Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
¥!LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK __________________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA x________________ XXYI. évfolyam, 85. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. április 12., szombat Elfogadták a társadalombiztosításról szóló törvényt — Jóváhagyták az alkotmány módosítását: az országgyűlés megbízatása öt évre szól Egyhangúlag tudomásul vették dr. Szakács Ödön és dr. Szénád Géza beszámolóját Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. SchuL- theisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Sohultheisz Emil egészségügyi miniszter a társadalombiztosítási törvényjavaslatról szólva kifejtette: társadalombiztosítási rendszerünket egységbe foglaló törvénytervezet ez, amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterjedő, az egyenjogúságon alapuló igazságos gondoskodást kívánja továbbfejleszteni. Ezután arról beszélt, hogy társadalombiztosításunk — és ezen belül az egészségügyi ellátás — három évtizedes fejlődése hűen tükrözi szocialista hazánk társadalmi, gazdasági fejlődését, pártunknak és kormányunknak a lakosság szociális biztonsága iránt érzett felelősségét. Szociálpolitikai céljaink megvalósításának jelentős állomása volt az egészségügyről szóló 1972. évi második törvény megalkotása. Az új törvény lehetőséget teremtett feladataink egységes végrehajtásához és hosszú távú programot adott az egészségügy fejlesztéséhez is. Elmondotta: az egyén és a társadalom szempontjából sokkal kedvezőbb a betegség megelőzése, mint a már bekövetkezett baj orvoslása. A miniszter külön szólt a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Az elmúlt két évben örvendetesen csökkent a művi vetélések száma, s egyre több nő vállalja az anyaság magasztos hivatását. Ezután hangsúlyozta, hogy az egészségügy gondjainak jelentős része éppen eredményeiből adódik. Minél jobban, minél hatásosabban dolgozik az egészségügyi hálózat, annál több lesz a munkája. A továbbiakban részletesen szólt az üzemi dolgozók egészségvédelméről, amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. A túlzott adminisztráció éppoly terhet jelentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozóknak, mint a lakosságnak, a betegeknek Most mindez megváltozik: a gyógyintézetek igénybevételéhez, az orvosi kezeléshez elegendő lesz az egyszeri igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — szintén egyszerűbb lesz az eljárás. Ma már célszerűnek látszik a gyógyszerrendelés újra szabályozása, a vény-utalvány jellegének megszüntetése. Ezzel nemcsak az orvosok, hanem a betegek helyzetét is megkönnyíthetjük. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biztosításról, s rendeletekkel messzemenően támogatják a családok védelmét, a kedvezményes gyógyszerellátást. A társadalombiztosítási törvény tervezete most újabb lehetőségeket is teremt. Az országgyűlés az előterjesztett törvénytervezetet törvényerőre emelte. A Legfelsőbb Bíróság; elnökének beszámolója bűnözésének az aránya is lényegesen csökkent. Nem kielégítő viszont a helyzet az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények tekintetében. A rablások száma emelkedett, az emberöléseké pedig évek óta stagnál. — Fenntartjuk, sőt, szigorítani kívánjuk a büntetés- kiszabást az erőszakos, garázda bűnelkövetőkkel szemben, nyomatékosan súlyosító körülményként értékelve a rendszeresen italozó életmódot. Fontosnak tartjuk azt is, hogy bíróságaink a kényszer- elvonó-kezelés elrendelésének lehetőségét nagyobb gondossággal vizsgálják. A Legfelsőbb Bíróság több ügyben kifejtette, hogy a vélt csoportérdek egyoldalú szolgálata senkit sem mentesíthet a büntetőjogi felelősség- revomás alól. Egyes termelő- szövetkezetekben előfordult: a zárszámadási mérleget abból a célból hamisították meg, hogy kiegészítő részesedést jogtalan mértékben lehessen kifizetni, arra hivatkozva, hogy a tsz a következő évben majd „kigazdálkod- ja” ezt az összeget. A büntető kollégium azt is kimondta, hogy az ilyen cselekményeket nem egyszerűen pénzügyi fegyelmet sértő vétségnek, hanem — a legsúlyosabban büntetendő —• csalás bűntettének kell minősíteni. — Elvi irányításainkban ismételten kiemeltük, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés, a spekulációs tevékenység, az árdrágítás és az üzérkedés — bárki legyen is az elkövetője — szocialista társadalmunkban szigorú büntetést érdemel. — A közlekedési bűncselekmények jelentősebb részét, különösein a súlyosabb következménnyel járókat, ittas állapotban váló járművezetéssel követik el és sajnos — ezek száma évről évre emelkedik. Ezen a téren is a korábbinál hatékonyabb büntetőjogi fellépésre adtunk iránymutatást. A Legfelsőbb Bíróság által a két év alatt befejezett eljárásokban jogerősen kiszabott gazdasági bírság összege meghaladta a 153 millió forintot. A gazdasági bírság összegét a bíróságok olyan mértékben szabták ki, hogy nemcsak a jogtalanul szerzett vagyoni előnyt vonták él, hanem jelentős anyagi hátrány okozásával is kifejezésre juttatták a társadalmi és gazdasági rendünk elveivel ellentétes magatartásokkal szembeni rosz- szallást. Befejezésül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyoz* ta: — Az ország legmagasabb bírósági szervének munkáját eredményesen végezni rendkívül nehéz, felelősség- teljes, ugyanakkor azonban megtisztelő feladat. Pártunk programnyilatkozata megállapítja, hogy „előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván”. Mi ezt a munkát örömmel és készséggel vállaljuk. Azzal a jogos bizakodással haladunk előre, hogy munkánkkal szilárdítjuk a magyar igazságszolgáltatás alaposságába és megbízhatóságába vetett hitet, és szerény eszközeinkkel mi is hozzájárulunk szocialista építőmunkánk eredményességéhez. — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el — fejezte be beszédét dr. Szakács Ödön. Elöljáróban dr. Szakács Ödön elmondta, hogy az alkotmányban előírt kötelességének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság két évi működéséről. Megemlítette: negyedszázada annak, hogy a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága szocialista igazságszolgáltatásunk legmagasabb bírói fórumaként működik. — Az elmúlt időszak jelentős eseménye volt, hogy 1973. január 1-én hatályba lépett a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, amely több vonatkozásban érintette a Legfelsőbb Bíróság szervezetét is — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két év alatt mintegy 2400 büntető, ugyanennyi polgári. 6500 gazdasági és 800 níunkaügyi perben, összesen tehát 12100 konkrét ügyben kozott határozatot. Az elvi irányítás hatókon y*ágának fokozása érdekében ezek közül 830 határozatot tettünk közzé a Bírósági Határozatok című hivatalos folyóiratunkban. Ugyanebben az időszakban 15 000-nél is több törvényességi óvás emelése iránti kérelmet, illetőleg kezdeményezést bíráltunk el, s ezek közül több mint 2000 ügyben törvényességi óvás emelésére került sor. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak munkáját ismertette dr. Szakács Ödön. A bűnözés helyzetének évek óta észlelhető stagnálása után az 1974. év kedvező változást hozott. A közvádas bűncselekmények száma az 1973. évihez viszonyítva mintegy 12 százalékkal csökkent. Igaz ugyan, hogy a csökkenés aránya különböző — sajnos, éppen a legsúlyosabb — (bűncselekményeknél viszonylag kisebb. Megállapítható, hogy az országos ítélkezés mind kiegyensúlyozottabbá válik. Indokolatlanul enyhe büntetések csak szórványosan fordultak elő, s ezek arra vezethetők vissza, hogy egyes alsóbíróságok az elkövetők és a bűncselekmények társadalomra veszélyességének fokát kellően nem mérték fel. Az ilyen határozatokkal szemben törvényességi óvást emeltem. — Visszaeső bűnelkövetők száma az utóbbi években ugyan némileg csökkent, de még mindig igen károsan befolyásolja az összbűnözés alakulását. A bíróságok e tekintetben is követik a Legfelsőbb Bíróságnak a visszaesők megítéléséről szóló irányelvét: a büntetések a korábbiaknál lényegesen szigorúbbakká váltak. örvendetes a politikai bűncselekmények további jelentős csökkenése. Kedvező jelenség, hogy a fiatalkorúak — Az országgyűlés 1972. júniusában alkotta meg sorrendben a harmadik ügyészi törvényt —- az 1972. évi V. törvényt. Ma ennek alapján végezzük, munkánkat. A következőkben dr. Szé- nási Géza az ügyészségi munkateiúiletek közül az általános felügyeleti tevékenység tapasztalatait ismertette: — Vizsgálataink során tapasztalatokat szereztünk a jogalkotásról is. Jogalkotásunk ma még nem mindig segíti elő a gyors és pontos jogalkalmazói tevékenységet. Egyik-másik jogszabály megalkotásánál a gondos előkészítés hiányának, a „kapkodásnak” a nyomai lelhetők fel. Ennek következtében végrehajtásuk is nehézkes, ellentmondásos, és sokszor az állampolgárok szükségtelen zaklatásához is vezet. Például az építésrendészeti bírságról szóló rendelkezéseket sok helyen nem úgy hajtották végre, ahogy azt a jogszabály megalkotói elgondolták; a házértékadó- ról szóló rendelet végrehajtása a hiányos szabályozás miatt túlzottan elhúzódott; az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok közérthetőségére jellemző, hogy a jogszabály megjelenésétől alig több mint egy év elteltével az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében 42 pontból álló iránymutatást adott ki. — A munkavédelmi előírások betartása terén — a kétségtelen javulás ellenére — még sok a hiányosság. Az ipari vállalatoknál — különösen a nagyüzemeknél — a baleset-elhárítási tevékenység szervezettsége magas színvonalú. Lassú előrehaladás tapasztalható a mezőgazdasagi és az ipari termelőszövetkezeteknél. A megelőzési tevékenység — kevés kivétellel — azonban még formális. A vállalatok a baleset-elhárítási oktatás és a biztonságtechnikai vizsgáztatás szervezésénél gyakran nagyobb gondot fordítanak a felelősség elhárítására. mint a szükséges munkavédelmi ismeretek megszerzésének és a foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételeinek biztosítására. A szövetkezetek belső ellenőrzését illetően általános (Folytatás a 3- oldalé*# Pi*. S*éaiási fneza. legiobb ügyész beszámolója 4 4
