apc hegyi legelőin vonják össze, mert tartásuk ott a leggazdaságosabb. Nem háborgatják viszont a Lőrin­ciben levő kacsafarmot, mert 4500 tojója évről évre jobban fizet. S marad Zagyvaszántón a csibetelep is, ahonnan áp­rilis végén már a második „eresztés” indul a feldolgozó iparnak, évente pedik ösz­szesen 180 ezer darab csirkét nevelnek vágásra. © o o o Egy ilyen újnak mondható gazdaságban fontos szerepük van az egységes irányításhoz szükséges szabályzatoknak. Közülük is kiemelkedik az, amelyik a bérezéssel, továb­bá a szociális ellátással fog­lalkozik. Úgy véljük, helyesen fog­lalt állást a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet vezetősé­ge, amikor a szántói szintet fogadta el érvényesnek. Ott volt ugyanis legmagasabb az egy hektárra eső munkabér mind a r növénytermesztési, mind az állattenyésztési ága­zatban, s ha most ezt kiter­jesztik a három falu terüle­tére, igen ösztönzően hat a tagság körében. Elismeréssel adózunk ugyanekkor annak a törek­vésnek is, áini a munkából kiöregedett, beteges szövetke­zeti tagok jobb anyagi meg­becsülését célozza. Eddig csak Zagyvaszántón képeztek szo­ciális alapot, amiből az ilyen parasztemberek havi járadé­kát 150—250 forinttal kiegé­szítették. Ezt' kiterjesztik most már mindhárom tele­pülésre, s felőle a legközeleb­bi vezetőségi ülés dönt, bi­zonnyal pozitívan! o o o o Lassan négy hónapja lesz, hogy a három község szövet­kezeti tagjaiból alakult kö­zös gazdaságban egységes el­gondolás, tervezés, irányítás szerint halad a munka, s közben fontos átszervezése­ket, beruházásokat, vásárlá­sokat kellett végrehajtani a sikeres termelés érdekében. Hadd jegyezzük le ezzel kap­csolatban, hogy mind e fel­adatok megoldásához egyet­len forintnyi hitelt sem vett fel a Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet, hanem kiadásait a korábbi három kis gazda­ság tartalékalapjához igazí­totta. Vagyis előrelátással, takarékosan tervezett és gaz­dálkodott mindmáig, amit egy esztendeje — teljes ér­vénnyel — külön egyik szö­vetkezet sem mondhatott el magáról. S még valamit! Mezőgaz­dasági termelőszövetkezet­ként ügyelnek a profilra, nem erőltetik a különböző melléküzemágakat. Az új ve­zetőség egyedül a szántói építőrészleg fenntartása mel­lett foglalt állást. Ésnedig indokoltan, mivel 6 millió forintos idei tervében az apci óvoda, a szántói nan1 tori. s a konzervavárnak készülő csányi lészűrő telep építése mellett mind belső, házi . munka szerepel. IVIoldvav Ovőző Mwm£l 1975. április 25„ pen telt á

Next

/
Oldalképek
Tartalom