Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Rffirf irasztiiR el a neander-völgyi ember? A neander-völgyi ember azért pusztult el, mert nem tudott beszélni. Erre a megállapításra jutott két amerikai antropológus, Philip Lie- barman és Edmond Crelin. Tanulmányukból kiderül, hogy a kb. 35 000 évvel ezelőtt kihalt neander-völgyi embernek a szájüregéhez képest viszonylag igen alacsony volt a gégefője, ezért képtelen volt olyan hangok kiejtésére, amelyek feltétlenül szükségesek a szavak megformálásához, Elektromos szimulátor segítségével végzett kísérletek során kimutatták, hogy a neander-völgyi ember képtelen volt kiejteni az a, az 1 és az u hangok Az a tény, hogy nem tudott beszélni, tragikus következményeket vont maga után. Amikor a Földön megjelent a eromagnoni ember, amely már világosan artikulálta a különböző hangokat, a neander-völgyi ember komoly hátrányba került. Míg a eromagnoni ember a nyelv segítségével megkezdte a társadalmi élet kialakítását, neander-völgyi rokonai kezdetleges hangképzésük miatt képtelenek voltak arra, hogy a természet vad erejének megfékezésére összefogjanak a eromagnoniakkal. Talán es a magyarázata annak, hogy több mint százezer éves vitathatatlan Tara- kom «tán a neander-völgyi ember hirtelen eltűnt a Föld sanérőL VLAGYIMIR OSZXNYDf VERSES: FENYŐK Fenyők a kedves erdőszélen. Törzsükön kibuggyan a gyanta. A lombjuk úgy hajol fölében*, mint kupola zöld boltozatja. A körflllengő tiszta csendben a gyantaillat szinte kéklik, majd a lombkoszorú meglebben I s zúgás vonul az erdőn végig, ...E fenyők mennyi mindent láttak’, viharában hadi füzeknek... S talán azért ily óriásak, mert kitartottak egymás mellett. Csillagok fénylőnek Utam nines térképre jelezve, erdőben és viharban mentem, s megyek. A célom messze, s meredek az utam, Ütitársak mindig akadnak, és nehéz a teher, sötétség... vad, fagyos a szél, s nincs mindig tűz közei. Lehet, hogy érthetetlen, és hiába is utam, A szív tévedhet, téved fa de mindig célja van. Es én arra felé megyek, »merről a csillagok fénylenek. tfy Irtod» fordítási Hírek - furcsaságok ÚSSZ ABONT PILLANATKÉP ^JCumúrs zeig álat elestem én lehorzsoltam a térdem. — Nagyon sírtál? — Miért sírtam volna, aa utcán nem volt senki, hogy lássa! ■W — Hova siet, szomszéd? — Kalapot vettem a felesé- gemnek, s most sietek, ne hogy mire hazaérek, kimen* yen e ásóéiból! / # Bgy férő belép m Ssleíbs és a következőket mondja az eladónak: — Ma délelőtt egy üveg bort vásároltam önnél és egy ötvenest adtam át ön a visz- szaad ásnál tévedett — Sajnálom — válaszolt *w eladó —, de mi csak az azon» nali reklamációt vehetjük figyelembe. Akkor kellett volna szólnia. A vevő ránt egyet a vállán: — Akkor megtartom a húsz márkát, amivel többet kaptam. *' Mintha valaki horkolna — figyel fel a vendégségbe érkezett szomszédasszony. — A férjem, a másik szobában az íróasztalnál ül —- válaszol a háziasszony. — Néhány aktát hazahozott a hivatalból. ♦ Álmatlanul hever ágyában a szállóvendég. A lárma csak nem akar szűnni a folyosókon. Megsokallja a dolgot, hívja a portást és panaszkodik az éjszakai csendzavarás miatt. — Sajnálom, uram — mondja a portás —, de a tűzoltókat nincs módomban csendesebb munkára utasítani. — Mtért késtél el? — Mert későn indultam el hazulról. — Miért nem indultál el korábban? — Mert már késő volt korábban elindulni. ~k — Nem értem, hogy lehetséges az ilyesmi: állandóan veszekszel a feleségeddel, az anyósodat pedig folyton dicséred? — Tudod, kedves barátom, ó mindig ellenezte a házas- •águnkat.., Az óvónő 15 percig vesződik, míg felhúzza egy kislányra a harisnyanadrágját. Amikor végül felegyenesedik, az apróság kijelenti: — Ez nem az én nadrágom! Az óvónő, magában átkoződva, újabb 15 percig kínlódik, amíg lehúzza a harisnya- nadrágot — Ez a kisöcsémé •—■ világosítja fel a kislány — csakhogy anyuka néha tévedésből eafc adja rám! de — Papa — mondja Jimmy —, megbízásom van a számodra: holnap reggel ugyanis tanulók, szülők, meg■ tanárok szűk körű összejövetele lesz nálunk az iskolában. — Mit értesz azon, hogy „szűk körű” összejövetel? — Hát azt, hogy csak te és én leszünk ott, meg az osztályfőnök! de — Tegnap Per» csodálatos volt! Két órán át beszélt az értekezleten. És ahogyan beszélt ... ! — Miről? Arról nem szólt egy szót sem! de A könnyű műfaj egyik sztárját birósági tárgyaláson személyiségéről, életmódjáról faggatják. Egyszer csak kifakad: — Uraim, nem akarják elhinni nekem, hogy én vagyok a legnagyobb élő színész a hazában?! A döbbent csendben hozzáfűzi: - . — Általában- szerény vagyok a saját megítélésemet illetően, de itt mégiscsak eskü alatt vallók! Felzaklatott férfi jelenik meg a gyorsvonat egyik kupéjának ajtajában. — Nincs véletlenül valakinél egy üveg konyak? Az én fülkémben ugyanis egy asz- szony russzul lett. Az egyik utas üveget nyújt át neki, amiből a férfi nagyot hörpint. — így most már rendben. Ha ájult asszonyt látok, mindig kiborulok. de — Azonnal dél lesz! Miért nem nyitott még ki a talált tárgyak osztálya? — A hivatalnok elvesztette • kulcsai Koffein nélkül A* Indiai-óceánon elterülő Comore-szigetek egyikén, a Khartula-vulkán lejtőin francia kutatók vadon termő kávécserjét találtak, amelynek termése nem tartalmaz koffeint. A magvakból készített főzetnek változatos íze van. Van olyan főzet, amelynek íze a közönséges kávéra emlékeztet, de van olyan is, amely nem hasonlít a kávéra. Mir 51 ismerszik meg a magyar Miről ismerszik meg az ember, ha magyar? A vetélkedésről? Azelőtt egy magyar ember, miközben a nyerge alatt puhította a húst, fején isten kalapját hordta és rajta olyan bokrétát, amelyben a legszebb virág Magyarország volt. Azelőtt egy magyar ember onnan ismerhető volt fel, hogy sírva ví- gadt, s olyanokat óbé- gatott, hogy az anyja viganóját, meg olyat is, hogy pacsirta ül a fán, merthogy az óbé- gató magyar ember jószerint soha nem is látott pacsirtát, mert- ha látott volna, nem tévesztette volna azt össze a körúti pety- tyegető verébbel. Azelőtt. A magyar ember onnan ismerszik meg, hogy vetélkedik. Ki tud többet. Miről? Mindenről. Az üstökösök pályájáról és a pályák üstököseiről például. Az arab olajról vetélkedik a magyar ember és az 6- magyar Mária-sira- lomból idéz, miközben vetélkedik. Kis hazámban aligha Több mint száz unokája és dédunokája siratja égy kaukázusi faluban a 140 éves korában elhunyt Khafaf Lasuxáát * Változnak as idők. A Fidzsi-szigetek halióságai dekrétumot adtak ki, amelyben elítéltek „a külföldi turisták botrányos öltözékét”, különösen ama. a fürdőruhát illeti. A külföldi turisták ugyanis növényi rostokból készült köténykét kötnek csupán maguk elé, amit a piacon vásárolták, * Henry Hondát, a legnagyobb amerikai autógyár &nőkét, CaMforniában letartóztatta a közúti rendőrség, mert Ittas állapotban ült a volán mellé, én áttért a menetirány neúntí bal oldalra. ★ Bejrút egyik bankjába belépett egy csodaszép szőke nó, aki azonnal magára vonta az ügyfelek és a bank- tisztviselők figyelmét! Ez alatt a höigy bűntársai előrántották fegyverüket és kiadták a parancsot: „Kezeket fel!” A nagyobb nyomaték kedvéért a szőke hölgy is előhúzott egy géppisztolyt a humusza alól. de Szokatlan látvány akváriumban. Egy Nesr York-i akvárium igazgatója, akit erősen aggasztott, hogy csökken az akvárium látogatottsága, zseniális ötlettel oldotta meg a problémát. A jegyszedőnőknek és a női te- remőröknek engedélyezte, hogy egyrészes bikiniben teljesítsenek szolgálatot ♦ London kellőé közepém furcsa versenyre kw8R sor, amelyen 11 különböző jármű vett részt A verseny első helyezettje egy robogó, a második egy taxi, a harmadik egy gépkocsi, negyedik egy kerékpár, ötödik pedig egy ló volt *’ A franrtaomszáigl Mouzay-bem nagy esküvőt tartottak. Az ifjú pár életkora összesen 147 év volt. Az ünnepségen megjelent 14 gyermekük, 56 unokájuk és 15 dédunokájuk is, ' *" Az egyik washingtoni kórház beszámolójában azt olvashatjuk, hogy „a nálunk született gyermekek többségénél az alkoholizmus félreérthetetlen jeleit tapasztaltuk”. A kórház ugyanabban a városnegyedben van, mint a legtöbb követség, ahol naponta több koktélpartit is tartanak, használják ezt az ízét, ha jól izé lem e dolgot. .. Riporterünk a zsörihöz: A zsűri 0-tól 10 pontig izélheti, azazhogy ítélheti a vetélkedő versenyző válaszát.. A zsűrts Tizenegy ponti A riporter: De kérem, tisztelt zsűri, mondtam, hogy csak 10 pontig lehet! A zsűri: Akkor az egyest elhagyjuk... A riporter: Helyes. Értem. Akkor 0 pont! A vetélkedő boldogan el. Kaphatott volna mínusz tíz pontot is... Hát valahogy így. Üzemben és a televízió előtt, kultúrház- ban és nászágyon: vetélkedünk. Ki mit tud, ki tud többet, ki szerez több pontot, ki tud bukfencezve Ler- montovot idézni és Petőfit idézve sliccre gombot varrni? így folyik nálunk, az egykori sírva vígadó országban a nagy népi vetélkedő: ki tud többet? Mert ebből ismerszik meg a mai magyar. A szocializmust építő. A kommunizmust építő majd onnan, hogy abban vetélkedik: ki tud többet és jobbat — dolgozni. De a világért el ne kapkodjuk azt a kommunizmust! (egri) akad olyan állampolgár, aki ha már volt olyan szerencsés, hogy kilépjen a pólyából, hogy az ne lett légyen volt belépni a vetélkedők országot megmozgató táborába. Es milyen izgalmasak ezek a vetélkedők! Ilyenek például: A riporter: A versenyző most látni fog valamit. Hogy mit fog látni, azt kell elmondania. Meg azt is, hogy mit lát, azt miért látja, miért úgy látja és miért ő látja, és miért nem a vetélkedő társa. Tessék nézni és látni. A vetélkedő: Amit látok, az egy ízé. Olyan ízé, amit izél- getni lehet. Izére A szakszók használatáról Felszabadulás «rtáne politikai, társadalmi gazdasági és művelődési életünk fejlő- désével együtt jár a tudományos gondolkodás hatásának szélesedése, a szaktudományok eredményeinek sokoldalú felhasználása. Ehhez igazodik mindennapi életünk nyelvhasználata is- Egészséges tehát az a folyamat, hogy egyre több szakszó vállal nyelvi szerepet, és a szakkifejezések egy része behatol, a köznyelvbe is. Ez a folyamat az utóbbi évékben meggyorsult: sok új tárggyal, fogalommal, munkafogalmával ismerkedhettünk meg. A leggyorsabban a szókincs, illetőleg a szóhasználat jelezte a változásokat, s az emberek megtanulták az új szavakat megfelelő szerepkörükben használni tudni. A* azonban már nem kívánatos, hogy egyesek túlságosan is elszakmásítják a mindennapi, élet nyelvi formáit, és erősen telítik megfogalmazásukat idegen szavakkal is. A nyelvművelő buzgalom pL hiáha tette rostára a tolakodó és feleslegesen szak- szerűsködő idegen szó leg- divatozóbb fajtáját: ma iß él és virul. A realizál szóalakról azért kell itt is írnunk, mert makacsul ragaszkodik a neki nem való nyelvi szerepekhez. Hogy mennyire isr* jed, mutatja a versekben va ló megjelenése is. Két példái ennek bizonyítására: „Aa embert realizálni kell” (Do- bai Péter: A megnyilvánulás nehézsége). Ugyancsak Dobál József Attiláról írt versében ezt olvashatjuk: „Egy- szál magában realizálta • Halál metaforáját”. Azokról a feleslegesen szakszerűsködő szóhasználati formákról is szólnunk kell, amelyek már önmagukban is elvonatkoztatást, általánosítást és elszemélytelenítésit fejeznek ki. Tüntessük el írásainkból és szóbeli megnyilatkozásainkból ezeket a nyelvi formákat: tejesedény- zet (?), zöldségféleség, cipőféleség, madárféleség. Nem közvetítenek egyértelmű jelentéstartalmat ezek a szavak sem: fényforrás (gyertya ? fáklya? villanykörte?), nyílászáró szerkezet (ajtó? ablak?). Ebben a mondatban is bizonytalan a munkaviszony szó használati értéke: Kerestem magamnak munkaviszonyt. Általában egyre több túlterhelt s alig érthető szóval közéletieskedünk, kereskedünk és hivataloskodunk. Sok fejtörést okoznak pL az alábbi szavak: aspektus, infrastruktúra, árrés, ármozgás, időarányos, súlyozás, behatárolás stb, stb, Essek inkább a tudatosan élszák- saerűsitett és elhivató!ásított nyelvi formálásról árulkodnak, s így valóban nincs rájuk szükség. Dr. Bakos József ~ ........................................11 rí - - |P ......
