Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Az MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük A Központi Ellenőrző Bi­zottságnak a X. kongresszus éta végzett munkájáról szól­va Brutyó János bevezető­ben megállapította: a Köz­ponti Bizottság és a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság teljes összhangban, szoros pártsze­rű munkakapcsolatban, har­monikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósítá­sáért — A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizott­ságnak Kádár János elvtárs által elmondott beszámolójá­ban foglaltakkal. Egyet­értünk a knmgresz- szusi pártokmányokban meg­fogalmazott gondolatokkal, célkitűzésekkel, pártunk új programnyilatkozatának a Központi Bizottság által ki­dolgozott és a XL pártkong­resszus elé terjesztett terve- aetéveL — A két kongresszus kö­zött tovább erősödött pár­tunk tekintélye, tömegbefo­lyása, nőtt a párt iránti bi­zalom. Ez elsősorban pár­tunk következetes lenini politikájának köszönhető. — Pártunk eredményeinek forrása is az, hogy a pártta­gok nagy többsége tisztelet­re méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. — Jelenthetjük tehát a kongresszusnak, hogy pár­tunk több mint 750 000 ta­got számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hűséggel és oda­adással szolgálta és védel­mezte pártunk helyes politi­káját. A kenun turisták nagy­szerű munkával álltak M e politika mellett, elén jártak mindazoknak a feladatoknak a megva­lósításában, amelyeket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a tár­sadalmi haladás napi­rendre tűzött. — A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata, és ebből fakadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szi­lárd, alkalmas és méltó tör­ténelmi küldetésére. — Pártunk a marxizmus— lemnizmus elvi alapján áll­va nemcsak az eredménye­ket tartotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségein­ket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, le­becsülése fékezi a szocializ­mus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok el­takarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyez­teti. Brutyó János ezután a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította: — Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgála­taink arról tanúskodnak, hogy a pártgazdasági mun­ka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel. Ezt követően a Központi Ellenőrző Bizottságnak a pártfegyelemmel és a párt­fegyelmi munkával össze­függő tevékenységéről adott számot Brutyó János. Hang­súlyozta: — a legfontosabb tapasztalatunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyo­mán — tovább szilárdult a pártfegyelem. tudatosabbá vált a párt normáinak válla­lása és betartása. — A X. kongresszus tá­masztotta nagyobb követel- riiények következetesen ér­vényre jutottak a Központi Bizottság határozataiban, intézkedéseiben, amelyek megnyilvánulnak a pártélet­ben, a párttagok mindenna­pi cselekedeteiben és maga­tartásában, Ennek eredmé­nyeként tudatosabbá váltak a (szocialista erkölcs normái, kedvezőbbek lettek a lehe­tőségek feladataink sikeres Migvalóeáiásáhaz, a pórt- és állampolgári fegyelem to­vábbi erősítéséhez. — Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban voltak és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini nor­máit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelmények­kel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak. — A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártszervek következe­tesebben lépnek fel a párttagsággal összefér­hetetlen cselekedetekkel szemben.' a fegyelemsér­tőket vétségük arányá­ban felelősségre vonják. — A párttagság egészéhez képest csekély a pártbünite- tésben részesültek aránya. fA Központi Ellenőrző Bi­zottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kí­vül igen fontos a. pártfegye­lem megsértését kiváltó okok elemzése, illetve an­nak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politikai, er­kölcsi normáinak megsérté­se kivált. — Kétségtelen, hogy mi­nél előbbre jutunk a szocia­lizmus építésében, annál visszatetszőbbé válnak azok a jelenségek, amelyek a ka­pitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista el­vekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze. — A múltnak e káros ma­radványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kap­hatnak, vagy új formát öl­tenek. A hatalom erősítésének fontosságáról szóivá a KEB- elnöke hangsúlyozta: ■— A fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkál­kodva, a legfontosabb felada­tunk változatlanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk he­lyes politikája, a tömegszer­vezetek munkája, a szocia­lista állam tevékenysége. — A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak ma­gatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akadnak, akik tu­datosan visszaélnek a hata­lommal, mások viszont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok kü­lönböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatálmat, a párt iránti bizalmat, fékezi mun­kánkat. — A pártflegyelmi munka tapasztalatai is arra intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakor­lásában még inkább elő­térbe kell kerülnie a nép iránti hűségnek, a szigo­rú pártszerűségnek, a közügy, a munkáshata­lom önzetlen szolgálatá­nak. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a hatalommal való legcsekélyebb visszaélést éppúgy nem szabad meg­tűrni, mint az erélytelensé- get, huzavonát, majd így folytatta: — A munkáshatalom erő­sítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának, politikai éberségének. A párt eszmei, politikai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirde­tése és terjesztése nem tűr­hető meg, az ilyen jelensé­gek ellen következetes szi­gorral kell fellépnünk. Na­gyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideo­lógiai, a kulturális és a tu­dományos területeken dol­gozó kommunisták és veze­tők körében is. Brutyó János ezután * szocialista tulajdon tásának és védelmezésének feladatairól szólt. — Miközben fokozatosan erősödik az új, a szocialista emberre jellemző gondolko­dás és erkölcs, a szocialista tulajdon átérzett tudata — mondotta — ugyanakkor he­lyenként hat még a régi, a visszahúzó szemlélet és gya­korlat is. Ennek tulajdonít­ható, hogy a növekvő lehe­tőségeket egyesek önző mó­don a közös tulajdon rová­sára, a saját vagyonosodá- sukra próbálják kihasználni, ügyeskedésekkel, a törvé­nyek kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyök­höz jutnak. A X. kongresz- szus óta a szocialista tulaj­dont sértő, károsító ügyek­ben pártszerveink a koráb­binál nagyobb szigorral lép­tek fel. — Rá foeü ébreszteni az egyes embereket és csopor­tokat, hogy a társadalom kárára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvény­telen eszközökkel és ilyen utakon nem járhat­nak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szocialista ren­dünket. — Félreérfheteflenmé IdöB tennünk, hogy aki a közös­ségi érdek ellenére juttat indokolatlan előnyhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hi­bás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbsé­ge, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kapcsolatok ki­használása. a kölcsönös le­kötelezettség. — Társadalmunk a becsü­letes munkára épül. A párt­tagok és a tisztességesen gondolkodó dolgozók milliói­nak igazságérzetét joggal sérti, ha valaki a munkájá­val nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelemhez. A törvé­nyesen is üldözendő tisztes­ségtelen vagyonszerzés kü­lönböző formáin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvéleményünket. Így pél­dául az egyes helyeken már szinte intézményesített bor­ravalózás, az úrhatnám djándékötgatások, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellentétesek, hatásuk demo­ralizáló, indokolatlan jövede­lemkülönbségekhez, feszült­ségekhez vezetnek. — Ügy látjuk, hogy a ne­velőmunka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista tár­sadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére. Brutyó János ezután így folytatta: — A fejlett szocialista társadalom építése magasabb követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfe­gyelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek esz­köze mindenekelőtt a neve­lőmunka. — Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik eszközének tartja, mely ar­ra szolgál, hogy a párttag okuljon belőle, őt és környe­zetét egyaránt visszatartsa fegyelemsértések elköveté­sétől. Természetesen arra tö­rekszünk, hogy elvtársainka* ne a felelősségre vonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, hanem belső meggyőződésből éljenek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái szerint A szervezeti szabályzatot sértő cselekmé­nyek hatékonyabb nevelő­munkával és a kommunista közösségek erejével megelőz­hetők. A kommunistának nemcsak önmagáért, hanem más párttagokért is felelős­séget keil éreznie. — Pártunk erejének, eszmei-politikai, cselek­vési egységének, további fejlődésünknek fontos fettétele a bírálat Ez egyaránt szükséges a ká­derek neveléséhez, a hibák megelőzéséhez és az elköve­tett hibák gyors kijavításá­hoz. — Aki semmibe vési< a jogos bírálatot, az lényegé­ben, azonosítja magát a bí­rált hibával, akadályozza annak kijavítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletlenül, vagy csak formálisan, sza­vakban fogadják el. Az il­letők többnyire hibátlannak tartják magúkat, önelégül­tek, ami pedig súlyos téve­dések forrása lehet, a bírá­lat elfojtásához, sőt annak megtorlásához is vezethet — Elsősorban a párton belül kell olyan légkört te­remteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkát hátrány, vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat volt bátorsága bí­rálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot bárki nyíl­tan, vagy burkoltan megto­rolhassa, és a bírálót hátrá­nyos helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, me­rőben idegen a párttól, el­némítja a párttagokat, « dolgozókat, akadályozzál, hogy a hibák, visszaélések napvilágra kerüljenek. A párt minden tagjától elvárja az őszinteséget a nyíltságot az egyenességet, azt hogy személyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen fel a hibák, visszásságok ellen. — A kommunista azért kommunista, hogy szól­jon, amikor kell és áll­jon ki a meggyőződé­séért a szocializmus ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amely­nek minden alapszervezete, minden egyes tagja szilár­dan helytáll — A Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bí­rálat elfójtói, megtorlói el­len. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedé­sekkel visszaélve megrágal­mazzanak ártatlan, becsüle­tes embereket Ezért a jogos, partsaerű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intri- kátóL Vagyis a bírálók kö­vetkezetes védelmének együtt kell járnia a rágal­mazók, intrikusok elleni el­szánt harccaL A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója az el­lenőrzésről szólva a többi között a következőket álla­pitatta meg: — Szükségesnek tartjuk a rendszeres és hatékony el­lenőrzést azért, hogy feltár­ja a munka kedvező és ked­vezőtlen vonásait, elősegítse fejlődésünket, megakadá­lyozza a hibák, a visszaélé­sek elkövetését Az ellenőr­zés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősorban a vég­zett munkája alapján érté­keljünk és minősítsünk, ne pedig szubjektív meggondo­lások és benyomások alap­ján, — A kommunista közös­ségekben a rendszeres és se­gítő ellenőrzés eredménye­képpen is fejlődnek az em­berek. Az ellenőrzés nem minden áron való «hibakere­sés, hanem a munka javítá­sának nélkülözhetetlen esz­köze. — Arra kell törékednünk, hogy a kommunista közössé­gek, a pártcsoportok, a párt­szervezetek és a pártszervek még inkább a kommunista jellemformálás szolgálatá­ban álljanak, erősítsék ön­magukban és másokban a közösségi tulajdonságokat, következetesen szánjanak szembe a szocializmustól idegen magatartás megnyil­vánulásaival, az embertelen­séggel, az önzéssel, a gőggel, a törtetéssel, az anyagias­sággal, amelyek együttesen és külön-külön is még sok gondot okoznak a kisebb kö­zösségeknek éppúgy, mint az egész társadalomnak. — Feladatunk, hogy az eszmei-politikai munka ja­vításával, a hibás jelenségek határozott és meggyőző bí­rálatával védjük meg a párt tagjait azoktól a káros néze­tektől, hatásoktól, magatar­tásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben éppen nekik kell harcolniuk. Brutyó János a követke­zőkre hívta fel a figyelmet: — A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja az, hogy 4 tovább kell növelni * párttagokkal és a veze­tőkkel szemben támasz­tott követelményeket. — Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagyobb kö­vetelmények széles körben ismertté váljanak és így le­hetőség nyíljon a következe­tes számonkérésre. Az a vé­leményünk. hogy az eddigi­nél szigorúbban kell fellép­ni mindazok ellen, akik nem a párt követelményei szerint élnek és dolgoznak. Soraink tisztasága, pártunk tekintélye és tömegbefolyá­sa védelmében indokolt ét szükséges igénybe vennünk minden pártszerű eszközt ét módszert A nagyobb követelmények megvalósításában meghatá­rozó szerepet tulajdonítunk a vezető beosztású párttagok példamutatásának. Minde­nekelőtt a vezetőktől kell megkövetelnünk a párt leni­ni normáinak betartását, e tekintetben semmiféle en­gedményt sem szabad tenni. A legcsekélyebb elnézés, bármifajta mentegetés csak árthat a pártnak és az érin­tett személynek. Sehol, sen­kitől és semmilyen körülmé­nyek között sem lehet eltűr­ni a párt normáinak meg­sértését, erre korábbi érde­mek sem szolgálhatnak mentségül. — A szükséges felelősség­re vonásoknak azonban min­dig pártszerűen kell megtör­ténniük, figyelemmel a párt érdekeire, a kommunisták igazságérzetére. — A Központi Ellenőrző Bizottság a társadalmi-poli­tikai fejlődés jelenlegi sza­kaszában \ minden szinten szükségesnek tartja az ellen­őrzés javítását. Vonatkozik ez elsősorban a párt belső ellenőrző munkájára, ame­lyet tovább kell fejleszteni, — Megítélésünk szerint a népgazdaság minden szekto­rában erősíteni kell az álla­mi ellenőrzést. Ezzel párhu­zamosan mindenütt meg kell követelni a magas szintű belső ellenőrzést Is. Befejezésül a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta: — A jövőben még inkább arra keli törekednünk, hogy n kommunisták tudatos­sága, önként vállalt fe­gyelme, magasabb erköl­csi szemlélete legyen az irányadó a közgondolko­dásban. Ennek az az előfeltétele, hogy nevelőmunkánkban mindenütt központi helyet kapjon a párttagság politi­kai öntudatának, erkölcsi színvonalának emelése. — Mindannyiunk megtisz­telő kötelessége, hogy erő­sítsük pártunk egységét, szi­lárdítsuk a párt és a tö­megek kapcsolatát, óvjuk soraink tisztaságát, éberen őrködjünk az önként vállalt, tudatos pártfegyelem betar­tásán — mondotta Brutyó János, majd a Központi El­lenőrző Bizottság nevében kérte a X. kongresszus óta végzett munkáról szóló je­lentés és beszámoló elfoga­dását. (MTI) ★ A tanácskozás ma reggel 9 órától folytatja munkáját. rNmUMQ , mm mspt&m. ív tea« héldntíyk az MSZMP XI. kongresszusa*. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom