Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

Három nap vendégeinkkel ?' (Folytatás az 1. oldalról.) í Csuvas barátaink szom­baton a délutáni órákban Kompoltra érkeztek. A Nö­vénytermesztési és Talajvé­delmi Kutatóintézetben dr. Sipos István, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és Veres István, az MSZMP füzesabonyi járási bizottságának első titkába fogadta őket. Héjjá Sándor, az intézet párttitkára köszöntőjében méltatta Csuvasia és Heves megye barátságát, melynek egyik fontos állomása volt a kompolti intézet és a ci~ birszki mezőgazdasági kí­sérleti intézet között létre­jött kapcsolat. A kompolti kutatók közül az elmúlt év­ben többen jártak Csuvasiá- ban, az idén pedig onnan állomást, amely tudomá­nyos eredményeivel ma már nemzetközi rangot vívott ki. Hajóút a Tiszán A pénteki és a szombati események, látogatások után — visszatérve vasárnapi késő délutáni programhoz arról számolhatunk be, hogy szovjet és bolgár barátaink megyénk vezetőivel — Vaskó Mihállyal, a KEB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével — együtt közös hajózáson vettek részt Po­roszló és Kisköre között a Tiszán. A „Sárospatak” ne­vű tiszai hajó Zemlényi Ist­ván kapitány vezetésével pontosan 16.15-kor indult el Poroszlóról. A hajó fe­délzetén kedves vendégei n­A kompoltt kutatók a fcí sértett parcellákat is bemutat­várnak tudományos munka­társakat. A baráti találkozó kedves színfoltja volt, amikor a helyi általános iskola úttö­rői virágcsokrokkal köszön­tötték vendégeinket és mindhármukat tiszteletbeli úttörőkké fogadták. Ezután dr. Szalai György, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa, az intézet igaz­gatója bemutatta a kutató­bet szovjet és bolgár ba­rátainkat Vesse Sándor, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője kö­szöntötte és tájékoztatta a kiskörei vízlépcső megvaló­sult fejlesztéseiről és a táv­lati tervekről. A szívélyes és testvéri légkörben megtett másfél órás hajóút után Kiskörén már a hevesi já­rás vezetői — élükön Sram- fcó Lászlóval, a járási párt­bizottság első titkárával — fogadták a hajó utasait. Ez­után Hevesen az Állami Gazdaságban Veres István igazgató fogadta és köszön­tötte szovjet és bolgár ven­dégeinket és a kíséretükben levő megyei vezetőket. Aggtelek és Szilvásvárad a programban — Ezt nem hagyhattam ki. ■ . mondta Julia Ivanovna Petrova, miután jó néhány kör után leszállt a szilvásvá- radi lipicai nyergéből. Gazdag program várta áp­rilis 4-én a megyénkben tar­tózkodó csuvas és bolgár ba­rátainkat. Az útirány: Aggtelek, on­nan Szilvásvárad volt- A B ükkön át vezetett az autó­út, a meredek sziklafalak, • a lassan zöldbe boruló er­dők között kanyarogva. Az első pihenőhely: ÓZD. A vi­rág- és zászlódiszbe öltözött város egyik apró terén — itt még sütött a nap — gyer­mekek játszattak. Egyikük, meglátva Fedot Nyikitovics Orlov kitüntetésekkel zsú­folt zakóját, odabátorkodott a társasághoz, majd a felsza­badító hadsereg volt katoná­jához fordult ég jelvényt kért. — Azt a nagyot akarom.._ — sejpitette, bár végül elfo­gadta a pirosló, kicsi jel­vényt, nehezen értette meg, hogy miért nem akar meg­válni a „bácsi” a Szovjetunió Hőse kitüntetéstől... AGGTELEK. A lenyűgöző méretű barlangsor, a termé­szet játékos, embert és álla­ti figurákat utánzó „fantá­ziája”, a színes reflektor- fényben csillogó sok-sok cseppkőépítmóny, s a föld­alatti hangversenyterem akusztikája elbűvölte a két delegáció tagjait — Nekünk is van egy cso­dálatos cseppkőbarlangunk, de az méreteiben meg sem közelíti az aggtelekit — mondták- a bolgárok- — Ezt látni, felejthetetlen élmény volt... Éppúgy felejthetetlen, mint a Cseppkő Szálló ét­termében elköltött ebéd előt­ti meglepetés. Az üzletveze­tő felesége, Major Lászlóné, azaz a bolgár származású Maranka ugyanis bolgárul kívánt jóétvágyat az igazi magyar konyha ízes reme­keihez, majd bolgár szokás szerint köszöntötte a vendé­geket, s a honfitársakból ál­ló csoport vezetőjét Ivan Micsevet. A délutáni program első (állomása CSIPKÉSKÜT. Immár „hazai földön”, Bor­sod és Heves határánál Kovács Mihály, a Szilvás­váráéi ÁG igazgatója hóvi­rággal köszöntötte a két testvért nép képviselőit. A tanyaközpontban pedig Vas­kó Mihály, a megyei pártbi­zottság első titkára várta barátainkat. Itt a szíves in­vitálás lovaglásra csábítót ta a csoport tagjai végül is Julia Ivanovna Petrova, a csuvas és Georgi Pavlov, a targovistei csoport tagja „ülte” meg. A kora esti ki­rándulás után a híres pisztrángos tó legízletesebb halaiból készült vacsorával ért véget az egész napos program... A cél: mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés Felszabadulásunk harmin­cadik év tör jutójának me­gyei ünnepségeire pártkül­döttség érkezett Egerbe a testvéri Bulgáriából, ame­lyet Iván Micsev, a Bolgár Kommunista Párt Targovis- te megyei Bizottságának tit­kára vezetett. Bolgár bará­taink megismerkedtek sző­kébb pátriánk eredményei­vel, iparunk, mezőgazdasá­gunk, kereskedelmünk hely­zetével, s találkoztak, meg­beszéléseket folytattak me­gyénk párt- és állami veze­tőivel. Munkatársunk Iván Mi- csevvel beszélgetett élmé­nyeiről, tapasztalatairól. — Miként értékelt a megyéink közötti testvérkapcsolatot? — Mindannyian örülünk annak, hogy közelebb kerül­tünk egymáshoz, s tovább erősíthetjük népeink ha­gyományos barátságát, azt a köteléket, amelyet a török elleni közös harc évei for­máltak, s Kossuth és emig­ráns társai alakítottak még szorosabbá. Ezt a nemes célt szolgálták a delegáció­cserék, s erre törekszünk ezután is. Igen jól esett a szívélyes fogadtatás, s az, hogy találkozhattam azok­kal az elvtársakkal, akik ta­valy voltak nálunk, s részt vettek felszabadulásunk há­rom évtizedes jubileumának Targoviste megyei rendez­vényein. Sokat jelentett szá­munkra Barla Alajosnak, a megyei paribizottság titká­rának tájékoztatója, hiszen átfogó képet kaptunk arról a fejlődésről, azokról a si­kerekről, amelyeket az el­múlt évek során produkál­lak az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt, örü­lünk ezeknek, büszkék va­gyunk rájuk, mert azt sze­retnénk elérni, hogy mind­két fél számára gyümölcsö­ző együttműködés jöjjön lét­re, s hasznosíthassuk egy­más tapasztalatait. — Az elkövetkező időszakban hogyan formálódik tovább a két megye barátsága? — Konkrét tervek, ja­vaslatok sorával érkeztünk, amelyek mind azt szolgál­ják, hogy ez a kapcsolat élőbbé, emberközelibbé le­gyen, s megyéink javára kamatozzék. Erre csak egy példát: két hétre meghí­vunk önöktől kereskedelmi dolgozókat, vendéglátóipari szakembereket, akiktől át­vesszük jobbító ötleteiket, javaslataikat. Közelebb ke­rülnek egymáshoz üzeme­ink, vállalataink ís. Ez rendkívül sokat jelent. szén van mit tanulnunk mástól. Ügy is fogalmazni., nék, hogy az első lépéseket már megtettük, s a folyta­tás egyre többet ígér. — Először jár Magyarországon, Egerben, s ilyenkor az ember impressziókra vágyva érkezik. Melyik volt a legemlékezetesebb élménye? — Apám, aki az I-es Bol­gár Hadsereg katonájaként részt vett a magyar told felszabadításában, sokat me­sélt az önök népéről, or­szágáról, s felelevenítette a kemény harcok, a dicső em­lékű drávai eposz megany- nyi epizódját, Ö beszélt a dunántúli városokról, az emberek szabadságszerete- téről, történelmük jelentő­sebb fordulóiról. így aztán kétszeresen kíváncsian ér­keztem. Kétségtelen, az ■ ipar érdekelt leginkább. Érthető ist hiszen tíz évig dolgoztam üzemekben, s az egy évtizedből öt évet fő­mérnökként tevékenyked­tem. Részt vettem az Égé­sűit Izzó Gyöngyösi Gyár­egységének felszabadulási díszünnepségén, s bepillant­hattam az üzem munkájába is. Tetszettek a jó munka- feltételek, s az, hagy őszin­tén törődnek a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, gon­doskodnak szociális ellátá­sukról. Jártam a gyöngyösi GYÖNGYSZÖV s az egri Csebokszári lakótelepi ABC- aru házak ban. Meglepett az eladók udvariassága. Ugyan­ezt a figyelmesseget tapasz­taltam a vendéglőkben, az éttermekben is. Barátaink­kal sokat beszélgettünk a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusáról, s arról a széles körű ver- senymozgalomról, amely igen szép eredményeket produkált. Követésre méltó példa ez. Annál is inkább, mert mi is készülünk a BKP jövő év elején meg­rendezésre kerülő XI. kong­resszusára, s nem feledkez­tünk meg a vállalásokról sem. Megyénk tizenegy nagyüzeme felajánlotta, hogy 1975. november hetedikére teljesíti éves tervét. A fel­híváshoz csatlakozlak a többi vállalatok is. Bízom a sikerben, mert a legjobb dolgozók bontották a zász­lót, s az ő szorgalmuk ga­rancia a sikerre. Hiszem, hogy az is ösztönzi őket, ha beszámolunk magyar bará­taink eredményeiről... (pécsi) Együttműködés és barátság írta: Sz. M. Iszljukov, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1945. ÁPRILIS 4-én a szov­jet hadsereg egységei meg­semmisítették a Magyaror­szág területén ellenálló utol­só fasiszta csapatokat, s ez­zel eltűnt Horthy szégyenle­tes korszaka. A nagy felsza­badító hadműveletben, amelynek eredményeként megszületett a szabad, füg­getlen, demokratikus Ma­gyarország, részt vett a Szov­jetunió minden nemzetisége, így a szovjet Csuvasia több ezer katonája is. Szülőföl­dünk nyolc olyan szülötte kapta meg a Szovjetunió Hő­se megtisztelő címet, akik részt vettek Magyarország felszabadításában. Anyiszi- mov gárdakapitány, Fjodorov rádiós az Erosi környéki har­cokban tanúsított hősiességé­ért, Ivanov harckocsizó, a Gyula környéki hadművele­tek során tanúsított bátor magatartásáért, Kozakov re­pülő, Budapest ostromáért, Buhtulov parancsnok, a bu­dapesti német fasiszta bázis megsemmisítése során tanú­sított bátorságáért, Geraszi- mov és Izsutov pitóták, szá­mos sikeres bevetésért kap­ták meg e kitüntetés*. Mn- Eívmors—é^ |hanoit a fas’sztók ellen Fedor Nyi­kitovics Orlov, a Szovjetunió Hőse. aki a Heves megyében járt delegációnk tagja volt. MAGYARORSZÁG az el­múlt évtizedekben sokat fej­lődött. A szocialista gazdál­kodás jelentős mértékben meggvorsítötta a népgazda­ság fejlődésének ütemét. Ez fcözzájárulí ahhoz, hogy ai életszínvonal önöknél is, mint a többi szocialista or­szágban, növekedjék. Az SZKP KB főtitkára, Brezs- nyev elvtárs, az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott fel­szólalásában a következőket mondottá: „Az elmúlt három évtizedben igazán kibonta­koztak a magyar nemzet al­kotó erői. Dinamikusan fejlő­dő gazdaság, a dolgozók élet­színvonalának szakadatlan emelkedése, a társadalmi és nemzeti elnyomás valameny- nyi formájának felszámolása, minden állampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó emberek hatalmán alapuló társadalmi rendszer, a nép­nek ezen a szilárd alapon el­ért egysége határozza meg a mai Magyarország arculatát. Az önök pártjának, az egész magyar nép harcának és méltó munkájának eredmé­nye ez.” A Magyar Népköztársasá­got és a Szovjetuniót az őszinte és mély barátság szá­lai kötik össze. 1975 február­jában múlt 27 éve annak, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió megkö­tötte a barátsági és a köl­csönös együttműködési szer- ződést A KÉT TESTVÉRI ország együttműködése még 1949- ben kezdődött. A tudomá­nyos-technikai együtimúkó­mény épült. De nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön és Hatvanban is. 30 év a történelemben vi­szonylag nem hosszú idő. De ha a magyar nép 30 év alatt elért sikereit vizsgáljuk, azonnal megállapíthatjuk, hogy a magyar nép kulturá­lis, gazdasági és politikai életében ez a 30 év új kor­szakot jelent. Üj horizontokat nyitott a magyar dolgozók számára az MSZMP XI. kongresszusa, amelyen meg­határozták a fejlett szocialis­ta társadalom felépítését. A Szovjetunió dolgozói is azon dolgoznak, hogy ’meg­valósítsák az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, s megoldják a 9. ötéves terv feladatait. Évről évre nő a gazdasági fejlődés üteme: 1974-ben az ipari terme­lés növekedése elérte a 8 százalékot. Az agrárreform megvaló­sítása jelentősen hozzájárult a szovjet mezőgazdaság fej­lődéséhez. 1974-ben 195,6 millió tonna gabonát taka­rítottunk be. Ez a mennyi­ség rekordtermésnek számít. Gyapottermesztésünk is re­korderedményt ért el. ORSZÁGUNKBAN hatal­mas beruházások folynak. A népgazdaság fejlődésének ál­landó és megbízható üteme lehetővé teszi, hogy követke­zetesen megvalósítsuk élet­színvonal-politikánkat. Mindezek a sikerek szem­léletesen bizonyítják kommu­nista pártunk politikájának helyességét, következetessé­gét, a lenini nemzetiségi po­litika aktív megvalósítását, amely közös eredményeink­nek elengedhetetlen záloga. 1974-ben Csuvasia kulturá­lis és gazdasági életében fontos változások történtek. Az ipari termelés egy év alatt 15,7 százalékkal, a mun­ka termelékenysége 12,4 szá­zalékkal emelkedett. Építő­ink 80 vállalatot, intézményt és üzemet adtak át. A köz­társaságok közötti szocialista munkaversenyben elért ki­váló eredményeiért a Csuvas Köztársaság elnyerte az Oroszországi Szovjet Födera­tív Szocialista Köztársaságok Minisztertanácsának vörös vándorzászlaját. 1974-ben 800 mezőgazdasá­gi munkást tüntettek ki köz­társaságunkban. Szovjet Csuvasia dolgozói most azon fáradoznak, hogy maradéktalanul teljesítsék az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozatait, éves és az egész ötéves terv viszonyla­tában. A SZOVJETUNIÓ), a szo­cialista. országok és az egész haladó világ hamarosan ün­nepelni fogja a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem 30. évfordulóját. „Azon az 1945-ös tavaszon — mondotta Brezsnyev elvtáre — az új élet hajnala virradt sok euró­pai népre. A fasizmus felett aratott győzelem történelmi határkő lett az egész embe­riség sorsának alakulásában. Legmélyrehatóbb következ­ményei: a világszocializmus mai sikerei, a forradalmi erők töretlen növekedése, a földünk szilárd békéjéért ví­vott harcban elért nagy ered­ményeink.” A győzelem 30. évforduló­jának nagy ünnepére a né­pek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. SIKEREINK záloga, ered­ményeink alapköve a népek közötti barátság, a bél: és együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás. Ami a Szov­jetunió és Magyarország to­vábbi kapcsolatainak erősí­tését illeti, úgy érzem, ele­gendő Kádár elvtársnak, az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott szavait idéznem: „A magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink és népe­ink testvéri barátsága meg­bonthatatlan.” .NemisiwGi 1935. április 7., hétfő V a dés keretében jött letre a Dunai Vasmű. Folyamatos kapcsolataink legújabb bi­zonyítéka a budapesti metró, Magyarország külkereskedel­mének 35 százalékát a Szov­jetunióval bonyolítja. A ma­gyar ipar számára nagy je­lentőségűek a szovjet import­ból származó gépek, felsze­relések és nyersanyagok. Az együttműködés és a ba­rátság elmélyítéséhez nagy mértékben járult hozzá He­ves megye és a Csuvas ASZSZK 1969 áprilisában megkötött szerződése is. Köz­társaságunk dolgozói nagy megelégedéssel vették tudo­másul ennek a szerződésnek a megkötését, s azóta nap mint nap érezzük, hogy kap­csolataink egyre szélesednek és erősödnek. Hozzájárultak ehhez a párt-, az állami- és a szakszervezeti delegációk, valamint a munkások és pa­rasztok kölcsönös látogatásai. A KÖLCSÖNÖS látogatá­sok, baráti találkozók során véleményt cserélhettünk szá­mos közös kérdésben. Bará­ti, testvéri kapcsolatok ala­kultak ki különböző intéz­mények és üzemek között. Csuvasia lakosai jól isme­rik és büszkék Heves megye dolgozóinak sikereire. Tud­juk, hogy Egerben az elmúlt 30 év aiatt számos új gyár, üzem és kulturális létesít­

Next

/
Oldalképek
Tartalom