Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

FTLMTTTRBme;;FILMTÜRMIX.:. FtLMTURMTX.:: A nagy érzelmektől jókat lehet zabáini Színes francia filmvígiáték Két, egymástól olyannyira eltérő ünnepélyes szertar­tás, mint egy esküvő és egy temetés ritkán adódik ugyan­akkor, ugyanaznap, két szomszédos lakásban. Michel Berny filmjének története ebből a véletlen alaphelyzetből indul ki. A két szomszéd Claude Reverson és Georges Ar­mand feddhetetlen jellemű francia. Az előbbi lányát adja férjhez, az utóbbi egy baleset következében meghalt any­ját temeti. Vidám nászra gyülekeznek az egyik lakásban, halotti torra készülnek a másikban. Nász és gyász.. ■ Élelmiszer-szállítók, fodrászok, dekoratőr, cukráz, ko­porsó- és menyasszonyiruha-szállító éri egymást az ajtók előtt, temetésrendezők és a rokonok érkezése keveredik a már amúgyis általános zűrzavarban. Gyászindulók és nászindulók dallami fonódnak egymásba, és harsogják túl az események zaját... Hogyan jutnak kifejezésre ilyen kö­rülmények között azok az érzelmek, amelyeket az élet rendkívüli pillanatai kiváltanak? Ez a kesernyés humorú film leleplező tükröt tár elénk: a felszínesség, az önzés, a nagy fokú elidegenedés — társadalmon és családon belül is —nagyon is hétköznapi szituációkban mutatkozik meg, amelyekben a nagy érzelmek, öröm és gyász igen töré­kenynek bizonyulnak. A film két kitűnő főszereplője: Michel Bouquet és Jean Carmet. FILMTURMIX,.. FILMTÜRMTX... FILMTURMIX... 3 r S H C Autó Sz/nes magyar filmszatíra Fazekas LUit váratlan öröm éri. Bátyjától, Franciaország­ból egy autót kap. Gyorsan meg akar tanulni autót vezetni, hogy mire a kocsi megérkezik, már használni is tudja. A dolog azonban közel sem olyan egyszerű, mint ahogy az első pillanatban gondolja, hiába lesz oktatója a közismert Mester, S. Kovács Gávor. Lili, aki eddig sohasem vált ki az emberek közül különös jó vagy rossz tulajdonságával, eszével vagy butaságával, ezúttal teljesen alkalmatlannak bizonyul. Lili még egyszer próbálkozik. Kimennek a sztrádára az új oktatóval, a reménytelen mazsola átül a volánhoz, meg­kezdik az újabb tanfolyamot. Éppen indulnának, amikor fel­tűnnek mögöttük a rendőrök. Eszeveszett hajsza kezdődik, a végállomáson a gyönyörű kocsi a felismerhetetlenségig ösz- szeroncsolódik. Az oktató és Lili egy karcolás nélkül ússza meg az ámokfutást. Az autósiskolában elrettentésül súlyos balesetek fotóit vetítik a hallgatóknak. A vásznon feltűnik az is, ami Lili egykori kocsijából megmaradt. A Böszörményi Géza rendezte, színes magyar filmszatíra, görbe tükörben mutatja be az autóvezetés tanulásának ne­hézségeit. Főszereplők: Éva Kas, Juhász Jácint, Gil Legris. A FARKASSZIGET REJTÉLYE 8ziues, rouiáu Kalandiiliu Az egri Filmmúzeum műsorán Április 26-án és május 3-áa LOLA MONTEZ Színes francia—NSZK W®» készült 1955-ben. Max Ophüls legjelentősebb mű­ié és bizonyos értelemben pá­lyájának a megkoronázása volt a „Lola Montez”. A film kerete egy óriáscirkusz kék világítású sátra, belül misz­tikus homály dereng. Ebben a környezetben mutatja be a ren­dező a kurtizán életének egyes epizódjait, mint valami színpadi látványosságot. Május 10-én és 17-én EGY SZOKNYA, EGY NADRAG Magyar film, készült 1943-ban. Főszereplők: Latabár Kálmán, Mihályi Ernő, Csikós Rózsi. A film rendezője, Hamza P. Ákos Párizsban René Clair mel­lett sajátította el a szakmai is­mereteket. A negyvenes évek­ben szinte kizárólag csak víg-* játékot készített. Ezek a film­vígjátékok általános sablonok­ból álltak össze, a jelenetekben a helyzetkomikum és a szóvicc dominált. Egy-egy nagy színész- egyéniség azért képes volt életet lehelni a semmi helyzetekbe is. Ilyen művész volt Latabár Kál­mán, akinek egyéni humora eme­li ki az „Egy szoknya, egy nad­rág” című filmet a korabeli szó­rakoztató produkciók áradatá­ból. Május 31-én SZERETLEK, SZERETLEK Francia film, készült 1968-ban. Alain Resnais francia rendező nevét a „Szerelmem, Hiroshima” című filmje tette nemzetközileg is ismertté. Napjaink modern filmművészetének jelentős figu­rája, az „új hullám” vezéralak­ja. „Szeretlek, szeretlek” című filmjében ismét az emlékezés búj ócskáját látjuk, egy kísértet- kastélyban, melyben a főhős so­hasem találja meg a szabadba vezető folyosót. Kábítószercsempészek után nyomoz a Duna deltavidékén le­vő falu rendőrsége. Annyit már tudnak, hogy a nagy mennyi­ségű fehér por aranyórákba rejtetten tette meg a hosszú ha- jóutat. A tengerjárón egy holt­testet is találtak. A falucska lakói főként halá­szok és hajós emberek. Már a gyermekek is jól ismerik a del­tavidéket, olyan jók, hogy meg­bíznak bennük a felnőttek is. A kikötőbe érkező egyik hajó pa­rancsnoka két helybeli fiúcskát kér meg: egy utasát vigyék el csónakon, nehezen megközelíthe­tő úticéljához. A férfi botanikus professzorként mutatkozik be a gyerekeknek, ám útközben kide­rül, hogy valójában bandita. Re­volvert fog a fiúkra, és kény­szeríti' őket, hogy a folyamőr­ség megkerülésével vigyék őt a Farkasszigetre. Miután a gyere­kek ü „professzort” partra tet­ték, s a visszaüld uláshoz készü­lődnek, észreveszik, hogy még egy csónak kötött ki a szigeten. Elrejtőznek, és figyelik, mi fog történni. A gyerekek egy bokor mögül lélegzetvisszafojtva nézik, mi lesz utasuk sorsa. A két bandita egy fához kötözd a fél­meztelen embert. Felesleges meg­ölniük. tudják, hogy a rovarok úgyis végeznek vele néhány óra alatt. Indulni készülnek. Eszük­be jut azonban, hogy valaki megláthatta, mit müveitek. Va­laki, aki a „professzort” a Far­kasszigetre szállította. A gyere­kek csónakja még alig távolo­dott el a parttól, a bandita ül­dözőbe veszi őket. de a fiúk­nak sikerül ügyesen eltűnni a szeme elől. A rendezőnek sikerült elérnie, hogy a történet végig megőrizze a feszültséget. A színhelyek is vonzók. Maga a Delta-vidék. s különösen az egzotikus állatvilá- gú 'Farkassziget. Az izgalmas, színes román kalandfilm a mű­faj kedvelőinek nagyszerű szóra­kozást biztosít. Rendezte: Gheorghe Naghi és Geta Doina Tamavschi. Mi van, doki? Színes amerikai filmvígjáték Négy egyforma táska és persze tulajdonosaik érkeznek meg San Franciscóba, az elegáns Bristol-hotelbe. A négy táska mást- mást tartalmaz, tulajdonosaiknak természetesen felbecsülhetetlen értéket. Dr. Howard Bannister szatyrában értéktelennek látszó kövek vannak, de e kövek segítségével tulajdonosuk bizonyíthat­ja zenetörténeti teóriáját, és elnyerheti egy alapítvány 20 000 dol­láros ösztöndíját. Judy Maxwell, az államok több főiskolájáról ki­tiltott különös lány táskájában csupán személyes holmijai van­nak, de nélkülözhetetlenek tulajdonosuknak, hiszen ez jelenti teljes ingó és ingatlan vagyonát, és szűk, de ízléstelen ruhatárát. A harmadik táska Mr. Smith-é, tartalmáról meg csak annyit, a benne levő iratok borítójára nagy betűkkel írták fel: TOP SECRET, amiről minden iskolás gyerek azonnal megállapíthaja, hogy fontos államtitkokról van szó. És végül Mrs. Van Hoskins, aki szatyrában tartja .a több milliót érő „szerény” ékszereit. Ahogy e táskanégyes megérkezik, elszabadul a pokol. Akik látták Az utolsó mozielőadás című filmet, és még emlékeznek a rendező nevére, bizonyára csodálkoznak majd. Peter Bogdano­vich kirándult a vígjáték területére, és hogy nem akárhogyan, bizonyítja e film, amelyről a Variety így áradozik: „Remek víg­játék, visszatérés a harmincas évek ragyogó bohózati stílusához. Kitűnő a forgatókönyv és a szereplőgárda, felvonásokon át ne­vettünk tiszta szívből. A mai nemzedék nem láthatott ennyire vérbő komédiát.” Rendezte: Peter Bogdanovich. Főszereplő: Barbara Streisard. Az öreg Magyar film Gáli István regényéből Olykor csak ketten laktak a szivattyúháziban, megesett azonban, hogy hárman, is. Az Öreg és Schalk Henrik kap­csolata régóta tartó és meg­hitt volt. Az utóbbi a gép neve, amely a szivattyút üze­meltette. Felelősségteljes munkahely volt ez. A bánya munkásai csak innen várhattak segít­séget, ha valamelyik akná­ban tűz ütött 'ki vagy vízbe­törés támadt — mondotta az öreg a Fiúnak. A Fiú bice­gett. Baleset érte a bányá­ban. Nagyszájú volt, köve­telődző, de értelmes, gyors felfogású. A Latinovits Zoltán és Har- sányi Gábor főszereplésével készült, Révész György ren­dezte film egyszerű emberi történet. Egy öreg ember és egy baleset során megsérült fiú találkozásának története. Az öreg és a Fiú két vilá­got képvisel. Az öreg egy hit és szenvedély jegyében vere- kedte végig az életét. A Fiú ebből a hitből és szenve­délyből mit sem lát, semmit sem érez meg. Ö csak a konk­rét dolgokat képes érzékelni, de ha cselekedni kell, akkor helytáll. Ez a két ember ke­rül össze egy isten háta mö­götti munkahelyre, egy szi­vattyúházba. Itt kell élniük, összezárva, Kettőjük kapcso­latáról szól a film, meg a hitről, amit ha elvesznek az öregtől, meghal — ha fizi­kailag tovább él is. 3 r 1 ö ps 2 M 3 r 2 H SS 2 5 r 2 *+■ e SS 2 £ 3 r 1 ss 2 SlLMTUliMiX... FíLMTURMIX... FILMTURMIX..: HLMTIIÜMIV ., FíLMTURMIX... líUMTURMIX. pif .iviTrK.MiY FILMXUKMIX ... FILMTURMIX.;: FILMTURMIX.:; FILMTÜRMTX .:: FTLMTURMIX.: : S

Next

/
Oldalképek
Tartalom