Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
Új feladatok előtt Megkezdte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Az első nap: a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat (Folytatás az 1- oldalról.) »yugdíjnál az „egyenlőség” elve érvényesüljön. Azt sem kellene annyira nézni —, hogy ki hány évet dolgozott. Ezeket a véleményeket mi Bem fogadhatjuk el! nyújtott betegellátás a jövőben állampolgári jog lesz. Ezzel egycsapásra még nem oldódnak meg az egészség- ügyi szolgáltatás meglevő és sokszor újratermelődő problémái. Nem szűnik meg a rendelőintézetek és kórházak majd újra egy lépést ezen a területen, mindannyiunk munkáján, szorgalmán múlik. És az is rajtunk múlik, hogy a most beterjesztett törvény a gyakorlatban is jól szolgálja a dolgozó milliók érdekeit — mondta felszólaA Hajtóművek és Festőberendezések egri gyárának pártcsoportjai, alapszervezetei és maga a csúcsvezetőség is eredményes munkát végzett az ’ elmúlt ciklusban. Popovits Ferenc csúcstitkárral beszélgetve kiderült, hogy az eltelt időszakban megerősödtek a pártcsoportok, munkájuk színvonalasabbá vált és ez természetesen hozzájárult ahhoz is, hogy az alapszervezetek munkája is hatékonyabbá váljék. Örvendetes, hogy a gvár kommunistáinak mintegy kilencven százaléka elvégezte a marxista—leninista középiskolát, ennek következtében a párttagok az ideológiai kérdésekben is jobban eligazodnak, mint korábban. Összességében tehát a pártszervezet jó alapokkal indult az új ciklus feladatainak megoldásához. — Valóban, az alapok megfelelőek mondja a csúcstitkár. — Természetesen azért továbbra is arra törekszünk, hogy munkánk hatékonyságát még tovább növeljük. Pártcsoportjaink, az alapszervezetek és a csúcsvezetőség elkészítette munkater- vét, és a munkatervekben megfogalmazott feladatok is olyanok, hogy a munka színvonalának állandó növelésére késztetnek. Az év elején, mint mindenhol, nálunk is a kongresszusra való felkészülés volt a legfontosabb. Most pedig a kongresszusi határozatok feldolgozása, illetve a határozatokból adódó helyi feladatok meghatározása a csúcsvezetőségtől a pártcsoportokig. — Az utóbbi időben egyre nagyobb a feladata a pártszerveknek, pártszervezeteknek a gazdasági munka irányítása, ellenőrzése is. Ez konkrétan az önök gyárában miként jelentkezik? — A téma annyira sokrétű, hogy inkább csak egy-két példát emelnék ki. Mi például a gyárunkban az Ikarus autóbuszokhoz készítünk sebességváltót. S miután a magyar autóbuszok jelentős része exportra készül, érthető, hogy a munka minőségére nagyon oda kell figyelnünk. Másrészt most dolgozunk egy hidromechanikus, korszerű sebességváltó kialakításán, mert kialakulóban van egy szovjet—magyar kooperáció. A munka tehát egyrészt sürgős, másrészt pedig műszakilag eléggé bonyolult. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat időre és kellő színvonalon megoldjuk, az szükséges, hogy kommunistáink szívvel-lélekkel dolgozzanak, másrészt pedig állandóan figyeljék és ellenőrizzék, hogy hol tartunk. E konkrét példáktól . elvonatkoztatva általában még azt tudnám mondani, hogy megtettük a szükséges lépéseket a gazdasági munka hatékonyságának fokozására, az anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzem- szervezés színvonalának emelésére. Az anyag- és energiatakarékosságra például külön terv készült, s ebben részletesen meg van határozva minden kisebb vagy nagyobb egység feladata. Hogy a terv megvalósuljon, kommunistáinknak állandóan az adott egységben kell ellenőrizniük a végrehajtást. — A gazdasági jellegű feladatokon túl milyen kérdéseket tűznek napirendre? — Pártcsoportjainknál — miután munkájuk alapossá, színvonalassá vált — azt szeretnénk a jövőben elérni, hogy egy kicsit „kifelé” is forduljanak. Ezen azt értjük, hogy adjanak nagyobb segítséget a KISZ-nek, a szak- szervezetnek, a társadalmi szervezeteknek. Ezt azért tűztük ki feladatul, mert szeretnénk, ha a KlSZ-ulap- szervezetek politikai tömegbefolyása tovább növekedne, másrészt pedig azt is szeretnénk elérni, hogy az eddiginél több tehetséges fiatal váljék alkalmassá különböző vezetői posztok betöltésére. A szakszervezeten belül pedig az az egyik fő feladatunk, hogy több figyelmet fordítsunk a párton kívüli dolgozóig eszmei. politikai nevelésére is. Éppen ezért fontos, hogy a pártcsoportok segítsék a KISZ, a szakszervezet és az egyéb társadalmi szervek munkáját. Az említetteken túlmenően olyan feladataink is vannak, amelyekkel a múlt ciklusban is foglalkoztunk, de a mostaniban is állandó figyelemmel kell kísérni. így például eddig is sokat foglalkoztunk a nők, a fiatalok helyzetének javításával, az üzemi demokrácia kérdéseivel, a kádermunkával, a szocialista versenymozgalommal, vagy a közművelődési határozat végrehajtásával. Nyilvánvaló, hogy ezek a feladatok nem kampányjellegűek, hanem hosszabb időszakra szóló, állandó munkát igényelnek. — Milyen légkörben kezdtek hozzá az új ciklushoz? — Az mindenki előtt világos, hogy az eddiginél még tartalmasabb, hatékonyabb munkát kell végeznünk. Maga a XI. kongresszus azonban nagyon jó légkört teremtett ahhoz, hogy feladatainkat jól oldjuk meg. Nyugodtan elmondhatom, hogy a kongresszusi határozatokat nemcsak a párttagok, hanem minden dolgozónk magáénak vallja és ennek szellemében cselekszik. Ez pedig mindenképpen azt eredményezi, hogy ismét előbbre lépünk. Kaposi Levente Az országgyűlés szüneté ben Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Czinege Latos, Pap János, Borbándi János és Benkei András társaságában. (MTI Foto — Kovács Gyula felv■ — KSJ Bűvös háromszög;: Hatvan, Loméi, Omnrtag A társadalombiztosítási ellátás mértékének igazodnia kell ahhoz is, hogy ki milyen szakképzettséggel és milyen körülmények között dolgozott. Nehéz, egészségre ártalmas, vagy könnyebb munkakörben. Szakképesítés nélkül, vagy szakképzettséget kívánó munkaterületen. A nyugdíjak azzal, hogy igazodnak a ledolgozott évek számához és az elvégzett munka értékéhez, társadalmi igazságot fejeznek ki. Ez felel meg elveinknek. A külön terhek elsősorban a gyermekek felnevelésének költségeiből és az eltartásra szoruló más családtagokról való gondoskodásból adódnak. A többletter- hekből származó egyenlőtlenségek jelentős részét a társadalmobiztosítás hivatott csökkenteni. Ez a célja elsősorban a családi pótléknak, a házastársi pótléknak és számos más társadalombiztosítási szolgáltatásnak. A dolgozó ember élete folyamán nagy szakmai tudásra tesz szert. Óriási érték és tapasztalat halmozódik fel egy-egy szakmunkásban, mérnökben, orvosban, pedagógusban, vagy egészségügyi dolgozóban. Ha valaki munkaképes, arra ösztönözzük, hogy még ne menjen nyugdíjba, még akkor se, ha elérte az ehhez szükséges életkort és ledolgozta az ehhez szükséges éveket. Népgazdaságunk számára óriási értéket jelent az idős dolgozók tudása, hozzáértése, és ha nyugdíjba mennek, azt bizony megérezzük. Ezért törvényeink, rendelete- ink tartalmaznak bizonyos ösztönzőket arra, hogy dolgozzanak tovább az ilyen emberek addig, amíg egészségük bírja, amíg képesek munkájukat ellátni Gáspár Sándor a továbbiadban hangsúlyozta, hogy a társadalom biztosítás alapján zsúfoltsága. Ennek ellenére a jövőben anyagi lehetőségeink arányában még többet kívánunk fordítani a korszerűbb egészségügyi feltételek megteremtésére, gyógyászati műszerek beszerzésére. A társadalombiztosítási, törvény tervezete nemcsak tartalmában különbözik az eddigi jogszabályoktól, hanem nyelvében is. Ez a tervezet is bizonyítja, hogy lehet világosan, szakszerűen fogalmazni, még a legbonyolultabb kérdéseket is. Minden állampolgár élete sokoldalúan és szervesen összefonódik e törvénnyel. Megvalósulásához népünk harmincéves munkája teremtett alapot. Az, hogy mikor tehetünk lása végén Gáspár Sándor. A SZOT főtitkára után Bojtor Miklós Szabolcs megyei és dr. Kaposvári Júlia budapesti képviselő kapott szót. Ebédszünet után Péter János elnökletével folytatódott a tanácskozás. A vitában felszólalt Szabó István Hajdú- Bihar megyei, Kovács Sándor Győr-Sopron megyei, Kelemen Sándor Bács-Kiskun megyei, Korpái Jánosné budapesti és Németh István Baranya megyei képviselő. A csütörtöki ülés ezzel befejeződött. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatja munkáját. Tovább bővül Heves megye és a bulgáriai Targoviste megye kapcsolata. Ennek bizonysága az a baráti látogatás, amelyet Omurtag város konzervgyárának vezetői, valamint Lomci faluközpont „VII. Pártkongresszus” agráripari komplexumának párt- és gazdasági irányítói tettek Hatvanban, megyénk harmadik városában. Hét napot töltöttek a bolgár vendégek Hatvanban, illetve a megye különböző településein. S ez alatt nemcsak szocialista építőmunkánk eredményeit ismerték meg, hanem meleg közelségbe kerültek mind a Hatvani Konzervgyár, mind a Lenin Termelőszövetkezet dolgozóival. De találkoztak, s hosszasabban elbeszélgettek a baráti ország küldöttségének tagjai Hatvan város párt- és tanácsi vezetőivel is. Gazdag, tartalmas program részesei voltak hét napon át Hatvan város bolgár vendégei. Ennek során elsődlegesen a rokonszakmák képviselői keresték egymás baráti kezét. Dimiter Georgievet, az omurtagi konzervgyár igazgatóját például a hatvani üzem termelési profilja, az itt folyó munka nyereségessége, továbbá a munkaerő-ellátottság érdekelte a legjobban. Tihol Dragomir termelőszövetkezeti elnök ugyanekkor a „Lenin” termésátlagai, gépesítettsége felől tájékozódott, megállapítva, hogy Hatvan termelő- szövetkezete magasfokú techie 1c és kaptak választ a mostani ülésszakon — mondotta a szünetben. — Véleményem szerint a humánum és az anyagi lehetőségek kedvező összevetésén túl sok mást is fel lehet hozni e javaslat jellemzésére. Egyszerűsíti az ügyvitelt, több időnk lesz a valóban rászorultakkal foglalkozni ... Igaz, egyelőre ke. rettörvényt javasolt a munkaügyi miniszter, de ha elfogadja az országgyűlés, hamarosan megszületnek a konkrét rendeletek is. Minden elismerést megérdemelnek azok, akik részt vettek e törvényjavaslat előkészítésében. — Odahaza ezután mi lesz? — A szakszervezetekkel és a népfronttal leülünk és alaposan „felboncoljuk” a témákat. Szeretnénk, ha minél hamarább, a legszélesebb körben ismertté válna ez a törvény. ★ Csak néhány villanásnyi véleményt ismerhettem meg ezen a napon, de ahogy a jegyzetemet írom, közben- közben még figyelem az ülésteremben tanácskozó képviselők arcát és érzem, hogy valóban képviselnek, véleményük az otthoniak gondolatait tolmácsolják, t .. JUlai Gábor nikával rendelkezik, s ez képessé teszi mostani eredményéinek fokozására. Nem kerülték el a vitapartnerek az olyan aktuális kérdéseket sem, mint a nők és az ifjúság szerepe, helyzete a gazdasági életben. S mit szűrhettünk le általános tapasztalatként a beszélgetésekből? Ahogyan történelmi múltunk sok hasonvonást hordoz, akként egyeznek a szocialista társadalom építését kísérő jelenségek. Mihail Mi- hajlov, Lomci faluközpont pártbizottságának titkára például azt állapította meg, hogy a mezőgazdaságban dolgozó . fiatalok számaránya Bulgáriában is javult az utóbbi esztendőkben, ami szoros összefüggésben van a mező- gazdasági termelőmunka iparosodásával. Cvetana Ivanova, az omurtagi konzervgyár normása pedig azokról az erőfeszítésekről tett említést, amit a nők munkájának, teljesítőképességének megbe- csültetése érdekében tesz a bolgár népi állam. A hattagú baráti külödttsé- get elutazása előtt fogadta Szokodi Ferenc, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Ezen az ünnepi aktuson jelen volt Fehér István, a városi tanács elnöke, Papp József konzervgyári igazgató, Rabecz Lajos termelőszövetkezeti elnök, valamint Verebes János, a KISZ-bizottság titkára. Nem formális, udvariassági jellegű volt e találkozó sem. A kialakult beszélgetés során kölcsönösen igyekeztek tapasztalatokat gyűjteni a résztvevők. S közben arról sem feledkeztek meg, hogy a létrejött kapcsolat szélesítésének módozatait tisztázzák. Ennek kapcsán idézzük Szokodi Ferenc első titkár szavait: Nem a látványosság a cél, hanem a baráti szálak szorosabbra fűzése, a három település kapcsolatainak elmélyítése! És ha e tekintetben olajozott lesz a „bűvös háromszög” — Hatvan, Omurtag, Lomci — munkája, akkor a szövetség használni fog a két nép barátságának politikai, gazdasági szempontod egyaránt (m, fjfp) (Munkatársunk telefonjelentése.) Űjra is, utoljára is találkoztak az országgyűlési képviselők a Parlamentben tegnap, e kissé megnyúlt ciklus utolsó ülésszakán. A feladat nagyon szép — mint minden országépítő feladat —, s ez érezhető volt a folyosói beszélgetésekből, a törvény- javaslat előadójának nyilatkozatától az egyes véleményekig. „Szürke” nevén a társadalombiztosítási törvény módosításáról beszéltünk, de tá- gabban a szocialista humánumról, az „embertől emberig” sugárzó szép munkáról volt szó. ★ Képviselőink között — ahogyan a korábbi tudósításokban elhangzott rövid nyilatkozatok is indokolják — Szabó Imre a legboldogabb. Két cikluson keresztül foglalkozott felszólalásaiban a tsz- nyugdíj körülményeivel, kérte, sürgette, sőt: követelte a mihamarabbi megoldást. — Úgy éreztem, ez a kötelességem. hiszen olyan területen dolgozom, ahol a kérdés égető és sürgető volt már. Közöttük élek, ismerem a körülményeket — őket képviselem. Már a kongresszusi bejelentést is jó érzéssel vették tudomásul a* emberek. A párt tekintélye szerintem ezzel is tovább növekedett. Akkor, a kongresszus után egy gyűlésen elmondták: még szívesebben, még lelkesebben dolgoznak majd. — És a képviselőnek vajon ünnep-e ez a mai nap? — Ma nagyon ünnepeltem. Több ez a mai, mintha azt mondom, hogy „az országgyűlés csütörtöki napja". Örömet érzek az eredmény miatt, hogy most már a megkülönböztetés látszata is eltűnik a dolgozó parasztság és mások között. Hogyan is mondjam? Már ezért az eredményért is érdemes volt képviselőnek lennem. ★ Karakas László munkaügyi miniszter, a törvényjavaslat előadója, az első szünetben az üjsdgi/ßk véleménye szerint is a legnépszerűbbek egyike volt tegnap a Parlamentben. Ezért rpeg lehetett kockáztatni az egyébként is természetes kérdést: — Miniszter elvtárs, milyen érzés ilyen jellegű törvényjavaslatot beterjeszteni? Karakas Látslé néhány másodpercig gondolkodott, kereste a legmegfelelőbb kifejezést — és megtalálta a legegyszerűbbet: — Jó ..., nagyon jó érzés volt ez! — Az előkészítés bizonyára nagy munka volt... — Sok tárcát érintett, tehát sokan dolgoztunk együtt rajta. Én magam legalább 17 napig a végleges formán, de — nem volt unalmas munka. — Nagy várakozás előzte meg ezt az új törvényjavaslatot ... — De remélem, meg is felel a várakozásnak. Nagyon szerelném, hogy így legyen. ic A vita ma folytatódik még a társadalombiztosítási törvényjavaslatról, de a véleményeket máris érdemes följegyezni. Dr. Tóth István, a Társadalombiztosítási Igazgatóság Heves megyei igazgatója természetesen szintén itt volt az országgyűlésen. A szakember véleménye első kézből: — Tíz-tizenöt éve megoldásra váró kérdések szerepel-
