Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-07 / 80. szám
ncrmuK /potion* A felnémeti pincék titka A kőselmúítban adott hírt lapunk arról, hogy a felnémeti templomdomb aljába vágott pincék beszakadozva, milyen veszéyt rejtenek magukban, úgy hogy még a templom építményét is veszély fenyegeti. Értnek • hímek ■ kapcsán, — mint már hasonló esetekben többször is tettük, — derítsük fel ezeknek a felnémet}, rejtélyes pincéknek a rejtélyét. Vezetőnk a távoli múltban most is a Heves megyei Levéltár gazdag anyaga, mely valamelyes nyitját adja ennek a rövid újsághírnek, s egyben tekintélyes költségeket jelentő bearrüáfiok nak is. Egy, ar, 1700-as évek legelején készült jelentés ad hirt Felnémetről, melyet Telekessg István egri püspöknek tettek. „Eger váráhoe tsrtoßandö falva volt Felnémet», adófizető és robotás együtt, kinek helye avagy telekje (faluhelye) az Eger Vize mellett napnyugatra Bakta és Szólát felől volt a mintás házak és kemencéjek helyiből ahoi most veteményes kertek vágynak, úgy szintén valamely régi ott levő kápolnának fundamentomábul világosan kitetszik.*' Ezek szerint tehát a kis püspöki falu eredetileg a patak nyugati oldalán, — azaz a mai helyén — állott mert hiszen mintegy 270 esztendőnek előtte valamelyes nyoma is látszott volt a régi településnek. No, de olvassuk csak tovább a csak nehezen ki böngészhető sorokat. „így lévén a dolog, akkor- béli Egri Várbeli Tisztek és az püspöknek hívei, úgy az Eger Várossá ban letelepedett némely Űri rendek: látván mind a Templom ékességét, mind azon Dombnak alkalmatosságát akkorbéli püspökök cngedelmébül magoknak azon Dombon majorházacskákat, mulató helyeket építettek, és a több lakosokkal együtt külömb-külömb féle *inczéket kúsziklábul kivá- & jtt lakokat, présházakat azok fölibén építettek, minthogy az egész Eger Vülgye szőlőhegyekbül állott..." Tehát arról mesélnek e régi sorok, hogy a falu szépen megépített ékes temploma később mégis a mai Templom- dombon állott, s hogy a ma Sáncnak nevezett falurészen az egri vár tisztjei, — tehát az XVI. század második feléről van szól — maguk kedv- töltésükre, mai szóhasználattal élve villákat, nyaralókat, építettek, ahová ki-kijártak szórakozni, hiszen „múlató helyek”-ról és „házacskák”- ról beszél a jelentés. De nem feledkeztek meg a jóféle botok tárolására alkalmatos borospincék készítéséről sem és azokat a domb aljában kömyesten-körül vágták. Ezek szerint tehát a ma oly veszélyeket magában rejtő pincék eredete az 1500-as esztendők második felére lenne visszavezethető. Mikor pedig a török, „a po- gánság” elfoglalta Egert „és földig elrontotta”, a templom és a domb kövébül „Eger városát nagyobb részre meg keréttetvén.” És ismét felbukkannak a pincék, méghozzá rendkívül romantikus szerepben. Az 1596-ban elesett egri vár körül ólálkodó magyar vitézek ezekben a pincékben bújtak meg, t onnan csaptak ki-ki az arrafelé járó törökökre. íme ezt mondja róla a sárguló pqfii- ron fakuló írás: „Kübűl vágott pincéit, akit m hajdúság meg szokott volt állani és a kijáró Egri Törököknek Sok kárt szoktak tennyí. A török végül is a kömyül levő vármegyékkel úgy bé töltette, hogy sokaknak (azaz sok pincének) még helyek sem ismerhető." De hallgassuk csak a históriát tovább.... De hallgassuk csak * históriát tovább... Eger minekután*» felszabadult a török hódoltság alól, az egri püspök .ykülömb-kü- lömb vármegyékből” benépesítette ismét a törökök korában elnéptelenedett falut (De itt kívánkozik megemlíteni az a történeti csemege, hogy egy török forrásban arról olvastam, miszerint az 1600-as években az egri pasa nagy kedvezményeket ígérve, maga is lakosokkal kívánta betelepíteni az elhagyott falut, bár az neki nem sikerült. Egyébként ez azon ritkaságok közé tartozik, melynek nem igen van párja hazánkban, mert az oszmán nemigen próbálkozott másutt magyarok telepítésével.) Na már most a püspök által odaédesgetett lakosság „azon Dombnak körülötte letelepedtek, kik is az említett Törö- köktül betöltött pincéket nagy munkával és fáradtsággal felkeresvén, kitisztították és magok csekély alkalmatosságára házikókat is építettek." Tehát az 1700-as évek elején megtelepedett nép részben felszabadította újból a rég betöltött pincéket és használatba is vette. No de bizonyára maradt ott még több olyan pince is, mely még a töröktől betöltötte« ma is lappang! Évekkel ennekelőtte magam is jártam egyik-másik üresen ásító pincében, és feltűnt, hogy röviddel a bejáratuk után a vágat teljes szélességét elfoglaló mély lyuk, kút állta a továbbjutás útját. Akkor sem én, sem a megkérdezett öregek nem tudták magyarázatát adni. Ma már eléggé világos, hogy ezekkel állták útját a pince mélyén megbújt lakosság, vitézek annak, hogy az üldöző törökök elérhessék őket. Bizonyára — mint a vadfogó vermeket szokás, — vékony ággal, lombbal, gizzel-gazzal, fedték be, melyre ha rálépett az üldöző, azon nyomban elnyelte a mélység!... Innen eredhet a SÁNC mai neve is. (?) Talán, ha regényben olvasnánk, vagy öregektől hallanánk ezt a regényes históriát, el sem igen hinnénk —, de Telekessy István püspök úrnak tett alázatos jelentés valódiságában nem kételkedhetünk! A történet egészéhez tartozik még az is, hogy a kuruc háborúskodások alatt az egyébként akkor Borsod vármegyéhez tartozó falu a nagy teher és „a mindennapi megszálló vitézéknek miatta" ismét elnéptelenedett. Ezután merült csak fel a Rákóezi- hű egri püspökben, hogy ismét benépesítse az Eger melletti kis falut, és új lakosait most már a patak nyugati oldalára, azaz az eredeti, ősi faluhelyre telepítette te — oda, ahol ma is a már Egerhez tartozó település áll, él és virágzik. Szolgáljon hát ez a régi história is bölcs tanulságul arra, hogy mily sok rejtély, titok nyitját oldják meg a levéltárakban gondosan megőrzött sárguló lapok, s hogy adataiknak ma is nagy hasznát vehetik, mint ahogy bizonyára a jelen esetben is — talán? — nem volt haszontalan feltárni a mai <kor mérnökének, geodétájának a felnémeti pincék rejtélyét... Sugár István A demixson Éppen akkor érkeztem a pályaudvari irodájába, amikor a négyesztendős formájú, Laci névre hallgató gyerek abbahagyta a bömbö- lést, aminek még akkor kezdett neki, amikor kora reggel elvesztette a mamáját. A bemondó hiába kereste az asszonykát a hangszórókon. Semmi kétség, rossz vonatra szállt. Hogy történt, mint történt, senki sem tudta. A vasutas bácsiknak is folyt az orruk vére, alighanem maguk is sírva falcadtak volna, mert Laci nem tudta megmondani a vezetéknevét, sem azt a községet, ahonnan útnak indult, sőt még a nagypapa címét sem, akinek a mama egy demizson bort hozott. Csupán annyit nyögött ki nagy nehezen, hogy Petőfi utcában lakik. És most értettem meg a vasutas bácsik keservét; hát melyik országrész, melyik Petőfi utcájába szállítsák a gyereket. Már ekkor láttam, hogy újságírói munka lesz' a dologból, azért lassan fészkelődre helyet kerestem magamnak a szoba sarkában, az ablaknál, egy fából esz- kábált fogas mellett, amelyen minden ajtónyílásra piros szolgálati sapkák hintáztak. Lacikát, most már megbékélten. magával vitte egy fehér köpenyes néni, aki megeteti, megitatja, míg el nem dől a sorsa. Ekkor vettem én észre az ablakban Stopp Gedeon barátom arcát. A jeles mes- terdetektív is meglátott és benyitott. Amikor az állomásfőnök megtudta, mekkora személyiség lépett a szobába, rögtön feltálalta a vonatról lemaradt gyerek esetét. Stopp Gedeon összevont szemöldökkel hallgatta a történteket, majd palocos Döntött a Legfelsőbb Bíróság tájszólásán imigyen szólalt meg: \ — Hozzák elejbém. — Kit? A gyereket? — kérdezte a forgalmista, aki már azért is szívesen kot- nyeleskedett, mert két vonat indítása közben ő talált rá a sínek közt árván pityergő gyerekre, meg a borosüvegre. — Mennydörgőt ménkűt — mondta Stopp röviden. — Hát a demizsont. A forgalmistának még volt egy-két perc ideje a nyíregyházi gyors indításáig, ezért gyorsan térült-for- dult. — Egy poharat is kérek. — Poharat? — kérdezték egyszerre többen csodálkozva. — Borospoharat szolgálati helyiségbe? — Aú hát — mondta Stopp. — Persze, ha akarják. hogy segítsek. Amikor mindkét nevezett tárgy együtt volt, töltött magának egy pohárral, de már láttam az arcán, hogy megindult fejében a komp- júter. A bor színét, csurgá- sát, habját, tisztaságát figyelte, megszagolta a pohár tartalmát, majd megáztatta benne a nyelvét. — Jó bor, piros bor, az utóize a fo — jelentette ki. EGY MEZŐGAZDASÁGI vállalat, helyettes üzemvezetőjét fegyelmi úton elbocsátották, mert kiderült, hogy a terményraktár vezetőjének azt ajánlotta: 5—7 tonna rozst küld neki, azt adja el, és a pénzen osztozzanak meg. A raktáros az ajánlatot visz- szautasí tattá, s erről felettesének jelentést tett. A továbbiakban azt is megállapították, hogy a nappali őr megfigyelte: az üzemvezetőhelyettes minden reggel nagy lapos aktatáskával érkezik é* tömöttel távozik. A fegyelmi határozat eilen az elbocsátott ember a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, és elutasították. Ezek után a salgótarjáni munkaügyi bíróságnál pert indított, amely a büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. Enyhítő körülménynek tekintették, hogy korábban fegyelmiig nem büntették meg, két kiskorú gyermeke van és jelentős építési kölcsönt kell törlesztenie. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fegyelmi döntést helyben hagyta. — Fegyelmi ügyben — hangzik a határozat — a kötelességszegésnek a vállalatnál jelentkező súlyát, következményeit kell értékelni. A vállalat dolgozóinak munka- fegyelmére is jobban kihat, ha a kötelességszegés súlyos, de a büntetés viszonylag enyhe, mert ez nem tartja vissza őket hasonló magatartástól. — A büntetés kiszabása előtt a dolgozó korábbi magatartását is vizsgálni kell. A munkaügyi bíróság azonEs húzott belőle még egyet, de nem nyelte le, csak ka- ‘ vargatta szájában a nyelvé-! vei és átpréselte a fogai kö-! zött. Aztán — mint aki még! nem tud eleget — az egész J pohárravalót egyszerre1 eresztette le a gigáján. — Nos? — kérdezte elő- '■ re dűlve az állomásfőnök. — A jó nyomozónak min-! dent kell tudnia, de már! nem vagyok messze tőle. I Töltsenek még egy pohárral. ' / Az üveghez és a pohár- ] .hoz hárman is ugrottak.- — Jó bor ez, iskolázott j bor — kezdte lassan Stopp. < — Jó évjáratban termett, ■ fűszeres, jellegzetes zamatú < kadarka. Nem nehéz itóka, < szép színű vörös bor. Gya- log művelt, miocén márgán < termett, amelyet lősz borít.! Látszik, hogy gazdája szór-! galmas, érti mesterségét,! szőlőjének kapa volt a bi-! kája. Hegyvidéki, kerek,! harmonikus, fejlett bor. Stopp felállt, felhajtotta < a maradékot és kijelentette: — Mindent tudok. Ne tát-j sák a szájukat, hozzák a; gyereket. Valamelyikük meg; ültesse vonatra, ebédre otthon lehet. A bor után ítélve; a gyerek a verpeléti Petőfi utcába való. Ott keressék a J mamáját. Sstétr István ban nem vette figyelembe, hogy az elbocsátott ember korábban más vállalatnál magas állásban volt és beosztásáról — az általa elkövetett cselekmény miatt — a fegyelmi és büntető eljárás megelőzése érdekében — lemondott és kártérítést fizetett. Nem értékelte a munkaügyi bíróság az üzemvezető-helyettes pozícióját és a hozzá beosztott dolgozókra gyakorolt hatását. Éppen a beosztottak függő helyzetét bizonyítja, hogy az őr, bár gyanakodott, főnöke táskáját nem merte megnézni. Az egyik raktáros észrevette a zsák takarmányliszt eltulajdonítását, de nem merte jelenteni ! Ezek szerint a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének sem az egyéni, sem az általános nevelési cél elérése szempontjából nem lehet hatása. EGY VÁROSGAZDÁLKODÁSI vállalat kubikosa az egyik sugárúton szegélylerakási munkát végzett. Amikor lehajolt a lapátért, fején ütést érzett, s eszméletét vesztette. Az történt, hogy egy arra haladó gépkocsi sofőrje a kormányt elrántotta, a kocsi megcsúszott, áttörte a munkahelyet elzáró korlátot, felborult és becsúszott abba a gödörbe, amelyben a sérült dolgozott. A baleset következtében a kubikos sokféle súlyos sérülést szenvedett, amelyhez szövődméúyek is járultak. Majdnem egy évig kórházban feküdt. Felépülése után, mivel munkáját ellátni többé nem tudta, éjjeliőr lett. A sérült, korábbi és jelenlegi keresete közötti különbözet megtérítéséért vállalata ellen a szegedi munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a vállalatot havi járadék fizetésár kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság álláspontja a~ volt, hogy a kár a vállalat működési körén kívülálló, elháríthatatlan okból következett be, és a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Az ügy elbírálásánál nem hagyható figyelmen kí- yül, hogy a vállalat sajátos tevékenységet folytat, amelynek keretében dolgozói közvetlenül a? úttest mentén, illetve az úttesten kénytelenek feladatukat ellátni. Ezért állandó veszélynek vannak kitéve. Ennélfogva helytelen az az álláspont, hogy a kijelölt munkahelyen dolgozó kubikos a balesetet nem a vállalat működési körében szenvedte el. Fokozott veszéllyel járó építkezéseknél, mint a mélyépítési, útépítési munkálatok, a munkáltató az óvó rendszabályok megtartásán túlmenően — az esetleges baleset elhárítása érdekében — egyéb biztonsági intézkedéseket is (például: védőpalánk, védőfal felállítása) köteles tenni. Ha tehát a munkáltató eleget is tett az óvó rendszabályokban előírtaknak, még nem jelenti azt. hogy az elháríthatóság következményeinek mindenben eleget tett. A legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét ezért hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. . (h. sj MAI műsorok; RÁDIÓ KOSSUTH 8.16 Mit üzem » rádiót 8.51 Népi muzsika. 9.10 A költészet bet*. 9.30 A hét zeneimüve. 10.05 A brazíliai indiánoknál. L 10.30 Szimfonikus zene, 12.20 Ki nyer mat 12.35 Tánczene. 13.20 Nóták. 13.51 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.0« Édes anyanyelvűnk. 14.10 Iskolarádió. 15.10 Dalok. 15.18 Prokof jev; Tettk hadnagy szvit. 15.4« A költészet hetek 16.05 Húszas stúdió. 17.29 A hét radiöhallgatóla. 17.10 Riport. 17.48 a Rádió KabaróasinháM. 19.40 tiszt és kora. 21.03 Népi zen*. 21.30 Mikroláne. 22.20 A zenei verseny díjátadó ünnepségéről. 22.35 világ összefogás • hfelé ellen. 22.50 M. Mathieu és *. Humperdinck énekel. 23.15 Kamarazene. 0.10 Operettrészletek» PETŐFI 8.05 Massenet eperáíabdL 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Kamarazene. 13.03 Riport. 13.20 Kórusmüvek. 14.00—18.00 Kivánsagmflaoc. 18.20 Áriák. 18.5« A rock mestere». 19.29 Génjeinkben iizón » csillagvilág. 20.13 Verbunkosok. 20.40 Kettesben . .. 21.40 Páholyból. 22.30 A hét zeneműve. 23.15 Népdalok. | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és S órakor A párbaj Színes. szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és fel 6 órakor % A Pannónia Filmstúdió rövidfilmjei Este fél 8 órakor Kecskeszarv Drámai bolgár film, GYÖNGYÖSI PUSKIN Oklahoma olaja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 és fél 6 órakor A gyanú Este fél 8 órakor Dal a szerelemről HATVANI VÖRÖS CSILLAG A halott asszony visszatér HEVES 141 perc a Befejezette» mondatból FÜZESABONY Szerelmem, Elektra PÉTERVASARA, Dunai hajós LŐRINCI Három mogyoró Hamupipőkének + ORVOSI I ÜGYEIÉT | Egerben: 19 óratOi «-.e. . t cg* gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától ke*'-* reggel 7 óráig, a Jókai, utca 41 szám alatti rendelőben. (Telefon: 11-727). Folytatódik a „limlom akció" Az egri városi tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzeme április 4-re, felszabadulásunk jubileumának ünnepére a megyeszékhely központi utcáiban elvégezte a szokásos tavaszi nagytakarítást, s elszállította a házak elé kirakott, feleslegessé vált használati tárgyakat, régi holmit. Ez az akció áprilisban tovább folytatódik: a következő napokban a város peremkerületein jelennek meg a teherautók, hogy összeszedjék a limlomot. Az előre kiküldött értesítésben meghatározott napokon mindenhova eljutnak: április 7-tőí 17-ig az utolsó utcákat m kitakarítják.
