Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
A ötéves terv 11« A gyorsabb haladás* alapja A tervezettnél gyorsabbal’ növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari, a mezőgazdasági termelés, több lakás épül fel. öi. év alatt az egy főre jutó reáljövedelem 25, az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal emelkedik. Ezzel eléri a tei v törvényben megjelölt színvonalat, holott — mint az írás első részében utaltunk rá — nepgazdaságun- ka, kedvezőtlenül érintették a tőkés világgazdaságban végbemenő folyamatok. Mindent összevetve: nincs okunk a pesszimizmusra. Am az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság beszámolója a XT. kongresszuson nem mást, hanem a „kielégítő" jelzőt használta a TV. ötéves terv négy évének eredményeivel kapcsolatban. Hogyan értelmezzük ezt a kifejezést? Adott lehelősegek Ogy, hogy meglevő adottságaink célszerűbb kihasználásával előbbre állhatnánk. Szóltunk a beruházásokról. Itt a már megkezdettek befejezésének gyorsítása, az újak alaposabb előkészítése elengedhetetlen, egyrészt még a IV. ötéves terv jobb teljesítése, másrészt az V. ötéves terv szilárd megalapozása érdekében. A vegyipar tetemesen növelte a műanyagok, a szintetikus szálak, a kénsav termelését — 1970-ben 56 ezer, 1974-ben 115 ezer tonna volt az itthon előállított műanyagok mennyisége —, de nagy gondot kell fordítani az előirányzatok áruéi kkenként.i teljesítésére, mert itt lelhetők adósságok. Gazdag a példatár. Hiszen Bem beszéltünk az építőiparról, ahol az eredetileg számított 7—S százalékos évi építési-szerelési érték- növekedésnek csak a felét könyvelhettek el, s bár nőtt a gépesítettség, a házgyári hálózat, a munka termelékenységének emelkedése szintén nem éri el a negyedik ötéves tervben célként szereplőt. Adottak a lehetőségek a jobbra, többre ? Fölösleges a bizonyko- dás. Jól értelmezett teendők Napjainkban aligha akad olyan gazdasági egység, ahol ne készülnének az V. ötéves tervre. A legjobb felkészülési mód azonban a IV. ötéves terv hiánytalan megvalósítása, a végrehajtás tapasztalatainak értő elemzése, a tanulságok ösz- szegezése! Nem fogadkozásokra van szükség, hanem a teendők helyes értelmezésére. Annak felismerésére, hogy mindenfajta tevékenységnél a döntő a munka társadalmi termelékenységének eddiginél gyorsabb növelése. Ahogy alapvető a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása is. Ettől viszont elválaszthatatlan a tudományos-technikai forradalom gyorsabb hazai kibontakoztatása. Nem a pongyolaság okán került három egymást követő mondatba a gyors szócska. Hanem mert — amint azt a XI kongresszus határozata kimondja — „a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése.” Ez pedig csak akkor érhető el, ha a haladás gyorsabb lesz a legfőbb népgazdasági területeken, tevékenységekben. A tartalékok értéke Idén a kohászat — követve az ötéves programot — tovább növeli a produktumát, egyebek mellett 2,6 millió tonna hengerelt árut állít elő, 200 ezer tonnával többet, mint tavaly. A forrás: a tartalékok mozgósítása. a termelékenység novelese. A kőolajiparban 9.5 •rilhe tonna a feldolgozható mennyiség, ennek túlteljesítésére nincs mód. Arra azonban igen, hogy javuljon az ún. fehéráru-kihoza- tal — benzin, vegyipari alapanyagok stb. —, azaz a fekete arany értékesebb áruvá alakuljon át. Két, találomra választott példa a lehetségesek közül. Azt bizonyítják, hogy hatalmas a tartalékok értéke, de ezt a népgazdaság sok területén a szükségesnél lassabban ismerik fel. Fényt vet erre, hogy öt esztendő alatt a népgazdaságban a termelés fajlagos költségei csupán 2.5 százalékkal csökkentek, ami a lehetőségekhez mérve szerény haladás. A negyedik ötéves terv volt az az időszak, amikor rá kellett jönnünk: növekedés és takarékosság, fejlesztés és hatékonyság elválaszthatatlanul összetartoznak. Elvi igazságként ezt eddig is tudtuk. Most már azonban gyakorolnunk szükséges. A jelenlegi tervidőszakban a termelés növekedése — szemben a korábbi ötéves tervekkel — mentes a nagy ingadozásoktól. Akkor a grafikon görbéje mögött sok minden rejtve maradt, most, az egyenletes vonal mögül előbukkannak a lazaságok, mulasztások. Befejezés és kezdet Tekintélyes szerepet, játszottak a központi fejlesztési programok abban, hogy az ötéves tervnek megfelelően változott, korszerűsödött a termelési szerkezet, bár néhány területen a haladás lassúbb az eredetileg meghatározottnál. Része van — s nem csekély — a középtávú program sikereiben a szocialista integráció kibontakozásának és gazdagodásának. ahogy a termelési mozgalmaknak ugyancsak. Ésszerűbb, magasabb színvonalú gazdálkodást tükröz a negyedik ötéves terv eddigi teljesítése, mint amilyen a megelőző középtávú tervek esztendeiben folyt. Fogalmazhatunk úgy is: megkezdtük gazdaság fejlesztésünk intenzív szakaszát, közelebb kerültünk alihoz a célhoz, hogy gaz daságilag is fejlett ország ga váljunk. Az egész változás azonban. csak akkor lehet tartós, kiegyensúlyozott, ha minél több rész is ugyanazt tükrözi, mint az egész. Ezért döntő jelentőségű, hogyan sikerül befejezni az idei esztendőt — s vele a negyedik ötéves tervet —, h iszen ezzel zökkenőmentes, eredményes átmenetet, alapozunk meg az ötödik ötéves terv kezdetére. Mészáros Ottó Lényepre tö'ő elemzéssel Feldolgozzák a kongresszus határozatait a pártoktatásban Az elmúlt napokban országszerte megkezdődött a XI. kongresszus dokumentumainak fe'dolgozása a politikai oktatásban. Erről tájékoztatták az MSZMP KB Agi- tációs és Propaganda Osztályán Győri Margitot, az MTI munkatársát. — Most, a XI. kongresszus után közvetlenül,, fontos feladatunk, hogy a tanácskozás anyagát megismertessük a párttagsággal, általában a ,politika iránt érdeklődő közvéleménnyel, hiszen a végrehajtás nélkülözhetetlen előfeltétele a határozatok egységes értelmezése — hangsúlyozták. A mostani pártoktatási tanév végéig az a feladatunk, hogy a politikai oktatás eszközeivel is segítsük a párt legfőbb fórumán meghirdetett társadalmi program megvalósítását.. a helytállást terveink végrehajtásában, a szocialista kö/.szel lem gyorsabb ütemű kibontakoztatásában. _ — A feldolgozás során mindenütt a kongresszus határozatát és a Központi Bizottság beszámolóját állítjuk a figyelem középpontjába; további eredményeink záloga a kongresszus határozatainak következetes végrehajtása. Ezzel összefüggésben azonban nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljenek a helyi tennivalók, amelyeket a vezetőség- választó taggyűléseken és a pórtérlekezleteken korábban megfogalmaztak, illetve amelyeket a kongresszus! követően jelöltek ki a pártszervezetek és a különböző szintű pártbizottságok. — A következő hetekben, hónapokban a tömegoktatásban részt vevő 580 ezer dolgozó öt foglalkozás keretében ismerkedik meg a kongresz- szuson kijelölt főbb célokkal, feladatokkal. A pár! iskolákon. a káderképzés különböző szintjein — ahol összesen mintegy 120 ezren tanulnak — lehetőség nyílik az elméleti összefüggések tanulmányozására és a főbb politikai kérdéscsoportok részletesebb feldől gozására. A szervezett politikai képzésen túlmenően a munkahelyek szakszervezeti és KISZ-bi/ottságai úgynevezett kongresszusi tanfolyamokat is szerveznek, több mint. egymillió ipari, mező- gazdasági munkás, értelmiségi dolgozó szamára. — A' megyei oktatási igazgatóságok több tízezer előadó és vitavezetö propagandistát készítenék fel tanfolyamokon az ősszel kezdődő új oktatási évadra, amikor az MSZMP KB Politikai Főiskoláján, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemen, és a politikai oktatás más területein is szervesen beépül a tananyagokba a XI. kongresszus gazdag anyagának ismertetése. — Politikai oktatómunkánk akkor felelhet meg legjobban a követelményeknek, ha témaválasztása összpontosítja, kiemeli a társadalom előtt álló időszerű tennivalókat, és ha az elméleti vitákhoz, eszmecserékhez a valóságból merít bizonyító anyagot. Ezért ebben az évben elsődleges feladat a kongreszszus anyagának tematikus feldolgozása, az eltelt időszakban felhalmozódott tapasztalatok elméleti igényű elemzése, és az új jelenségek figyelmes tanulmányozása. Az elmúlt időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy nemcsak a gazdaságban értünkéi sikereket, hanem a ludat formálásban is előbbre léptünk. Munkánk nyomán a társadalom szellemi életében tovább erősödik a marxizmus—le- ninizmus vezető szerepe, a társadalom tagjainak jelentős része — elsősorban a párttagok, — mind tudatosabban és aktívabban képviselik forradalmi elméletünket, pártunk politikáját. — A politikai oktatásnak továbbra is hathatos segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a párttagok és a politikai kérdések iránt fogékony pártonkívüliek a valóságos lényeknek megfelelően ítéljék meg társadalmi, gazdasági. kulturális fejlődésünket; jobban értsék, hogy szocialista céljainkkal megegyezően, milyen folyamatokat támogatunk és milyen jelenségeket bírálunk, illetve utasítunk el. Fő törekvésünk, hogy lényegre törő elemzéssel mutassuk be a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülését, továbbá azt, hogy politikánk a munkásosztály alapvető történelmi céljainak a megvalósulását, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista népi, nemzeti egység erősítését szolgálja. Politikai oktatásunknak rá kell mutatnia: a párt XI. kongresszusa által megerősített politikai irányvonal és a munkaprogram maradéktalan teljesítése előrehaladásunk legfőbb biztosítása. (MTI) mm Tudományos emlékülés az MSZMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ' ' v c "’7% Pécsett is’ üzemet épít az több lépcsőben kerül átadásra; Egyesült Izzó. A 700 millió lórin tos beruházással épülő új üzem az első lépcső még az idén, az utolsó 10 esztendő múlva. (MTI Foto Bajkor József.) ötven évvel ezelőtt, 1925. április 14-én alakult meg a Magyar Szocialista'’ Munkáspárt, az illegális Kommunista Párt legális fedőszerveként. A félévszázados évforduló alkalmából a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum budavári palotájában levő előadótermében tudományos emlékülést rendezett. Az elnökségben foglalt helyet Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB iroda vezetője és Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára. Szerényi Sándornak, a KEB tagjának elnöki megnyitója után Liptai Ervinné, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem munkásmozgalmi tanszékének docense tartott előadást az MSZMP helyéről és szerepéről a forradalmi munkásmozgalom történetében. A továbbiakban korreferátumok hangzottak el az MSZMP történetéről, agrár- politikájáról. vidéki szervezeteink tevékenységéről. A győztes Tanácsköztársaság első napjaiban telepedett le a család Füzesabonyban. Édesapja jegykiadó volt a vasútnál, aki több társával nyomban hozzálátott a felrobbantott Ri- ma-híd újjáépítéséhez. Négyen voltak testvérek, de közülük egyedül csak Gál Lajos akart apja nyomdokain haladni. Elhatározta, hogy a vasutaspályát választja, de szomorúan tapasztalta, hogy mindenhol elutasították. A vasúton kívül próbálkozott a postánál is, ahol szintén csak azt közölték vele: hogy ... nem ... Mégsem csüggedt. Budapestre ment és pénzügyőrnek tanult. Mint ifjú tiszt, előbb Baktalórándházán, majd Mezőkövesden szolgált. A háború azonban őt sem kímélte. Több hónapot az erdélyi, majd a felvidéki fronton töltött. Aztán jött a felszabadulás és 1945. március 30-án a fáradtságtól elgyötörve érkezett haza Füzesabonyba. — Amikor a faluba értem, láttam, hogy az állomást teljesen tönkretették a németek — mondja vissza- pergetve a régi eseményeket. A házunkat is bomba- találat érte. Édesanyámat a szomszéd pincéjében találtam. A legnagyobb öröGál La fos életútja műnk az volt, hogy életben maradtunk. Az állásorp, igaz, nem kaptam vissza, így alkalmi munkát vállaltam. Mint fiatal kommunistát pedig rögtön agitációs és felvilágosító munkával bíztak meg. Népnevelő lett tem az Üttörő utcában, ahol sok estét együtt töltöttünk a lakókkal. Az idősebbekkel, amikor találkozom, még most is gyakran felidézzük azokat az órákat. A faluban szinte mindenki ismerte Gál Lajost, a nyugodt beszédű, csendes, de mindenkin segíteni akaró embert. 1949 nyarán egy napsütéses reggelen a lakásán keresték. — Az akkori Tiszakeszi Állami Gazdaság igazgatója és személyzeti vezetője járt erre. ök kopogtak be azzal, hogy Pusztaszikszón voltak és nagyon megtetszett nekik az egykori egri káptalani uradalmi birtok. Sokat kérdezősködtek, hogy ismerem-e az ott élő embereket, meg hogy nem lenne-e kedvem segíteni nekik a Füzesabonyi Állami Gazdaságot megszervezni. Bevallom, tetszett a dolog, különösen, amikor mondták, hogy elkejjaeiestvk'et at kéltség vezetői is támogatják. Augusztus 1-én jött is egy agronómus Tiszakesziből és ketten megkezdtük a gazdaság szervezését. Bár ismerte az embereket, mégse könnyű feladatra vállalkozott. A pusztaszikszói volt cselédek közül azonban többen támogatták az állami gazdaság létrehozását. Horváth János, Nagy László, Csirke Antal, Bálint István, Karlik Pál és még jó néhányan ott voltak az alapításnál, akik azóta is a gazdaság megbecsült dolgozói. — Zagyva Béláné volt az első igazgató, parasztasz- szonyból lett vezető. Személyzetis pedig Szakonyi József, aki a gumigyárat hagyta ott a gazdaságért. Az első feladatunk az volt, hogy házról házra jártunk takarmányt vásárolni. És alig egy hét múlva megérkezett az első állatszállítmány is Tiszakesziből. Akadt munka bőven, de jöttek az emberek. így nem volt fennakadás egy pillanatra sem. 1950 tavaszán vetettünk először és kaptunk egy G—35-ös traktort is, melyet Hídvégi István vezetett. Sajnos, két éve eltávozott az élők sorából. Gál Lajos, aki kezdetben a pénztárkezeléstől a munkaügyekig mindennel foglalkozott, aúkkor segítséget kapott. Munkába lépteti egy könyvelő és egy pénztáros is, akikkel mindent megosztott. — Miután kevés gépünk volt, inkább lovakkal műveltük a földet és kézzel kaszáltunk, de így sem eredménytelenül. Később a Dormóndi Állami Gazdaság, valamint a tepélyi, a kétút- közi és az albertmajori földek is hozzánk kerültek. Alig tíz esztendő alatt 13 és fél ezer holdra nőtt a gazdaság területe. A nagyobb fejlődést mégis a 70-es évek elején értük el. Akkorra jelentősen megfiatalodott a szakembergárda, megindult a szakosodás és bevezettük az iparszerű termelést is. Közben korszerű sertés- és szarvasmarha- telep is épült. Bátran kezdeményeztük az új techni kát, az új fajták bevezetését. Az évek során sokan jöttek, de sokan el is mentek a gazdaságból. Gál Lajos azonban mindig maradt Előbb hosszabb ideig munkaügyi vezető, aztán ez év január 1-ig, nyugdíjba vonulásáig pedig személyzeti és oktatási vezető volt. — Sok mindent megpróbáltam a gazdaság megalakulása óta, de mégis a személyzeti munkát szerettem a legjobban. Pedig emberekkel bánni a legnehezebb, de egyben a legszebb feladat is, különösen akkor, ha problémáikon tudunk segíteni. Ezért most sem tudok teljesen elszakadni a gazdaságtól, bár van már utódom, akinek szívesen segítek átadni a gazdag tapasztalatokból és helyi ismeretekből. amelyeket az elmúlt évtizedekben szereztem. A közelmúltban bensőséges ünnepjségen köszöntötték a hatvanéves Gál Lajost, akit ezúttal immár harmadszor tüntettek ki a mezőgazdaság kiváló dolgozója címmel. Ez utóbbi mellett volt a miniszter dicsérő oklevele is, elismerve egy gazdag életút eredményeit. Mentus? Károly MßäkMQ 1935. április Iá. kedd
