Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

(Folytatás a 2. oldalról)

a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során messzemenően figyelembe vette és érvényesítetté a párt- tagSyűlések. pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit.

A kongresszusi irányelv- tervezethez a kongresszust megelőző vitákban több mint kétezer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több százat hasznosított.

Pártunkban már hagyománnyá vált, hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét. Most is támaszkodhattunk érié. és — örömmel mondhatnak, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalán elvtársnak a szabadon bocsátását.

A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellenforradalmi puccskísérletre került sor az alig egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a portugál haladó erők megvédték vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozat-tervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellen- forradalom eme és hasonló kísérletével szemben, biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit.

Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta:

A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a

juk — volt mire támaszkodni. A pártcsoport értekezleteken kívül a taggyűléseken közel kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról. ,

A határozat-tervezet vég-? legesítéséhez nagy segítséget? adott a kongresszusi beszámo-s ló szövege is. Igazolódott a? Központi Bizottságnak az az? elképzelése, hogy az irányéi-' vek vitája alapján már a 5 kongresszus előtt határozat-5 tervezetet adhattunk a kül-? dött elvtársak kezébe.

Az előadó ezután kitért a5 szerkesztő bizottságban folyt? viták alkotó jellegére, majd; így folytatta:

Néhány hozzászóló a hatá-! rozat-tervezet mondanivaló-? jával teljes egyetértésben, < egyes kérdések részletezőbb? kifejtését igényelte. így egye-? bek mellett javasolták, hogy < a kongresszus fogalmazza? meg: az egészségügy és szó-? ciálpolitika fejlesztési kon- < cepcióját; a tudományos te-< rületek és művészeti területek .állami irányításának? rendszerével kapcsolatos ál-? lásfoglalását. A szerkesztő bi-? zottság mindezeket kivétel < nélkül fontosnak tartja.

Ügy véli, a határozat-ter-? vezet tartalmazza a párt ez-' zel kapcsolatos fő mondani-S valóját. Ennél többre a kong-? resszus jelenleg felelősen nemi vállalkozhat. Azt javasolja a? bizottság, a kongresszus? ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek,? az állami területeken dolgozó? kommunistáknak, hogy a kö-? vetkező években kiemelten? foglalkozzanak az említett? témákkal.

Az előadó a továbbiakban? megemlített néhány olyan? részkérdést, amely a bízott-? ság szerint nem igényel kong-? resszusi állásfoglalást.

Figyelembe véve a küldött? elvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzet-? nek a határozat-tervezet el-? készítése óta bekövetkezett? fejleményeit, a szerkesztő bi-? zottság kiegészítette a hatá- i rozat-tervezet Chilére vo- ? natkozó pontját. Ebben hang-? súlyosabban követeli a fa-? siszta terror elítélését, a? hosszabb ideje embertelen? körülmények között fogság-? ban tartott chilei hazafiak, a? Chilei Kommunista Párt fő-? titkárának, hareostársunkbeterj esztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani.

öt napig tanácskozott a XI. kongresszus a Központi Bizottság előzetes dokumentumairól és az azokat kiegészítő szóbeli beszámolókról. Eközben nemcsak a hivatásos jegyzőkönyvvezetők — akiknek munkája a modern technika mellett is nélkülözhetetlen — rótták serényen papírra a sorokat, hogy megörökítsék a tanácskozáson elhangzottakat, hanem sok kongresszusi küldött és meghívott is jegyezte a legfontosabb, a számára legérdekesebb gondolatokat, útmutatásokat, jó tapasztalatokat. Dolgoztak, készültek, hogy a jó határozatok a következő hónapokban, években jó cselekvésben öltsenek testet.

Három küldöttet, illetve meghívottat kértem meg, hogy jegyzetéből, formálódó munkaprogramjából néhány részlettel ismertesse meg olvasóinkat. *

Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke:

— Az elmúlt másfél évtizedben részt vettem a párt minden kongresszusán. Valamennyi fontos, érdekes volt számomra, de a XI. kongresszust különösen izgalmasnak tartom, mert a programnyilatkozatba foglalva most 15—20 évre alakítottuk ki a társadalomfejlesztés feladatait. Ezek megvalósításában az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a takarék- és lakásépítő szövetkezetek is jelentős részt vállalnak.

Nekünk mindenekelőtt az életszínvonal-politika megvalósításában kell közreműködnünk. Hagyományos feladatunk, a lakosság kereskedelmi ellátása mellett minden lehetséges módon segítjük a mezőgazdaság fejlődését. A háztáji és kisegítő gazdáságok termékeit továbbra sem nélkülözheti a népgazdaság. A termeléshez szükséges eszközök biztosításával, szaktanácsadással, a gazdasagok termékeinek mcKádár János a kongresszusi küldöttekkel beszélget.

(MTI foto — Népújság telefolo KS.)

A kongresszus résztvevői a karzaton.

A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhatjuk: pártunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely marxista, leninista: támaszkodik szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalataira: merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából; s

a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit magyar viszonyok között érvényesítve reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait pártunk, egész népünk cselekvési programját.

Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat, és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünket fogadja el.

Ezt követően óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Programnyilatkozata' Szerkesztő Bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését.

Cselekvésre készen

A kongresszusi küldöttek jegyzeteiből

tőkésítésével járulunk hozzá még fokozottabban, hogy e tevékenység a lakosság jobb ellátását, a népgazdaság fejlődését szolgálja.

Lépést akarunk tartani a társadalmi változásokkal, meg akarunk felelni az új igényeknek. E célból a városokban is fejlesztjük szövetkezeti mozgalmunkat, tevékenységünket.

Elsősorban a munkás fogyasztási és kiskert szövetkezetekre, valamint a lakásépítő szövetkezetekre gondolok. A párt programnyilatkozata 1,5—2 millió lakás felépítését tartja elérendőnek a következő évtizedekben. E program megvalósításából erőteljesen ki akarjuk venni részünket. Három év tapasztalatai alapján mondhatom, hogy erre a lakásépítő szövetkezetek megfelelő formának bizonyultak. Segítségükkel eddig kihasználatlan társadalmi erőket vonhatunk be a lakásprobléma megoldásába. Rövidesen országos tanácskozáson beszéljük meg a tapasztalatokat és készítünk feladattervet a lakásépítő szövetkezetek fejlesztésére. Ügy látjuk, e munkánk még eredményesebb lehet, ha összefogunk a szak- szervezetekkel, mindenekelőtt a munkáslakás-építés meggyorsítására.

Dr. Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke:

— A X. kongresszus fontos feladatként határozta meg az államélet, a tanácsi munka fejlesztését. Ennek eredményes megvalósításáról szóltak a kongresszuson, bátorítóan és sürgetően. Ez arra kötelez bennünket, hogy még következetesebben haladjunk a helyesnek, beváltnak minősített úton.

A kongresszusi felszólaláTisztelt kongresszus'

Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XX. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát. A tervezet elkészült és most itt fekszik a kongresz- szus asztalán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az előkészítő munka megfelelő volt, a kongresz- szus tud dönteni ebben a fontos kérdésben is.

A kongresszus által megválasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Figyelmesen meghallgattuk a felszólalásokat, és örömmel állapíthattuk meg, hogy a küldött elvtársak teljes mér- - tőkben egyetértenek a tervezettel.

Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formális, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg.

A vitára felkért valameny- nyi párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észresokat hallgatva erősödött bennem a meggyőződés, hogy a helyi tanácsok, mivel „testközelben” vannak az állampolgárokhoz, óriási anyagi, szellemi energiákat szabadíthatnak fel, állíthatnak a közösség szolgálatába. Az egyik felszólaló úgy fogalmazott, hogy ne csak tanítsuk a munkásokat, hanem tanuljunk is tőlük. Ugyanez áll a tanácsok és az állampolgárok viszonyára is.

Tény: a fejlődéssel bonyolultabbá vált a társadalom, bonyolultabbá vált az igazgatási munka is. Ezt könnyíteni, hatékonyabbá lehet tenni a szocialista demokrácia fejlesztésével, egyebek között oly módon, hogy rend- /szeresen kell foglalkoznunk a lakosságot érintő jogszabályok ismertetésével, megértetésével.

Többféle szempontból is megfogalmazódott a kongresszuson, hogy a helyi és társadalmi érdekek megfelelő egyeztetésével sok veszteséget elkerülhetünk. Ehhez a tanácsok a többi között a jobb, koordinált munkával is hozzájárulhatnak. így lehet egészséges mederbe terelni egyes gazdálkodó szervezeteknek azt a törekvését, hogy csak a saját céljaikra, érdekeikre legyenek tekintettel.

Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter:

— pármely szakma oklevelével is jött a kongresszusra valaki, az első, ami megragadta, hogy itt az egész társadalom ügyéről van szó. Mindent ebből a szempontból vizsgálnak, mérlegelnek a legfelsőbb pártfórumon. Az elhangzottakból engem különösen az fogott meg, amit a vállalati önállóság és az ezzel együttjáró csoportérdek,, valamint a népgazdasági érdek egyeztetésével kapcsolat-? ban mondtak el. Csaknem? minden szónok hangsúlyozta? a munkahelyi, az üzemi de-? mokrácia fejlesztésének szűk-? ségességét. Ez csak akkor lehet élő, a gazdasági haté-, konyság'ot is elősegítő, ha a< vállalatok megfelelő lehető-? séget kapnak az önállóságra.? A gazdálkodási szabályokat? úgy akarjuk fejleszteni, hogyl a vállalati önállóság enged- ? jen szabad teret a népgazdasági érdekekkel összhangban

j álló gazdasági cselekvésre, de< állítson szigorú korlátokat ? minden olyan tevékenység? elé, amely ellentétes a köz- ? érdekkel.

Ennek elérését azzal köny-í nyíthetjük meg, ha a vállala-? ti kollektíváknak nem az? egyes intézkedések megszü-? letése után magyarázzuk, ■, hogy mit, miért, így vagy? úgy döntöttünk el, hanem? még a döntés előtt tanácskozunk velük, figyelembe vesz- szük véleményüket. így jog-, gal remélhetjük, hogy adön-? téseket még akkor is magu-1 kénak érzik, ha az nem min-? den tekintetben kedvező szá-? mukra. Csak az alapvető tár-? sadalmi érdekek megértetésé- < vei lehet harmóniát teremte-? ni a különböző érdekek kö-s zött.

Személy szerint is fontost kongresszusi tanulság szá-? momra: az irányító munka-1 ban gyorsabban kell reagálni? a társadalmi, gazdasági je-l lenségekre,' változásokra. A ? fő kérdéseket vizsgálva, s hal a helyzet megérett, időbeni felelősen döntenünk, csele-? kednünk kell.

A kongresszus higgadt, re-? ális értékelést adott haladé-? sunkról és megerősítette pártunknak azt a gyakorlatát, hogy a társadalmi, gazdasági? célok, feladatok meghatáro-? zásakor mindig a lehetőségekből és nem a vágyakból? kell kiindulni. Erről soha, semmilyen körülmények között nem feledkezhetünk < meg.

vételeit. Itt, a kongresszus fórumán is szeretném megköszönni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresszus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pártunk politikáját, s amennyire ez ma lehetséges, pontosan fogalmazza meg a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb feladatait.

Bár a felszólaló elvtánsak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bizottság mégegyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szöveget, és néhány olyan — főleg stiláris jellegű — változást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem.

Engedjék meg, hogy néhány rövid megjegyzést fűzzek a programnyilatkozattal foglalkozó vitához.

Szalóki Józsefné elvtárs- nő arról beszélt, hogy a mai fiatalok számára már az 1948. évi programnyilatkozat is történelem, s hozzátette, hogy a mai fiatal nemzedék számára a most elfogadásra kerülő programnyilatkozat ad történelmi jelentőségű feladatokat.

Mi kommunisták általában nem szívesen használunk nagy szavakat, többre becsüljük az egyszerű, hétköznapi tetteket.

Most azonban azt hiszem,

' igaza van Szalókiné elvtársnőnek. A fejlett szocialista társadalom megteremtése hazánkban a mai élő néni-'' zedékek nagy történelmi feladata. Olyan emberformáló és embert próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben kiderül, ki az aki méltó a kommunista névre, ki az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képes építeni az országot, szolgálni a népet.

Joggal beszélhetünk történelmi jelentőségű feladatról, de hozzá szeretném tenni, hogy a programnyilatkozat elfogadásával nem nyitunk új korszakot a szocializmus építésének történetében. Az új programnyilatkozat elfogadását éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már rajta vagyunk a jó úton, látjuk a célt, s fő vonásaiban azt is tudjuk, hogyan érhetjük azt el.

Ezután az előadó arról beszélt, hogy a fejlett szocialista társadalom nemcsak az utókornak, hanem már a mi nemzedékünknek is. épüL Majd így folytatta:»

A felszólaló elvtársak beszéltek arról is, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. Mi teszi reálissá, elérhetővé céljainkat? Nemcsak gazdasági lehetőségeink pontos felmérése — bár kétségtelen, hogy erre is szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is megmutatkozott pártunk egysége.

Ezt az egységet ápolni, fejleszteni, napouta újrateremteni állandó kötelességünk. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy meg tudjuk győzni programunk helyességéről egész népünket. Ez a mi programunk végrehajtásának aranynál is értékesebb fedezete.

(Folytatás a 4. oldalon.)

MmEísM £3>

A 197& március 22* szombat

Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük