Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

«!UÖ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEffl AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 60. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. március 12., szerda Elleitfirradalmi lázadás Portugáliában Simó Endre, az MTI tndó- sitója jelenti: Portugáliában kedden dél­előtt ellenforradalini lázadást kísérelt meg a hadsereg né­hány reakciós alakulata, el- "sösorban a légierő és az ejtő­ernyősök állományából. Két sugárhajtású és két légcsava­ros repülőgépről a délelőtti órákban bombázni kezdték a Lisszabon közvetlen közelé­ben állomásozó egyes számú tűzérezred táborát, majd he­likopterekről ejtőernyősöket dobtak le, körülzárták az ez­redet és megpróbálták rábír­ni a katonákat arra, hogy for­duljanak szembe a fegyveres erők mozgalmával, álljanak melléjük és fegyverüket for­dítsák a demokratikus rend­szer ellen. Otelo Sáráivá De Carvalho dandártábornok, a fegyveres erők legütőképesebb alakula­tának, a copconnak a pa­rancsnoka rádiónyilatkozatá­ban közölte, hogy országszer­te megfelelő egységek állnak rendelkezésére ahhoz, hogy bevessék őket az ellenforra­dalmár lázadók ellen, akiket példásan meg fognak büntet­ni. Francisco Da Costa Gomes tábornok, Portugália köztár­sasági elnöke, a fegyveres erők vezérkari főnöke „ellen- forradalmi kalandorságnak” nevezte a fegyveres erők szó­ban forgó alakulatainak ak­cióját. Gomes a rádióban fel­szólította a lakosságot, őriz­ze meg nyugalmát, és óva­kodjék a provokátoroktól, nehogy Vér folyjék, portugál portugált öljön. A rádió — mint a szeptem­ber 28.-i reggelen — ismét for­radalmi indulókat és moz­galmi dalokat sugároz. Vasco Goncalves miniszterelnök a rádióban sugárzott közlemé­nyében leszögezte: a fegyve­res erők mozgalma és a nép nem fogja megengedni, hogy a régi kiváltságaik helyreállí­tását óhajtó reakciósok ma­gukhoz ragadják a hatalmat. A kormányfő: „jellegzetesen szélsőjobboldali mesterkedés­nek” nevezte a rekaciós ka­tonák lázadását. (Folytatás 2. oldalon.) Pártértekezletek után Jakab Sándor nyilatkozata a kongresszusi előkészületek befejezéséről Befejeződtek a XI. kong­resszus több hónapon át tar­tó előkészületei: az alap­szervezeti taggyűlések után elvégezték feladatukat a városi, járási, megyei párt­értekezletek is. A megyei pártértekezletek tapasztala­tairól Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője nyilatkozott az MTI műnk atársánaik: — Tapasztalataink szerint a taggyűléseket, a párt- crtekezleteket őszinte, kritikus és önkritikus légkör, eleven vitakész­ség és nagy aktivitás jellemezte. Érzékelteti ezt, hogy a párt- csoportok tanácskozásain 377 ezren, a taggyűléseken 131 ezren, a városi, járási párt- értekezleteken több mint 13 ezren szólaltak fel. Szerves folytatása volt ezeknek az eszmecseréknek a megyei pártértekezletek most lezá­rult sorozata, amelyet ugyanilyen alkotó légkör ha­tott át. Ezeken mintegy 650 küldött fejtette ki vélemé­nyét. — Egyértelműen megálla­píthatjuk, hogy e fontos ta­nácskozások betöltötték fel­adatukat. Mindenütt az or­szágos számvetés részeként mérték fel a helyi gazdasá­gi, politikai, társadalmi és kulturális fejlődést, a párt- szervezetek tevékenységéi S ez azért is jelentős, mert a megújult megyei pártbizott­ságok, mondhatni kulcssze­repet töltenek be a pórt politikájának végrehaj'tásá- ban. Egyrészt, mert a Köz­ponti Bizottság határozatai - nak helyes értelmezésében, az elvek helyi alkalmazásá­ban az első állomást jelen­tik. Másrészt, mert a köz­ponti álláspont kialakításá­hoz nélkülözhetetlen véle­mények, a párt-, állami és társadalmi szervektől érke­ző javaslatok összegezett és továbbítói ugyancsak a me­gyei szinten dolgozó kom­munisták. — Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy az értekezlete­ken kifejezésre juttatták: a párttagság nagyra értékeli a X. kongresszus határozatai alapján elért sikereket — Külön örömmel nyug­tázhatjuk, hogy 3 pártérte­kezletek egész tevékenysé­gét, munkáját meghatároz­ták a munkásküldöttek, akik magukkal vittek a pártérte­kezletekre a műhelyek, az üzemek légkörét: őszinte, színvonalas, magával ragadó erejű felszólalásokban tolmá­csolták munkatársaik észre­vételeit, javaslatait. Hozzá­szólásaik ismét megerősítet­ték, hogy pártunk politikailag tisz­tán látó, általános és szakmai műveltségét te­kintve fejlett, tehetsége^ munkásságra támaszkod­hat. — Megfelelő szántban és arányban voltak a küldöttek között fiatalok, s az ő aktív részvételük újólag bebizo- njötotta: az ifjú generáció, amely már a mi rendsze­rünkben nőtt fel, a szocia­lizmus iránt elkötelezett, po­litikailag érett, kellően föl­vértezett, társadalmi céljain­kért tettre kész fiatalság. Joggal elmondhatjuk, hogy pártunkban jól ötvöződik a párttagság soraiban jelen­levő, együtt tevékenykedő három generáció minden eré­nye: az idősek forradalmi tapasztalata, a derékhad ál­dozatkészsége és a fiatalok lendülete, új iránti fogé­konysága. — A tanácskozásokon be­hatóan elemezték gazdasági építőmunkánk eredményeit, feladatait, s a gondok, a hi­bák orvoslására javaslatokat is tettek. Az időszerű gaz­daságpolitikai feladatokkal kapcsolatban a pártértekez­letek hangsúlyozottan szól­tak arról, hogy a következő évek gazdálkodásának kö­zéppontjában mindenütt az anyag- és energiafelhaszná­lás csökkentését, az import­anyagokkal való fokozottabb takarékosságot kell állítani. Előrehaladásunk ütemének gyorsítása megköveteli, hogy különös figyelmet fordít­sunk a, tudományos-techni­kai forradalom kibontakoz­tatásának olyan lényeges fel­tételeire, mint a műszaki (Folytatás a 3. oldalon) 10 százalékos forgalomnövekedés Magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere-megállapodás Kedden Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter veze­tésével hazaérkezett Moszk­vából a magyar—szovjet bel­kereskedelmi állandó mun­kacsoport 6. üléséről — a ma­gyar kereskedelmi küldöttség. A.magyar—szovjet belke­reskedelmi állandó munka- csoport tárgyalásainak befe­jeztével Szurdi István és A. I. Sztrujev, a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztere aláír­ta az 1975. évi belkereskedel­mi választékcsere-megállapo- dástésa műszaki-tudományos együttműködés jegyzőköny­vét. A megállapodásban a tava­lyihoz képest 10 százalékos A koii«:rt»ss%iisi és t'elsxabadulstsi m ti ii ka versen v szocialista «v építőmiiakánk nasy erőforrása A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny mé­retei, a tömegessége és gaz­dasági eredményei túlszár­nyalták a várakozást — nyi­latkozta többi között az MTI munkatársának Herczeg Ká­roly, a SZOT titkára. — A vállalatoknál, intézmények­ben és gazdaságokban olyan légkör alakult ki, hogy min­denki tenni akar és tesz is munkaköri kötelességén fe­lül valami érdemlegeset, hasznosat, a nagy esemé­nyek tiszteletére. A verseny legszélesebb szervezett tömegbázisa a több mint 120 ezer kollektí­vát és csaknem másfél mil­lió dolgozót számláló szocia­lista brigádmozgalom. Az újítók és feltalálók is tö­megesen bekapcsolódtak a ' versenybe. Fokozódott a kedvük: az előző évi 120 ezerrel szemben a múlt év­ben már 160 ezer dolgozó nyújtott be újítási javasla­tai, köztük sok találmányt. együttes gazdasági haszna túlhaladta a 4,2 mil­liárd forintot. Mosl értékelik a verseny 1974. .évi szakaszának ered­ményeit. A legjobb 22 vál­lalat és szövetkezet kong­resszusi zászlót kap a május 1-ét megelőző napokban. A Központi Bizottság 220. a budapesti és a megyei párt­bizottságok pedig több mint -100 brigádot tüntetnek ki kongresszusi oklevéllel. Emellett felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából több, érdemekben gazdag ki váló dolgozó és kollektíva része­sül Állami díjban. illetve más magas kitüntetésekben, s bizonyára milliókra tehető azoknak a brigádtagoknak, dolgozóknak a száma, akik különféle vállalati elisme-' rést kapnak. A kongresszusi és felsza­badulási munka verseny — mint ismeretes — a szoká­sostól eltérően kétéves idő­szakot ölel fel. Az idei, ~ó- sodik versen ysz.a kasz az 1975. évi tervhez, s esssej » IV. ötéves terv sikeres be­fejezéséhez, valamint a jö­vő évben kezdődő V. ötéves népgazdasági terv megala­pozásához kapcsolódik. Kü­lönösen jelentőssé vált a verseny céljai között is a vállalati belső tartalékok és erőforrások hasznosítása, az anyaggal, energiával, eszkö­zökkel és az emberi munká­val való ésszerű, takarékos gazdálkodás. örvendetes emellett, hogy a termelés­ben élenjáró munkás fogal­ma mindinkább összekap­csolódik az önműveléssel. Mindent egybevetve: a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny ered­ményei egyértelműen bizo­nyítják, hogy a verseny szo­cialista építőmunkánk nagy erőforrása, hogy a munkás- osztály, valamennyi dolgo­zó, cselekvő módon támo­gatja pártunk politikáját, n agyszerű sikerekkel kö­szönti partunk kongresszu­sát forgalomnövekedést irányoz­tak elő, s rögzítették az orosz, az ukrán, a lett és a belorusz szovjet köztársaságokkal tör­ténő közvetlen cseréket is. Szurdi István az örmény és a Grúz köztársaság belkereske­delmi miniszterével első íz­ben írt alá egyezményt. A magyar—-szovjet belke­reskedelmi választékcserében az idén behozatalunk a Szov­jetunióból eléri a 8 millió rubelt. Ezen belül többek kö­zött egymillió doboz halkon­zervet, 500 tonna fagylaltot, 55 ezer négyzetméter szőnye­get, 12 ezer mopedet, 64 ezer kerékpárt, egymillió száraz­elemet, valamint zománcedé­nyeket, evőeszköz-garnitúrát, kerti szerszámokat, órát vá­sárolunk. E cikkek ellenében egyebek között palackozott bort és egyéb italokat, bőr- díszműárut műselyem- és szintetikus szövetei, esernyőt, nyakkendőt, világítótesteket, papírárut szállítunk a Szov­jetunióba. ■ Üzemi éttermet avattak a Mátravidéki Fémműveknél A vendégek látogatása a konyhában. — A legkorszerűbb üzemi konyha és étkezde a me­gyében, jó példa arra, ho­gyan lehet a kulturált, gyors étkeztetést megvalósí­tani egy munkahelyen, en­nek nagy a jelentősége az üzemszervezés szempontjá­ból, de hat a jó munkahelyi közérzet kialakítására is — ezekkel a szavakkal, jelle­mezte az átadáskor Bágyi Imre, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetője, a Mátravidéki Fém­műveknél kedden felavatott új üzemi konyhát és étter­met. gyár távolabbi részében is kialakítanak egy éttermet, ahová innen hordják majd az ebédet. így a munkások­nak nem kell messziről be­járniuk, s jobban kihasznál­hatják pihenőidejüket. Az üzemeltető a ParáTli ÁFÉSZ. Mint Csikós Pál ÁFÉSZ-elnök elmondta, az étterem mellett reggel hat órától egy büfé is nyitva tart, ahol reggelit, tízórait vásárolhatnak a dolgozóle. Tekintettel a nagy. munkás­létszámra, a jó áruellátást itt a legfontosabb feladatok között tartják számon. Készül az első ebéd. (Foto: Puskás Anikó.) A három és fél milliós költséggel épült új szociális létesítményt higiénikus, mo­dern felszereléssel látták el, hűtőkamráiban, tágas rak­tárhelyiségeiben bőségesen van lehetőség az élelmisze­rek tárolására. Ezzel már nemcsak a mai, (de az el­következő évek igényeit is kielégíthetik. A vállalatnál évről évre nagy összegeket költenek a munkásellátásra, korszerű szociális létesítmények épí­tésére: az új étterem is en­nek a törekvésnek része. A konyha ezer adag főzésére alkalmas, s tervezik, hogy a Fél tizenkettőkor, az ebéd­idő kezdetén a vendégek ,és gyári dolgozói? előtt Marsai Ferdinand gazdasági igazga­tó köszönte meg azok erő­feszítéseit, akik ennek a lé­tesítménynek kialakításában eredményesen dolgozták. A vállalat hamarosan újra eméli majd az étkezési költ­séghozzájárulását, ezzel is elősegítve a jó minőség meg-' őrzését. Az étterem .,bemu-i tatkozása" jól sikerült: gyorsan, várakozás nélkül ebédelhettek a dolgozók a modern, jól felszerelt helyi­ségben. Ch) Or. Bíró József, a magyar ............. H azánk felszabadulásának közelgő harmincadik évfor­dulója alkalmából dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter kedden a DÍVSZ székházában külföldi újság­írókat tájékoztatott a ma­gyar külkereskedelem három évti zed ének eredményeiről. Elmondta, hogy hazánkban a felszabadulást követően 1945. júniusában jelentek meg a külkereskedelemmel kapcsolatos első intézkedé­sek, s elsőként a Szovjet­unióval Indult meg az or­szág külkereskedelmi for­galma. Az évek folyamán azonban szüntelenül bővül­tek a kapcsolatok s a keres­kedelmi forgalom ma már a világ 136 országát érinti. A harminc év folyamán a magyar külkereskedelmi for­galom a nemzeti jövedelmet meghaladó mértékben nőtt, exportunknak a nemzete jö­vedelemhez viszonyított ará­nya az idén már várhatóan megközelíti az 50 százalékot. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondotta, hogy s kereskedelmi kapcsolatok bővítésén túlmenően a ter­melési együttműködést is bővíteni akarják a külföldi cégekkel a magyar vállala­tok. Itt is a Szovjetunió a legfőbb ' partner. Ugyanek­kor nem szocialista orszá­gokkal is létrejöttek koope­rációs szsasettések. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom