Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

A legalacsonyabb 300, a legmagasabb 1200 forint Albérlet - fővárosi áron Eger. Széchenyi utcai hir­detőtábla. Előtte fiatalok, kö­zépkorúak, papírral, tollal a kezükben. írják, hol lehet kivenni szobát Mi 17 kiadó szobát jegyeztünk fel. Vajon melyik lesz a megfelelő? Egy fiú mutat a papíromra, s közli, hogy a Beloiannisz ut­cába 'ne is menjünk, mert ott csak fiúknak adnak ki szobát. Hogy miért, az nincs a táblán feltüntetve. Irány a belváros. Csiky Sándor utca. Csengetünk. Nincs otthon Senki. A lép­csőházban egy fiú jelénik meg, s elmondja, hogy a há- . ziak 300 forintért adják ki a szobát. Egy lány már lakik ott, de még egyet odavesz­nek, természetesen fürdőszo­ba- és konyhahasználat nincs. Tovább megyünk a dr. Nagy János utcába. A szoba már foglalt: két lány már be­költözött. De van még a há­ziaknak egy lakásuk, ahol csak albérlők laknak. Elkí­sérnek oda is. Ketten már laknak itt, de még négy em­bernek van hely — fejenként 400 forintért. Fürdőszoba nincs, mellékhelyiség az ud­varon. Gyors fejszámolás: nyolc albérlő, személyenként 400-ért, ez havonta 3200 fo­rint. A Hadnagy utcában már 600 forint a tarifa, mert hogy „mások is ennyiért adják”. Fürdőszoba-, konyha-, tv- és telefonhasználat van, de a szekrény közös a háziakkal, s a vendégeket természetesen az albérlő szobájában fogad­ják, esténként ott ülnek le beszélgetni, Mindezt havi 600 forintért. Frank Tivadar utca. Külön bejáratú szoba — olvastuk a hirdetőtáblán. Csak azt nem értjük, hogy miért külön be­járatú, ha a házinéni szobá­ján kell keresztülmenni. Igaz szép, tiszta, modern bú­torokkal berendezett szoba, no de két embernek kicsi, s ez is négyszáz forint. A legnagyobb meglepetés azonban a Fazola utcában ért, a hirdetőn ez állt: „Fa­zola utca 2., I. lépcsőház, II. emelet 2. ajtó. Ebben az ut­cában kétemeletes ház nincs is. De azért bementünk a 2- es szám alatti házba. “Az ud­varon levő emberek moso­lyogva fogadtak, s közölték, hogy nem mi vagyunk az el­sők, akik itt keresnek albér­letet. De az itt nincs, ök sem tudják, ki rakta ki a hirde­tést, de az biztos, hogy itt minden van, de albérlet, az nincs. Néhány címünk még van. Sorra járjuk őket. A legdrá­gább albérleti díj, amivel ta­lálkoztunk, 600 forint volt, de nem ritkaság Egerben a 800, sőt, az 1200 forintos sem. Ennyi elég egy napra. A szo­bák drágák, kicsik, vagy túl­zsúfoltak. Sok helyen még azt is ' kikötik, hogy zuhanyozni csak egy héten egyszer le­het, természetesen csak hi­deg vízben, mosásról pedig szó sem lehet. Többször hallottuk már a rádióban, televízióban, olvas­tuk országos lapokban, hogy Egerben fővárosi árakat kér­nek egy-egy szobáért. Saj­nos, valóban így van. De ha már fizetni kell, s nem is ke­veset, legalább olyan szobá­kat adnának ki, hogy a diá­kok, a fiatal munkások, dol­gozók, vagy akik még nem jutottak lakáshoz, normális körülmények között tanulhas­sanak, élhessenek. Igaz, a személyi tulajdon­ban levő lakás bérét a tulaj­donos a bérleti jogviszony létrejöttekor állapítja meg: erre nézve kötelező rendelke­zések nincsenek. A szabad bérmegállapítás joga azonban nem nyújthat módot lakás­uzsorára. Ennek gátat szab a polgári törvénykönyv, amely kimondja, hogy ha a szerződő fél a szerződés meg­kötésekor a másik fél helyze­tének kihasználásával feltű­nően aránytalan előnyt köt ki, a szerződés semmis. Ilyen esetben a bíróságnak jogában áll a bérlő keresete alapján a bért mérsékelni. Ezek szerint az albérlők­nek van hová fordulniuk. Igen ám, de ha a bírósághoz fordulnak, akkor hol fognak lakni? Ezért inkább fizetik a ma­gas bért. Urbin Zsuzsa Ismerd meg hazádat»«« Expressz-program Szegedtől Balatonföldvárig Tizenkétezer fiatal száll majd fel ebben az idegen­forgalmi szezonban azokra a különjáratú autóbuszokra, vonatokra, amelyek Heves. megyéből az ország legszebb részeibe repítik őket. A sze­gedi ifjúsági napokra példá­ul háromszázan, a balaton- földvári nemzetközi ifjúsági üdülőtelepre szintén több százan utaznak ezen a nyá­ron az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda egri mun­katársainak kalauzolásával. Az Ismerd meg hazádat el­nevezésű országjáró mozga­lom idei programjain túl gazdag üdülési lehetőségeket is ajánl a nyári szünet ider jére a fiatalok utazási irodá­ja. A közép- és főiskolás diákok kellemes napokat tölthetnek él az Expressz ba­latoni öldvári, nógrádverőcei ifjúsági táboraiban, vagy a Velencei-tó partján megnyíló kempingekben. Mint Pálin­kás Lászlótól, az ifjúsági uta­zási iroda Heves megyei ki- rendeltségének vezetőjétől megtudtuk, a nyári kedvez­ményes diáküdültetésben hoz­závetőlegesen háromezer he­vesi közép- és főiskolás ta­nuló vesz részt. Gondoltak az úttörőkre is: megyénkből két­ezer pajtás üdül majd az or­szág különböző részeiben le­vő Expressz-táborokban. Érdeklődtünk, hogy milyen üdülési, kirándulási lehető­ségeket kínál Heves megyé­ben az utazási iroda. Mint megtudtuk, több mint 1800 diákot várnak az egri Gárdo­nyi Géza diáknapok rendez­vényeire. Szállásukról, ét­keztetésükről és természete­sen „egries” szórakoztatásuk­ról is az iroda munkatársai gondoskodnak. A nyáron ide­érkező fiataloknak az egri városnéző körút mellett szil- vásváradi, parádi, visontai és kiskörei kirándulást biztosí­tanak. Augusztusban ez a megyejáró program kibővül egy gyöngyösi rendezvényso­rozattal. Augusztus 9-én és 10-én ugyanis a gyöngyösi if­júsági napokra várják a fiatalokat. A bábelőadások, a divatbemutató, a zenés mű­sor mellett egy turisztikai kiállítást is megtekinthetnek majd a résztvevők, akik re­mélhetőleg olyaií kellemesen érzik magukat ezekeri a ren­dezvényeken, mint az eddig itt járt több mint háromezer belföldi turista. Márcsak azért is, mert az idén már jobb és korszerűbb körülmé­nyek között helyezhetik el őket: új köntöst kapott a szépasszony-völgyi kemping, s csaknem kétszáz kollégiu­mi ágy várja a kispénzű fia­talokat. S . ha minden jól megy, akkor'már a nyáron vendégeket fogad az Expressz felsőtárkányi turistaháza is... Az előbb a hazai turisták­ról esett szó. A megyei ifjú­sági idegenforgalmi kép azonban csak úgy lesz tel­jes, ha említést teszünk a külföldi érdeklődőkről, s a távoli tájakra induló csopor­tokról is. Heves megyébe várnak több mint ezer szov­jet, hétszáz cseh, kilencszáz lengyel és háromszáz nyugati turistát. Tőlünk pedig fő­ként a Szovjetunióba, Bulgá­riába, Csehszlovákiába, NDK- ba, Lengyelországba, Romá­niába, Jugoszláviába utaznak. Hetvenen vesznek részt auszt­riai, olasz és spanyol körutá- záson. Egy-egy barátságcso­port indul majd Heves me­gyéből Targovistébe és Cse- bokszáriba, kaptuk a tájékoz­tatást az ifjúsági utazási iro­da vezetőjétől. (szilvás) Óvodai pillanatkép — Aldebrőrol Tóth Ferencné a legkisebbek között. (Foto: Puákás A.) 850 hallgató az MSZBT megyei nyelviskoláján Még néhány foglalkozás és befejeződik az oktatás azo­kon a nyelvtanfolyamokon, amelyeken az orosz nyelv szókincsével, grammatikai szerkezetével ismerkedtek az érdeklődők. Mint az MSZBT Gorkij Központi Nyelvisko­la Heves megyei tagozatának vezetője, Uracs István el­mondta, szűkebb hazánkban több mint nyolcszázan tanul­ták az elmúlt hónapokban a testvéri nép nyelvét. Termé­szetesen nemcsak Egerben, hanem a megye másik két városában és a nagyobb köz­ségekben is megszervezték a tanfolyamokat, biztosították az oktatókat. Ennek az ered­ményeként sajátították el újabb és újabb csoportok tagjai az orosz nyelv első szavait, mondatait. Mások már a nyelvvizsgákig is elju­tottak. A tanfolyamok befe­jezésekor egyébként — im­már évek óta — megrende­zik a közép- és felsőfokú megyei nyelvi versenyeket Az oroszul legjobban beszé­lők jutalma egyértelmű: uta­zás, és természetesen nyelv­gyakorlás, a Szovjetunióban... A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei csoportjai­nak vezetői nemcsak a nyelv- oktatás megszervezését tart­ják fontos feladatuknak. Mint megtudtuk, május közepén alakul meg az orosz nyélv­és irodalomtanárok szerveze­tének, a Maprjal-nak a me­gyei tagozota. Ez a szakcsoport gondoskodik majd arról, hogy az orosz nyelvet tanító és a Szovjetunió népeinek irodal­mát megismertető pedagógu­sok a jövőben az eddigieknél korszerűbb továbbképző elő­adásokon, tanfolyamokon ve­hessenek részt. Ugyanakkor elsőként értesülnek majd azokról a nyelvoktatási for­mákról és módszerekről, ame­lyeket a szovjet pedagógusok dolgoznak ki az orosz nyelv egyszerűbb és gyorsabb ok­tatására. 21.20: Zeneszerzés és előadó­művészet A Tv zenei klubjának mű­sora. A klub ezúttal Maros Ru­dolf zeneszerzőt hívta meg vendégül, hogy az előadómű­vészét és a zenemű kapcso­latáról beszéljen. Különösen a mai zene és előadásmód kialakulásáról, viszonyáról esik szó a műsorban, amely­nek neves zenész vendégei is vanpak. Előadói tradíciók, a régi nagy műyészek hatása a maiakra, a ma zeneszer­zőjének befolyása az előadás­ra, kiszolgáltatott-e a zene­szerző az előadó művésznek, a fantázia, az intenció sze­repe kerül szóba a vitában. Újabb bejegyzés a kőszegi „Szőlőjövések könyvébe" A kőszegi Jurisich Múze­umban érdekes és értékes dokumentumokat őriznek a helyi szőlőkuitúra múltjáról az 1740 óta vezetett Szötő- jüvések könyvében. Minden év György napján — amikor hajdan a városbírót válasz­tották Kőszegen — a szőlő­hegyek felügyeletével meg­bízott mesterek bevitték a szőlőhajtásokat a tanácsházá­ra, hogy ebből kövétkeztes- senek a termés mennyiségé­re, minőségére. OMrnm W && ioriiía SL* Jtéaú&k Ez a jellegzetes helyi ha­gyomány ünnepélyes aktus ként él ma is tovább. Csü­törtökön, az idei Oyörgy- napon újabb bejegyzés ke­rült a páratlan könyvritka­ságba. Reggel ünnepélyes külsőségek között a hegyköz­ség képviselői, s az úttörők vitték a városi tanács elnö­kének bemutatásra, majd a múzeumba a grafikusnak be­rajzolásra a kőszegi hegy különböző dűlőiről származó szőlőhajtásokat. Az idei szőlőhajtások meg lehetősen fejletlenek a hű­vös időjárás miatt, de, et­től még jó lehet a termés, (M7'B Az éjszaka mér a vege felé járt, amikor a kétzász- lóalj túljutott a Hánsason. Innen észak felé haladtak tovább a hegyláncon egé­szen a következő, 437-es számmal jelzett hegy lábá­ig, ahol az esőtől áztatott erdőben letáboroztak: a to­vábbi előnyomulást ugyan­is idő előtt észrevehették volna a németek, s ez ve­szélyeztette volna a terv végrehajtását. A németek valahol a közelben lehet­tek. A zászlóaljparancsno­kok minden irányban felde­rítőket küldtek ki, akik pon­tosan kiderítették a néme­tek harcrendjét: azok is az erdőben, a 437-es magaslat lejtőjén helyezkedtek el. A zászlóaljparancsnokok úgy határoztak, hogy nem bo­csátkoznak harcba ezekkel a német alegységekkel, ha­nem zászlóaljaikat a néme­tek orra előtt észrevétlen a magaslát mögé, az ott ta­lálható falvakhoz vezetik. Ily módon tehát az említett ellenséges csapatokat maguk mögött hagyják. A tisztek és a harcosok valamennyien kellő tapasztalattal rendel­keztek, s tudták, hogy ha megkezdődik a harc és Aneaneíek bdseaíw találják magukat akkor majd gánik tör ki köztük, s nem kell majd sok hozzá, hogy mindazokat, akik nem menekültek el. megsemmi­sítsék. A „437-es magaslatinak nevezett hegy meredeken ereszkedik alá a két falu felé, és még egy keskeny erdős nyúlványt is közéjük bocsát, amely a két helysé­get elválasztja egymástól. Sztarovatov zászlóalja be­felé, Szurdokpüspöki irá­nyába indult el, Urjupiné viszont jobbfelé: Zagyva­szentjakab felé haladtában egyre mélyebben behatolt az ellenség hátországába. A hegymászás a meredek lej­tőkön és a sűrű erdőben sok nehézséggel járt, de vala­mennyit leküzdötték. És ak­kor egyszerre négy gócból kiindulva fellángolt a harc. Urjupin zászlóalja a há­tukban maradt, a hegyen hagyott németekkel csapott össze, egyidejűleg azonban megindult lefelé is, hogy rohammal elfoglalja Za.gy- vaszentjakabot. Sztarovátov zászlóalja a hegyoldalról Szurdokpüspökit támadta meg, egyidőben azzal az imitált főcsapással, amelyet az országúton déli irány­ból, Jobbágyi fedőt a Saow­jetunió Hőse címmel ki­tüntetett Szpiriin őrnagy 1245-ös lővészezrede hajtott végre. Tüzérségünk, mely eddig hallgatott, Jobbágyi mögül közvetlen irányzással lőtte és némította el a német üte­geket. Az aknavetők, melye­ket Urjupin és Sztarovatov a 437-es magaslat lejtőjén állíttatott fel, tökéletes pon­tossággal szórták le lövedé­keiket a lent fejvesztetten futkosó németekre. Az ak­nák, melyeket a harcosok Ölükben hozták el idáig, most kárpótoltak azért a hihetetlen fáradtságért, mellyel idehozataluk került. Maga Urjupin, harcosai élén elsőnek tört be Zagyva- szentjakabba, elfoglalta a német üteget, kezelőlegény­ségét pedig fogságba ejtet­te .. .A zászlóaljnak majd­nem sikerült elérnie a falu központi részén álló templo­mot. Itt azonban az országúton dél felől visszavonuló né­meteknek, meg azoknak, akik a csatorna és a vasút­vonal mentén levő meg­erősített helyeket védték, végül is sikerült ellentá­madásukat megszervezniük. A roham lendülete így csök­kent ugyan, de a harc he­ve nőtt. Most aztán az égő, s az afcnavetötűzlben szét­rombolt faluban minden egyes házért, minden egyes kertért, minden egyes fede­zékért külön meg kellett küzdeni. Ugyanez történt a szom­szédos Szurdokpüspökiben is. A csata egész nap tar­tott amíg csak be nem állt az este, A németek hátul­ról be voltak kerítve. Sem erősítést nem sikerült kap­niuk, sem harcosainkat nem sikerült messzehordó tüzér­ségükkel az általunk elfog­lalt állásokból kiverniük. Es­tére mindkét falu teljes mértékben a mi kezünkben volt Még arra sem volt szükség, hogy a „katyusák”, melyeket egy félreeső vá­roskában arra az esetre ál­lítottak fel, ha az ellenséges ellentámadások különösen megerősödtek volna, akár csak egyetlen sorozatot le­adjanak. Urjupin és Sztarovatov zászlóaljainak kiváló had­műveletei révén frontvona­lunk mélyen a Mátra hegy­ségbe nyomult előre. A két győztes zászlóalj helyébe, melyek a csatát befejezvén, rövid pihenőre tértek, új csapategységek érkeztek. A parancsnokság pedig új fel­adattal bízta meg őket. amelynek nyomán győzel­meink vonala ismét né­hány kilométerrel előbbre került észak felé, a Mátra hegyei között-.. Hatvantól északra December tizenötödike A hegyvonulat, a Mátra hegységnek ez a nyúlványa, mely felé most éppen köze­ledtünk, s amely mint va­lami hosszú földnyelv mé­lyen benyúlt a síkságba, s mindent elborító havas pompa mögé rejtőzött. (FolytatgukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom