Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

ncrmuK /potion* A felnémeti pincék titka A kőselmúítban adott hírt lapunk arról, hogy a felné­meti templomdomb aljába vágott pincék beszakadozva, milyen veszéyt rejtenek ma­gukban, úgy hogy még a templom építményét is ve­szély fenyegeti. Értnek • hímek ■ kap­csán, — mint már hasonló esetekben többször is tettük, — derítsük fel ezeknek a felnémet}, rejtélyes pincék­nek a rejtélyét. Vezetőnk a távoli múltban most is a He­ves megyei Levéltár gazdag anyaga, mely valamelyes nyitját adja ennek a rövid újsághírnek, s egyben te­kintélyes költségeket jelen­tő bearrüáfiok nak is. Egy, ar, 1700-as évek leg­elején készült jelentés ad hirt Felnémetről, melyet Telekessg István egri püs­pöknek tettek. „Eger váráhoe tsrtoßandö falva volt Felnémet», adófi­zető és robotás együtt, ki­nek helye avagy telekje (fa­luhelye) az Eger Vize mellett napnyugatra Bakta és Szólát felől volt a mintás házak és kemencéjek helyiből ahoi most veteményes kertek vágynak, úgy szintén vala­mely régi ott levő kápolná­nak fundamentomábul vilá­gosan kitetszik.*' Ezek szerint tehát a kis püspöki falu ere­detileg a patak nyugati olda­lán, — azaz a mai helyén — állott mert hiszen mintegy 270 esztendőnek előtte vala­melyes nyoma is látszott volt a régi településnek. No, de olvassuk csak tovább a csak nehezen ki böngészhető soro­kat. „így lévén a dolog, akkor- béli Egri Várbeli Tisztek és az püspöknek hívei, úgy az Eger Várossá ban letelepedett némely Űri rendek: látván mind a Templom ékességét, mind azon Dombnak alkal­matosságát akkorbéli püspö­kök cngedelmébül magoknak azon Dombon majorházacs­kákat, mulató helyeket épí­tettek, és a több lakosokkal együtt külömb-külömb féle *inczéket kúsziklábul kivá- & jtt lakokat, présházakat azok fölibén építettek, mint­hogy az egész Eger Vülgye szőlőhegyekbül állott..." Tehát arról mesélnek e ré­gi sorok, hogy a falu szépen megépített ékes temploma ké­sőbb mégis a mai Templom- dombon állott, s hogy a ma Sáncnak nevezett falurészen az egri vár tisztjei, — tehát az XVI. század második felé­ről van szól — maguk kedv- töltésükre, mai szóhasználat­tal élve villákat, nyaralókat, építettek, ahová ki-kijártak szórakozni, hiszen „múlató helyek”-ról és „házacskák”- ról beszél a jelentés. De nem feledkeztek meg a jóféle bo­tok tárolására alkalmatos bo­rospincék készítéséről sem és azokat a domb aljában kömyesten-körül vágták. Ezek szerint tehát a ma oly veszélyeket magában rejtő pincék eredete az 1500-as esztendők második felére len­ne visszavezethető. Mikor pedig a török, „a po- gánság” elfoglalta Egert „és földig elrontotta”, a temp­lom és a domb kövébül „Eger városát nagyobb részre meg keréttetvén.” És ismét fel­bukkannak a pincék, még­hozzá rendkívül romantikus szerepben. Az 1596-ban el­esett egri vár körül ólálkodó magyar vitézek ezekben a pincékben bújtak meg, t onnan csaptak ki-ki az arra­felé járó törökökre. íme ezt mondja róla a sárguló pqfii- ron fakuló írás: „Kübűl vágott pincéit, akit m hajdúság meg szokott volt állani és a kijáró Egri Törö­köknek Sok kárt szoktak tennyí. A török végül is a kömyül levő vármegyékkel úgy bé töltette, hogy sokak­nak (azaz sok pincének) még helyek sem ismerhető." De hallgassuk csak a his­tóriát tovább.... De hallgassuk csak * his­tóriát tovább... Eger minekután*» felsza­badult a török hódoltság alól, az egri püspök .ykülömb-kü- lömb vármegyékből” benépe­sítette ismét a törökök korá­ban elnéptelenedett falut (De itt kívánkozik megemlí­teni az a történeti csemege, hogy egy török forrásban ar­ról olvastam, miszerint az 1600-as években az egri pa­sa nagy kedvezményeket ígérve, maga is lakosokkal kívánta betelepíteni az elha­gyott falut, bár az neki nem sikerült. Egyébként ez azon ritkaságok közé tartozik, melynek nem igen van párja hazánkban, mert az oszmán nemigen próbálkozott másutt magyarok telepítésével.) Na már most a püspök által odaédesgetett lakosság „azon Dombnak körülötte leteleped­tek, kik is az említett Törö- köktül betöltött pincéket nagy munkával és fáradtsággal felkeresvén, kitisztították és magok csekély alkalmatossá­gára házikókat is építettek." Tehát az 1700-as évek ele­jén megtelepedett nép rész­ben felszabadította újból a rég betöltött pincéket és használatba is vette. No de bizonyára maradt ott még több olyan pince is, mely még a töröktől betöltötte« ma is lappang! Évekkel ennekelőtte magam is jártam egyik-másik üresen ásító pincében, és feltűnt, hogy röviddel a bejáratuk után a vágat teljes szélessé­gét elfoglaló mély lyuk, kút állta a továbbjutás útját. Akkor sem én, sem a meg­kérdezett öregek nem tudták magyarázatát adni. Ma már eléggé világos, hogy ezekkel állták útját a pince mélyén megbújt lakosság, vitézek annak, hogy az üldöző törö­kök elérhessék őket. Bizo­nyára — mint a vadfogó vermeket szokás, — vékony ággal, lombbal, gizzel-gazzal, fedték be, melyre ha rálé­pett az üldöző, azon nyom­ban elnyelte a mélység!... Innen eredhet a SÁNC mai neve is. (?) Talán, ha regényben olvas­nánk, vagy öregektől halla­nánk ezt a regényes históriát, el sem igen hinnénk —, de Telekessy István püspök úr­nak tett alázatos jelentés valódiságában nem kételked­hetünk! A történet egészéhez tar­tozik még az is, hogy a ku­ruc háborúskodások alatt az egyébként akkor Borsod vár­megyéhez tartozó falu a nagy teher és „a mindennapi meg­szálló vitézéknek miatta" is­mét elnéptelenedett. Ezután merült csak fel a Rákóezi- hű egri püspökben, hogy is­mét benépesítse az Eger mel­letti kis falut, és új lakosait most már a patak nyugati oldalára, azaz az eredeti, ősi faluhelyre telepítette te — oda, ahol ma is a már Eger­hez tartozó település áll, él és virágzik. Szolgáljon hát ez a régi história is bölcs tanulságul arra, hogy mily sok rejtély, titok nyitját oldják meg a levéltárakban gondosan meg­őrzött sárguló lapok, s hogy adataiknak ma is nagy hasznát vehetik, mint ahogy bizonyára a jelen esetben is — talán? — nem volt ha­szontalan feltárni a mai <kor mérnökének, geodétájának a felnémeti pincék rejtélyét... Sugár István A demixson Éppen akkor érkeztem a pályaudvari irodájába, ami­kor a négyesztendős formá­jú, Laci névre hallgató gye­rek abbahagyta a bömbö- lést, aminek még akkor kez­dett neki, amikor kora reg­gel elvesztette a mamáját. A bemondó hiába kereste az asszonykát a hangszóró­kon. Semmi kétség, rossz vonatra szállt. Hogy tör­tént, mint történt, senki sem tudta. A vasutas bá­csiknak is folyt az orruk vére, alighanem maguk is sírva falcadtak volna, mert Laci nem tudta megmonda­ni a vezetéknevét, sem azt a községet, ahonnan útnak indult, sőt még a nagypapa címét sem, akinek a mama egy demizson bort hozott. Csupán annyit nyögött ki nagy nehezen, hogy Petőfi utcában lakik. És most ér­tettem meg a vasutas bá­csik keservét; hát melyik országrész, melyik Petőfi utcájába szállítsák a gye­reket. Már ekkor láttam, hogy újságírói munka lesz' a do­logból, azért lassan fészke­lődre helyet kerestem ma­gamnak a szoba sarkában, az ablaknál, egy fából esz- kábált fogas mellett, ame­lyen minden ajtónyílásra piros szolgálati sapkák hin­táztak. Lacikát, most már megbékélten. magával vit­te egy fehér köpenyes néni, aki megeteti, megitatja, míg el nem dől a sorsa. Ekkor vettem én észre az ablakban Stopp Gedeon ba­rátom arcát. A jeles mes- terdetektív is meglátott és benyitott. Amikor az állo­másfőnök megtudta, mekko­ra személyiség lépett a szo­bába, rögtön feltálalta a vonatról lemaradt gyerek esetét. Stopp Gedeon összevont szemöldökkel hallgatta a történteket, majd palocos Döntött a Legfelsőbb Bíróság tájszólásán imigyen szólalt meg: \ — Hozzák elejbém. — Kit? A gyereket? — kérdezte a forgalmista, aki már azért is szívesen kot- nyeleskedett, mert két vo­nat indítása közben ő talált rá a sínek közt árván pi­tyergő gyerekre, meg a bo­rosüvegre. — Mennydörgőt ménkűt — mondta Stopp röviden. — Hát a demizsont. A forgalmistának még volt egy-két perc ideje a nyíregyházi gyors indításá­ig, ezért gyorsan térült-for- dult. — Egy poharat is kérek. — Poharat? — kérdezték egyszerre többen csodálkoz­va. — Borospoharat szolgá­lati helyiségbe? — Aú hát — mondta Stopp. — Persze, ha akar­ják. hogy segítsek. Amikor mindkét nevezett tárgy együtt volt, töltött magának egy pohárral, de már láttam az arcán, hogy megindult fejében a komp- júter. A bor színét, csurgá- sát, habját, tisztaságát fi­gyelte, megszagolta a pohár tartalmát, majd megáztatta benne a nyelvét. — Jó bor, piros bor, az utóize a fo — jelentette ki. EGY MEZŐGAZDASÁGI vállalat, helyettes üzemveze­tőjét fegyelmi úton elbocsá­tották, mert kiderült, hogy a terményraktár vezetőjének azt ajánlotta: 5—7 tonna rozst küld neki, azt adja el, és a pénzen osztozzanak meg. A raktáros az ajánlatot visz- szautasí tattá, s erről felette­sének jelentést tett. A to­vábbiakban azt is megállapí­tották, hogy a nappali őr megfigyelte: az üzemvezető­helyettes minden reggel nagy lapos aktatáskával érkezik é* tömöttel távozik. A fegyelmi határozat eilen az elbocsátott ember a vál­lalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordult, és eluta­sították. Ezek után a salgó­tarjáni munkaügyi bíróság­nál pert indított, amely a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. Enyhítő körülménynek te­kintették, hogy korábban fe­gyelmiig nem büntették meg, két kiskorú gyermeke van és jelentős építési köl­csönt kell törlesztenie. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fegyelmi döntést hely­ben hagyta. — Fegyelmi ügyben — hangzik a határozat — a kö­telességszegésnek a vállalat­nál jelentkező súlyát, követ­kezményeit kell értékelni. A vállalat dolgozóinak munka- fegyelmére is jobban kihat, ha a kötelességszegés súlyos, de a büntetés viszonylag enyhe, mert ez nem tartja vissza őket hasonló magatar­tástól. — A büntetés kiszabása előtt a dolgozó korábbi ma­gatartását is vizsgálni kell. A munkaügyi bíróság azon­Es húzott belőle még egyet, de nem nyelte le, csak ka- ‘ vargatta szájában a nyelvé-! vei és átpréselte a fogai kö-! zött. Aztán — mint aki még! nem tud eleget — az egész J pohárravalót egyszerre1 eresztette le a gigáján. — Nos? — kérdezte elő- '■ re dűlve az állomásfőnök. — A jó nyomozónak min-! dent kell tudnia, de már! nem vagyok messze tőle. I Töltsenek még egy pohár­ral. ' / Az üveghez és a pohár- ] .hoz hárman is ugrottak.- — Jó bor ez, iskolázott j bor — kezdte lassan Stopp. < — Jó évjáratban termett, ■ fűszeres, jellegzetes zamatú < kadarka. Nem nehéz itóka, < szép színű vörös bor. Gya- log művelt, miocén márgán < termett, amelyet lősz borít.! Látszik, hogy gazdája szór-! galmas, érti mesterségét,! szőlőjének kapa volt a bi-! kája. Hegyvidéki, kerek,! harmonikus, fejlett bor. Stopp felállt, felhajtotta < a maradékot és kijelentet­te: — Mindent tudok. Ne tát-j sák a szájukat, hozzák a; gyereket. Valamelyikük meg; ültesse vonatra, ebédre ott­hon lehet. A bor után ítélve; a gyerek a verpeléti Petőfi utcába való. Ott keressék a J mamáját. Sstétr István ban nem vette figyelembe, hogy az elbocsátott ember korábban más vállalatnál magas állásban volt és be­osztásáról — az általa elkö­vetett cselekmény miatt — a fegyelmi és büntető eljárás megelőzése érdekében — le­mondott és kártérítést fize­tett. Nem értékelte a mun­kaügyi bíróság az üzemveze­tő-helyettes pozícióját és a hozzá beosztott dolgozókra gyakorolt hatását. Éppen a beosztottak függő helyzetét bizonyítja, hogy az őr, bár gyanakodott, főnöke táskáját nem merte megnézni. Az egyik raktáros észrevette a zsák takarmányliszt eltulaj­donítását, de nem merte je­lenteni ! Ezek szerint a fe­gyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének sem az egyéni, sem az általános ne­velési cél elérése szempont­jából nem lehet hatása. EGY VÁROSGAZDÁLKO­DÁSI vállalat kubikosa az egyik sugárúton szegélylera­kási munkát végzett. Amikor lehajolt a lapátért, fején ütést érzett, s eszméletét vesztette. Az történt, hogy egy arra haladó gépkocsi so­főrje a kormányt elrántotta, a kocsi megcsúszott, áttörte a munkahelyet elzáró korlá­tot, felborult és becsúszott abba a gödörbe, amelyben a sérült dolgozott. A baleset következtében a kubikos sok­féle súlyos sérülést szenve­dett, amelyhez szövődméúyek is járultak. Majdnem egy évig kórházban feküdt. Fel­épülése után, mivel munká­ját ellátni többé nem tudta, éjjeliőr lett. A sérült, koráb­bi és jelenlegi keresete kö­zötti különbözet megtérítésé­ért vállalata ellen a szegedi munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a válla­latot havi járadék fizetésár kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság álláspontja a~ volt, hogy a kár a vállalat működési körén kívülálló, el­háríthatatlan okból követke­zett be, és a keresetet eluta­sította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőképpen döntött: — Az ügy elbírálásánál nem hagyható figyelmen kí- yül, hogy a vállalat sajátos tevékenységet folytat, amely­nek keretében dolgozói köz­vetlenül a? úttest mentén, illetve az úttesten kénytele­nek feladatukat ellátni. Ezért állandó veszélynek vannak kitéve. Ennélfogva helytelen az az álláspont, hogy a ki­jelölt munkahelyen dolgozó kubikos a balesetet nem a vállalat működési körében szenvedte el. Fokozott ve­széllyel járó építkezéseknél, mint a mélyépítési, útépítési munkálatok, a munkáltató az óvó rendszabályok megtartá­sán túlmenően — az esetle­ges baleset elhárítása érde­kében — egyéb biztonsági intézkedéseket is (például: védőpalánk, védőfal felállí­tása) köteles tenni. Ha te­hát a munkáltató eleget is tett az óvó rendszabályokban előírtaknak, még nem jelen­ti azt. hogy az elháríthatóság következményeinek minden­ben eleget tett. A legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét ezért hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. . (h. sj MAI műsorok; RÁDIÓ KOSSUTH 8.16 Mit üzem » rádiót 8.51 Népi muzsika. 9.10 A költészet bet*. 9.30 A hét zeneimüve. 10.05 A brazíliai indiánoknál. L 10.30 Szimfonikus zene, 12.20 Ki nyer mat 12.35 Tánczene. 13.20 Nóták. 13.51 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.0« Édes anyanyelvűnk. 14.10 Iskolarádió. 15.10 Dalok. 15.18 Prokof jev; Tettk hadnagy szvit. 15.4« A költészet hetek 16.05 Húszas stúdió. 17.29 A hét radiöhallgatóla. 17.10 Riport. 17.48 a Rádió KabaróasinháM. 19.40 tiszt és kora. 21.03 Népi zen*. 21.30 Mikroláne. 22.20 A zenei verseny díjátadó ünnepségéről. 22.35 világ összefogás • hfelé ellen. 22.50 M. Mathieu és *. Humperdinck énekel. 23.15 Kamarazene. 0.10 Operettrészletek» PETŐFI 8.05 Massenet eperáíabdL 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Kamarazene. 13.03 Riport. 13.20 Kórusmüvek. 14.00—18.00 Kivánsagmflaoc. 18.20 Áriák. 18.5« A rock mestere». 19.29 Génjeinkben iizón » csillagvilág. 20.13 Verbunkosok. 20.40 Kettesben . .. 21.40 Páholyból. 22.30 A hét zeneműve. 23.15 Népdalok. | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és S órakor A párbaj Színes. szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és fel 6 órakor % A Pannónia Filmstúdió rövidfilmjei Este fél 8 órakor Kecskeszarv Drámai bolgár film, GYÖNGYÖSI PUSKIN Oklahoma olaja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 és fél 6 órakor A gyanú Este fél 8 órakor Dal a szerelemről HATVANI VÖRÖS CSILLAG A halott asszony visszatér HEVES 141 perc a Befejezette» mondatból FÜZESABONY Szerelmem, Elektra PÉTERVASARA, Dunai hajós LŐRINCI Három mogyoró Hamupipőkének + ORVOSI I ÜGYEIÉT | Egerben: 19 óratOi «-.e. . t cg* gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10.) Rendelés gyermekek részé­re is. Gyöngyösön: 19 órától ke*'-* reggel 7 óráig, a Jókai, utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 11-727). Folytatódik a „limlom akció" Az egri városi tanács Mély­építő és Városgondozási Üze­me április 4-re, felszabadulá­sunk jubileumának ünnepé­re a megyeszékhely központi utcáiban elvégezte a szoká­sos tavaszi nagytakarítást, s elszállította a házak elé ki­rakott, feleslegessé vált hasz­nálati tárgyakat, régi holmit. Ez az akció áprilisban tovább folytatódik: a következő na­pokban a város peremkerü­letein jelennek meg a teher­autók, hogy összeszedjék a limlomot. Az előre kiküldött értesítésben meghatározott napokon mindenhova eljut­nak: április 7-tőí 17-ig az utolsó utcákat m kitakarítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom