Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

Kedd e*ti külpolitikai kommentárunk: Moszkvában Géniről Még jóformán meg sem száradt a tinta az Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter moszkvai látogatá­sa alkalmából kiadott közleményen, amikor egy másik közel-keleti politikus, Khaddan, szíriai külügyminisz­ter szerdai érkezését adták hírül a tudósítók. Takriti iraki alelnök a közelmúltban tárgyalt a szovjet főváros­ban. Diplomáciai körökben pedig újabban azt latolgat­ják, vajon mikorra várható Jasszer Arafat találkozója a szovjet vezetőkkel. A jelekből ítélve tehát körvonalazódnak a szov­jet diplomáciai lépések, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy Genfben mielpbb felújítsák a közel-keleti békekonferenciát — természetesen valamennyi érde­kelt fél részvételével. A Közel-Kelet eseményei változatlanul rendkívüli mértékben foglalkoztatják a politikusokat Annál is in­kább, mert Kissinger „ingázásainak” kudarca, a szaka­szos rendezésre és a személyes presztízs vélt varázsára épülő manővereinek csődje sokakban kételyeket tá­masztott a közel-keleti probléma békés, tárgyalásos rendezése iránt. A szovjet—iraki, majd a most véget ért szovjet— egyiptomi, tárgyalások az álláspontok egyeztetését szol­gálták. Ebbed a célból utazik Moszkvába szerdán a. Szí­riái külügyminiszter is. Az egyiptomi vélemény — mint az a kedden nyilvánosságra hozott közleményben megfogaknazódptt — egybeesik a Szovjetunióéval: a legrövidebb időn belül fel kell újítani a genfi békeérte­kezlet munkáját. Egyszersmind hangsúlyozták azt is, hogy a PFSZ képviselőinek részt kell venniük a ta­nácskozáson, a többi részvevőjével azonos jogokkal Remélhetően a palesztin részvétel nem kelt újabb arabközi vitát. A meglehetősen kiélezett helyzetből adódik ugyanis, hogy a genfi békeértekedet gondos előkészítésé nem lehet oka a tárgyalások elodázásának. Az arab „frontállamok” külügyminisztereinek moszkvai tárgyalásai éppen ezért érdemelnek különös figyelmet, mert a genfi konferencia körültekintő előké­szítésének fontos láncszemei. Ahti Karjalainen keddi programja dr. Orbán László kulturális miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és Nagy János külügyminiszter - helyettes. Részt vettek a-va­csorán a finn külügyminisz­ter kíséretében levő szemé­lyiségek. A szívélyes hangulatú va­csorán Ahti Karjalainen és Púja Frigyes pohárköszöntőt mondott. Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának ülése MOSZKVA: Moszkvában kedden Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének. Magyar- ország állandó KGST-képvi- selőjének elnökletével meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 71. ülése. Az ülés részvevői megvitatják a KGST soronlevő 29. üléssza­ka számára készített anya­gokat. A résztvevők meghallgat­ták Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának jelenté­sét arról a beszámol óterve- zetről, amelyet a végrehajtó bizottság készített a KGST- nek a 28. és a 29. ülésszak közötti tevékenységéről. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, a ter­vezési együttműködési bizott­ság elnöke tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a tag­államok 1976—1980-as évekre vonatkozó sokoldalú integrá­ciós intézkedései összehangolt tervének tervezetéről. Beszá­molt továbbá a testvéri or­szágok erre az időszakra vo­natkozó népgazdasági tervei koordinálásának menetéről, valamint tájékoztatást adott a KGST-tagállamok fűtő­anyag- és energetikai bázisa továbbfejlesztésének főbb irányairól. Pjotr Nyeporozsnyij, a vil- lamosenergia-ipari állandó bizottság elnöke, a Szovjet­unió energetikai és villamosí­tási minisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit a KGST érdekelt európai országai egységes villamosenergia­rendszerének megteremtésé­vel összefüggő kérdésekről. Az ülés résztvevői vala­mennyi megvitatott kérdésről konstruktív véleménycserét folytatnak. A végrehajtó bi­zottság folytatja munkáját. Fahmi hazautazott Második napja tartózkodik fővárosunkban a finn diplo­mácia vezetője: Ahti Karja­lainen, a Firm Köztársaság külügyminisztere, keddi prog­ramja délelőtt budapesti mű- gyűjtemények megtekintésé­vel kezdődött. Először a Szépművészeti Múzeumban tett látogatást Ahti Karja­lainen. Dr. Szentléléky Tiha­mér főigazgató-helyettes mu­tatta be a múzeum anyagát a magas rangú vendégnek. Példaszerűek a magyar— firm kapcsolatok, és tovább­fejlesztésükre kínálkoznak még lehetőségek — jelentet­te ki Ahti Karjalainen, a Firm Köztársaság külügymi­nisztere kedd délután tar­tott budapesti sajtókonferen­ciáján. Magyarországi hivatalos látogatásának két napi ta­pasztalatait összegezve A. Karjalainen elmondta, hogy házigazdájával, Púja Fri­gyes külügyminiszterrel eredményes tárgyalásokat folytatott valamennyi fonto­sabb nemzetközi kérdésről, amelyek középpontjában ter­mészetesen az európai • biz­tonsági konferencia témája állott. Budapesti látogatását az eddigiekben sikeresnek mondta a finn külügyminisz­ter, é6 hozzátette, hogy prog­ramja, amelynek során ve­zető magyar államférfiakkal találkozik — a továbbiakban is ígéretesen alakul. Ahti Kajalainen finn kül­ügyminiszter és felesége ked­den díszvacsorát adott Púja Frigyes külügyminiszter és felesége tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. A vacsorán részt vett Huszár István, a minisztertanács el­nökhelyettese. dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, Kedden elutazott Moszkvából Iszmail Fahmi egyipto­mi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Április 19-től tartózkodott hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. A repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter búcsúztatta­(Népújság telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Kisházi Öílón J _____________(1900—1975) ____I M ély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hegy hosszan tartó súlyos betegség után. április 22-én elhunyt Kisházi Ödön elvtárs, a párt és a magyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke, országgyűlési képviselő, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Kisházi Ödön elvtárs temetése április 28-án, (hétfőni 15 érakor lesz, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, munkatársai, elvtársai, volt harcostársai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletükéi a temető fedett díszravatalozójában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa Kisházi Ödön Budapesten, 1900-ban született Munkás- szülők gyermeke, apja asz­talos, édesanyja dohánygyári munkás volt. Édesapja korán elhunyt, és hogy a család gondjain enyhítsen, már gyermekként munkát vállalt. Már fiatalon kapcsolatba került a munkásosztállyal, 1922-ben belépett a Szociál­demokrata Pártba. Mipt szakszervezeti bizalmi és fő­bizalmi határozottan képvi­selte a munkásság érdekeit, ezért korán feketelistára ke­rült. 1935-ben az Egyesült Izzó szervezett munkásainak határozott fellépésére töröl­ték a feketelistáról, és a gyár dolgozója lett, egészen a fel- szabadulásig. Vezető szerepet töltött be a szakszervezeti mozgalom­ban. 1957 ; májusától 6 éven át munkaügyi miniszterként te­vékenykedett. 1962-től halá­láig az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1963-tól az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Több ciklusban or­szággyűlési képviselő volt. Tevékenységét - az Elnöki Tanács számos magas kitün­tetéssel ismerte el. Felavatták a Tisza II. vízlépcső első öntözőfürtjét Az abádszalóki Lenin Tsz határában kedden az OVH, a tervező és a kivitelező vál­lalatok képviselőinek jelen­létében ünnepélyesen üzembe helyezték a Tisza II.. vízlép­cső öntözőrendszerének első öntözőfürtjét. A kivitelező Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói — KISZ- védnökséggel — határidőre, az öntözési idény nyitányára elkészítették a művet. A kongresszusi versenyben a kivitelezés költségéből egy­millió forintot takarítottak ■ meg. A több mint 26 millió fo­rint - értékű öntözőfürt a • nagykunsági : főcsatornából ' kiágazó, mintegy három k.i-v lométer hosszú magas veze-.. téken a Lenin Tsz 650 hek­tárjára szállítja a vizet. Részyéttávircrt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta-. nácsának elnöke Fakhruddm Ali Ahmedhez, India elnö­kéhez Intézett táviratában részvétét fejezte ki dr. S. Radhakrishnan India volt elnöke elhunyta alkalmából. április 33« szerda Európa biztonsága „A szocialista országok — köztük hazánk — készek el­vi engedmények nélkül, ru­galmas magatartással előse­gíteni a megegyezést min­den kérdésben, amely az eu­rópai biztonság alapelveit, az államok közötti együtt­működést érinti. Azért dol­gozunk, hogy mielőbb sor kerüljön Helsinkiben az eu­rópai biztonsági értekezlet legfelsőbb szakaszára, a leg­felsőbb szinten és földré­szünkön egy új, jobb kor­szak kezdődjön.” — Ezekkel a szavakkal foglalta össze a magyar külpolitika „alap­állását” Kádár János, a Központi bizottságnak a XI. kongresszuson mondott be­számolójában. Genfben ez a magatartás a mindennapos politikai harc közepette érvényesül. A Rue de Lausanne végén, a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet régi székhazában dolgo­zik az európai biztonsági értekezlet. Van valami jel­képes abban, hogy nem va­lamilyen pompás konferen­ciateremben, hanem éppen a munkaügyi szervezet vi­szonylag kopár tárgyalóter­meiben folyik a megbeszé­lés. Mert itt rendkívül ke­mény munka folyik, bár a kívülálló számára „csupán” kifejezésekről, vesszőkről fo­lyik a vita. Közelről nézve ez a birkózás szinte szür- kéngk tűnik. Pedig nem ki­sebb dologról van szó, mint arról, hogy a modem tör­ténelemben először létre­hozzanak egy politikai ma­gatartási kódexet földré­szünk országai között. Az európai biztonsági ér- tetkezlettel kapcsolatban ép­pen ezért a türelem a leg­lényegesebb. Már a konfe­rencia első szakaszában, Helsinkiben megszületett az alapelveket leszögező „Kék könyv”. Genfben 1973 szep­tember óta — tehát másfél esztendeje — vitáznak 35 ország küldöttségei arról, hogy miképpen kell tarta­lommal kitölteni' a Helsin­kiben meghatározott kerete­ket! Ma már elmondhatjuk, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a konferencia nyári, legmaga­sabb szintű lezárására vo­natkozó igénye reálissá vált Ez nem mindig volt így. Hiszen 1969-ben a „Buda­pesti Felhívás” után még azért is harcot kellett foly­tatni, hogy a konferencia gondolatát egyáltalán elfo­gadtassák a vezető tőkés or­szágokkal. Azt az igényt pe­dig, hogy az európai maga­tartáskódex fontosságának megfelelően, csúcstalálkozó zárja le a konferenciát — csak alig néhány hónapja fogadták el ugyanezek az országok. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a munka Genfben befejeződött volna. Hiszen a nyári csúcskonfe­rencia gondolatának felbuk­kanása erőteljesebb tevé­kenységre ösztönözte azokat az erőket, amelyek az utol­só pillanatokban is nehéz-, ségeket akarnak gördíteni á megegyezés útjába. A harc tehát Genfben nem ért vé­get, sőt ideiglenesen még élesedhet is — de ez már csak utóvédharc. A leglé­nyegesebb, hogy a politikai magatartási kódex alapvető „tízparancsolatát” tartalma­zó tíz alapelvből kilencet elfogadtak. Ebből nyolc már március vége felé készen ál­lott. Így a magatartási kó­dex szerves részévé vált az átlamok szuverén ' egyenló- séee.- lemondása, az erő­szakról és az erőszakkal va­ló fenyegetőzésről: a hatá­rok sérthetetlensége; az ál­lamok területi épsége; a vi­ták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás; az emberi jogok tisz­teletben tartása; a népek önrendelkezési joga. Már­cius és április fordulóján, még voltaképpen két kér­déskomplexum körül folyt a vita. Az egyik a határok békés megváltoztatásának lehetősége^ E mögött a kér­déskomplexum mögött való­jában az NSZK és bizonyos NATO-körök ama törekvése húzódott meg, hogy a mér létrejött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények el­lenére „nyitottnak” tekint­sék a két német állam jövő­beli kapcsolatainak kérdé­sét. Hosszas vita után végül olyan megállapodás született, hogy a békés határmódosi- tás lehetősége az államok szuverén egyenlőségének alapelvénél kerüljön be az okmányba. Nyitott még, de megol­dáshoz közeledik az úgyne­vezett „bizalomépítő intéz­kedések” problémaköre, amely ugyancsak a legfon­tosabb politikai napirend­hez tartozik. Itt lényegében összekapcsol Iák az európai biztonság politikai alapelve­it bizonyos katonai jellegű bizalomépítő iniézi^űéstsk- kel. Pontosabban: a nagy hadgyakorlatok előrejelzé­sének ügyével. (Miután a biztonsági értekezlet nem foglalkozik katonai kérdé­sekkel és ez az egyetlen lé­nyeges pont, ahol kifejezet­ten katonai intézkedéseket igénylő döntésre volt szük­ség — a vita érthető módon igen heves volt. Ismét olyan helyzet alakult ki, hogy nem «2 el*, tesem annak meg­fogalmazása volt a vita tár­gya. A nagy hadgyakorla­tok előrejelzésével elvben mindenki egyetértett. Ugyan­akkor egyes nyugati kül­döttségek olyan szélsőséges megfogalmazásra töreked­tek, amely már-már a ka­tonai hírszerzés igényeinek kielégítését jelentette volna, aztán olyan kompromisz- szum körvonala bontakozott ki, hogy a nemzetközi ha­tárok viszonylagos közelsé­gében és valóban jelentős erőkkel végrehajtott had­gyakorlatokat kell elyreje­lezni. A politikai napirendihez képest, amely kilencven szá­zalékban már elfogadott ha­tározatokat tartalmaz —má­sodlagos fontosságú a töb­bi kérdéskomplexum (gaz­dasági együttműködés; kul­turális, tájékoztatási, embe­ri kapcsolatok; az értekezlet intézményesitése) vitája. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy itt ne tárgyal­nánk rendkívül lényeges és fontos kérdésekről. Kiderült azonban, hogy az első, a po­litikai kérdéseket tartalmazó napirendben való előreha­ladástól függ az, ami a második, a harmadik, ne­gyedik napirendi pont meg­beszélésein történik! Túlzott derűlátás és illú- ziókergetés nélkül is meg­állapítható hogy befejezé­séhez közeledik az európai kontinens biztonsági kó­dexének létrehozása, amely lehetőséget ad a szilárd biz­tonsági rendszer megalko­tására. A szemünk előtt ki­bontakozó eredmény azért vált lehetségessé, mert a Szovjetunió és a szocialista országok hajlékony és meg­egyezésre kész magatartást tanúsítottak — anélkül, hogy a szocializmust és szélesebb érdelemben az európai né­pek közösségében érdekeit sértő elvi engedményeket tettek volna k~* —eí « Wartburg­árváltozás A MERKUR tájékoztatása. szerint a Wartburg-gyár az eddigi 353-as típusú személy- • autóját műszakilag tovább­fejlesztette. Az új Wartburg 353 W típusú kocsi legfon­tosabb változásai, hogy biz­tonsági kormányoszloppal, mellső tárcsafékkel, kétkörös fékrendszerrel, váltóáramú generátorral és modem sze­relvényfallal készül. A tech­nikai módosításokkal növel­ték a kocsi használati érté­két. Ezáltal emelkedtek az importárak, s ennek követ­keztében változtak a belföldi eladási árak is. Az új fogyasztói árak: Wartburg 353 W Limousine 74 300 forint Wartburg 353 W de Luxe 80 700 forint Warburg 353 W de Luxe tolótetős 85 200 forint Wartburg 353 W Tourist 85 300 forint Átlagosan mintegy 7000 fo­rinttal magasabbak a régiek­nél. A Wartburg-gyár már csak ezt a továbbfejlesztett típust állítja elő. Az új típusú Wartburgok­kal — amelyekre egyelőre, előjegyzéseket nem fogadnak, el — kizárólag a régire fel- vett megrendeléseket teljesí­tik. Amennyiben valaki av.. új kivitelű személygépkocsira nem tart igényt — Trabant" kivételével — bármely szo-c- cialista gyártmányú személy-- gépkocsira módosíthatja meg­rendelését, amit a készletek­től függően egy hónapon be­lül kielégít a MERKUR. Az érvényes vásárlási feltételek értelmében mód van arra is, hogy bárki elálljon a meg­rendeléstől. Ilyen esetben -a befizetett előleget és kama­tait az Országos Takarék- pénztár a kez.elési költség le­vonása nélkül visszafizeti. orca k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom