Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

Molnár Tibor köszörűs Igen, ott a zajos gépek mellett, az Ma jós' munkapadoknál, vagy fenn, a magasban, ahol szorgalmas építők il­lesztik a falakat. Lehet? Nem lehet? Már miért ne lehetne!... Akkor hogyan? Az elmúlt évek sok-sok példája igazolja: a gépek mellett is lehet kar­riert csinálni. Szocialista karriert persze. Igazgatók, párt- és állami ve­zetők; művészek, újságírók, s az élet különböző pontjain álló emberek startoltak egykor — és ma is —, a munkapadoktól. Csupán nevük emlí­tésére kevés lenne ez az oldal. De nem is őket kérdeztem a karrierről, hanem főleg azokat, akik ma is a gé­pek mellett dolgoznak. Mi a véleményük? Hogyan látják saját helyzetüket, az érvényesülés le­hetőségeit? A bevezetőhöz tartozik, hogy el­mondjam: riportalanyaimat nem vá­logattam különösebben. Üzemekben jártam, ahol szorgalmas munkásokat, jó szakembereket kerestem. Szólhat­na ez az írás másokról is, s akkor is igaz lenne. És most átadom a szót. Lehet-e aqép mellett karriert csinálni? sem fogok. Különben sem akarok karriert csinálni. Három hónap alatt tanultam meg a varrást, mit akar­hatok? Szakmunkás, az persze lehe­tek. De nekem jó így is. Kell a pénz, szeretek dolgozni, jól érzem itt ma­gam, a munkatársak között. Ennyi az egész. Tizennyolc éves fiam van már nekem... Azért ne higgye, hogy elmarad a megbecsülés. Szakszervezeti bizalmi vagyok, a műhelybizottság bérfelelő­se és brigádvezető. Ezüstérmes szocia­lista brigádunkat József Attiláról ne­veztük el... Akarat — Érvényesülni lehet ugyan, de nem mindenkinek. Tehetség, akarat­erő, sok-sok kitartás, lemondás, áldo­zatvállalás kell hozzá. Mert szorga­lom és tanulás nélkül nem megy. El­méletileg tehát mindenki magában hordja' a karrier lehetőségét és rajta áll. hogy sikerül-e. A szerencsén, meg a körű 1 nsényeken is múlik. A karri­er persze nemcsak azt jelenti, hogy itthagyjuk a gépet, feltörünk és vala­hol az irányításban keressük a bóldo- gulást. —- Mit jelent? — MindenkinéJ valami mást. Olyasfélét, hogy kitűz az ember ma­gának egy célt és azt el is éri. Én pél­dául tanulok. V — Miért? — Inkább haladjak a kor előtt, minthogy utána kelljen kullogni. Kü­lönben is így, család nélkül még sok­kal könnyebb. Itt az üzemben tanul­tam a szakmát, most építőipari szak- középiskolába járok Budapestre. Jö­vőre érettségizem, aztán hathónapos technikusi minősítő tanfolyamra me­gyek. — És aztán otthagyja a gépet? — Szeretem a munkámat és tet­szik, amit csinálok. De még csak 21 éves vagyok, s ki tudja, mit hoz a jö­vő. Jakab Márton üvegcsiszoló szak­munkás véleményét olvasták, aki Bo- donyból jár Parádsasvárra, s havi át­lagkeresete 2500 forint. Akik nem jár­nak iskolába, 2800 forintot is keres­nek ... Kitalálni valamit — Szerencsés vagyok, eddig még minden sikerült — kezdi optimistán a beszélgetést a 19 éves Török Miklós, a VILATI egri gyárának elektromű­szerésze, aki mérnök akar lenni. — Mit jelent ma a karrier? — Érvényesülést. Csakhogy east nem egyformán képzelik el az emberek. Még a fiatalok sem. Vannak, akik munka és tanulás nélkül akarnak ér­vényesülni. Én úgy képzelem el a kar­rieremet, hogy nem elégszem meg azzal, amit eddig elértem, mindig többet és többet akarok felmutatni a szakmámból. Most járom Miskolcon a szakközépiskolát, az idén érettsé­gizem, s utána jelentkezem a Műsza­ki Egyetem erősáramú villamos ka­rára. — Lelkesedésében, elhatározásában milyen szerepet játszik a pénz, a maj­dani kereseti lehetőség? — Van egy mondás: minél többet kell tanulni, hogy kevesebbet keres­sünk. Ez rám is érvényes. Én ugyan­is a nappalira jelentkeztem, öt évig nem keresek, legfeljebb, ha minden jól megy, ösztöndíjat kapok a válla­lattól. S ha végzek, nem biztos, hogy elérem egy közepes műszerész fizeté­sét. — Nagyon szeretne mérnök lenni? — Nem a rank, vagy a diploma iz­gat. Ez egy olyan üzem, az automata vezérlés pedig olyan terűiért, ahol nincs megállás. Itt egy-két esztendő óriási változásokat hozhat, s ezt kö­vetni kell, tanulni kell. Most lehető­ség van a tanulásra, igyekszem jól felhasználni. És az is igaz, hogy na­gyon szeretnék tervezni, kitalálni va­lami újat, érdekeset, izgalmasat... Érdeklődés jó így is A gyöngyösi Varga Józsefné varró­gépen dolgozik a Heves megyei Ru­haipari Vállalatnál: — Nyolc éve dolgozom itt, ha ed­dig nem csináltam karriert, ezután Vágó Ferencnét. a Fémművek be­állító lakatosát már csak odahaza, a siroki lakótelep munkásszállójának egyszobás lakásában találtam meg. Megkezdte szabadságát, májusban kisbabát vár. — Mi kell a karrierhez? — Talán tudás és érdeklődés. A tu­dást úgy értein, hogy ismerni kell a Török Miklós elektroműszerész szakmát, tanulni kell, művelődni. Az érdeklődés pedig azt jelenti, törődni kell mindazzal, ami körülöttünk zaj­lik. A politikával is. És hogy a kü­lönböző fórumokon bátran el kell mondani a véleményünket. Az érvé- nyesülés.Tehetősége egyébként vala­hogy benne van a levegőben, s a talp­raesett emberekre felfigyelnek a ve­zetők. — Ez a saját tapasztalata? — Is. Nyolc általánost és két gim­náziumot végeztem, három évig dol­goztam, mint betanított munkás, az­tán elvégeztem egy lakatosképp» tan­folyamot, majd egy év után gépsze­relő-géplakatos vizsgát tettem. Bi­zony nehéz volt tanulni a három mű- ezaks mellett, de megérte. A történet­hez az is -hozzátartozik, hogy leg­utóbb megyei pártbizottsági tagnak választották. Tehát ismét jöhet a ta­nulás: marxista középiskola, utána esetleg az esti egyetem. Ez az én kar­rierem. Csakugyan ez a karrier? — Most én válaszolok így: is. De van egy megjegyzésem: említette a véleménymondás jelentőségét. Nos, nem mindig és nem mindenütt fo­gadják jó szívvel a kritikai megjegy­zéseket. — A szókimondó vélemény bizony olykor rázós is lehet, de azért hall­gatni nem szabad. A karriernek is van némi kockázata... Szellemi aktivitás Amikor 1« éves volt, vizet hordott a MÁV-nál, most 46. esztendejét ta­possa Koller György, s már hatodik éve igazgatója a MÁV Kitérőgyártó Üzemnek. Közben persze történt egy és más: pályamunkás, pályamester, műszaki egyetem, mérnöki diploma, főmérnök és így tovább ... — Vajon könnyebb-e ma karriert csinálni? — Tanulni könnyebb, mert mások az adottságok. Csakhogy a tanulás nem mindig jelenti egyben a karri­ert is. Ma sokan, nagyon sokan ta­nulnak, s egy érettségi után nem le­het otthagyni a gépet. — Mi kell az érvényesüléshez? — Az alap feltétlenül a jó munka, rde kell hozzá becsvágy, akarat, tö­rekvés. És szellemi aktivitás! Legjobb szakmunkásainkban mindez megta­lálható. — És karriert csinálnak? — Érvényesülnek. Nem mindenki, és nem is egyformán ... Érteni a szakmát — Az egyik legjobb szakmunká­sunk — így mutatták be Molnár Ti­bort, a Fémművek univerzál-köszörű- sét. — Hogyan lehet Itt karriert csi­nálni? Azt én nem tudom, ezen nem gondolkoztam. De elmondom a ma­gam történetét: Vágó Ferencné lakatos Jakab Márton ivegcsissoM Koller György igazgató Varga Józsefné varrón« Vígh Dávid esztergályos Fehér László kőműves \ 1 — 1951-ben jöttem az üzembe se­gédmunkásnak, aztán betanítottak, majd három év után szakmunkás lettem. Azóta itt dolgozom. 47 éves vagyok, és csak most végzem a nyol­cadik általánost. Lehet, hogy ezzel egy kicsit lemaradtam, de van ón nekem 24 éves üzemi iskolám is. Ez is isko­la, itt is lehet tanulni, s nemcsak a szakmát, hanem megértést, embersé­get is. Szeretem a munkámat, a gé­pest, az embereket. ígértek már ne­kem Pesten több pénzt is, de mara­dok. Nem hagyom el a gépet semmi­féle beosztásért Igaz, megfizetik a munkám, 4500 forintot keresek ha­vonta. Persze, dolgozni kell! Ha va­lami különleges, rázós munkáról van szó, hozzám jönnek, mert tudják, szeretem az újat. Ilyenkor böngész­getem a rajzokat, a szakirodalmat, s keresem az ésszerű megoldást. Be­csülnek, elismerik a munkámat. Ki­lencszer voltam már kiváló dolgozó, s kormánykitüntetésem iá van: Mun­ka Érdemrend bronz fokozat. A fele­ségem is az üzemben dolgozik, gé­pen. A fiam pedig gépipari szakkö­zépiskolába jár és a szünidőben itt dolgozik mellettem. Szeretném, ha ő is köszörűs lenne. Hát ha ez a karrier, akkor én meg. csináltam. .. t K Körülmények Fehér László 25 éves kőműves, na­ponta öt órakor indul Hevesről Eger­be, az északi lakótelepre. Nyolc ál­talánost végzett, brigádvezető-helyet- tes, havi keresete 2900 forint. — Mi a karrier? — Vigyázni kell ezzel a karrierrel, mert sokan összetévesztik a karrieriz­mussal. — Nem erre gondoltam. — Ha valaki azt mondja, karriert csinált, ez azt jelenti, hogy elérte, amit akart, megvalósította elképze­léseit — Hogyan gondolja a jövőjét? — Az nem elég, hogy én hogyan gondolom, hiszen beleszólnak abba a körülmények is. Tulajdonképpen mérnök is lehetek, vannak ambíció­im. De vajon sikerül-e? Én már sze­rettem volna továbbtanulni, de meg­nősültem, s így elmaradt az iskola. Most építkezni akarok, telek már van. felhúzzuk a házat, berendezzük és jöhetnek a gyerekek. Aztán a ko­csi. — Bs az ambíció? — ősszel megpróbálom az épííő- s ipari technikumot.., * ...de minek? ' Feljegyeztem néhány summázó vé­ri leményt is, hiszen ezek a sebtében _ odavetett mondatok is jeleznek vala­a mit — Ha akarnék, én is csinálhatnék karriert De minek? — Sajnos, nem tudok alkalmaz­kodni. — Karriert? Magyar módra, azt ' lehet. Persze dolgozni kell. a — Nem politizálok, így ugrik a kar­- rier. — öt gyerekre dolgozom, nem érek a rá karriert csinálni. — Majd, ha a férjem törődik a ’’ családdal, a gyerekkel, én is megcsi- ~ nálom a karriert s — Ha mindenki karriert csinál, ki dolgozik? Tudok örülni " Vígh Dáviddal, a Finomszerelvény­- gyár 41 éves vasesztergályosával fe- . jezem be a riportot Amikor 24 évvel ezelőtt az üzembe került, azzal kezd­te a munkát, hogy kicsomagolta a * gépeket. Az esztergapadot is, amin ® azóta dolgozik. Hacsak az iskoláit nézem, bizony vihette volna többre is, nyolc általá­nost végzett csupán. — Nem minden sikerül az ember­nek. Húsz évig dolgoztam két mű­szakban, kezdetben kerékpárral, az­tán motorral, most már autóbusszal járok be Bogácsról. Ott a saját há­zam, két szoba össszkomfort, meg kert. És egy Zsiguli a családi kirán- dulásokhoz. Két gyerek van. Igaz, a váltótársam már művezető. De ez en­gem egy csöppet sem idegesít. Nem l érzem kisebbnek magamat, szeretem a szakmát, értek is hozzá, s tudok örülni a munkámnak. Én mindig va­lami újat, érdekeset és precíz munkát csinálok. A hajszálpontosság nálunk t nagyon kevés, itt a milliméter század­része is számít. S ha nem is végeztem magasabb iskolát, jól eligazodom a legkompli­káltabb rajzokon is. Dolgoztam én már svéd, angol, szovjet és német tér vek alapján is. A szöveget ugyan nem értettem, de a rajzot azt igen■ Ami 1 pedig a pénzt illeti, többet keresek, mint azok, akiket kiemeltek. Kar­rier? Nézze, a szakmámban én is karriert csináltam. Nyolc újításom | van, háromszor voltam kiváló dolgo­zó. A fiam is esztergályos lesz. Igaz, ő már több iskolát végez majd, de azért, mert tanul valaki, még meg. foghatja a munka végét. Figyeljen ide.,. Belemelegszik, s mintha pályakez­dő fiatalok hallgatnák, olyan lelke­sen beszél a szakmáról, az esztergá- lyozás művészetéről. — Az esztergá­lyos szakma a vasipar alapja. A jó esztergályost mindig megbecsülik — magyarázza, majd a gépéhez hív, mu­tatja a beállítást, a kapcsolást, mire felzúg a motor, s a kés nyomán lilás- ra tüzesedett fémforgácsok kígyóz­nak a levegőben, ö pedig ott áll büsz­kén, kissé a gép fölé hajolva, mint színész a színpadon, a siker élményt nyújtó perceiben. Most hiszem igazán, hogy karriert csinált.. . Márkus? László (.Foto: Puskás AnikéJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom